Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-28 / 26. szám
Budapest 1896. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 28. Bor nem volt a legjobb minőségű, de rossznak sem lehett mondani, de a vásár vége felé bekövetkezet kánikulái forróság annyira átmelegitette a két hétig naron levő hordókat, hogy a legjobb szakértő is nehezen tudta volna megmondani, hogy a borvásáron áruba bocsátott borok jók-e vagy nem? Több nevezetes eset is fordult elő a borvásáron a mire más alkalommal ismét vissza térünk, itt csak azt említjük még meg, hogy az összes pálinka hozatal elkelt, és pedig törköly 36—42 frt, szilva pálinka 50—55 frt, miből az tűnik ki, hogy az egykor bort fogyasztó város la8san-lassan átváltozik sör és szesz fogyasztóvá. A napilapok folyton a termények árhanyatlásáról czikkeznek, pedig a termés kilátások sem valami jók, a szőllőket megette a filóxéra s a bor még is olcsó, de sőt ha valaki hoz eladni el sem tudja adni még vesszteséggel sem, ez egy megfoghatlan esemény árnyékát mutatja. Utak. Az erdészeti és kültelki bizottság ülést tartott Haber haue r János tanácsos elnöklete alatt. Előterjesztésre került a főváros tulajdonában levő erdők költségvetése az 1897. évre. A bevétel 9000 írtra van előirányozva, a kiadás pedig, a mibe a újonnan történő befá- sitások s a személyzet fizetése is be van számítva, 42'000 frt. Egyedül az, hogy a budakeszi erdőről törvényszerű üzemterv készítendő, a melynek 1898. január 1-ére készen kell lennie, mintegy 3500 frt kiadást okoz. De emeli a kiadás összeget az is, hogy a befásitásokat folytonosan szaporítják. A költségvetésbe nincs be- véve az a kiadás, mely abból fog származni, hogy a közgyűlés határozatához képest, a pesti oldalon megkezdett befásitó öv két vége összeköttessék. De ha mindezeket a hasznos munkálatokat nem tekintjük is, figyelembe kell venni, hogy a főváros, a midőn az erdőért ily nagy anyagi áldozatokat hoz, nem a jövedelmesőséget tartja szem előtt, hanem azt, hogy a közönségnek aródot adjon a szórakozásra és üdülésre. A mezőrendőri törvény elrendeli, hogy a törvényhatóságok a hasznos erdei és mezei állatok kímélése tárgyában szabályrendeletet alkossanak. Á budapesti erdészeti hivatal javaslatára a következő állatokat jelölik meg hasznosakként: emlősök: denevér, sündisznó, vakondok; madarak : pinty, magtörő, kenderike, csíz, pirók, keresztcsőrű, sármány, pacsirta, barázda-billegető, pipiske, harkályok, 'czinke, fülemüle, rigó, seregély, holló, gébics, fecske, kakuk, bagoly, veréb; hüllők: kigyó, béka, gyik,; rovarok: futóka, bábrabló, hangya és az ychneumon-félék. Az erdészeti és kültelki bizottság már régebben javaslatot terjesztett a tanácshoz a svábhegyi utak megépítése tárgyában. A tanács el is rendelte, hogy az istenhegyi Mátyás király-uttól a Disznóföhöz vezető utat építsék föl; a Szép juhásznétól a Tündérhegyig terjedő 1200 méternyi ut építését illetőleg pedig, minthogy ez 35-000 forintba kerülne, felhívta a mérnöki hivatalt hogy a jövő évi közmuukaprogrammba vétesse tel. A Tündérhegy és Disznófő közt levő útrész sem építhető fel ez idő szerint, mert az utteriiletek magán-tulajdonban vannak; felhívta ennélfogva a tanács a ÍI-ik ügyosztályt, hogy a kerületekre vonatkozó eljárást siettesse s az eredményről minél előbb tegyen jelentést. Az I. kerületi virányosi úttól a kutvölgyön át az Istenhegyre vezető ut megépítése tárgyában átiratot intézett a tanács a közmunkák tanácsához, kérve a megfelelő szabályozási vonalak megállapítását. Különfélék. — Molnár Viktor. Molnár Viktor a közoktatásügy ministóriumának elnöki osztálytanácsosát valóságos osztálytanácsossá nevezte ki a király. Molnár Viktor tizenöt óve szolgál e minisztériumban. Előléptesóse nem gyors ütemben törtónt. Az ö szolgálata fontos és jelentékeny. Valamennyi miniszter a bizalmas és nagyobb dolgokban vele tanácskozott és az ő véleményét kikérte és meghallgatta. Dr. W1 assies Gyula kormányra lépése óta még tágasabb az ő hatásköre. A tettek minisztere kormányzása idején az ő nagy tehetsége és jó akarata még jobban érvényesül. Dr. Mjolnár Viktornak irodalmi mun- üássága jelentékeny. Hivatott iró, szellemes ember. Eszmegazdasága bámulatos, a mivel egyenlő szorgalma és munka képessége. A hazai oktatás, művelődés és irodalomnak sokat használt s különösen dicséretre méltó az, bogy a magyarságot a hazafias irányt támogatja. — Kitüntetés. A király Saxlehner Andrást a vaskorona renddel tüntette ki. A budai Saxlehner-ezég világhírű. Termékeit a föld minden részén ismerik. Ritka képességre, megbízhatóságra és becsületességre vall a félszázados jó nevök. A ezég megalapítója már nem él, de az a szellem a miben ő vezette él, kitűnő fiaiban. Az egész ezég kitüntetése az a mi Saxlehner Andrást érte, mert az ő kereskedői erényeiben osztozik talentumos testvére Árpád is A Saxlehner András és fiai ezég áldás Budára nézva. A magas műveltségű fiák bebizonyították azt, hogy a magyarban van kereskedelmi szellem, és a tisztesség az első mindenben, ez hoz áldást és szerencsét. Üdvözöljük Saxlehner Andrást, üdvözöljük testvérét Árpádot is, és szerencsét kívánunk a kiváló tulajdonságú nemes anyának özv. Saxlehner Andrásuénak, kinek vagyonánál értékesebb kincse fiai, kik a magyar kereskedelemnek az egész világon becsületet szereztek. — Megjutalmazott mü. A magyar tudományos akadémia Marczibánvi jutalmát dr. Pora Ferencz „Magyar Sy nőni mi ka“ czimü munkája nyerte meg. Tudós munkatársunknak ez a megjutalmazása örömmel tölt el, mert egy komoly, szorgalmas iró kitüntetése ez, a min annál is inkább örülünk, mert Pora Ferencz a budai tanitóférfiak egyik legtisztel- tebbje, ki bokros teendői mellett idejéből a közügyeknek és a budai társadalmi életnek is juttat és ezeknek vezetői és ébresztői közé tartozik. — Milleniumi emlék. Buda érdekeit mindég szivén viselte a déli vasút igazgatósága, a melynek hazafisága közismert dolog. Mint értesülünk a déli vasút igazgatósága milleniumi emlékkel akarja meglépni Buda közönségét. Ez az emlék egy átjáró lenne a pálya- ; udvaron keresztül. Ha csakugyan ezt az emlé- j két adná Budának úgy ez szép, és a közönség hálájára méltó emlék lenne. — Népgyülés Újlakon. Folyó hó ; 21-én délután 2 órakor Újlakon Lebhardt Ká- ; roly vendéglőjében mintegy 300 polgár jelen- létében népgyüUst tartottak. A kerület színe | java jelent itt meg. Az élénk gyűlésen sok j kerületi és társadalmi kérdést tárgyaltak a i melyek mind Újlaknak várható szép jövőjét I 1 érdekelték. Ez alkalommal szívélyesen emlékez- ! ! tele meg a budai ügyek lelkes vezérférfiáról a j | kerület egykori képviselőjéről budavári dr. ! ■ Országh Sándorról, kinek annyit köszönhet Újlak is. A gyűlés ragaszkodását kellő módon : fogja budavári Országh Sándorral közölni. — Meghívó. A „Magyarországi bádogos-munkások, ’égszesz- és vízvezeték-felszerelők: szakegyesülete“ vasárnap, 1896. évi június hó | 28-án újonnan berendezett magáuhelyiségének alapja javara dijtekedobással, szavalat- , virág- i bazár-, társas-játék- és világpostával egybekötött j kirándulási ünnepélyt rendez a római-fürdő- | b e n, melyre a t. közönség tisztelettel meg- j hivatik — a rendező-bizottság. Gytile- j kezés reggel 1/27 órakor az egylet magánhelyi- ! { ségében (Dob-utcza 82. sz. a., ajtó 14). ElinI dulás az Eskü-téri hajó-állomástól 1/2S órakor i hajón a Bomba-térig, innen a Szt-Endrei helyi érdekű vonattal az Acquincumig, az aquincumi ásatások megtekintése után gyalogséta zeneki- séret mellett a Római-fürdő helyszínére. Belépti jegy 50 kr. — Család-jegy (1-ur és 2 hölgy) 1 frt. ízletes ételek és italokról mérsékelt árak mellett és jó zenéről gondoskodva van. A hajó az eskü-tértől minden fél órában ; a helyi érdekű Szt-Endrei vonat a Bomba-tértől mindep órában éjjeli 11 óráig közlekeenek (a helyi érdekű vonatnak a Római-fürdőnél megálló hele van.) — Felhívás. Felhívjuk azokat a budai iparosokat, kereskedőket, gyárosokat, kik az országos kiállításon kiállítottak, hogy arról lapunkba leírást küldjenek. A leírás lehet terjedelmesebb p. o. egy hasábtól két hasábig. — Esküvő. Dr. Molnár Károly előnyösen ismert jeles orvos oltárhoz vezette Katro- vich Ella^urnőt. Legyenek boldogok. — Összejövetel. A nemzeti asztaltársaság f. hó 3l-én Wichtl Mihály (I. kér. Ke- reszt-uteza 6. sz.) vendéglőjében összejövetelt tart, melyre a tagok ez utón is meghivatnak. — Figyelmeztetés Minden előfizetőnknek joga van egy ingyen kis hirdetéshez. Különösen előnyösen használhatják fel a kereskedők, iparosok, vendéglősök, kávéhaz tulajdonosok. Tessék egy levélben vagy levelező lapon a hirdetést megfogalmazni és beküldeni. Mi nem ismerhetjük t. előfizetőnk szándékát, de ha megismerjük teljesítjük is. — Rózsák. A Margit-8zigeten teljes pombában diszlenek a rózsák, elragadják változatosságokkal a közönséget a kik nem győzik eléggé dicsérni a rózsák barátját és atyját Magyar Györgyöt, ki a rózsa tenyésztésben valódi művész és költő. — Népvezér. Kulcsár Ernő, a leghiva- tottabb népies irók egyike „Népvezér“ czimen uj politikai képes hetilapot szerkeszt. Kulcsár Ernő szerkesztői képességeivel alapította meg és tette elterjedtté a „Nemzeti Hírlapot“. Most a „Népvezér“ köré fog az a közönség, mely őt ismeri sorakozni. A „Népvezér“ tartalmas újság megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt, évnegyedre 1 frt. Kiállítása csinos. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, Vili. Práter-utcza 44. — Zilahy Ágnes álmoskönyve. Zilahv Ágnestől Walter Ernő ízléses kiállításában egy álmoskönyv jelent meg. A szellemes írónő ezt az álmos könyvet ügyesen irta és szerkesztette. Érdekes tartalma van ennek a kis könyvnek, melynek ára 35 krajezár és megrendelhető Walter Ernőnél Budapest, Vili. Práter-utcza 44. — Jótékonyczélu társasvacsora« A „Jósziv“ asztaltársaság e hó 22-én Hekker György I. Döbrentei-téri vendéglőjében sikerült társasvacsorát rendezett. A jótékonyczélra szép jövedelem jutott. — „Nincs világosság. Az I. kerületi elöljáróság figyelmébe ajánljuk a Bors-utczát — melynek legalább 70—80 lakója van, de egyetlen lámpa az egész utczában nincs. Ha valakit a sors arra kényszerít, hogy lámpagyuj- tás után kénylelen ezen az utczán végig menni, akkor mindjárt lássa el magát világító szerrel — különben a felhalmozott építési törmelék és gödrök miatt könnyen baleset érheti.“ Ezt a megjegyzést közöltük lapunk egyik számában. A felszóllalásuak eredménye van, mert már a légszesz-társaság a csöveket rakatja le. A magyar kerámiai gyár r. t. f. hó 22-én tartotta évi rendes közgyűlését Tolnay Lajos elnöklete alatt. Az előterjesztett jelentés szerint a társulatnak a Hungária gőz- téglagyárral történt egyesülése üdvös intézkedésnek bizonyult. A 152,920 frt 92 kr kr úszta nyereségből 5000 frt az általános tartalékalap gyarapítására, 20.451 frt 34 krt az igazgatóság javadalmazására, 180,000 forintot pedig a szelvényeknek 12 írttal való beváltására fordítanak, A közgyűlés a jelenrést tudomásul vette s a felügyelő bizottságba beválasztották Sziávy Lászlót, Deutsch Józsefet, Preisz Gusztávot, Szécsy Pált és Szekula Huuót. — A gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete f. hó 24-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését. A tanácskozást Papp Elek országgyűlési képviselő, a
