Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-19 / 3. szám

Budapest 1895. (6 ) BUDA és VIDÉKÉ Január 19. — A turista egyletből. Turistáink élvezetes felolvasásokkal szórakoztatják a kö­zönséget és kedveltetik meg a hazai vándorlá­sokat. Január 25-én Petrik Lajos folytatja fel­olvasását a regényes Retyezátról. Este 6 óra­kor van a felolvasás,^ a természettudományi tár­saság helyiségében. Óhajtandó volna, hogy Bu­dán is lennének turista felolvasások. Néhány szó a déli vaspálya-tár­saság helybeli igazgatóságához. A nyár folyamán magam is több alka­lommal utaztam a Székesfehérvár felől érkező vonatokon, de rokonaim, kiknek e vonal men­tén van birtokuk s kik szükségleteik beszer­zése végett kénytelenek gyakrau jönni a fővá­rosba, csaknem minden héten igénybe vették a vonalat az a kellemetlen meglepetés ért a meg­érkezés alkalmával úgy engem mint őket is, hogy a pályaudvartól kocsi hiányában kényte­lenek voltunk gyalog megtenni az utat mert kocsi nem ált rendelkezésünkre. Megkérdeztem ez alkalommal azt is, hogy hát tulajdonképpen hány kocsi volt kirendelve. Erre azt a feleletet kaptam, hogy három két- fogatos fiákker és hat egyfogatos konfortábli, összesen 9. ügy! Tehát kilencz kocsi jut a déli vaspályán utashoz, ez nem mutatja azt, hogy a konflisoknak jól megy a dolguk. De mégis tekintélyes szám a déli vaspálya személy- forgalmának a közvetítésére. Ennyi talán a ferenczvárosi vaspályához is kijár, hol nem száll ki más a vonatokból mint egy-egy marha­vásárra Szerbiából idetévedt bő bugvogós szerb atyafi. Ez a föntebb említettem kilencz kocsi a legjobb esetben elvihet a vasútról — minden kocsira két utast számítva — 18 embert, a többi mehet gyalogszerrel vagy omnibuszon vagy pardon a lóvasuton : Hisz ezt is megnyi­tották már ! Nem vagyok „Statisztikusa“ a vasútnak, de merem állítani, hogy mindannyiszor vala­hányszor a vasúttal jöttem avagy hoz//ám jöt­tek minden egyes alkalommal legkevesebb 200 utas érkezett a vonaton. E kétszáz utas közül legalább negyven embernek kellett volna külön kocsi mig a többi vagy omnibuszon vagy gyalogszerrel teszi meg czélja felé az utat. Hát kérdem helyénvaló dolog-e az s kinek a hibája az, hogy nincs elegendő kocsi Bizo­nyosan a vaspályáé. Sok mindenért a rendőrséget okozzák. Én e tekintetben annak fogom pártját. A rendőr­ség nem tudhatja, hogy a déli vaspályának emelkedik-e avagy apad a személyforgalma, azt csak a vaspálya tudhatja. S ha mint nem két­lem, hogy tudja is. Igen megbocsáthatlan nagy hiba tőle, hogy egy statisztikai kimutatással felszerelt kérvényt nem ad be a főkapitányság­hoz, kérve, hogy a déli vaspályához a szükség követelte elegendő fogat álljon az utasok ren­delkezésére. Benn vagyunk a millennáris évben, vájjon ha ezen a vasúton érkező külföldi gyalog lesz kénytelen a fővárosba menni, különösen este vagy esős rossz időben, bizony nem fogja ez a mi jó hírünket hazájába visszatérve emelni, hanem csak gyalázni. Ideje hogy erről az ille­tékes tényezők gondolkozzanak. Mi türelmes nép vagyunk, nekünk jó ha gyalog járunk is, mi megszoktunk mindent, rósz vizet, vízhiányt, piszkos udvarokat, egészségtelen lakást stb. De a külföld máskép ítél rólunk. Már két vagy három éve olvastam a la­pokban, hogy a főkapitányság a kiállításra való tekintettel nehány száz jogot ad ki egyfogatu s kétfogatu bérkocsisok részére szaporítva a mostani állományt. Vájjon ha nem elegendő a mostani szám nem-e érkezett már el az ideje annak, hogy a közönség rendelkezésére több bérkocsi legyen s ekkor jut a vasutakhoz is elég. A déli vaspálya-társaság helyi igazgató­ságától pedig elvárjuk, hogy saját jól felfogott érdekeit is tekintve módot talál arra, hogy az érkező vonatoknál elég bérkocsi álljon az utasok rendelkezésére. A központi vaspálya a személyforgalmai­mat úgyis nagy részben magához ragadta. De nekünk budaiaknak egyik főtörekvésünk az is, hogy a forgalomból ide is jusson, mert a ki erre jön, az a pénze egy részéből nekünk is hagy, de biztos hogyha itt van városrészünket is megnézi, mig a pesti oldalon kiszálltak kö­zül vajmi kevés jut Budának. Ezt pedig minden egyes faktornak, igy a vaspályának is tekintetbe kell venni. Egy budai. tudomásul! A Buda és Vidékét a következő egyletek, pénzintézetekés gyárak t a r t j á k : Nemzeti casinő ív. Kossuth Lajos u. New-York élerbiztositó int Deák-tér I. Nemzeti asztaltársaság (I. kér.) I. Ke­reszt-u. 8. 0-Budai társaskör III. Laktauya-u. Olvasókör Ettyek, Olvasóterem Képviselőház, Olvasóterem I. kér. áll. taniióképezdp, Országos casinó VIII. nemzeti színház bérház, Otthon iró és hírlapírói kör New York pesi-ut, Országos kiállítás igazgatóság Városliget, Pénzintézeti tisztviselők casinója Fürdő­utcza 8. M. kir. pénzügyőrség I. Budafoki vám, Pesti hazai I. takarékpénztár IV. Egyetem­utcza, II. kér. Polgári kör II. Bomba-tér 3. ill. kér. Polgári kör III. Ó-Buda, I. kér. Polgári kör I Alagut-u. M. kir. Pénzügyőrség I. Városmajor-u. (Folyt, követ.) Tájékoztató. Téli kúra rheuma, köszvény, ischias stb. ellen. Szt.-Lukácsfürdő r-t. Budapest. Kénes iszapfürdő, douche-massage iszapborogatások. Meg­hűlés veszélye nincs, mert a szállodák és fürdők egy fütött épülettömböt ké­peznek. Olcsó pensio. Lift és hordszé- kek, nehéz betegek számára felvonó a vízben. Prospektust küld az Igazg tóság. * — A sztójkai gyógy-borviz. Er­délyben az előkelő körök asztali itala, huru­tos bajokban (gége-, tüdő, gyomor-, bolyag hurut), gyomor és máj betegségekben csoda- hatású szer. Orvosok igazolják: ki SZtÓjkai VÍZ- zel él, sohasem szorul Karlsbadra. Erdélyi havasokból vevéu eredetét bacterium mentes. Ivóvíz helyett használva a járványok (tífusz stb) ellen kitűnő ovoszernek bizonyult és bor­ral elegyítve erős habzásu kitűnő asztali és élvezeti VÍZ. Ásványvíz megrendeléseket a fő­város területére elfogad: A sztójkai gyógyvíz­forrás székes-fővárosi kezelősége : kezelő: Dévai SzőllŐssy István krisztinavárosi gyógysze­rész I. k., Krisztina-utcza 14. raktárnok : Wer­ner Adolf II. kér,, Batthyányi-utcza 3. sz. — Budai ipar. Egy igen magas ál­lású és jól öltözködő úrtól azt kérdezték: hol csináltatja ruháit. Budáu felel a kegyelmes ur. Van itt elég tisztességes szabó mester. Az a ki a kegyelmes ur ruháit készíti, mint érte­sülünk Baral Ferencz. A várbeli előkelőségek kedvencz szabója, a kinek ízlése igen kiváló és a legmagasabb igényeket is kielégíti. — Elismerésre méltó. Több oldal­ról kaptunk dicsérő leveleket. Előkelő gazd- asszonyok dicsérik ezekben Németh Károly Géza (II. Széna-tér 1. sz.) fűszer és vas keres­kedőt, ki rövid idő alatt kiérdemelte a közön­ség bizalmát s méltó utódja a Freyberger czégnek. — A wőrishofeni csudadoktor, Kneipp Sebestyén praelatns nagyérdekii élet­rajza jelent meg. Dr. Kőrössy László Korrajzok ez. irodalmi vállalatában. Kneipp-nek igen sok ismerőse van Magyarországon, a ki bálával gondol vissza a wörishofeni csudadoktorra. Dr. Kőrősy László a múlt nyáron hat hetet töltött a bajor fürdőhelyen, csakhogy a Kneipp-rend- szert tüzetesen tanulmányozhassa. A magyar Kneipp-életrajz valamennyi eddig megjelent né­met és franczia biograpbiánál terjedelmesebb. Részletesen tájékoztat az eredeti kúráról s bő­ven ismerteti a Jíneipp-rendszert. A praelatus kéziratot és arczképet adott a biographia szá­mára, melyet őszintén ajánlhatunk olvasóink­nak. A kettős kötet a Korrajzok 20 és 21 -ik száma. Ára 60 kr. Megrendelhatő a kiadóhiva­talban, Budapest, Andrássy-ut 25. Kneipp-élet- rajza a kilenczedik önnálló kötet a Korrajzok­ban. A nélkülözhetetlen családi könyvtár elő­fizető ára 30 füzetre 5 frt, boltiárban 9 írt. — A »Zenélő Magyarország« zenemű folyó­irat 1896. III. évfolyamának első füzete jelent meg s küldetett be hozzánk. E páratlan olcsó és a bel és külföldi zenemű irodalom legszámottevőbb ter­mékeit s újdonságait közlő zenemű folyóirat jelen száma tartalmazza: II. »Élet, élet, betyár élet« és »Kis kertemben elaludtam« remek szép magyar dalt, melynek utóbbija a most igen népszerű »Marczi fiam hagyd ne rikass !« csárdásnak egyik száma. II. Lacombe H, »Chanson de Mignon« czimü ábrándos salon darabot. III Greizinger »Mazurka« magán he­gedűre, mint mutatványt a most megjelent »165 he­gedű átirat« nagy értékű műből. IV Strausz J. »Si­mulj hozzám !« talp alá való szép polkáját. V. Schu­berth F. »Bevésném tölgyfa érdes kérgibe« (Unge­duld) czimü bájos dalát igen sikerült magyar szö­veggel. Hat hasonló gazdag — mindenkor 40 —lü zeneoldal tartalmú füzet képez egy negyedévi folya­mot 1 frt előfizetési árért, Zenélő hölgyeinknek me­legen ajánljuk a kitűnő zenelapot. Előfizethetni a »Zenélő Magyárország« kiadóhivatalánál. Bnd pest, Csengerv-utcza 62/a Mutatványszámot kívánatra küldenek. — A Szalay-Baróti-féle Magyar Nem­zet. Történetéből, melyet a Wodianer F. és fiai ezég oly pontosan és rendesen bocsát közre, most jelent meg a 29, füzet. Folytatódik benne Hunyadi Mátyás korának tárgyalása, mely csak a következő füzetben fog befejeződni. A szer­zők a legnagyoab gonddal és alapossággal ad­ják elő nemzetünk történetének e dicsőségesYszten- dőit, érdekesnél érdekesebb képekkel emelve munkájok érdekeit. Egy Székely Bertalan hires képe, Y. László és Czillei igen szép másolatban külön mümellékletül van e füzethez csatolva, megvan aztán Podjebrád cseh király arczképe, Mátyás bauezeni szobra, pajzsa, aláírása, a bécsi múzeumban levő reliefképe stb. A Szalay Bs- róti-féle történet mindenképpen méltó lesz a magyar nemzet ezredéves ünnepéhez és meg­érdemli, hogy minden magyar család könyvtá­rában helyét találja. Egy-egy füzet ára 30 kr. Megrendelhető a kiadóczégnél, Bpest. Andrássy- ut 21. sz. Levelezés. B. J. A czipőröl irt közleményt majd ha te­rünk lösz adjuk. Nagy baj a rossz czipö. B. Gy. háztulajdonos urnák. Ajánlatát a venni szándékozóval közöljük. A mint lehet a házat meg­tekintjük. K, F. Budafok. Tudtunkkal a Nagy-kovácsi jegyzőségre legtöbb kilátása Fodor Géza segédjegyző- nek van. Kiadó és laptuiajdonos mindszenti Erdélyi Gyula. T. ez. A ki Budán és vidékén telket házat birtokot vá­sárolni akar, A ki Budán és vidékén lakást és nyaralót keres, A ki Bndán és vidékén házat, telket, birtokot akar eladni, A ki Budán és vidékén lakást és nyaralót akar kiadni, A ki Budán a hatóságoknál, minisztériumoknál intézeteknél valamit megtudni akar, A mely bank rész vény társaság ezég, Üzletet akar csinálni, az forduljon a Buda és Vidéke czimü lap 200.000 főnyi közönség között kedvelt és elterjedt lap kiadóhiva­talához.I. kér., Alkotás-utcza 12 a. Előfizetőknek és hirdetőknek a posta bélye g be­küldése után íelvilágositás ingyen. A Buda és Vidéke hirdetőit magán utón is ajánlja és nem restel azoknak ügynökösködni. Czikkck bizományba elfogadtatnak. Minden egész éves előfizetőnek egy ingyen hirdetés. A Buda és Vidéke előfizetésének ára : Egész évre 6 frt Félévre ......................... 3 » Évn egyedre............... 1 » 50 kr. Hir detések ára : Egy oldal ... 30 frt — kr. Fél oldal .... 15 » — » Negyed oldal . 7 » 50 » Nyolczad oldal 3 » 75 » Többszöri hirdetőknek °/0 engedmény. A Buda és Vidéké kiadóhivatala. / . /A /

Next

/
Thumbnails
Contents