Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
Budapest, 1896. Y. évfolyam 20. sz. Vásárnál)* Piinknsíl liíi.vn íiu:i iim) 17 HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Q-3TTTXd.A.. KIAI>Ó-H IVAT A3y, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Szőke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfisetézi árak ; Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. sz;í;:r.kí;&z;tösé;<3, I. kér., Alkotáa-ntoza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Bástya ünnep. A budai bástyán honnan oly remek kilátás kínálkozik a hegyvidékre, a budai hölgyek jótékony és hazafias czélra üunepet rendeznek. Már maga az a hely, hol az ünnep lefolyik olyan, a minőt a székes-fővárosban nem lehetne többet találni. E helyről énekelte a hegyekre nézve a gyermekek költője: Szép vidék ehon vidéke ős Budánk felett. Szép, nagyon szép! A legsivárabb kedélyt is felvillanyozza a bérezek panorámája s a kinek szive van, abban megdobban a költészet, megdobban a jóság. A természet kiállításával az emberek kiállítása, az emberek diszitóse nem versenyezhet. Ki utánozhatod azt a smaragdot, melyben a bérezek zöldéivé tündökölnek. Az erdőkről, mezőkről szótárad a virágok illata, a virágoké, melyek közül csak egy is fényesebben öltözködik, mint Salamon király. Itt ezen a helyen, honnan a büszke bórczekre esik a tekintet, közelebb vagyunk Istenhez és jobban megnyilatkozik a szív. A ki a bástya ünnepen megjelenik, annak érzései a természet szépségét látva felemelkednek és ha nem is tudna, megtanul imádkozni. Innen látjuk azt a nagy kincset, mely Budában rejlik azt a szépséget, mit sem szó, sem ecset nem fejezhet ki. Méltóbb helye a szeretet ünnepének nem lehet. Nem is kell itt a díszítésre gondot fordítani. A véges ember nem versenyezhet az Isten alkotásával. Jöjjetek, minél többen jöjjetek e remek helyre a szép ünnepen emberbarátok ! A budai hölgyek az ünnepet azért rendezik, hogy alkalmatok legyen a jótékonyság gyakorlása mellett elvezni. Szép emlékkel hagyjátok el e helyet, mert jól mulattatok és jót is tettetek. A szeretet ünnepe nincs nagyon ki- hirlelve. Szerényen, de annál több lelkesedéssel végezték a hölgyek azt, hogy a felebaráti szeretet teljesítésére alkalom legyen. Mintha egy család rendezné ezt az ünnepet. A jó szivü nők egyesültek, hogy az sikerüljön mindent elkövettek. Buda és Pest közönsége el fog zarándokolni ide, hogy a jótékony czélra minél több jusson. A budai nőegylet, a Mária Erzsébet egylet, az iparos tanulók otthona, és a magyar egy e sülét javára esik a jövedelem. Ki fukarkodnék e czélokkal szemben. A könyörület és a hazafiság hívogat oda. A mulatság sorrendje változatos, a czél fennkölt. Erre hívnak a hölgyek és mindenesetre népes lesz a bástya, pezseg a jó kedély és a kik megjelennek, versenyezhetnek a jótékonyságban. A gazdagok aranya csak oly kedves mint a kevésbé tehetősek fillérje a könyörület és hazafiság oltárán, mit a budai hölgyek emeltek. Jöjjetek és segítsétek a kitűzött czólokat! Erdélyi Gyula. Hogy Írjunk? Irta : Thewrewk Árpád. Ha valamit olvasunk, mi a magyar észjárásnak nem látszik megfelelni, legyünk óvatosak s ne fogadjuk el az olvasottat jónak, mielőtt helyességéről tökéletesen meg nem győződtünk. Az ne csökkentse óvatosságunkat, ha valamely furcsaságra pályanyertes műben akadunk; mert hiszen tudvalevő dolog az, hogy jó pályaművek hiányában olykor érdemetlen mű is kaphat jutalmat. Ily pályamű például Simonyi Zsigmou d-nak „Német és magyar szólások“ czimü könyve is, melynek előszavában a következőre bukkanunk: „Tehát nem azt, a mit én gondolok samit én tudhatok a kis ujjamból.“ — Szabad-e ezt utánoznunk ? szabad-e követnünk ? — Nem, még pedig; L azért nem szabad igy szótanunk, mert igazi magyar még sohasem szólt igy; II. azért nem szabad igy írnunk, mert igazi magyar még sohasem irt igy; III. azért nem, mert a józan ész is tiltakozik ellene, minthogy a józaneszü magyar ember sem a lábából, sem a kezéből, sem az orrából, sem a füléből, sem az ujjából nem tudhat meg semmitsem; IV. azért nem, minthogy az idézett szólás még a magyar nyelvnek egyik sarkalatos törvényébe is ütközik, mely törvény értelmében ugyanis a b ó 1 rag helyett a tói ragnak kellene állania; V. azért nem, mert az idézett szólásban helytelenül áll a tud ige a szop ige helyett. Összefoglalván a mondottakat az eredmény a következő: A mint eddig nem mondta, úgy ezentúl sem mondhatja igazi magyar ember Simony i-ként azt, hogy „tud valami t a k i s uj j á b ó 1 ;“ — továbbá a mint eddig is mondta, úgy ezentúl is mondhatja igazi magyar ember azt, hogy „nem szopta ujjából ezt vagy azt; — végre a mint eddig, úgy ezentúl is igy szólhat* igazi magyar „Ezt a kis ujjam tói (de nem ám S i- m on y i-ként „a kis ujjam/W“!) tudom, a mely szólással a magyar ember azt akarja kifejezni, hogy titkos módon jött rá valamire. Nyelvében él a nemzet! Ez a „Magyar Egyesület“ jelszava és a magyarosodás szolgálatába küzdő „Buda és Vidéke* is zászlójára irta ezt a jeligét! És ideje már, hogy ügyet vetünk arra, hogy magyarul és magyarán is beszéljünk ! Mert mostanában bátran mondhatjuk, hogy : nyelvével — visszaél a nemzet! Nemcsak a hevenyében összetákolt napilapok, hanem a gondosabban szerkeszthető heti és havi folyóiratok hasábjain is csak úgy hemzseg a tengernyi magyartalanság ! Mintha csak hivatása volna a magjai* sajtónak — magyartalannak lenni . . . A „Buda ésVidéke“ a magyarosodás közlönyének nevezi magát; pedig maga az a kifejezés: közlöny*) helytelen, ergo nem magyaros szó. —y ur a múlt (9-ik) számban a hivatalos stílust apostrofálta. — Mutatványul szolgált is nehány művirággal a tiszti irály himes mezejéről. De mit tévő legyen az a szegény hivatalbeli Íródeák, a midőn ilyen stílusba beletanitják. Előttem fekszik Hegedűs János és Dr. Riesz Jakab: „Tiszti Irálytana. íme egy diszmondat, az abban foglalt irománymintákból. A . . . vonatkozó iratokat oly megkeresés mellett szerencséltetem áttenni, miszerint a . . . végrehajtási lépéseket ...foganatosíttatni szíveskedjék. A Do na Döme és társa bpesti papir- kereskedő-czégnél kapható hivatalos idézés-ben a hadkötelezettek megidéztetnek, hogy a besoroz ó-b izottmány előtt tiszta öltözékben jelenjenek meg, mert ellenben mint k a t o n a-s zökevények fognak tekintetni és a szerint büntettetni. Furcsán hangzik pl. az alábbi hivatalos jelentés: Tek. Főszolgabíró Ur! „Van szerencsénk hivatalos tisztelettel bejelenteni, miszerint községünkben több choler a-g y a n u s betegség esetei forognak fenn!“ Bizony ilyen a hivatalos stilus, és igazán ritkán találni oly aktát, melynek szövege magyaros. A bíróságnál ha szembeállítanak valakit, arra ráfogják, hogy az szembesítés! Az árvaszék gondviselő helyett gondnokot rendel. Az árverést: árverezésnek, az árve- rőt: árverezőnek szoktuk csúfolni. A rakodó vagy lerakodó helyet raktárnak, a menedékházat men háznak hívjuk. Az ügyvéd az általa védett kliensét v é- deneznek nevezi egy idő óta. *) Jó szó. Szerkesztő. „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava. BUBA GS VIDÉKE
