Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-03 / 18. szám
BUDA és VIDÉKÉ Május 3. Budapest, 1896. (2) rekvő — megfertőzött s füsttelteli púra,. __ Nem irigyeljük fényedet, nem a melledben szapora tolongást, a folytonos csoportul ások nyüzsgő lármáját — egész vonalodon való kocsirobajt, sem nagy városod zaját, egyetemleges lármáját: csak azt vesszük zokon hogy benszülöt- teid mulatságos gunynyal, lenéző kicsinyléssel emlékeznek meg rólunk mint jó „falusiakról* és tágas értelemben vett ő s fájképü nyárspolgárokról. De eltűrjük ezt is, és elviselhetjük a mostohaság keserűségét is — mert egyébként nagyon jól érezzük magunkat kedves falunkban, emennyiben itt nálunk a nagytermészet csendjében kedélyünk fogékonyabb a bölcseség irá it, __ az élet és erkölcseinek tisztasága nin cs mételyezve. Nem vagyunk nagyváros, a hova a beözönl ettek magukkal hozzák sajátos gonoszságuk és összevegyülvén a többivel egymás lelkét megfertőzik; mint a hogy megfertőzi a tenger tisztátalan sava 'á,;telé ömlő édesvizet, — s felüti fejét "^IMffragályos járványa. íioso’jT^jusiak vagyunk! nem tanyáz itt -feVáíIbdás, fukarság, kéj vág, s az ezek- ■^eP-r(^teJ- szemérmetlenség — mint for- fiä&A miiidéíi rozsnak.-miv A^kö^odik; kigyulnak a ködbe vesző hhdp&ffí v®*é&'füzfényei — előttem fürge deWévéreik igyekeznek zsákmány láig^feá^&ányos felől egy elkésett VbrSäe1 iVblr r at í!'a tevegő eget. ^vct Af^^ápMírtaMbs jó akaratát hiá- 'Üah él^hz^iík, h9Óí®á?4íéfed és indítványoz a mit tehet iAéerí' besiz éí%Irfe§vá' vércse a pesti ^t^f nínó Jtö-WéégPbhe 1 / ^áyomja a ta- ^hcMákicfiiiM^Sömii(^t5l^étt jó szán^fgj^geííei ofssßifjd fesiv aösüi t erlvne ön-srlnR'tR íöittTÓfieD cohpL. i - .móléi enfegi.-eb cíüisfehiesíéltíoft^^^fedniieuclA -jséolvsq udedegleb-moIcA ® ÓbsáffebkJ9 |{§-]#ífe^u'k§lí^i0 üyfJfe0 hí tf©i$#ggr K azi," jrofpa nagy .h^fogl aío3 cMTma^ íí> sdfcárfP°&m mgíffiW1 tiBgdspas&iaf ß ynod .Ißbbißylodserq loaboißnoso-§9i *ip4VisiÄ»0%iifl^ bMé»8Mte£,?%y fíélvfe TaMW. TO MÄH'fcil «ÁriSferÉHPSlirsfeRéÍP s őket, hogy itt rakjanak fesÄ7ntófná#rI® toeto# & mm énül mmík kdtűjftfö~yü sBlßlßd mee xißcibomTß e bőd dkltend'űíh %ÄW t0M ▼irnzMm1 ff’'íriMni]t{WM9 £fng Gaakhhpiár gfafkáíési A^uísm# (ftíládjá- yáll fiarátjáivai; s xam Melyig) ülői tafelte ia&Ikihakn dßiiddoygßxigoi dobnog ß byged obi ßaißdfb le$Zi nekünk itt , nSöáöfMni^üfiÉ három házat, .oégyétochek emyu-:iie:beflls^§ e^ekdrakibogol m9xx delqel ß ,xißh dseßxl bosks -‘[[u ’{És úgy. lön. had bsen nadsnud A ! ixnkd MajdJoéjíiharái^Ö é«4$ák6fcn'atei &2Í iMÖXáí bofc ezredéves xüma epéire,: Arpédiykyugvbőfeél^é1 kÜEÜf égp virágzó ;telep létesülfihol °áíjfÖVát^ testbén lélekbénTáradt; lakója üdülő-:helyét:%djillí ! ; Éö megnépesífet ainuujntéle^ virágdlfl illata árad szét kertéiből, magyar festők' szitik lakának, falaitól ab j feétfö «Csodás hangjai hangzanak a kedves ‘Otthonban ^Petőfi dafaijj^rdetik Árpáid: sirjánálj’-rhog^’ ütbínég a magyar. .ödiqßißxioxl a bkqiÁ mely folyton folyvást életjelet ad magáról. Erős kitartással, még erősebb buzgalommal, egész tetterejével megy kitűzött czélja elérése felé, a mely nemcsak magáé az egyesületé, de az egész székes-fővárosé. A Rézmál, Szemlőhegy, Vér halom, Törökvész, Pasarét és Nyék dűlők szabályozását sürgette első sorban az egyesület. Gyüléseztek, tanácskoztak, meghányták- vetették a legapróbb részleteket is, majd memorandumot készítettek, és jogos panaszaikat, kérelmüket, és óhajtásaikat Írásban foglalva, küldöttség nyújtotta át az erre hivatott tényezőknek. Ez az egyesület nem szunynyadt, ébren és talpon volt. Minden oldalon biztató Ígéret hangzott el, s megnyugvást okozott. Most már itt fekszik előttünk Devecis Ferencz sz főv. müszakitanácsos, műszaki véleménye, melyet a közmunkák tanácsához terjesztett be. Tudással, gonddal és szakértelemmel kidolgozott munka ez, a melynek minden sorából kitetszik, hogy lelkiismeretesen feküdt tárgyára, s e mellett a közmunka tanácscsal szemben önálló véleményét nemcsak hangoztatja, de meg is okolja. így mindjárt a bekezdésben az utakra nézve külön elveket állít fel a közmunka-tanács javaslatával szemben, és igy nyilatkozik: Az utaknál alkalmazandó görbületi viszonyokat megállapítva nem találta, miért is ki kellene mondani hogy az itt gyakrabban előforduló 10—12 m. széles kocsiutaknál egyáltalában mint legkisebb sugár 15 m. alkalmaztassák, mert ily görbületek mellett a befor- dulás és átmenet a másik ut szakaszba a közlekedési eszközök veszélyeztetése nélkül már lehetséges. A közm. tanácsának műszaki osztálya a maximál emelkedést főközlekedési utaknál 5 — 60/0-ban állapítja meg, ezzel szemben D e v e c i s 4°/0 körül óbajt maradni és csak kivételesen alkalmazna 4—5°/0-ot. E mellett a közmunka tanács nem mondja ki, hogy miképen kell alkalmazni ezt az emelkedési viszonyt, mi czél- szerünek vélnők — úgymond — e tekintetben azt kimondani, bogy a főközlekedési utak a völgy kiindulási pontoknál nagyobb emelkedéssel birjanak, mint a végpontoknál a hegytetőn. ,h Az utak szélességi viszonyait tekintve a j^ples utakat csakis meredekebb gyalogjáróknak | gondoljuk felhasználhatóknak, ott pedig, hol °áz emelkedés azt megengedi, minimál szé- ességeT a 10 mtrt kérjük elfogadni. 91,81 Éfirfélfogva mások mellett például a hideg- fiWfí^fltb^FGnágazó Nyéki dűlőbe vezető most téi^febtt utat okvetlen legalább 10 mé- Wíres fhj’i^tétídőihek véljük. iődolo^, iBbtosnak véljük azt is, hogy a tő^eK-l$tv&kMő^k?rölsi közlekedési utak serpen- tinái gyalb^fiMkv a’Hál8 kapcsoltassanak, ß^of Bßpinelleittsaz i>i\.vidéknek gyönyörű kilá- flääi epcmtjaitnneddöfláttpjk eléggé hozzáférhetők- dékjv áqéflfc Y?ah> fiegytetŐ^ŐnN* ék mindenütt, ahol egjBiil^^fJi^^sixijaMtBOvai^ucki 3*— 4 m. széles gyalffgli^zzáj^óvöl^ö^sz'eikötepdő. lödet Az egy es kilátási;^jput&kniálí a) (szükséghez képéit dölycküztéíttktek lenrféhekdnegSMbikiendők, hogy (ezokuéhl fegaMbb e^yokilátó r^ídfiietb*pf&l- állitása .dlöhethé^és legy^üestó^g^y'Jaság^biJftíi i’íitóh hog^ lciáD>'bf imeüedékházák épÜthtAők le- g^ene'k.'depeie e do [de hl ßpqiq nißsa hivö-t eáiygo ■ibof Bzűtáh Áttér aiijdü'lÖkfdrészletes tö^áhtéj, zására/sufi ezután A’IRóZsudonih’ra'oss híre vtfyffi'Q ekkentdnyillätkofeik'ivXI&yß.ai^züiunltsi'taüächiiii1^ müsizaki: öuszt$yaf: fiánfipsttíiokíí tííkoxtyAlaba IJJg e.vidékét. b'bjärtgk,i)nedlJ tudjdk^.'eléggé'ofiiegéjiéíl és .'kiemelniic.á áRőzssi-Molnt) lés>! MdékénfeÉ' g^űu ij-yörü (szép-lég egés^éjgés ^ök^éfeét, «né^öh^fí^li hogyddai'székébiífőviáí'öshgzive aío^esibieqfes»,^^^ dékfeeldk.hcsá outibü/ ű«llgyorsáh iéáhjióf kápésbltáí^^ sók^gondoskbdvaMiiiucsenít»^o'l noldeygo ylom Mint feltűnő hiányt azt látjuk, bbjhfclg MatrgiDhídyfölytatásaxa íZsigMond-utOza ^ls Töéült-ludcza ífcöabAekvő1 íPrimáá^Titdza, nem b'ií1 főt városi jelleggel. Itt mulasztást történt akkor, midőn megengedték, hogy a Primás-utczát oly szűk méretekkel építsék ki s a törekvés nem oda irányult, hogy itt egy tért alakítsanak. Különben összes létező hídjaink e hibában szenvednek s látszik rajtuk az esetlegesség alkotása. Az itt alakítandó tér nézetünk szerint tehát okvetlen felveendő a szabályozási tervbe. A tér északi részének alkotása ellen, különben nehézség nem is forog fenn: u. i. a Primás-utczák a Tör k és Zsigmond-utczák közti északi oldalán csak régi eltöltött, omladozó építmények vannak: igy a kiszélesítés még ma könnyen eszközölhető. Az volna tehát az első lépés, hogy a Mar- git-hidon át a pesti részt a Rózsa-hegygyel kapcsolnánk: a további pedig abban áll, hogy a Török-utcza, Zárda-uccza és Margit-utcza közti elhagyott ronda házhelyeket kisajátítanák és e tömb helyébe meneteles útvonal által keresztül szelve helyeznék el az uj építési területeket. Ennek az útvonalnak fontosságát e vidék lakói már rég érezték. A birtokosság részéről Feszi László tanár és Neuschloss Ödön mérnök tervezeteket is mutattak be, melyekből világosan látszik, hogy a kérdés nagyobb pénzáldozatok nélkül keresztül vihető. Mind két teiv elég ügyesen oldja meg a kérdést. Neuschloss az ut alsó részén támfalakat, feljebb háztömböket alkalmaz; Feszi pedig az útvonalak közé csakis háztömböket tervez. Vájjon melyik tervnek adandó előny, vagy ezek mily kombinálása (esetleges parkírozott terület beigtatása mellett) lesz alkalmazandó, ezt jobb, tervezésre alkalmasabb idők beérkeztével fogjuk megállapíthatni. Most csak elvileg kellene megállapítani, vájjon a hatóság ez általunk melegen pártfogolt vonalat, mely a Rózsa-hegy és vidékének kulcsa; szükségesnek tartja-e ? Műszaki véleményét Devecis Ferencz a következőképpen fejezi be. Indítványozzuk végül, hogy a mint azt már a pesti részen megkezdték, de ez idősze- rint munkaerő hiányában nem folytathatták, hogy erre a részre is mint egyáltalában az egész jobbparti (budai és óbudai) részre vonatkozólag a pontos háromszögtani szabályozási műt készítsék el, mert C3ak és nem máskép lesznek a későbbi időben a pontatlansággal járó zavarok kikerülhetők. A Rózsadomb és vidéke ház és telektulajdonosok egyesületének érdeme, hogy ez a műszaki vélemény megjelent, mert a benne hangoztatott elvek, és adatok tanulmányul és okulásul szolgálhatnak azoknak is, kik szakértelemmel bár, de kevés rokonérzéssel intézik Buda rendezési viszonyait. Bódiz László indítványa, „1. Még ez értekezletből rendelje meg minden község a megyei alispán ur által ajánlott Rumboldt-czégtől a magyar czimerrel ellátott nemzeti zászlót és folyó évi május hó 2-án virradóra tűzze ki a magyarság ez imádott szimbólumát házaira. 2. Határozzon az értekezlet egy napot, melyen a járás minden hazafiasán érző fia és leánya e helyen összegyűlvén, a róm. kath. templomban a hálaadó nagy misét hallgassa meg és onnét az ev. ref. templomba vonulván, a millenáris ünnepély emlékét dicsőítő egyházi beszéd tanúja legyen, hogy ekkép mindenki lélekben felemelkedvén, valláskülönbség nélkül a mindenek alkotójához hálát rebegjen a nemzet eddigi fenntartásáért és könyörögjön, hogy az uj ezred éven át fényben emelje, dicsőségét növelje, ragyogóbbá tegye és sokasitsa meg ezt a fajt, nyelvével együtt az idők végezetéig. e< 3. Hogy pedig ez imaszerü óhajunk,megtörténhessék azon elvet kell szemünk előtt lebegtetnünk: „Segíts magadon és Isten is megsegít!“ Ennek a járásnak, melynek területét a tötarpusztitás, belvillongások és a török hódoltság megfosztá magyar lakosságától és a hÜtalom idegen érdekek szem előtt tartásával táVoíAnemzetek fiait telepité le ide, kell hogy any&gi1 áldozatokkal is járuljon ahhoz, mikép a&«idéglen szó helyett, itt a fő- és székváros ÄT£$..:aie{, ielirse^o *sja^^jsjcci A & íó nadévío
