Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-05 / 14. szám

Budapest, 1896. ('51 BUDA és VIDÉKE Április 5. hegyén önkezével vetett végett életének. Eljött a harmadnap és az angyalok je­lentették: Nincs itt, feltámadott! Világosság terjedt szét, fényesebben szórta sugarait a nap, élénkebben csil­logtak a csillagok, s a lélekbe beszállt a békesség angyala. Alleluja! hála legyen az Istennek! Hús vét vasárnapján bará­tainknak, ismerőseinknek s mélyen tisz­telt olvasó közönségünknek igaz szere­tettel kivánunk boldog ünnepeket. — Bástya ünnep. A műit évben oly fényesen sikerült bástya ünnep ebben az évben is sikerülni fog. Az előkészítő bizottság Gróf Hunyady palotában gyűlést tartott. A gyűlésen melyen gróf Hunyady Lászlóné elnökölt jelen voltak: Orgróf Pallavicini Edéné, Rohonczy Györgyné, lovag Kleebergné, Tabermann Gusz- távné, Schatzné, budavári Országh Sándor, Ta- body József, Nemes Antal, Gyalokay Lajos, dr. Papp István és Erdélyi Gyula. Papp István fel­olvasta a mulatság tervezetét, a mit a jelen­levők elfogadtak és az április hó 8-án tartandó közgyűlés elé terjesztik. A műsor igen gazdag. Az ünnepért már is széles körben érdeklődnek. A rendezőségbe sok hölgy és ur jelentkezett. Valószínűleg május 20-án lesz az ünnepély. — Templom szentelés, a budai református templomot, mint a lapokból olvas­suk felszentelte Szász Károly. A felszentelésen díszes közönség jelent meg. A budai templom szentelésről lapunkat nem értesítették, tehát bőven nem Írhatunk. A templom nem ott épült a hol kellett volna a Szent-János térre a mi­ért boldogult Szénássy Sándor buzgolkodott. Ha ide épül úgy az árok-utcza egy része ren­dezve lett volna. A templom külseje akármilyen szép is. de nem református templomnak felel meg. Most már meg van. Adja Isten, hogy Is­ten háza legyen, hol azok, kik felvették a Jé­zus Krisztus keresztjét a maguk vallásában buzgolkodva szeressék egyéb felekezetű fele­barátaikat is. — Jegyzőválasztás Nagy-Tótóny- ben. A nyugdíjazás folytán megürült községi jegyzői állást Nagy-Tétényben — mint nekünk Írják — ma töltötték be Bodiz László főszolga­bíró elnöklete alatt magtartott választáson. A három pályázó közül általános szótöbbséggel Főző László eddigi helyettes jegyzőt választot­ták meg. — Versenyek. Az uriovasok szövet­kezete Alagon április 5., 6., 9., 12., junius 14., 16., 18., 21., szeptemper 6., 8.. november 8.,; továbbá Aradon junius 28., 29., és Siófokon julius 16., 19-én tartja „Urlovas Szövetkezeti“ versenyit. — Tárczánk. Tározónkban Tömör Fe- rencz ismert költő becses költeményét kezdjük közölni. Kitűnő irótársunk lapunkat tisztelte meg azzal, hogy e gördülő versekben irt ma­gyaros költeményt nekünk adta. — A „Krisztinavárosi Asztsal- társaság f. hó 11-én társas kirándulást óhajtván rendezni, az igen t. tagtárs urakat ez utón hívja fel az elnökség, hogy a húsvéti ünnepek miatt f. hó 2-áu meg nem tartott ülés helyett — a kirándulás miképeni módozatai­nak megbeszélése, a hölgy-bizottság megalakí­tása s a nyári programm előkészítése czéljábol az ugyancsak f. hó 9-iki ülésre okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. — Az elnökség. — Eljegyzés. Két tekintélyes polgár család gyermekei között eljegyzésről vesszünk hirt. Klemm Alfréd eljegyezte a kedves Rei- chard Aranka kisasszonyt. Ez a hir Buda leg­előkelőbb köreit érdekli. Mi a magunk részéről áldást és boldogságot kivánunk a boldog je­gyeseknek. — Horn Ede, a fogaskerekű vasút igazgatója hosszas betegség után, ötvenéves ko­rában meghalt. Halála mély gyászba borított egy előkelő csalódat, de a családdal együtt gyászol a budai polgárság nagy része, sőt még a pesti is, mert mindenki ismerte, mindenki szerette, mert ő is szeretett, mert ő volt a fele­baráti szeretet képviselője, igen széles körben. Tanuló éveit katona intézetben töltötte, deli ifjúságát pedig egy magyar ezrednél az olasz hadtsstben, melynél részt vett 1866-ban a cus- totzai ütközetben. Mint főhadnagy búcsút mon­dott a hadseregnek, és 1874 tői kezdve, midőn az akkor alapított svábhegyi fogaskerekű vasút titkárává lett, mindenütt ott láttuk őt buzgol- kodni, a közjóért, a jótékonyságért. Alkalma- mazottjai imádták, igazi atyjok volt, bár a szolgálatban erélyét és szigorát ismerték. Mint emberbarát is kivált. Az árvák és szegény öz­vegyek támogatója volt- Segített, a hol segí­teni tudott, és hogy önzetlenül, mutatja az a körülmény, hogy bár rendezett viszonyok kö­zött, de vagyontalanul hagyta hátra családját, noha egész életében aranyban járt. Gyászolja őt mindenki, s nem csoda, ha e szerény pol­gár utolsó végtiszteleténél számtalan tisztelői jelentek meg. Megtört szívvel álltak ravatalá­nál : gyászoló neje, Egan Róza, édes anyja, öt kiskorú gyermeke, fivérei és számos rokona, kikkel együtt mi is kívánjuk hogy nyugod­jék békében! A megboldogult a vasút veze­tését 1878-ban vette át, a midőn a vállalat sok kedvezőtlen körülmények és káros esemé­nyek következtében fennállásában veszélyez­tetve volt, hogy a tulajdonosok már a vál- lalatos véglegesen be akarták szünteni. Az ő fáradhatlan tevékenységének é3 körültekintő munkásságának köszönhető, hogy a vállalat to­vábbi fennállása, daczára a sokoldalú nehézsé­geknek, biztosítva lett s hogy a vasút forgalma évről-évre jelentékenyen emelkedett. Ép úgy az elhunytnak érdeme, hogy a Sábhegyen a nyaralók száma rohamosan emelkedett s az a főváros legelőkelőbb s legkedveltebb nyaraló­helyévé lett. A megboldogultat, kit nemes jelleme, előzékeny egyénisége, önzetlen emberbaráti mű­ködéséről általános tiszteltek, szerettek, nején : szül. Egan Róza asszonyon és öt kiskorú gyer­mekén kivül számos barátja gyászolja. — Jankó János. Jankó János egyik legmagyarabb festő meghalt. Halála nagy vesz­tessé a magyar művészetre. Valódi művész volt, ki iskolát alkotott és nem utánzott. Szent-En- rén nyaralt az utolsó években és itt akart le is telepedni. Szándékát az egész nemzetet gyászba ejtett halál hiúsította meg. — A „Budapesti Iparossegedek­Egyesületó“-nek f. évi márczius 29-éu kel­lete volna megtartania évi közgyűlését, mit azonban sajnos nem lehetett a megjelent pár­toló tagok csekély (jobban mondva a hiányzók nagy) száma miatt. (Az alapszab. szerint leg­kevesebb 30 párt. tag jelenléte szükséges, hogy a közgyűlés határozatképes legyen.) Még a ki­küldött számvizsgálók sem jelentek meg, hogy sokásos jelentésüket megtegyék s igy az elnök — az alapszabályok értelmében — kénytelen volt újabb közgyűlés összehívását kimondani. Az újabb közgyűlés, melyet az elnök f. é. április hó 12-ére (vasáárnap) d. u. 4 órára tűzött ki, tekintet nélkül a megjelenő tagok számára, határozatképes leend. Ké­retnek úgy a t. pártoló, mint a rendes tagok, hogy erre az ülésre minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek s igy újabb kedvet és reményt fakaszszanak azokban, kik ez egye­sület ügyét szivükön hordozzák. — A Lukacs fürdő tava. A Lu­kács fürdő tava beboltozása teljes befejezéséhez közel van. Ennek a nagy közlekedési akadály­nak eltávolításában remekeltek Zsigmondy és Gartner műépítészek. — A Magyar Gazdaszövetség, mely Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt most szervezkedik országszerte, a szövetség eszméi­nek propagálására „Magyar Gazdák Szemléje“ czimmel tudvalevőleg folyóiratot ad ki, melyet dr. Bernát István szerkeszt. A revue márcziusi száma most jelent meg. Vezérczikkében reá mu­tat a külföld agrármozgalmaira, melyekkel szemben fokozatosan roskadozik az u. n. mer­kantilizmus. Az örökösök csak az agráriusok lehetnek. Ugyanazért szervezkedésre s egyetértő munkára hívja fel a gazdatársadalmat. Egy má­sik czikk az általános gazdasági válság kér­désével foglalkozik s Magyarországon a búza árhanyatlásának okait, eredményeit és orvosszereit tárgyalja. Foglalkozik a meződazgaság helyze­tével, az uzsorával, a kivándorlással, a vizsza- bályozások és tagosítások befolyásával, a bérlő- gazdaság hátrányaival, a külföldi versenynyel stb. A búza ára czimü czikk a hanyatló mező- gazdaság érdekében Európa különböző államai­ban megindult mozgalmakról számol be. Szilassy Zoltán a gazdasági szakoktatás kérdését tár­gyalja s egy gazdasági szakiskola felállítását sürgeti, melynek szükségességét immár a kor­mány is elismeri. Rubinek Gyula az 0. M. G. E. titkárja a kiegyezés gazgasági kérdéseivel, nevezetesen a vámterülettel, a tarifarevizióval, az őrlési engedély szabályozásával, a belföldi vámokkal, a konzulátusi ügygyei, az ipari és kereskedelmi kedvezményekkel, a vám- és keres­kedelmi értekezletekkel, az állategészségügyi egyezménynyel s végül a vámszövetség tarta­mával foglalkozik, s a szövetségnek 1903-ig, azaz a nemzetközi kereskedelmi szerződések le­jártáig való megújítását ajánlja. Ugyanezen álláspontra helyezkedett az 0. M. G. E. s a budapesti keresk. és iparkamra is. A füzet vé­gül ismerteti a német gazdaszövetség idei nagy­gyűlésének és az osztrák Agrartag lefolyását, a gazdasági irodalom terén legutóbb megjelent müveket, a külföld nevezetesebb közgazgasági eseményeit stb. A Magyar Gazdák Szemléje egész évre 6 frt s megrendelhető a Köztelken. — A „Kőbányai király sörfőző részvénytársaság“ amint már említettük, e hó 23-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 800,000 forint elsőbbségi részvényt bo­csát ki. Mindazok a részvényesek, akik a nekik biztosított elővételi joggal élni kívánnak, ápril hó 21-ig gyakorolhatják ezt a „belvárosi taka­rékpénztárnál“. Minden uj részvény után 30 százalék fizetendő le azonnal. A további rész­letek, még pedig 2o°/0 ez évi május 21-ig, 25°/0 junius 21 és 20 százalék f. é. julius 21-ig lesz­nek befizetendők. — Jó élczlap. A Bolond Istók a legjobb sziv- viditó lap. Budai dolgokról is élezelődik. Ajánljuk olvasóinknak. Ára egy évre 8 frt, félévre 4 frt, év­negyedre 2 frt. Előfizetéseket tessék a Franklin tár­sasághoz küldeni. Kérjük hátralékos előfizetőinket az előfize­tések beküldésére. Nagyobb számban akarjuk la­punkat mint mutatványt megküldeni, szivesked- jennk tehát lapunk barátja! velünk több isme­rőseik nevét megküldeni, kik előfizethetnek. Für­dőkben, nyaraló helyeken, kávéházakban, ven­déglőkben, egyletekben, fodrászoknál, üzletekben kérjék a Buda és Vidékét. Buda és vidékének és a magyarosodásnak közlönyét. Előfizetőink és hirdetőink megbízásait elvállaljuk. Ügyeknek ntánna járunk és sürgetünk. Válaszhoz 3 darab 5 kros bélyeg. Minden előfizetőnek egy czimte- telen kis hirdetéshez joga van. M. A. V. hírek. Az 1893. évi szeptember hó 1-től érvényes Elba-átrakodási díjszabásban mint az Unionbank tulajdona felsorolt tárház Bubna, osztrák-magyar államvasut-társaság állomásán f. é. márcziust hó 1-től az osztrák-magyar államvasut-társaság ulaj- doniba ment át és jövőben mint »az osztrák-magyar államvasut-társaság tárháza Bubna« állomásán je­lölendő meg »A magy. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szerint, az arad-szolnoki vonalon fekvő »P u s z t a-T e n y ő« állomás, mely jelenleg a sze­mély, podgyász, gyors és kocsirakományi teheráru forgalomra van berendezve, kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur ő Nagyméltósága rendeletéből f. é. áp­rilis hó 15-én a teher darabár u-forgalomra is meg- nyittatik. A szatmár-nagybányai vasúton f. évi május hó 1-től kezdve uj személy és podgyászdijszabás lép életbe, melyben az I. osztály menetárai a távolsági forgalomb n némileg felemeltetnek. Ezen díjszabás egyes példányai a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest Gsengery u. 33. sz.) 10 krért kaphatók. Tájékoztató. Téli ku Kénes iszapfürdő, rheuma, köszvény, ischias stb. ellen. Szt.-Lakácsfürdő r-t. Budapest. douche-massage iszapborogatások. Meg­hűlés veszélye nincs, mert a szállodák és fürdők egy fűtött épülettömböt ké­peznek. Olcsó pensio. Lift és hordszé- kek, nehéz betegek számára felvonó a vizben. Prospektust küld az Igazgatóság. — Szép gyümölcsfák. A Salud-féle jóhirü kertészetben a Németvölgyben kitűnő fajú szép 4—5 éves fák kaphatók, melyek Buda és vidéke talajában gyorsan és szépen fejlőd­nek. A nap bármely órájában meg lehet te­kinteni a kertészetet.

Next

/
Thumbnails
Contents