Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-03-29 / 13. szám
Budapest, 1896. (3) B U DA és VIDÉKÉ Márezius 29. (A választmányban csak az a változás történt, hogy Stein Péternek a körből való kilépése folytán Eckstein Bernát első póttag lépett a rendes tagok sorába.) A választmány a tisztikarral együtt a közgyűlés által beléje helyezett bizalmat minden tekintetben kiérdemelni iparkodott. Főtörekvése oda irányult, hogy a kör alapszabályaiban foglalt czélját megvalósítsa, azaz Kelenföld felvirágoztatását előmozdítsa. Általában Kelenföld elmaradásának legfőbb okát s meglővén győződve arról, hogy e terület, a nol a fejlődésnek különben minden előfeltétele megvan, mindaddig nem emelkedhetik a főváros többi kerületének színvonalára mig az ottani vasút’ állomáshoz a Duna felől országút nem vezet. Ez utóbbinak mielőbbi létesítése érdekében teei dő intézkedéseket tekintvén tehát a választmány legfőbb feladatául, mindjárt az első vál. üléséből kifolyólag 2 emlékiratot szerkesztetek s azokat küldöttségileg nyújtotta át elnökünk budavári dr. Országh Sándor ur vezetése mellett a polgármester urnák, arra kérvén ezekben a székfő. Tanácsát, hogy mindenek előtt a kelenföldi vas. állomáshoz régótó ter- tervezett országút, mielőbb kiépitessék, továbbá, hogy a vámháztéri hid felépültével lehetőleg egyidejűleg a villamos közúti vaspálya útvonala a kelenföldi vas. állomáshoz és a sósfürdőhöz is kiterjesztessék. A polgármester ur a küldöttséget szivesen fogadván, arról biztosította, hogy a szerinte is fontos ügyet kellő figyelemre méltatni fogja. A villamos vasút ügyében pedig a székesfő. tek. Tan. 1895. május hó 17-én kelt 3671. sz. határozatával értesítette az ez iránt folyamodó kört, hogy a tárgyalások során gondoskodás történt a tekintetben, hogy a vállalkozó társaság a Vámház hid Kelenföld illetve sósfürdői útvonalat megépitse s ez irányú kötelezettség a vonatkozó szerződési tervezetben kifejezetten ki is köttetett. A választ, kebeléből alakult szervező bizottság a kelenföldi ház és telektulajdonosok nevében szintén mintegy 100 aláírással ellátott kérvényt intézett m. é. április havában a székfő. tek. Tanácsához a lóvasut villamossá tétele és a kelenföldi szárnyvonal mielőbbi kiépítése tárgyában s azt Hirschler Mór másodelnök vezetése mellett küldöttségileg nyújtotta át Márkus József alpolgármester urnák, valamint az ösz- szes fővárosi biz. tagoknak is megküldte, oly átirat kíséretében, hogy annak érdekében közreműködni szíveskedjenek. Nem mulaszthatjuk e helyen felemlíteni azt a körülményt, hogy elnökünk budavári dr. Országh S. ur személyes befolyását is gyakrabban érvényesítette a kelenföldi országút érdekében, úgy többek között a székfőv. törv. h. biz. közgyűlésen interpellálta a tanácsot ez ügyben, melyre Márkus József alpolgármester ur válaszolt a tanács nevében azzal, hogy a térrajzok elkészültek, a tervek munkában vannak s az ut építéséhez szükséges telkeket részben már ki is sajátították, a többi telkek kisajátítására vonatkozó tárgyalások pedig folyamatban vannak s az építési költség 150000 frtban állapíttatott meg stb. A vál. ülések majdnem mindegyikén megbeszélés tárgyát képezte a kelenföldi országút ügye, mig végre a választmány megunva a várakozást s látván, hogy a régóta tervezett országút építése még mindég meg nem kezdetett, sőt az e czélra szükséges költségek fedezéséről tem történt gondoskodás; november hó 13-án tartott ülésének határozata értelmében a kereskedelmi miniszterhez emelte fel kérő szavát s kellőkép megokolt emlékiratban azzal a kérelemmel járult hozzá, hogy a kelenföldi országút mielőbbi kiépítése érdekében magát közbe vetni szíveskedjék. De ezzel még nem fejezte be a választmány ezeu a téren kifejtett munkálkodását hanem lankadatlan buzgalommal folytatta azt tovább is s jóllehet a székesfőv, tanácsa az ut fontosságát s mielőbbi kiépítésének szükségességet maga is elismerte s az ut építési költségeinek fedezése tekintetében is gondoskodott s ámbár úgy a kereskedelmi, mint a belügyminiszter is megsürgette már ezt az ügyet a választ. mindazonáltal f. é. február hó 17-én tartott ülésének határozata értelmében egy újabb kellően megokolt kérvényt terjesztett a székes- fov. tek. Tanácsához az iránt, hogy a kérdéses országút építésére vonatkozó munkálatok haladéktalanul foganatba vétessenek, hogy az minden^ esetre a vámháztéri hid elkészültével lehetőleg egyidejűleg a forgalomnak átadható legyen. _ Bízunk a székfőv. bölcs Tanácsában s reméljük, hogy ezen a téren kifejtett törekvéseinket mielőbb siker fogja koronázni. A választmány az elmúlt évben 16 ülést tartott, u. m. 8 választmányi és 8 albizottsági ülést. A gazd. albizottsági ülések Kelenföldön a kör saját helyiségében, ellenben a választmány ülések, kettő kivételével, valamint a szervező bizottsági ülések az Andrássy-uton levő Reutter Nándor, majd Drechsler Béla körtagok tulajdonát képező kávéházi helyiségben tartották, miután a körtagoknak csak 24% lakott Kelenföldön. Nem mulaszthatjuk el ennélfogva indítványozni, hogy a közgyűlés úgy Reutter Nándor, mint Drechsler Béla uraknak azért a szívességért, hogy a kör választmányának az említett czélra minden alkalommal külön helyiséget a legnagyobb készséggel rendelkezésre bocsátották — köszönetét szavazni szíveskedjék. A mi a kör belügyeit illeti, arra nézve a választ, mindenekelőtt megállapítván április hó 19-én tartott ülésében a kör — és házirendjét s ennek értelmében a kör belügyeinek intézését a választm. kebeléből alakult 2 bizottságra, u. m. a gazdasági és a szervező bizottságra ruházta. A szerv. biz. működésének legszebb eredménye gyanánt felemlíthetjük azt a körülményt, hogy a kör alapitó tagjainak száma az elmúlt évben 15-ről 21-re emelkedett, mi 600 írttal gyavapitotta a kör’ vagyonát, továbbá azt a körülményt, hogy a rendes tagok száma, mely az elmúlt évben 88 volt 105-re szaporodott; mi tekintve azt a körülményt, hogy a lefolyt évben 19-en részben kiléptek, részben töröltettek, 4-en pedig a rend. tagok sorából az alapitó tagok sorába léptek, 45% szaporodást tünte- tet fel. A gazd. biz. hasonlókép iparkodott a választm. által reá ruházott feladatának megfelelni. Hogy ezt annál könnyebben tehesse egy 6 tagból álló vigalmi bizottságot alakított, melynek közreműködésével máj. 22-én a kelenföldi vas. állom, éttermében sikerült ismerkedési estélyt rendezett, melyen több előkelő vendég között kerületünk képviselője dr. Fáik Miksa ur is megjelent s ez alkalommal körünk rendes tagjai sorába lépett. Midőn pedig elnökünket az a legmagasabb kitüntetés érte, hogy ő felsége a magy. király a közügyek terén szerzett érdemeinek elismerése jeléül részére a budavári előnévvei a magyar nemességet adományozta, a budai sósfürdőben sikerült bankettet rendezett az ő tiszteletére mely alkalommal Dániel György ur val. tag „Kelenföld jövője“ czimmel igen érdekes felolvasást tartott. Kötelességünknek tartjuk továbbá e helyen felemlíteni s egyúttal indítványozni azt, hogy a közgyűlés köszönetét fejezze ki Jámbor Gyula urnák, ki a körnek 47 drb, továbbá Hirschaler Mór urnák, ki a körnek 48 drb könyvet ajándékozott; nemkülönben Molnár Norbert körtag urnák, ki kelenföldi vendéglőjében a kör könyvtárának alapja javára a kör gazd. biz. közreműködésével egy tánczmulatsá- got rendezett, mely 44 frt 4 krt jövedelmezvén a könyvtárnok indítványára a Pallas-féle lexicon beszerzésére fordittatott. Végre megemlítjük, hogy alapszabályaink 20 §-a értelmében a választmány 1 évi megbízatása lejárt s hogy Jámbor Gyula ur lemondása következtében az ügyészi tisztség is megüresedett miért is e tisztségeket a t. közgyűlés rendelkezésére vissza bocsátjuk. Ezeknek előrebocsátása után arra kérjük a t. közgyűlést, hogy ezt a jelentésünket tudomásul venni, a külön bemutatandó zárszámadásra nézve, mely általunk is átvizsgáltatván és tárgyaltatván, nekünk és a gazd. bizottságnak a felmentvényt megadni, jövő évi költség előirányzatunkat elfogadni és az alapszabály 20 §-a értelmében 24 választmányi rendes, 6 választmányi póttagnak és az ügyésznek a választásáról szavazás utján gondoskodni szíveskedjenek. Egyúttal kérjük az igen t. tagtársakat, hogy körünknek úgy anyagi, mint szellemi érdekeit a jövőben is eddig tapasztalt jóindulatukban részesíteni kegyeskedjenek Budapesten a választmány 1896. évi már- czius hó 14-én tartott üléséből. Martinék Ágoston, Országh Sándor, titkár. elnök. Regék és történetek, Ismerőseink itkedvelt rovata mellett ezennel egy uj rovatot nyitunk, mit közönségünk különös figyelmébe ajánlunk. E rovatban a múlttal foglalkozunk és szivesen közöljük, kori, nák, czégek, házak, utczák történetét és a múlt alakjainak leírását. A jelen érzéseit emeli az, ha az ember a múltba mereng és annak emlékein elmélkedve a jövőre tanúságot, merit. Kérjük olvasóink közreműködését. A »márvány menyasszony« regéje. Ott hol most Wagner Vilmos keresett vendéglője, a „Márvány Menyasszony“ van már régen volt vendéglő, ki tudná p. o. a Márvány menyasszony regéjét megírni ? A három alma története. A Rublein-féle ház volt Buda egyik legrégibb vendéglője, hova akkor a legelőkelőbb emberek jártak. Ki tud erről adatokat? Ezeket csak mintának említettük, de hát van elég anyag. A Gürsch-féle Politikus Grajzler, Noé Bárkája, Sörcsizma, Disznófő, Sörkocsi stb. Ezúttal az irányt jelöljük. Voltak virágzó budai iparok p. o. A pipa metszés. Óra gyártás stb. Régi házak valamihez czimezve vannak p. o. Isten szem, Arany Bárány stb. Mi ezeknek az eredete. Vannak apáról fiúra szállt czégek, a melyiknek fejlődése története nagyon érdekes. Régi egyesületek története, alakulásának, egyes czéheknek a múltja felette tanuságos. Mielőtt ezt a rovatot mivelni kezdenénk bizalommal fordulunk ismerőseinkhez, az egyletekhez, társulatunkhoz, hogy ezt a czélnnkat elérni segítsenek. Kozma Gyula beszéde a már- cziusi ünnepen. „A mai napon, mint Magyarország szabadságának közünnepén, országszerte nemzeti- szinü zászlóink öröme, hűsége és reménysége lengedez. A tiszta hazaszeretet e napon áldoz a dicsők emlékének, akik e honért éltek és haltak ; e napon áldoz az eszményekért, a melyek a magyar nemzet lelkét képezik. A szabadság és a magyarság összeforró t- tak; emez a test. az benne a szív. A haza függetlensége és az alkotmány, mint a népjog és az állam összefoglalása; a föld, a mely hazánk és a törvények, a melyek nemzetünket állammá egyesitik: ezekben van az erő, ezek biztosítják a jövőt. « Ennek az erőnek érzete és a jövő reménye hatja át a magyar nemzet kicsinyét, nagyját Kárpátoktól le az Adriáig, midőn hálás visszaemlékezéssel ünnepet szentel azok emlékére, akik a darabokra tört, a leigázott Magyarországot sirjából feltámasztották ; ünnepli 1848. márczius 15-dikének évfordulóját, mint azt a napot, melyen megvalósult a magyar nemzet reménye, tejesültek vágyai; ünnepli a szabadság diadalát. Egy fél százada rrég nem zajlott le, hogy a vén Európát megkapta a tavasz mámora. Valami csodálatos tűz volt az, a mely végig futott zsibbadó erein s egy hónap, egy hét, egy nap alatt ifjúvá üdítette roskatag testét.
