Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-07 / 14. szám
BUDA és VIDÉKE Április 7. Budapest, 1895. (2.) — különösen ka a kiállításra gondolnak | — az tény, de kogy e segítséget az átalakítandó ferenczvárosi pályaudvar fogja nyújtani, abban már most bátorkodunk kételkedni. A miniszter ur aligha gondolt rá, midőn ezt a szándékát hangoztatta, kogy a Ferenczváros a sertés szállások tőszomszédságában van, honnan a kedvező szelek „fölséges illatot koznak, kogy a közvágókid is ott van, minek folytán nyári időben a légynek nevezett állatkákból oly mennyisége szokott oda ellátogatni, kogy mig az ember a pohár sört a csap alól a szájához viszi, hívatlan vendég is bele pottyankat, kogy továbbá körül véve különféle gyártelepektől (trágya, petroleum, stb. stb. gyárak), melyek épugv mint a markát szállítmányozó vasutak a bűzt terjesztik. Bocsánatot kérünk, ilyen kellemes előnyü pályaudvart az utazó közönség nem fogja nagy kedvvel használni, sőt kerülni is fogja, mint eddig is. Ellenben határozottan állíthatjuk, kogy e tekintetben is Kelenföldnek jut majd ki a jövőben az oroszlánrósz. Majd ka a fő- vámháztéri kid kiépült, majd ka a villamos vasút kocsijai repülnek rajta keresztül a főváros belsejétől a kelenföldi pálya udvarig a II. IV. V. IX. kerületekbe igyekező, a brucki, fiumei és trieszti irányokból érkező utasok nem fognak a keleti pályaudvaron sem Ferenczvárosban kiszállni, hanem Kelenföldön. S ebben tökéletes igazuk is lesz, mert a ma fönnt említett irányokból Budapestre ntazzó és mondjuk a IV. kerületbe törekedő utasnak Kelenföld állomásán 5—10 perczig kell tartózkodnia az esetleges átszállás kellemetlenségeit nem is említve fel a keleti pályaudvarba való tovább utazás további 25 perczet, összesen tehát 35 perczet vesz igénybe. Hol van még az ut a belvárosba? Kérdjük tehát, nem szívesebben kiszáll e Kelenföldön az utas, honnan majd 20 perez alatt a villamos Az akkor busz éves leány a legjobb haladást tette, a zenemüvek szellemébe mindjobban behatolt és oly művészi mélységet ért el, hogy concertekben egyik sikert a másik után aratta, a melyekhez természetesen az imádók és rajongók egész légiója sorakozott. — Ezek közt Markné egyetlen gyermeke, egy körülbelül 26—28 éves fiatal ember is volt, ki annyira beleszeretett a művésznőbe, hogy édes anyja meghallgatása nélkül megkérte a kezét. Sokkal jobb nevelésű volt azonban a comte8se, mintsem hogy erről a mamának jelentést nem tett volna, mert ismerte kötelességét és jóltevője intentióit is, és tudta, hogy az egy művésznővel megkötendő házassághoz beleegyezését soha sem fogja adni. És a mint előre látta, úgy meg is történt: a mama megtagadta hozzájárulását! azonkívül pedig még kikötötte magának, hogy a hány ebéd alkalmával maga mondja meg a fiatal embernek, édes anyja jelenlétében, hogy nem megy hozzá feleségül. Több se kellett a szegénynek! Mert a midőn a leány Ígéretéhez képest következő napon az ebédnél tényleg oly módon nyilatkozott, felkelt az asztaltól és kiment; alig pár perez múlva pedig egy lövés durrant el. Markné és kegyeltje rosszat sejtve, kisiettek a másik szobába, hounan a lövés hallatszott volt és — ott találták a szegény fiatal embert halva, vérében fetrengve. . . Ezen kemény csapás bármely más anyára nézve épp elég indokul szolgált volna arra, hogy a comtesse további pártfogásáról lemondjon — Marknénál ellenkező hatással volt. Bevagy közúti vasúttal a belvárosban sőt lakásán leket. Ajánljuk az itt felsorolt körülményeket az illetékes körök különösen Dániel Ernő miniszter ur figyelmébe. —n — u. Közűgyek. (A Il-ik kerületi választmány működéséből). A II. kerületi választmány f. évi márcziusi rendes ülésében több figyelemre méltó tárgy került indítvány alapjában tárgyalás alá. Gerlóczy Károly a székes főváros alpolgármestere mint a kiállítási bizottság elnöke átiratot intézett az összes kerületek válaszmányai- hoz, hogy a közmunkatervek a kiállításra való tekintettel állíttassanak össze, mely átirat tárgyalásával kapcsolatosan kifejezést adott a választmány azon kívánságának, hogy a minden kritikának alatta álló Pálffy-tér, melynek rendezése költségei az évi költségvetésben már évek óta állandóan benne szerepelnek — rendeztes- sék, és pedig a kiállításra es a meglevő fedezetre való tekintettel azonnal, illetve a jelen év folyamán. Ezzel kapcsolatosan előterjesztés tételét határozta el a választmány arra nézve is, hogy a Pálffy térhez rendezetlenség tekintetében teljesen hasonló Bombatér az ott felépítendő vásárcsarnok kérdésének megoldásával kapcsolatosan és a Fazekas-tér az ezen emelt templom felépítésének befejezése után azonnal rendez- tessék. Ezek az indítványok egyhangú elfogadása után előterjesztette Dr. Németh Imre kér. választmányitagnak a II. her. közlekedési viszonyokat közelről érdeklő és a minden tavaszon szokásos közúti vasút menetrend megállapításával kapcsolatosan megoldható indítványa, mely szerint indítványozza, hogy tétessék előterjesztés a tanácsnál annak kieszközlésére hogy, a) a székes főváros belterületén, vagyis a vámon belül való forgalomban használt csere (bérlet) jegyek a lánczhid zugligeti vonalon ne- csak a Szent-János-kórházig, hanem egészen a vámig érvényesek legyenek, mert ezen csere (bérlet) jegyek a pesti oldalon a vámon belől való forgalomban végállomástól illetve vámtól — végállomásig illetve vámig érvényesek, igy viszás állapot azt, hogy a közúti vasutársaság más mértékkel mér a jobb partnak mint a balparti résznek, b) a Zugliget — pesti — és a láncz híd — óbudai vonalokon a lánczhidhoz és lánczlátván ugyanis, hogy a leány a szomorú eseményben teljesen ártatlan, még jobban zárta szivébe és minden eszközt, módot megragadt, hogy a comtesse képességeit tovább fejlesztesse. — Az eredmény minden várakozást felülmúlt és két évi ernyedetlen kitartás és szorgalom után az ihletett árva elég erősnek érezte magát, hogy maga keresse meg kenyerét egy pályán, a melyen meggyőződése szerint csak nemes babér várhatott reá. Megvált tehát „második anyjától“ és elköltözött Spanyolországba, hol az uj castiliai rónaságot regényesen átszelő Mauzanares partjain fekvő spanyol fővárosban várakozásain túl hamar szerződtetett. Ekkor vette fel, mintegy hálából bécsi jótevője iránt, a „Mark“ nevet. Midőn pedig itt a királyi színházban egy este a hirtelenül megbetegedett primadonna helyett minden egyéb előkészület nélkül elvállalta a czimszerepet, oly csodaszerü rengeteg sikert aratott, hogy a hírlapok nem eléggé tudták dicsérni, magasztalni. Sikereinek hajnalpirka- dása ott kezdte bearanyozni művészéletének egét . . . Egy csapással lebilincselte a közönséget, az összes művészi köröket, az egész műkedvelő világot. Sikerei egyszóval óriásiak voltak és pedig nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is. És itt vette kezdetét ama szerencséje is, mely egész pályafutásán kisérte, oly annyira, hogy — mint jhaga mesélte — némelykor egész rakásnyi jékszerekkel, kincsekkel halmozták el. A legszigorúbb értelemben művésznő lévén, persze nem soká volt maradása Madridban. Élment Párisba, onnan Amerikába, Ázsiába, Afrikába, — egy szóval 25 év alatt bejárta az hidtól való forgalomban egész évenát adassanak ki átszálló jegyek úgy a Zugligetbe, mint a fogaskerekű vasút városmajori állomása mellett levő vámig, s ellenirányban. Ez az indítvány magyarázatát leli abban, hogy ilyen átszálló jegyek csak a téli hónapokban — a mikor a Lánczhid — Zugligeti vonalon a közlekedés szünetel — adatnak ki, igy a tavaszi, őszi hónapokban, mikor a Lánczhidtól a Zugligetbe csak félóránként történik indítás — ilyen átszálló jegyek nem adatnak ki és még inkább nem a nyári hónapokban, holott ekkor is csak negyedóránként indul egy kocsi a Lánczhidtól. Ezzel szemben a pesti oldalról a forgalom télre is fenn van tartva, ősszel, tavaszszal és nyár folyamán kétszer, háromszor sűrűbb a közlekedés a Zugliget — pest, mint Lánczhid — zugligeti vonalon, és a Lánczhidhoz törekvő budai akár hányszor kényelmesen elférne a pesti kocsin és a Margit hídfőnél átszállhatna az Óbudáról a Lánczhidhoz menő kocsira de ezt ma csak kétszeres költséggel lehet megtenni t. i. úgy, hogy a ember jegyet vált a pesti — és szakasz jegyet a budai kocsin. c) A Lánczhid — zugligeti vonal vámon belül való része osztassák két vonal szakaszra, és pedig első vonalszakasz legyen a Lánczhidtól az Ország-út és török-uteza összefolyásáig, és második a Pálffy-tértől a vámig. Éhez képest a szakasz jegyekkel való utazás az Ország-út és Török-uteza összefolyásától a Margit hídfőnél levő keresztesig, innen a Pálffy-térig és innen le az Ország-út és Török-uteza összefolyásáig úgy az első mind a második vonal- szakaszra szóló jegyekkel érvényes, és ugyanezen terület bármely pontján az átszálló jegygyei való átszállás is meg legyen engedve. Ez az indítvány kizárólag az ország-uti lakók érdekét tartja szem előtt, kik a vámtól a Pálffy-térig való forgalomban sok vitelbért tartoznak fizetni, bár negyed de talán nyolezad részét sem teszik meg azon útnak, mint a pesti oldalon egy szakaszjegy gyei megtenni lehet. Dr. Németh Imre kér. választmányi tagnak ez az írásban is beadott és megindokolt indítványait a válaszmány zajos helyesléssel fogadta és kimondotta, hogy sürgős előterjesztés tétessék e tárgyban a székes főváros tanácsához és pedig Frommann István kér. választmányi tagnak azzal a pótinditványával együtt, hogy a Lánczhidtól és a Lánczhidhoz való forgalomban a pesti oldalra és oldalról is adassanak ki átszálló jegyek, minthogy ilyenek korrábban tényleg ki is adattak, de most egész világot, mig végre milliókra rugó vagyonnal végleg megtelepedett Párisban, hol jelenleg páratlan művészetének gyümölcseit nyugalomban élvezi. Hogy hangja és játéka varázserejének csak egy példájával szolgáljunk, megemlék- szünk arról a franczia herczegnőről is, ki Párisban egy teljesen berendezett palotát ajándékozott neki azért az élvezetért, melyet énekével a herczegnének szerezni tudott. A művésznő a palotáért, midőn a herczegnő halála után eladta 600.000 francot kapott. Sőt nem egyszer fordult elő, hogy midőn a herczegnő magához hivatta valamely estélyre és ő talán inkább szeszélyességből, mint sem haszonlesésből kérdeztette: „Mint comteszet, avagy mint művésznőt kivnak-e meg?“ a herczegnő rendesen azt felelte: „mint művésznőt“, mire Stella Mark egyszerűen úgy szokott replikáin!: „Akkor kérek 2000 franc honoráriumot!“ És megkapta mindég minden ellenvetés nélkül. Százezrekre menő vagyont s-erzett mint concerténekesnő ezzel a kedvencz dalával: „Le hullott már a rezgő nyárfa levele“ és jóllehet hálából tette meg azt, hogy midőn néhány hét előtt a székesfővárosban tartózkodván egy ízben ellátogatott a „Hungária“-szállodába, hatszor ismételtette meg Berkes Béla zenekarával a bájos népdalt. Vájjon mit érezhetett szivében, a comtesse- ből világhírű nemzetközi művésznővé s végkép franczia világhölgygyé lett magyar leány, midőn úgy magában kisérte a prímás hegedűjét? Schlosser Nándor.
