Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-17 / 11. szám
/ Budapest, 1895. (4.) hajlók. Ezen hibába akkor esnek a szülők, ha egyik gyermeküket a többi rovására előnyben részesítik. Ez mindkét részre káros. Az előnyben részesített gyermek fölfuvalkodott, gőgös lesz, mert piczi apró személyéről roppant magas fogalmat nyert; a háttérbe szoritottakban pedig felébred az irigység és gyűlölet, s ez két veszedelmes tulajdonság! A házi nevelés hibái között ott van továbbá a költött, nem létező dolgokkal való ijesztgetés. A hazugság soha sem teremhet jó gyümölcsöt, de legkevésbbé a nevelésben. Sokszor van alkalmunk hallani: „elvisz a farkas, a fekete ember, a mikulás, a mumus stb., ha nem leszesz jó!“ S ha a puszta felemlités nem használ, hát egyszer csakugyan eljön a mikulás vagy más beburkolt alak, hogy az ijedséget fokozzák. Az ilyen eljárás vagy nevelési mód a gyermekekben hiába való félelmet, félelmetes álmokát, babonasághoz való hajlomot szül. De milesz akkor, ha a gyermek előbb-utóbb rájön, hogy az hazugság! A szülők igazság szeretete iránti hitet a gyermekben leromboltuk; oda a tekintély! beszélhet neki aztán égről, pokolról bárki, ezt is csak költött dolog, mesebeszédnek, sőt még a vallást is hazugságnak fogja tekinteni. Tehát a hitetlenség vészterhes következményei a mondottakból világosan kiderülnek. Ép úgy a babonának is csak rósz következményei vannak. Ezen mindkét neme a hitnek már külön-külön is annyira fontos és sokoldalú, miszerint azokról egész könyvet lehetne Írni. — Értekezésem szükkerete nem engedi, hogy ezen két érdekes és valóban hála- datos tárgyról bővebben szoljak. ügy szintén le kell mondanom azon élvezetről is, miszerint kimutassam a ferde házi neveléssel hogyan szoktatják a gyermeket hazugságra, önzésre, gőgre, pazarlásra, csalásra stb. Értekezésem végéhez jutván, csak még néhány megjegyzést óhajtok tenni a hibás házi nevelés okairól. A nevelési hibák többnyire a helyes világ- nézlet hiányából; az ember rendeltetésének és feladatának hiányos ismeretéből és hiányos emberismeretből származnak. Ezen csak szorgalmas paedagógia es lélektani tanulmány és folytonos önismeret által lehet segiteni. Ézen az utón lehet megszerezni a szükséges paeda- gógiai belátást és érzéket arra nézve, hogy helyesen tudjuk megítélni, mikor kell szelíden vagy szigorúan báni a gyermekkel, mikor kell dicsérni vagy dorgálni, jutalmazni, vagy büntetni. Nevelési reczepteket nem lehet Írni és nem is használnak, mert minden gyermeknek megvan a saját egyénisége. A vaknak mit sem haíznál az iránytű. Némely szülő, de nevezetesen az anyák, teljesen a véletlenre bízzák gyermekük nevelését, nevelésről soha sem olvasnak, nem használják fel az előnyöket, melyeket mások tapasztalataiból meríteni lehet; nevelés tekintetében tehát teljesen vakok. Ilyen szülő csak ösztönszerüleg nevel, s kénytelen a véletlenre bízni gyermeke jövőjét. Nagy nevelési hiba az is, ha a gyermek a családban jó példát soh’sem lát. Pedig a jó példa a leghatalmasabb nevelési eszköz. Es most, hogy értekezésem végéhez értem, a melyet, hogy a nekem szentelt figyelemért köszönetemet fejezem ki, kérem tisztelt tagtársaimat, hogy mindenki a maga hatáskörében iparkodjék tehetségéhez mérten hozzá járulni, hogy a nálunk oly érzékeny hiányt képező kisdedovó intézet minél hamarább fölállitassék, hogy a mi kisdedjeink is, jobb nevelésben részesülve, majdan a községnek és a hazának hasznos polgárai lehessenek. Vaszary Kolos. A kortörténeti könyvtár VIII— XI. füzetében, melyet „Korrajzok“ czimén dr. Körösi Lá-zló szerkeszt: Vaszary Kolos bíboros, érsek és herczegprimás életével, és működésével foglalkozik. Dr. Körösi László szeretettel öleli tel a nagy anyagot, s leljes képet nyújt az egyháznagy múltjáról, és jelenéről. Bevezetés helyett ott találjuk mindjárt az első lapokon az esztergonr érsekek névsorát 999-től egész 1891. év október 27-ig, s ebből megtudjuk, hogy Vaszary Kolos most a 76-iki BUDA és VIDÉKE. esztergomi érsek. Minő viharokon, dúló csatákon ment keresztül azóta a nemzet, mig a nagy ősök nycmdokába lépett Vaszary Kolos ! lelkében a törhetetlen hazaszeretettel, szivében tele az emberiség iránti jótékonysággal, könyö- rülettel, és ajkán az egyetlen szóval: p a x. Dr. Körösi László mielőtt Vaszary Kolos életét és működését méltatná, visszapillantást vet a megboldogult elődjére Simor primásra a ki 1886 október 28-án érte el legnagyobb magaslatát, a midőn Esztergomba jött a király, hogy személyesen fejezze ki megkoronázó érsekének szerencsekivánatait az aranymiséhez. Négy év múlva vége volt mindennek. Simor halálát valláskülömbség nélkül gyászolta az egész ország. Vaszary Kolos panonhalmi főapát Simor halála hírére a következő sürgönyt küldte az esztergomi főkáptalanak: „ Mély részvétel értesültem ő Eminencziája haláláról; hacsak lehetséges, elmegyek a temetésre.“ Vaszary Kolos főapát. Szerző ezután rövid történetét adja a pri- mási székhely kérdésének vitatását, majd Vaszary Kolos kineveztetésére tér át, a mely a hivatalos lapban 1891-év október 27-én kelt. Teljesen jellemzi V aszary Kolos érzés világát az a néhány perez, mely életének legnagyobb eseményével függ össze. Panonhalmán október 80-án a rendesnél fényesebben ülték meg Kolos napját. A vigadók közt volt Battyány gróf győri és Simor Gyula mosoni főispán is. Akkor már szárnyra kezdett kelni az a hir, hogy Vaszary Kolos jelölését Rómában helyeslik, . a kormánynak nincs is más jelöltje s a király a kinevezés aláírását az uj prímás névnapi üdvözletének tartja fönn. Midőn a rend főpapja felemelkedett ünnepélyes csend állott be. A főapát az októberi izgalmas napokról emlékezett meg, melynek már-már megrendítették egészségét; de történjék vele — úgymond — bármi, vezesse a sors akárhová, hazafiságban megváltozni sohasem fog. Épen ekkor érkezett meg S z a p á r y gróf miniszterelnök sürgönye. Az ünnepi társaság a következő perezben fölemelkedett a székekről, az arezok, kigyultak, a szemekben a lelkesedés tüze ragyogott, a határtalan öröm valóságos riadalban tört ki s mindenki az uj herczeg- primást éljenezte. S z a p á r y miniszterelnök sürgönye tudatta először Vaszary Kolos kineveztetése eseményét. A nevezetes sürgöny szavai a következők: — „Legsziyélyesebben üdvözlöm Nagyméltóságodat, mint Magyarország kinevezett herczegprimását. Gróf Szapáry.“ Hogy mint nevelkedett a nyolez éves korában árvaságra jutott szegény szűcs mesterember hatodik gyermeke; tánulmányaiban mily előmenetelt tett, mint lett benezés és később mily lelkesedéssel tanította a történetet mint tanár, és igazgató, mind részletesen s az igazságnak megfelelően, melegséggel, vonzóan, jó magyarsággal van megírva dr. Körösi László Korrajzok czimü VIII — IX-ik füzetében. De nemcsak teljes életrajzát adja szerző V aszary Kolos bíboros érseknek, hanem kiterjeszkedik az egyházi kérdésekre, s történetét adja az elkeresztelési vitából keletkezett nagy hullámokat vert politikai kérdésekre is. Dr. Körösi László e munkájával szolgálatot tett az irodalomnak, és szolgálatot a müveit közönségnek is, a ki Vaszary Kolos életrajzából és ténykedéséből meggyőződést nyer, hogy mily nagy és megbecsülhetetlen férfiút tisztelhet a haza és az egyház azon a magas polezon, a melyre Vaszary Kolost tudománya, lelkének fenkölt szárnyai, és szivének meleg érzése érdemesítették. Szerző érdemes munkáját megrendelhetni a „Korrajzok“ szerkesztősége és kiadóhivatalában: Andrássy-út 25. sz. * Budai borvásár. Zimankos erős hideg, havas eső, majd locs-procsban nyílt meg a borvásár. Mintha a sorsnak kemény csapása nehezednék erre a budai borvásárra, ez évben még csak a,, alólról jönni szokott hajók sem köthettek ki a Rudas fürdő közelében/ Márczius 17. Az eladók vasúton szállították készletüket a fővárosba, s először is a rakodó partot kellett megtisztitniok a hóbuczkáktól. A hivatalos vásár megnyitása e hó 10-re volt jelezve, de a készülődések majdnem három napot vettek igénybe, mig elhelyezhették a i hordókat. Az előző években a verőfényes tavaszi napsugár mellett hullámzott a vevők, érdeklődők, és sétáló közönség csoportja a Dunaparton. A propellerek vígan hasították a Duna fodros habjait, és csak úgy ontották a jobbpartra a vendéglősöket, bormérő tulajdonosokat sőt magányos vevőket is. Most a zajos életnek, élénkségnek semmi jele sem látható! Egy pár kirendelt pénzügyőr sétálgat köpenyébe behúzott nyakkal a hordók között, egyébként szomorúan csendes minden. Azelőtt a hajó orrán szabad tűzhely felett bográcsban főtt a halleves, sistergett a piros szinű paprikás, most ez sem gyönyörködteti a szemeket. Se bogrács, se hal, se paprikás, hanem a helyett ütött-kopott deszkákból tákoltak össze egy pár fabódét a rakodóparton, s abban húzódnak meg az eladók és vevők, s kicsi vaskályha mellett melengetik kezöket. Azelőtt a hordók szája mellett vig társaság verődött össze, s egymásután bontogatták fel a felső dugókat, s üveg sokszor töklopóval szitták fel a jó fajta siller és fehér bort, s erős volt a kínálat és vétel, s még siiriibb a kóstolgatás ; mig most se kínálat, se vétel, se kóstolgatás csak egy pár vevő gubbaszkodása, és savanyu ábrázatu mutatkozik napjában, — nagyon is ritkán. Pedig nem jó van ez igy ! A budai bor- vásár volna hivatva arra, hogy egy kis forgalmat nyújtson a jobbpartnak, hogy megélénkítse legalább a Tabánt. Ha már a tüzes sashegyinket tönkre tette a pusztitó féreg, s nem jelenhetünk meg saját termésünkkel, de legalább az idegen borok idehozatalával el kelhetne nagyobb érdeklődés borvásárjaink iránt, hogy ez által egy kis mozgás, élet, és elevenséget is láthatnánk a csendes utczákon, boltokba, ven- déklőkben. De hát az idő is ellenünk esküszik, mit tfhettirk róla, ha tavaszi borvásárunk olyan képet nyújt, mint midőn haldoklik a természet s a fák hullatják sárgás levelüket. Bizony nem csoda, ha ködös párával telt levegőben, mocskos hóviz mellett megcsappan minden érdeklődés, minden vételkedv. A személyközlekedés is, ha propellerek nem járnak, az egyetlen lánczhidon keresztül valóságos utazás számba megy, s a már el- kényesztetett pesti oldal polgársága nem igeu mozdul meg, hogy idáig döczögtesse magát az omnibuszon. Azért is csak a jóreménységgel tápláljuk magunkat, hogy majd megváltozik a mi borvásárunk képe is, akkor, ha felépülnek hidaink. A vásárról különben a következőkben számolunk be : Pollák és Lövy 350 hektoliter bort és 46 hektoliter pálinkát. Pollák Hermann 420 hektoliter bort és 36 hektoliter pálinkát. Rohr György 200 hektoliter bort és 40 hektoliter pálinkát. Báttaszék. Liphauser István 210 hektoliter bort és 17 hektoliter pálinkát. Takács Ferenci 76 hektoliter bort és 31 hektoliter pálinkát. F e r e n c z József 85 hektoliter bort és 6 hektoliter pálinkát.
