Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

Budapest 1895. (2.) Márczius 17. BUDA és VIDÉKE vau azért is, mert egy találkozási központja pártokra szaggatott városrészünknek. Hivatása első sorban a lövészet gyakor­lása és ennek a férfias szenvedélynek a terjesz­tése. E mellett a helyiségben különféle alkal­makkor találkozni szokott előkelő férfiak meg­beszélhetnek és előmozdíthatnak más ügyeket is. A múlt évben azok, kik a lövészet sport­ját szeretik űzni, azt a panaszt hangoztatták, hogy a lövészet el van hanyagolva. Valóban a folyosó történeti emlékű trofeumai nem szapo­rodnak egy idő óta, pedig a polgári lövész­egylet megtartja rendes és íinuepélyes czél- lövészeteit. A leköszönt főlövészmestert éppen azért választották meg s ezt programm-pohárköszöntő- jében ki is fejezte, hogy a főczél, a lövészet is nagyobb arányokban müveltessék. Nagyszabású tervek foglalkoztatták ettől— fogva a választmányt. A milleniumi nagy nem­zetközi lövészet programmjának valósításához fogtak, a mihez nagy támogatást ígértek az osztrák lövésztársak s itt is nagy összegre szóló aláírások folytak — úgy beszélték — a költsé­gekre. Az ifjúságnak a lövészetbe való bevoná­sára is tárgyalások indultak s ez az eszme mindenfelé kedvező viszhangra talált. A polgári lövészegyesület havonként egy­szer megjelenő lapot is alapított, a mi szintén előmozdítja az egyesület czéljait és a mit az egyesület derék jegyzője, Lakner János szak­avatottan és szorgalommal szerkeszt. Az egyesület lendülni kezdett a lövészet tekintetében is és a legszebb remények lettek jogosulttá midőn a tömeges leköszönések kö­vetkeztek. Sokkal jobban tiszteljük a polgári lövész­egyesületet, minthogy a belviszályok és egyéni változások okait szellőztető nk, de nem is is­merjük azokat teljesen. A helyettes főlövészmesterek s egyéb in­téző szervek megmaradtak, a választmányban történt valami csekély változás. Azt hiszszük úgy Freyberger Pál, mint ifjú Bún József a két par excellencz helyettes főlövészmester már is munkatárs volt a kitűzött programúiban és a szerzői jogokban is részes, tehát a mi halad az nem marad s úgy ők, mint a választmány oda fog hatni, hogy a lövészegylet ne csak megtartsa eddigi méltóságát, de még maga­sabbra érjen az elkezdett utón. A főlövészmester, Márkus József meg­választásának szívből örülnek és mi is részt veszünk az örömben. Márkus József alpolgármester még eddig a lövészettel nem foglalkozott, de olyan sokféle képességgel van megáldva, hogy itt is meg­állja helyét. Az alpolgármestert társadalmi tekintetek­ből választották meg főlüvészmesternek és ez igen helyes. A polgári lövészegyletből indult ki egy mozgalom, melynek mozgását azonban nem láthatjuk, de hiszszük, hogy mégis mozog. Innen vetették fel és létesítették a budai érdekek elő­mozdítására alakult nagy végrehajtó bizottságot. A nagy közönség nincs tájékozva a müködés- ről, legfeljebb az egyének befolyásának érvénye­sülését vehetjük észre Az egyetemek áthozatalát megsürgette lapunk, a miniszter megmutatta jóakaratát, tudósok nyilatkoztak mellette és a bizottság hallgat, mélyen hallgat. Márkus József van arra most hivatva, hogy a polgári lövészegylet egyéb hivatásai között Buda és vidékének emelkedését és fejlő­dését is előmozdítsa. A budaiak az ő jóakaratáról teljesen meg­lehetnek győződve, mert a hol lehetett ezt ta­núsította is eddig jó szivéből, most érdekeink­nek már harezosa és vezére is nem csak lelke­sedésből, de állásánál fogva is a mivel a pol­gárok tisztelték meg a polgárt. Uj vasúti hálózat Budán. — A >Buda és Vidéke« tudósítójától. — Budapest, márcz. 15. Több oldalról érkezett kérdésre megfele­lendő, alapos informácziót szereztünk a Budán tervezett uj vasúti hálózat tárgyában. A nyert értesítést a következőkben közöljük t. olvasó­inkkal. Az uj hálózatra szóló előmunkálati enge­délyt Kamermayer Károly kir. tanácsos polgár- mester a múlt hó végén 31.220. e'n. szám alatt adta meg Fekete Adolf és társainak. Az uj vasút irányát illetőleg a vállalat irodájában betekintett tervek alapján a követ­kezők közlésére lettünk felhatalmazva. A vasút mindenesetre villamos üzemre lesz berendezve, góczpontja és áramfejlesztő telepe kevéssel a déli vasúton kívüli területek egyikére van tervezve. A Rudas-fürdőtől a déli vasúthoz vezető vonalrész a leásás folytán alkalmassá vált téren és az Attila-köruton terveztetik s a mennyiben ezen az utón a lóvonatból villamossá átalakítandó vasút is fog közlekedni, a közlekedés a peage rendszerre alapított szerződés által nyer meg­oldást. A János kórháztól a déli vasutig tervezett rövid vonal csak a közúti vasúton érkező és a Svábhegy illetve Budakeszim utazó közönség kényelmére mint összekötő vasút terveztetik, mely — minthogy a közúti vasút sinei már lefektetvék — és a vasút felső vezetékű leend ugyancsak a már lefektetett síneknek a peage- jog igénybevételével leendő használatát feltételezi. A legfőbb, legéletrevalóbb és legszüksé­gesebb vonalnak a tervezők — igen helyesen — a budai lánczhidfőtől az alaguton át, koronaőr- és márvány-utezákon, a déli vasút­nak díszes és tágas uj híddal áthidalásával a katonakorház mögött felállítandó góczpontig, illetve az orbánhegyi Tündér-utezában a Sváb­hegyre s onnan Budakeszre vezetendő vonalat tekintik. A Farkasvölgy felé vezető vonal a Már- vány-uteza végén ágazik el délnyugot felé, kap­csolatban a góczponton át jövő forgalommal, mely vonal egyúttal temetkezési ezéiokra is szolgáland. A mi legutóbbi számunkban említett akadályokat illeti, ezekre vonatkozólag a vasút vállalat teljesen kielégítő megoldási módot al­kalmaz. A Rudas-fürdőtől a déli vasutig akadály nincs. János-kórháztól a déli-vasuthoz vezető szárnyvonal kényszerűség esetén el is maradhat, ámbár a közönség kényelme szempontjából szükséges. A budai lánczhidfőtől a Krisztina­városon át tervezett vonalnál az Alagút nem akadály sőt a leghelyesebb megoldás, mert az egyik járdának a vasút czéljára felhasználása semmi akadályba nem ütközik akkor, ha az elfoglalt gyalogjáró helyett a krisztinavárosi oldalról jövő gyaloglók számára az Alagút déli oldalán lévő járda fölé vasoszlopokon nyugvó terraszszerü kényelmes eljáró építtetik, melynek építési költsége és fenntartása máris számításba vétetett. * Ez által megoldást nyer egyúttal két kérdés és pedig: az alaguti korlátok és az alaguti gyér világítás helyébe lépő fényes villa­mos világítás kérdése, melyet szintén a vállalat fog megoldani. A svábhegyi közlekedés a tervek szerint könnyedén és szépen oldatik meg. A hegység legregényesebb pontjai közlekedési eszközt nyernek. ANormaf^i túl eső fensikról a vonal csekély kanyarulatokkal ér le Budakeszre a Virágvölgyi ej A vállalat pénzügyi művelete természete­sen titok, annyit azonban mégis sikerült meg­tudnunk, hogy a vállalatban egy müncheni nagy alapitó bank van érdekelve és hogy a vállalat csak a vasút teljes forgalomban helyezése után fog hazai részvénytársasággá alakulni. Midőn a fenntieket t. olvasóink szives tudomására hozzuk, egyúttal annak a reményűnk­nek adunk kifejezést, hogy a főváros e vasút elé nemcsak, hogy akadályt nem fog gördíteni, hanem annak létrejöttét lehetőleg előmozditandja mert csak ez által oldható meg az a közegész- ségügyi szempontból ez a felette fontos feladat, mely a budakeszi erdőnek hozzáférhetővé tétele tekintetében évek óta megoldásra vár. Buda fejlődése és Budakesz emelkedése érdekében őszintén óhajtjuk, hogy a nagy hord­erejű vállalat mielőbb kielégítő megoldást nyerjen és Buda ne legyen többé kiszolgáltatva a mostani vasúti vállalatok önző és Budára nézve káros közlekedési politikájának. Mezőgazdasági bizottság. (Pomáz, márczius hó 10.) A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. tcz. s az erre vonatkozó végrehatási utasítás minden járásban és rende­zett tanácsú városban mezőgazdasági bizottságok szervezését rendelvén el, a folyó hó 4-én d. e. 10 órakor Pomázon a Rábel-féle vendéglőben tartott alakuló közgyűlésen a pilisi felsőjárás mezőgazdasági bizottsága következőleg alakít­tatott meg: a) a bizottság elnöke mindenkor a járás főszolgabirája; b) társelnök: Baross Pál; c) bizottsági tagok: 1. Csery József, 2. Dregele Jakab, 3. Ferwagner András, 4. Kazinczy Kál­mán, 5. Lászlóvszky Béla, 6. Luppa Vidor, 7. Schaffer Bernát és 8. Takács Mihály urak. — Ugyanez alkalommal, minthogy a pilisi felső- járás megyebizottsági tagjai is szép számmai megjelentek, szóba jött a megüresedő főjegyzői állás betöltése esetén a járásbeliek mikénti állásfoglalásának előzetes és egyetértőleges meg­állapítása. Mely irányban Baross Pál, megye­bizottsági tag indítványára Tahy István I-ső megyei aljegyző, tb. főjegyző javára nyilatkoz­tak a jelenvolt bizottsági tagok és ezen meg­állapodásuknak tudomásul vétel és hozzájárulás végett, úgy a járásbeli, mint a megyebeli ösz- szes bizottsági tagokkal leendő közlését hatá­rozták azzal, hogy a 27 éves megyei szolgálat­ban kitűnő adminisztratív erőnek bizonyult Tahy István munkaképessége és munkabírásá­nál fogva az általa viselt egyéb magánjellegű állások ellátása folytán inkompatibilisnek egy- átalán véve nem tekinthető, ellenkezőleg az ezen állásokban kifejtett s különösen gazdasági tekintetekből dicsérendő és kiváló méltánylást érdemlő tevékenysége csak előnyére tudható be. — Ennyi a megállapitásoaról általában. Részünkről azonban nem hagyhatjuk megemlí­tés nélkül, hogy a Fazekas-párti megyebizott­sági tagok bizonyos mérvű tapintatlanságot követtek el azáltal, hogy az inkompatibilitásnak ez alkalommal teljesen félremagyarázott elvét kortes ezéiokra fölhasználni jónak látták s ez annál inkább rosszalandó, mert Tahy István 27 évi szolgálata több kíméletet és tiszteletet érde­mel. Egyebekben pedig nem dicsérünk senkit másnak rovására és a szavazásra jogosultak Ítéletére bízzuk az érdemek mikénti jutalma­zását. Hieronymi hagyatéka. Hieronymi méhbenhagyott, illetve halva­született törvényjavaslata a községek rendezésé­ről bő anyagot szolgáltatván a közigazgatási zzaklapoknak, és az általános vita elől a „Buda és Vidéké“ sem térhetvén ki, örömmel teljesí­tem a tek. szerk. úr kívánságát midőn voltaké- pen a „Községi Közigazgatás“ czimü közigaz­gatási folyóiratnak szánt előbbení czikksoroza- tomat közlésre átengedtem. Megkezdtük, tehát folytassuk az erre vonatkozó közleményeket — elég érdekes a tárgy, szeréuy véleményem szerint. A posthumus községi törvényjavaslatnak van sok barátja, de még töl:b ellensége. Előbbiek égig dicsérik életrevaló és helyes

Next

/
Thumbnails
Contents