Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-03 / 9. szám
Budapest. 1895. (3) BUDA és VIDÉKÉ. Márczius 3. megörökíteni, mely a következő feliratot nyerendi: „Alapíthatott 1868-ban gróf Széchényi Ödön által, a közforgalomnak átadatott 1870. márczius 2-án.“ Adja Isten, hogy e vállalat mindenkor viruljon s továbbra is legyen szolgálatára és kényelmére a várba törekvő közönségnek! A községi törvény revíziója. (Folyt, és vége.) A polgármestert (körpolgármestert), az adótisztet és a rendőrtisztet a kir. kormány nevezi ki s ezek élethossziglan alkalmazott állami tisztviselők. Az elöljáróság többi tagjai pedig a községnek választott közegei. A község a községi beligazgatás vezetéséhez szükségelt tiszti-, kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzetéről szabály- rendeletileg intézkedik. A polgármesterek, körpolgármesterek, adó- és rendőrtisztek a jelenleg életfogytiglan megválasztott jegyzők*) sorából nevezendők ki, s ezek a most élvezett fizetésüknél kevesebb javadalmazásban nem részesíthetők. Községi elöljáróvá csak az a községi választó választható, a ki írni olvasni és számolni tnd, és a hivatalos magyar nyelvet érti. A községi előljárok választása a most érvényes eljárásnak a reformtervezet szerint megváltoztatandó elvéhez képest eszközöltetik és a megválasztott elöljáró a választó közönség bizalma folytán nyert állást kellő mentség hiányában vissza nem utasíthatja. Községi elöljáró nem lehet az, a ki községi képviselővé meg nem választható ; a lelkészek, tanítók állami, megyei és községi tisztviselők egyúttal községi elöljárókká meg nem választhatók. A községnek egyéb tiszti-, kezelő- és segédszemélyzeti állásaira pályázati hirdetmény tétetvén közzé, a minősített pályázók sorából az illető rendszerint élethosziglan választandó. VIII. Az elöljárók és kénviselök felelősségéről. Az elöljárók és képviselők, valamint a tiszti-, kezelő-, segéd-, őr- és szolgaszemélyzet felelősségéről külön törvény alkotandó, esetleg szabályrendeletileg teendő intézkedés iránt. IX. A fegyelmi eljárásról. A fegyelmi eljárásról külön törvény alkotandó. X. A községi háztartásról. A községi háztartás vezetése és a vagyon kezelés módja az 1871. és illetőleg az 1886. évi községi törvénynek a Hieronymi-féle javaslatban (101. §., 126. §. és illetőleg 155. §. 168. §. irt módosítása szerint lenne meghatározandó. XI. A községi körökről. A községi körhöz tartozó kisközségek a törvény által biztosított önkor*) Községi és körjegyzők, valamint a rendszeresített segéd- és aljegyzők. mányzati teendőket saját választott közegeik által teljesitik, de a kormány által fentartott közigazgatási ügyeket a kör székhelyén lakó állami tisztviselők végzik. A körhöz tartozó községeket érdeklő ügyeket a körválasztmány intézi. A körválasztmány elnöke a körpolgármester; hivatalbeli tagjai az adó- és rendőrtiszt, valamint a körhöz tartozó községek bírái, a kör pénztárosa és a körgyám. A körválasztmányba a körhöz tartozó mindegyik község évről-évre egy a képviselő testület kebeléből választott tagot küld ki. Minden községi körzet a kör székhelyén létesítendő alkalmas hivatalos helyiségekről tartozik gondoskodni. A községi kört érdeklő közös ügyek költségeit a körhöz tartozó községek előirt állami egyenes adójuk arányában viselik és ezen kiadások fedezetéről minden község saját költségvetésében gondoskodik. XIÍ. Átmeneti és vegyes intézkedések. A községi és körorvosok, illetőleg a községi és körállatorvosok úgy a képviselő testületnek, mint az elöljáróságnak, illetőleg a körválasztmánynak hivatalbeli tagjai. A községi önkormányzati és közigazgatási ügyek mikénti ellátása tekintetéből a megyehatóság, illetőleg a kir. kormány a községi és állami közegek számára részletes szolgálati utasítást fog kiadni, melyben kimondatik, mik lesznek ezen közegek teendői és illetékességi jogaiA községi elöljáróságnak, képviselő testületnek és körválasztmánynak az ön- kormányzati ügyekre vonatkozó határozatai a megye törvényhatósági, a köz- igazgatásra vonatkozók pedig a megye közigazgatási bizottságához felebbezhetök. Harmadfokban az illető minisztérium illetőleg az illetékes közigazgatási bíróság határoz. A községek által eddig a jegyzőknek átengedett természetbeni lakás és községi földek haszonélvezete ezentúl is a polgármestert illeti, melyért ez a községi lakosság peren kívüli magán ügyeit szabályrendeletileg megállapítandó mérsékelt díjazásért elintézheti. A községi és körjegyzők nyugdíjalapja kellően biztosítandó és a jegyzők eddigi működése leendő állami szolgálatukba beszámítandó. Navarra József. Egyetemi építkezés. A „Buda és Vidéke“ kezdte meg a mozgalmat. Számos értékes czikk jelent meg e lapok hasábjain megdönthetien érvekkel bizonyítva, hogy az egyetemi építkezések egyedül a budai részeken történhetnek. A polgárok körében élénk viszhangra talált a megpendített eszme, a melyre nézve az első érlüktetést a lelépett báró Eötvös Loránd volt vallásügyi minister úr egyenes és nyílt nyilatkozata szolgáltatta. Most már a napi sajtó is kezd e fontos ügygyei foglalkozni, s a Magyarország 53-ik számában megjelenő erre vonatkozó czikkét minden megjegyzés nélkül adjuk a következőkben: Eötvös Loránd báró minisztersége alatt azt tervezte, hogy az uj egyetemi épületeket, a melynek létrehozása már valóban égetőn szükségessé vált, a Krisztivavárosba helyezze. Az orvosi fakultás, mert építkezéseibe nevezetes összegek vannak fektetve s mert a nem régen emelt épületet annak daczára, hogy nem csekély pót- épitkezéseket igényelnek, nagyban és egészben rendeltetésüknek megfelelnek, a pesti oldalon maradtak volna Eötvös terve szerint. Azóta többen foglalkoztak ez ügygyei a nyilvánosság előtt. Majdnem kivétel nélkül lelkesen üdvözölték az egészséges eszmét. Nyomos érv a budai építkezés ellen alig merült fel. A leköszönt miniszter érve: egyetemi szellem ébresztése magában döntő argumentum, a mihez hozzátehetjük, hogy az egyetemi szellemnek ébresztése nem csak a hallgatóknál, hanem a tanároknál is szükséges. A sokkal olcsóbb (a vérmezőn pláné ingyen) telek a pestinél hasonlíthatatlanul jobb, teljesen egészséges levegő szintén bizonyára nem csekély mértékben fontos körülmények. Mégemlithetjük, hogy a mostani közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy előde nyomdokain halad annak programmját elfogadja. Hogy mégis felszólalunk, annak oka az, hogy bár az egyetem építése halaszthatatlannak ismertetik el, hogy annak elodázása folyton kalamitásokkal jár, még semmi jel sem mutat arra, hogy ez az ügy nem plyan, mint egy odavetett ötlet, a melynek az a rendeltetése, hogy mielőbb a feledékenység tengerébe merüljön. Sem törvényjavaslat, sem a térnek szabatos kijelölése, semmi egyéb tevékenység nyomai nem bizonyítják, hogy komoly elhatározással állanak ^szemben, hogy a kérdés mogoldása, hogy az építkezés megkezdése akár ebben, akár csak a jövő évben is biztosan várható volna. Bizonyára nem egy javaslat, nem egy in- tézkedét, nem egy olyan a mely bízvást elmaradhatott volna, lepte meg deus ex machinaként az országot. Szomorú volna, ha az egyetem halaszthatatlan építése, ha egy minden szakember által örömmel üdvözölt terv, melyről a közvélemény nagy megelégedéssel értesült évtizedes sóit disant tanulmányzások, mint annyi, más megsemmisülne, ankettezések tavában elposványosodnék. Hiszen a haza szebb jövőjének zálogát látják az egyetemi ügyek iránt érdeklődők abban, hogy az ifjuség, a haza jövője a pesti miazmás légkörből kiragadtassék. A megszokott hallgatás, a bürokratikus titkolódzás bölcsessége soha hasznos gyümölcsöket nem teremthet. Az egyetem nagy érdeke, a mi bizonyára nagy országos érdek, elodázást nem tűr. Kérjük a vallás- és közoktatási miniszter urat, nyilatkozzék kétséget kizáró határozottsággal arról, hogy lehetőleg haladéktalanul véget akar-e vetni a mostani mizériának, hogy hová akarja építeni az egyetemet, és kérjük, nyújtsa be minél előbb az ide vonatkozó törvényjavaslatot. * Az ifjúság és a budai egyetem. Az egyetem kérdésébe beleszólt maga az ifjúság is. Ézt csak helyeselni lehet. A kérdés az ifjúság kérdése, A jövő nemzedék sorsa, egészsége, kedélye, látköre és modora függ a döntéstől. Wlassics Gyula a közoktatás miniszter rövid idő óta látja el e tárcza teendőit, de bebizonyította azt, hogy ő magyarul érez és magyarul gondolkodik, tanulta és ismeri az életet. Zseniálitása államférfim bölcsességének nyilatkozása napról napra fényes tanujelét adja annak, hogy ha csak politikai rázkódások nem akasztják meg, nevét nagy sikerekkel fogja beirni művelődésünk történetébe. Az ifjúság nyilatkozta igen fontos az egyetem kérdésében, mert ez azt jelenti, hogy nem közönyös, lelkesülésre képes és megérti hivatását. Az ifjúság hangulata a miniszterre nézve adat, mit felhasználhat. Az „Egyetemi Lapok“ múlt számában Lukács Bernát szól hozzá a harmadik egyetem kérdéséhez. A harmadik egyetem irodalmának egyik legújabb és legkitűnőbb terméke dr. Mihálkovics Géza nagyhatású röpirata indította a komoly gondolkodású Lukács Bernátot a fel- szóllalásra. Sajnáljuk, hogy derék ifjú barátunk nem méltatja eléggé Budának közegészségi előnyeit
