Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
Budapest, 1895. (4) Az egyesület harmadik évi közgyűléséről tudósítónk következőket írja: A „Magyar Turista Egyesület“ budapesti osztálya 1895. február 13-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely alkalommal Gróf Teleki Géza elnöki megnyitója után Dr. Marinovich Imre egyesületi titkár terjesztette elő évi jelentését, melyből megtudjuk, hogy az egyesület a múlt 1894. év folyamán 603 tag 81 kirándulásban vett részt a tagok száma CIO, a múlt évi bevétel 3849 frt 97 kr; ezzel szemben a kiadás 3050 frt 12 kr, úgy hogy készpénz maradványként 799 frt 85 kr. hozatott át a végösszegében 3459 frt 85 krral záruló 1895. évi költség előirányzatba, ezen túl kezel az egye sülét különféle alapokra összesen 1600 irtot. Az éljenzéssel fogadott jelentés- után a múlt évi számadások fogadtattak el és a folyó évi költségvetés állapíttatott meg, mi letárgval- tatván a tisztikarnak és a 36 tagú választmány egyharmadának megválasztása iiövetkezett, mely alkalommal egyesületi elnökké Gróf Teleki Géza, alelnökke Dr. Téry Ödön, II. alelnökké Petrik Lajos választattak meg, titkár Dr. Marinovich Imre, ellenőr Dőri Gyula, jegyző Dr. Déry József, háznagy Fereuczy Károly lett, a választmányba beválasztattak : Dörre Tivadar, Heben- tanz Nándor, Kneuzel Herdliczka Arnold, Kertész E. Árpád, Knoblauch Sándor, Köpesdy Sándor. Linhart József, Maurer Rezső, Dr- Németh Imre, Dr. St^ub Móricz, Gróf Teleki Sándor és Dr. Thirring Gusztáv. A szavazatok beadásának és összeszámolásának tartama alatt Dr. Marinovich Imre titkár felolvasást tartott „Turista ügyünk és a mille- nium“ czim alatt, szépen kifejtvén, hogy menynyire hasznára volna a magyar turistaügy fejlődésének, ha a kiállítás alkalmával keresztül vihető volna, hogy a kiállítás területén időközönként vetített képek bemutatásával hazánk egyes természeti kincsekben gazdag vidékéről felolvasások tartatnának, továbbá felvetette a milleniumi kiállítás alkalmából rendezhető kongresszus eszméjét és ajánlotta, hogy ez nem nemzetközi, hanem „Magyar Turista Kongresz- szus“ legyen. A tetszéssel fogadott felolvasás és a választások eredményének kihirdetése után a közgyűlésen részt vett tagok legnagyobb része az elnök társaságában az Európa szálloda dísztermébe vonult, hol a kedélyes és zamatos felköszöntőkkel fűszerezett vacsora a késő éjszakába nyúlt be Megemlítjük még itt azt is, hogy a Magyar Turista Egyesület budapesti osztálya vetített képekkel kisért felolvasásokat szokott tartani a téli hónapokban, mely felolvasások rendesen a keddi napokon este 6 órakor a m. t. egyetem Muzeum-köruti ásványtani intézetében tartatnak meg, a legközelebbi ilyen felolvasás és tájképek bemutatása a magyar alföldről folyó hó l9-én volt, mely körülményre, tekin- te'tel arra, hogy a felolvasásokat nem tagok is látogatják és tényleg állandó nagy számban látogatják is — különösen felhívjuk lapunk olvasó közöntégét. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Vörös László kereskedelemügyi min. államtitkár. A hazai vasutügy munkásai előtt e név a legjobb hangzásuak egyike ; a közszolgálatban szerzett kiváló érdemek tették ismertté és becsültté. Vörös László államtitkárnak eddig csak a hivatali kötelmek terén nyílt alkalma érdemeket szerezni, de ezeket megszerezte a legteljesebb mértékben páratlan odaadással, kötelességtudással és szakértelemmel. Az uj államtitkár pályája össze van nőve a hazai vasutügy fejlődésével, azok iskolájában nőtt fel és lett nagygyá, kik a legnehezebb viszonyok között teremtették meg és vivták ki a hazai vasutügy önállóságát. A nagy mesterek mellett kezdetben szerény szerep jutott neki; egyénisége súlyát és jelentőségét azonban mi sem mutalja inkább, mint hogy a vasutügy e nagy alkotói méltónak tartották arra, hogy legjobb munkatársokul tekintsék. A hazai vasutügy önállósításában és fejlesztésében kifejtett munkásságán kívül a maBUDA es VIDÉKE gyár vasúti irodalom és szakszerű képzettség fejlesztésében szerzett nagy és maradandó érdemeket a vasúti szaktanfolyam megalapításában ő volt a legkiválóbb tényező. A hazai vasutügy általános keretében tett kiváló szolgálatai mellett külön is fölemlitendő, hogy a főváros közlekedésügyének fölvirágzása elválhatlanul össze van kötve az 5 munkásságával. Ezeket az ügyeket az ő jóindulatú támogatása és szilárd elhatározottsága juttatta a kívánt sikerre, mely annak idejében annyi oldalról volt veszélyeztetve. Vörös László államtitkár tiszttársainak úgy, mint a minisztériummal érintkező nagy közönségnek őszinte rokonszenvét bírja, a mit férfias nyíltságával, mindenki iránt egyenlő jóindulatával érdemelt ki, csák természetes tehát, hogy úgy az egész minisztérium, mint a nagy- közönség szerencsésnek tartja Dániel Ernő kereskedelmi miniszter választását. A kereskedelmi miniszter hű, buzgó és szakavatott munkatársat nyert államtitkárában, most már fokozott várakozással tekint a közönség a kereskedelmi minisztérium uj vezetőinek működése elé. Az uj államtitkár életrajzi adatait a következőkben közöljük : Vörös László Dombegyháza pusztán, Csa- nád vármegyében 1849. junius 8-án született. Középiskoláit Aradon, jogi tanulmányait pedig Nagyváradon végezte. Ä volt közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztériumba 1871-ben segédfogalmazóvá neveztetett ki, 1873ban fogalmazó, 1879-ben titkár, 1879-ben pedig osztály- tanácsossá lépett elő. Pályájának kézdetétől folyton a vasúti szakosztályban működött, a hol a vasutengedélyezési bizottságnak, — melynek teendői különösen az ő vállain nyugadtak — egyik legjelentékenyebb tagja volt. 1881—84-ig a volt magyar északkeleti vasút felügyelő bizottságának tagjává és 1882- ben a m. kir. államvasutak fennállott igazgató- tanácsának póttagjává lett, 1884-ben pedig a budapest-pécsi vasút kormánybiztosává neveztetett ki. Ugyanezen évben a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vasgyár felügyelő-bizottságának póttagjává lett. 1887-ben a m. kir. államvasutak össziilése póttagjának, valamint a vasúti tisztképző tanfolyam a történelem tanárának és kormánybiztosnak, 1888-ban a posta- és távirda-tisztképző tanfolyam kormánybiztosának neveztetett ki. 1892-ben mindkét tanfolyam felügyelő- bizottságának helyettes elnöke; valamint a budapesti közúti villamos vasúttársaságnak kormánybiztosa lett. Ugyanezen évben tüntette ki a Felség különös érdemei elismeréséül a III. osztályú vask orona-renddel. A tabáni «Barátság» asztal- társaság estéje. A könyörület gyakorlása megnemesiti a szivet. Letörölni egy könyet a szív munkája, a melyet a hit és vallás azzal a zománczczal von be, hogy filléreitek tízszeresen adódnak vissza. A télnek zordsága immár ötödik hónapja ke- gyetlenkedik az ország és a főváros felett. Jég- pánczél és hó takar mindent. A szegény emberek gyermekei fáznak, vékony kis gúnyáikon keresztül jár a szél, a hideg, lábbelijüket átjárja a hóviz. Milyen lélekemelő megnyugvás az a szülőre nézve, ha meleg ruhába öltözhetik gyermeke, s az adakozókra nézve milyen lelki öröm ha tudják, hogy az az ártatlan, s romlatlan gyermek imádságába foglalja neveiket, és milyen hálával telik meg a szülő kebele, ha viruló arczczal megy gyermeke iskolába, s nehéz napi munkájában nem kell rettegnie attól, hogy meghűl gyermeke, s elvesztheti azt, a kiért fárad, dolgozik, küzd egy jobb reménység fejében. A tabáni „Barátság“ asztaltársaság a jótékonyság gyakorlásra alakult meg, s bár szerény igényekkel működik, niár is sikeres eredményeket mutat fai. A f. év 18-án tartott kedélyes összejövetel minden tekintetben sikerült. Úgy érezte magát ott az ember, mintha egy családnak tagja lenne. Vidámság és jókedv töltöte be a fellobogozott első nagy szobát, a mely a Február 24. megjelent tagok nagy számát nem volt képes befogadni, úgy, hogy egy része a szomszédos szoba megtérített asztalához szorult. A tagok közül ott voltak: Novák Ignácz diszelnök, Fábiány Gyula elnök, Seidl Lajos al- elnök, továbbá: Bakos Sándor, Bakos Péter, Páll János, Páll Gyula, Tautz Adolf, Cseh Károly. Cseh^ István, Cseh Lajos, Wolff Imre, Mihályf'y Árpád, Fábiány Gyula, Gombos Dávid. Kránitz Sándor, Polacsek Sáudor, Wesztergom János, Stáfett József, Schubert Rezső, Bacsányi Károly, Hirvarter János, Treulich Jakab. Fu- mela Sebestyén, Huber István, Liechtner Ármin, Häiszler Antal. Berger Emil, Salter Lajos, Weisz Lajos, Varga Géza, Metzl Ferencz, Metal János, Sikossy Ferencz, Sztankovits István, Meduska Kálmán. Donadkovics Milán stb. A hölgyek közül: Fábián Gyuláné. Tautz Adolfné, Bakos Péterné, Cseh Lajosné. Cseh Ella kisasszony, Varga Gézáné, Wolf Im- réné, Mibályfy Árpádné, özv. Cseh Jánosné, Engel Jánosné, Häuszler Antalné, Fumala Mária és Fumala Terézia kisasszonyok, Wesztergom Jánosné, özv. Lovassy Béláné stb. A társasvacsora pont 9 órakor kezdődött. Özv. Petz Nándorné szívességével, lekötelező modorával mindenkit megnyert, a kiszolgálás pontos volt, s az ételek kitűnőek. A vendéglő tulajdonosija ott sürgött-forgott vendégei között, és igyekezett azok igényeit kielégíteni. Elsőnek Bakos Sándor ur, ki az asztal- társaság lelke, mondta el felköszöntőjét, meleg szavakban hivá fel az egybegyűlteket a jótékonyság gyakorlására. Felhozta beszédjében a szegénysorsu gyermekek helyzetét, kik iskolába járni kénytelenek; a mi helyes és bölcs intézkedés, de nincs meleg ruhájuk, nincs lábbelijük. Összetartásra, és adakozásra buzdítja a tagokat, hogy ha bár egypár fillérrel is segítsenek enyhíteni a szegény gyermekek nyomorán. Szavait lelkes éljenzés követte. Utánna a „Buda és Vidéke“ kiküldött tudósítója köszönte meg Bakos Sándor magyarul elhangzott szívből jött szavait, s a jótékonyság nemes gyakorlása mellett azt is hangoztatta, hogy a „Barátság“ asztaltársaság a Tabánban a magyarosodásnak is legyen apostola, hogy e kettős czél elérésére minden igyekezetüket latba vessék, mert bár még most szerény a kör működése, de közakarattal, lelkesedéssel, és buzgalommal terebélyes fává nőheti ki magát. Élteti az egybegyült tagokat. Ezután Cseh Ella k. a. czitera-játéka következett. Az eljátszott darabok közül, kivált a magyarokat sok és igaz érzéssel adta elő, és megérdemelt tapsokban részesült. A vig lakomát Tautz Adolf ur b'ivészi produkeziója fejezte be, oly ügyességgel s annyi kedélyességgel fűszerezve, a mely egy professzionátus kóklernek is becsületére válnék. A tombola nyereményei is sok derültséget okoztak, s a hangulat mind lelkesebb lett, s a hajnali órákig tartott. — T - 8Közgyűlések. — A kőbányai takarékpénztár részvénytársaság f. hó 17-én a X-ik kér. kör helyiségében tartotta Feszty Gyula elnöklete alatt első üzletévi rendes közgyűlését. Az igazgatóság inditványos előterjesztése szerint az intézetnek czélja, hogy a kisebb hiteligények kielégitessenek, és ezzel a kerület érdekeinek és közgazdaságának kíván eleget tenni Az első évben is már szép reményekre jogosít az üzleti eredmény. A lefolyt üzletév 15.945 frt 50 kr. tiszta jövedelmet tüntet ki, melyből a jutalékok és az alaptőke javadalmazása után, az első kibocsájtásu 1000 drb részvény után 7 forintjával 7000 forintot fizetnek ki. Az igazgatóságba újból megválasztattak Fesztv Gyula, Dhuhy Győző és Todoresku Pál, uj tagul Schweiger József, a felügyelő bizottságba a régiek közfelkiáltással választattak meg. A zsúfolásig megtelt X. kér. polgári kör, a kerület összes előkelőségeit foglalta magában. A fényes eredményű közgyűlés az elnök és az igazgatóság éljenzései között szétoszlott, magokkal vive ama kellemes benyomást, hogy a kezdet nehézségei le vannak győzve és hogy a
