Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-17 / 7. szám
Budapest, 1895. Vasárnap, február 17. IV. évfolyam 7. sz. BUDA ÉS VIDÉKE KŐZ1UAZUTÁS1, KÖZfiAZIIASÍfil ES TÍESAKALMI IIETILAl' Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vörö3kereszt-egylet és a budai keresikedő-társulat stb. közlönye. KIADÓ-HIY ÄTÄIy, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Szöke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. s2;i;íiKE;sz;TŐ&k<3, I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A községi törvény revíziója. A lelépett kormánynak a közigazgatási reformra vonatkozó elvei a Hiero- nymi hagyatékát képező „posthumus“ törvényjavaslatban kerültek napfényre. Sokat foglalkoznak ezzel az előadói tervezettel ngy a napi, mint a szaklapok; — s minthogy lapunk is czimé- ben viseli a közigazgatási jelleget, tehát mi sem hagyhatjuk szó nélkül a községi adminisztráczió átalakítása, javítása és megújítása, szóval változtatása tárgyában megindult mozgalmat Erre nézve felkértük Navarra József, Borosjenő község jegyzőjét, lapunk régi jó barátját, a ki szives volt alábbiakban egyéni véleményét nyilvánítani, hogy miként lennének reformálandók községeink. A beküldött sorokból is látni, hogy munkatársunk nem hive a föltétien államosításnak, hanem inkább féltékeny őre a községi autonómiának. Adjuk a czikket kommentár nélkül, a mint következik: A községek rendezéséről. I. A község nevéről és területéről. Bármely község neve a képviselő- testületnek a vármegye törvényhatósági bizottsága által támogatott kérelmére a m. kir. belügyminisztérium által megváltoztatható. Ez áll a bármiként keletkezett uj községek elnevezésére nézve is. A községhez tartozó terület csatlakozás, egyesítés vagy átkebeleztetós folytán a képviselőtestület és az illető birtokosoknak a vármegye által támogatott kivánatára a belügyminiszter által szintén megváltoztatható. Minden területnek valamely községhez kell tartoznia. Valamely pusztai, havasi, majorsági vagy más beókelt, illetőleg az egyik vagy másik községgel összefüggő gazdászati területnek közigazgatásilag az illető szomszéd községhez való csatoltatásánál, vagy egyesitésónél, egy vagy több pusztának avagy különböző határrészleteknek kisközséggé, egy vagy több kisközségnek önálló nagy községgé, nagy községnek rendezett tanácsú várossá és viszont a rendezett tanácsú városnak nagy községgé, nagy községnek egy vagy több kis községgé, kis községnek egy vagy több pusztává való átalakításánál, illetőleg az összeépült vagy egymáshoz közelfekvő községek egyesítésénél, valamint a bármiként alakult uj községek szervezésénél az 1871. évi XVIII. t.-cz. 21. 184 —189, az 1886. évi XXII. t.-cz. 19., 20 és 148—163. §§-ainak a Hieronymi-féle törvényjavaslat 1—9. §§-aival módosítandó intézkedése szerinti eljárás lenne követendő. II. A községben! lakhatásról és a letelepedésről. ügy a belföldiek, mint különösen a külföldieknek a községbeni lakhatás ós letelepülhetés tekintetében, ezen szándékuknak a községi elöljáróságnál leendő bejelentése pénzbírság ós illetőleg kiutasítás terhe alatt kötelezőleg elrendelendő. A község területére költözött belföldi avagy külföldinek a lakhatásra és településre nézve az engedély meg nem adható, ha az illető az 1886. évi XXII. t.-cz. 9. §. a) és b) alatti kifogások alá esik. A lakhatási vagy települési engedélyt nyert belföldi a község illetőségi kötelékébe felvettnek még nem tekinthető. A tartózkodási engedélyt nem nyert külföldi a községből kitiltható és a községi elöljáróság által a rendőri kényszer alkalmazásával távozásra szorítható. III. A községek illetőségi kötelékéről. A községi illetőségről az 1871. évi XVIII. t.-cz. 6—19. ós az 1886. évi XXII. t.-cz. 5—18. §§-ainak az időközben hozott felsőbb hatósági elvi jelentőségű határo„A BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. Napoleon és Mohamed. — Az epileptikus jellem szempontjából. — Irta és felolvasta a III. kerületi kör estélyén: Mittelmann Bernát dr. (Folyt, és vége.) Az ellenmondásnak nem tűrése szintén jellemző epilepsziára. Görcsös rohamai é3 álomlátásai egyre sűrűbbek. Ö ezeket égi hatalmaknak tulajdonítja, hogy Gábriel angyal neki kétszer megjelent. Első bivői felesége, két lánya egy rabszolgája és Abufc-Bekr finom kedélyű barátja, ki tanainak ethikai részére gyakorolt befolyást. Többi rokona és a mekkaiak bolondnak tartják és Mekkából kikergetik. 0 a Jartrid nemzetségből 73 hívőt megnyer, ezeket fölfegyverkezve fölépiti az első mecsetet. Ekkor lassan megszaporodnak bivei. Hogy Medina zsidóságát megnyerje erősen közeledik felfogásukhoz, de mert ez hiába volt, esküdt ellenségük lesz. 50 éves korában újra nősül és ettől fogva egyre szaporítja háremét. Az érzéki világnak ilyen elhatalmasodása szintén jellemző az epileptikusra. Tanait ezentúl úgy terjeszti, bogy a Syriába induló karavánokat erővel kényszeríti az ujhit elfogadására. Egy alkalommal kétszáz zsidót — a ki igy Syriába készült és felfogá- 1 sának ellenállottak egyszerűen lemészárolt. Ilyen | bosszú cselekedetre, más vallás alapítóknál, kik egészséges jellemüek, hasztalan keresünk példát. Legyőzi a koresitákat, megnyeri Mekkát és vele több arabs tkrzset. Már 10,000 harczos- sal indul Arábiának a melyet erővel térit át az Islamra. Utolsó tervét Bizáncz meghódítását a halál szakította meg, mely heves lázálmok és haluczinácziók közt következett be. Tanai jellemzők az epileptikus bizonyos fajára. A spekulativ ész teljes hiányában van. Rendszere nincs, már csak azért sem, mert nem következetes. Felfogása az Istenről és tulajdonságairól, a Sátánról, a tulvilági jutalmazás és btinhődésről teljesen zsidófelfogásuak. Csak úgy vette át a történelmi aparátust a mozáis- mustól, sőt a korán jogszabályai zsidó mintára készültek. Különben a zsidósággal neki nem volt differencziája, csak az, hogy sem őt, sem Jézust prófétának elismerni nem akarja. Osszehasonlitlanul kevesebbet vett át a kereszténységtől. A trinitást és kisztiologiát föltétlenül elveti. A jónak és rossznak felfogása tökéletesen arabs felfogás. A mi csekély tanaiban a sajátos, az csak öntudatlan modifikacziója annak, amit hallott, pld. hogy az angyalokat kasztokra osztja. Következetlenségére vall, hogy fatalizmust Isten föltétien rendelkezésére tanítja, evvel har- czosaiuak elszántságát akarta növelni, de morális szabályaiban saabad akaratot tanít. Ez a kontradikczió sohsem jutott öntudatára. Epilep- 1 tikusra jellemző önösség van két legfőbb téte- | lében : egy az Isten, de Mohamed az ö prófétája ; a másik, hogy 6 kinyilatkoztatás volt: Ádámnál, Noénál és Ábrahámnál, Mózesnél, Jézusnál de legfőbb képen nála, de több nem lesz, ő a próféták pecsétje, ki kardot kapott a hitetlenség kiirtására. E pontnál álljunk meg, mert ez nagyon jellemző. Álljunk meg egy röpke összehasonlításra két más vallás alapitóval. Az egy istenség fogalmával ajándékozza meg Mózes nemzetét. Kiválasztott népnek mondja és evvel rajongó nemzeti öntudatot önt beléjük. A 10 parancsolat elveivel ismerteti meg, a melyek örök érvényű __ társadalmi törvényeket foglalnak magukban. Es ő, ki egy életet áldozott nemzetének, midőn azt az államalkotásra érettnek nézi, ki az uralkodásnak csak kínjait ismerte, midőn örömeit is élvezhetné, visszavonul, a Horeb-hegyére megy meghalni. Az önzetlen nemzeti szolgálat, az önfeláldozó nemzeti hős ragyogó példáját hagyta az emberiségnek. A keresztény vallás alapbite a szeretet istenét mutatja be, ki előtt minden ember egyenlő. Az emberi jogok és méltóság prokla- málását nem a franczia foradalomtól, de 2000 év előtti működésétől kell datálni. Galileia keleti részéből, hol bivei közt biztonságban volt, elmegy Jeruzsálembe elleneinek főfészkébe, ott a templom előcsarnokában demonstrál az uralkodó tekintélyek praxisa ellen, és azért husvét első reggelén a nap már az ő keresztjére sütött ki. A biztos halálnak direkt fölkeresése, az eszme propagálása érdekében egyedül álló és imponáló jelenség volt az emberiség szemében.
