Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-10 / 6. szám

Tí TT D A s VIDÉKE. Február Ui Budapest, 1895. (&.) bíró indítványára az igazgatóságnak, felügyelő- bizottságnak és a tisztviselői karnak jegyző­könyvileg köszönetét szavaztak. E fényes ered­mény Ben ke Gyula vezérigazgató ur fáradha­tatlan szakavatott valamint Basch Lajos váltó­üzleti főnök és czégjegyzo urak öszmüködésé- nek köszönhető. Az «Óbudai toniaegylet» táncz­estélye. A budai mulatságok egyik legszebbike, egyik legfényesebbike, az róbudai tornaegylet“ tánczestélye február hó 1-én volt a Korona vendéglő termeiben. * ■ E mulatság már régi idők óta a legjobb hírnévnek örvend, a III. kerület szép hölgyei mindig örömteljes várakozással tekintenek e mulatság elé, mely ezeknek a várakozásoknak mindig meg is felelt, azokat minden tekintetben ki is elégítette. Azért az idei rendező bizottságnak nem kis feladat állott előtte, midőn csak a régi óhajoknak és várakozásoknak akart is eleget tenni; de, dicséretükre legyen mondva, ők nem csak ezen feladatuknak, kötelességüknek, mely- lyel édes egyletünk régi jó hírnevének tartoz­tak, feleltek meg, tettek eleget teljes mértékben, hanem többet tettek, menynyiben az eddigiek­nél és nagyobbszerttbb,.fényesebbet alkottak. Az „Óbudai tornaegylet“ tánczestélye még ily fé­nyesen, ily szépen nem sikerült soha. A rendező bizottság, Botzenkardt János rendező bizottsági elnökkel élén, oly lázas tevé­kenységet fejtett ki, hogy az est sikere eleve is biztosítottnak látszott, költséget, fáradságot nem kímélve munkálkodott, fáradozott, hogy e mulatság fényes, elegáns, még a legnagyobb és legkényesebb igényeknek és várakozásoknak megi'elelő legyen. Lankadást nem ismerő tevékenységüknek már eleve is meg volt a jutalma, mennyiben oly rendkívüli érdeklődést sikerült a közönség körében kelteniük, hogy nemcsak a III. kerület, de Buda, sőt vidéke szépségei és intelligence iája várva várták e napot. A rendező bizottságnak teljes, fényes elég­tételt azonban csak az est sikere hozott. Ez nem siker — több — diadal, valóságos győze­lem volt, Ezzel úgy saját, mint egyletük életre­valóságát, tett erejét fényesen igazolták, bebi­zonyítottak. Ezzel egyletünk régi jó hírnevét nemcsak ferntartották, de sőt öregbítették, nö­velték, hosszú időre biztosították. Ezzel a III. kerület, — nem — egész Buda, sőt vidéke intelligencziájának elismerései, rokonszenvét maguknak, egyletüknek teljes mértékben kinyer­ték, de ki is érdemelték. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az „Óbudai tornaegylet“ tánczestélye a farsang legszebb, legelegánsabb mulatságai közé soroz­ható. Már fél kilencz óra tájban nagy számban kezdett gyülekezni a közönség. Mig ez történt a hires Banda Marczi, ismert; jóhirnevü zene­karával szebbnél szebb magyar hallgatókat játszott. A rendezőség a hölgyeket mindjárt belé­pésük alkalmával kellemes meglepetésben része­sítette, mennyiben rendkívül Ízléses tánczrendek- kel kedveskedett. Kilencz óra után a terem már teljesen megtelt a legszebb, a legelőkelőbb közönséggel. Nemcsak a III. kerület szép hölgyeit, előkelő­ségét láttuk ott csaknem teljes számmal, de igen számosán jöttek Budáról, vidékéről, sőt Pestről is, kik mindannyian hozzájárultak az est fényének emeléséhez megjelenésük által. A terem már a legkáprázatosabb, legszebb képet nyújtotta, midőn pontban negyed tiz óra­kor Láng Györgyné, az egylet zászlóanyja és az estély Lady patronesse a Rákóczy induló hangjai mellett a terembe bevonult. A Rákóczy induló elhangzása után a zene csárdást kezdett játszani, mire elkezdődött a táncz, mely a legnagyobb kedvvel és legjobb hangulattal szakadatlanul folyt a kora reggeli órákig. A jelen volt fiatalság dicséretére legyen mondva, hogy tornászoktól sem várt kedvvel, kitartással járták a tánczofc. Az első négyest több mint száz pár tán- czolta. A rendező bizottság legfényesebb jutalma, hogy a jelen volt hölgyek a legjobb tapaszta­latokkal és az idei farsang legszebb emlékeivel fognak e szép, fényes, minden tekintetben sike­rült és az összes várakozásokat is kielégített estélyre visszagondolni, valamint az a tudat, hogy sikerük, diadaluk, győzelmük oly nagy, mely még legvérraesebb reményeiket, legélén­kebb képzeletüket is felülmúlta. Itt adjuk a jelen volt hölgyek névsorát: Leányok: Bendel Johanna, Beranek Gizella, Bonin Gizella, Botzenhardt Mariska, Cseresznyés Lujza, Deutsch Szidónia, Dummer Janka, Dvoracsek Emma, Eckhardt Paula, Grund­ier Vilma, Gyárfás Marianne, Martig Józsa, Hartmann Róza, Hiermayer Anna, Hiermayer Emma, Horváth Anna. Holtzspach Paula, Holz­hauer Zsófi, Fanczer Ella, Jarmer Irma, Kruppa Róza, Kugler Erzsiké, Landa Ferike, Lebner Borisba. Lenz Margit, Linczenpolcz Róza, Mally Irma, Markovits Katicza. Milde Alice, Niggl nővérek, Nohn Borisba, Nohn Paula, Novotny Mili, Reinprecht Katicza. Rotb Adél, Ruth Róza, Ruth Irma, Schopp Anna, Seger Róza, Sitz Hermina, Steiner Janka, Sturm Irma, Szem ere Jolán, Perletter Irma. Tregele Ella, Tregele Emma, Tóth Paula, Weber Anna, Weber Róza, Wodicka Katalin és Zboray Milko. Asszonyok: Czájlik Alajosné, Flory Józsefné, Frieschíeld Frigyesué, Gyárfás Sán- dorné, Gyulányi Adolf'né, Hartig Gyuláné, He­gedűs Károlyné, Hiermaver Józsefné, Horváth Nándorné, Holtzspach Nándorné, özv. Janczer Ignáczné, Jarmer Nándorné, Krén Józsefné, Kruppa Károlyné, Kugler Józsefné. Lenz Já­nosáé, Linczenpolz Ferenczné, Milde Józsefné, özv. Nigglné, Nohn Józsefné, Novotny Autalné, Rácz Ferenczné, Ranzatto Jánosné, Reinprecbtné, Renner Vilmosné, Roth Róbertné, Rub Gézáné, Ruth Jánosné, Schinabeck Engelbertné, Sebőd! Istvánná, Steiner Mórné, özv. Sturm Mihályné, Szemére Jánosné, Szende Alajosné, Szende An- talné, Terletter Antalné. Terscbák Frigyesné, Tóth Ferenczné, Tregele Jakabné, Weber An­talné és Zboray Gyulámé. Különfélék. — Ünnepély Garay Antal tisz­teletére, Garay Antalnak a krisztinavárosi elemi iskola kitűnő igazgatójának *25 éves taní­tóskodása emlékére f. hó február 14-éu d. e. 11 órakor a krisztinatéri elemi iskola torna­termében ünnepélyt rendeznek. Garay Antal megérdemli ezt az ünneplést, mert nemcsak a tanügy terén szerzett magának tisztelt nevet, hanem a társadalom ás jótékonyság terén foly­tatott hasznos működésével is. A tanítói pálya nehéz és töviskékben gazdag. Az itt eltöltött éveket — épen úgy mint a katona háborús évei — kétszeresen lehet számítani. Az ünne­peltet az iskolaszék elnöke, az iskolaszék, a tan­testület, küldöttségek, növendékek szóval, és a Harmonia dalkör dallal üdvözli. Estve az I-ső kerületi polgári körben közyacsora lessz. Vacsora jegyeket február hó 10-ig a tantestület tagjai­nál lehet kapni. Fogadja az ünnepelt a mi üdvözletünket is. — Új iskolaszéki elnök. A II. kér. vízivárosi iskolaszék in. hó 31-én tartott ülésén Dr. Csorba Ferencz lemondása következtében Kollár Lajos ügyvédet s a kerület egyik lel­kes vezérférfiát választották meg elnöknek. Kol­lár Lajos urat mi olyan embernek ismerjük, ki mindig sikerrel töltötte be azt a tisztséget, a melyre vállalkozott. Ez uj állásában is minden­esetre közmegelégedésre fog működni, s a II. kér. iskolaügyének vezetése ezáltal a legjobb, legtapintatosabb kezekbe jutott. Alelnöknek az iskolaszék a leköszönt Duma György helyébe a kerület városbiráját: Hám pel Sándor urat választotta meg. Alig van a kerületben ember, a ki az iskolaiigyért melegebben érdeklődnék. A választás itt is érdemes férfiút ért. — Kitüntetések. A Gellért-hegy-m elhelyezett királyi gyümölcsészeti intézet, a múlt évben Szt.-Pélervárott rendezett nemzet­közi kiállítás alkalmából nem kevesebb, mint bárom kitüntetésben részesült. Ugyanis az elis­merő oklevélen 8 a kiállítási aranyérmen kívül még egy ezüst érmet is nyert. Megérthető lesz a jurynek ez a bőkezűsége akkor, ha tudjuk, hogy az intézet igazgatója Molnár István nem csupán, mint ilyen vett részt, a kiállításban, hanem a magyar osztály rendezését is vezette s igy is bőven reá szolgált a kitüntetésre. — Krkölcsnfvcnesités ? Piszokba, sze­métbe gázol egész nap a szemetes kocsis, a ki szeszszel telt fejével biztatja bázról-bázra lovait. Kora reggel, a midőn a tehetősebb lakók még hajnali édes álomra fordulnak meg, a kapu aljakban hangzik a csengetyü élesen, siviíva, cselédek kirohanására. Sárgára festett ládákkal, kosarakkal megtelik a ház előtti járó és az emberirtó folyadékkal telített kocsis durva szit- kozódása behangzik az utcza házsoraiba. A mi mocsok van a tó alján, ha felszínre kerül, nem. olyan undorító, mint ezeknek az embereknek öblös szájukból kiböffenő beszéd. A íérfi idegei is megreszkeduek ennek hallatára, s olyan borzon- gatás fogja el, mint midőn bűzős állati hullát lát. Hisz a sors kérlelhetlen végzete becsületen szülők gyermekét is belekényszeríti a szolgálatba, hol megakarja őrizni ártatlanságának tisztaságát, fénylő zománczát, — már a no cselédeket ért­jük — s arcz pirulva kell hallgatnia a kapu mellett azokat az ocsmáuy szavakat, a melyeket a szemetes kocsitól kell hallania minden áldott reggel. Úgy tudjuk, hogy „Erkölcsnemesítő társaság“ is létezik a fő- és székvárosban, váj­jon Irányi Dániel 'örök álmával ez is örökr* elszenderedett ? Ha van állat védő intézet, gon­doskodjanak valamiképen, a lelkes kétlábú nő­cselédek erkölcseiről is. hegy végre-valabára n«s hangozzék az utcza a szemetes kocsisok trágár beszédeitől, piszkos szavaitól. — Kaszinó kösgjiilés Szent­Endrén, A szent-endrei kaszinó január hó 20-án tartotta meg az évi közgyűlését. A meg­lepő csínnal kidolgozott titkári jelentés felol­vasása után, a mely arról tett tanúságot, hogy a kaszinónak ott tevékenyebb társadalmi akcziót kell folytatnia s csak úgy érheti el czélját, —1 megválasztották elnöknek a közbecsülés és ked* veltségnek örvendő járásbirót, Rose Gyulát, igazgatónak egyhangúlag a mindenki által e* állásra már régóta óhajtott Dimsits Kornélt, titkárnak az ottani társadalmi élet egyik leg­szimpatikusabb tagját, Kada Mihályt rom. katli. káplánt, ki csak is a közóhajnak engedett akkor, mikor a nagy fáradsággal járó tisztség viselé­sére másodszor is vállalkozott, pénztárnoknak Popovits Istvánt. A választmány tagvai lettek : a város népszerű polgármestere Dumtsa Jenő, Fadgyss János ügyvéd, Dr. Cséby Antal Szent- Endre város főorvosa, Yidovicb Ferencz kir, aljárásbiró, Krecsárevits Miklós takarékpénztárt pénztárnok, Popovits Theodosius honvéd-százados. A kaszinó ez idei működése elé sokan kétkedve, mig mások a legnagyobb bizalommal, remény« nyel tekintenek. A kaszinónak ez idő széria* 68 rendes s 29 vidéki tagja van. — A iOÖ éves Gotterkalte. Folyó hó 12-én lessz éppen 100 éve annak, hogy Haydin a néphymnust az udvar előtt bemutatta. Száz éve tehát annak, hogy ez a zenedarab ke­letkezett, mely akármilyen szempontból tekint­sük is, mint ária mindég értékes és meg látszik rajta Haydin művészete. A várbeli iskolaszék nevében ennek gondnoka dr. Kemény Xaver Ferencz köszöne­tét fejez ki Zimermaun Fiilöp urnák, ki január 20-án rendezett jótékony czélu tánczvigalom alkalmával szegény gyermekek felruházására •$ frt 40 krnyi összeget gyűjtött és adott át az iskolaszék pénztárába.

Next

/
Thumbnails
Contents