Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-17 / 46. szám
BUDA ps VIDÉKÉ November 17. Budapest, 1895. (3.) menye sem volt, s igy a népszínház tovább küzködott, a mint éppen lehetett. Daczára annak ugyanis, bogy a népszin- ház bevételei 1868. junius 13-ától 1869. julius 1-ig, tehát 2 év alatt 166,832 írtra rúgtak, 1869. őszén ismét megújultak a régi bajok. Az előadások művészeti színvonala mindinkább silly edt, a közönség érdeklődése elmnlt, a látogatás mindinkább hanyatlott, a jövedelmek apadtak, a színi személyzet az igazgató ellen ismét fellépett, ez maga végrehajtások által üldözte- tett ugyanannyira, hogy 1870, kezdetén Molnár György az igazgatástól visszalépett s az utolsó előadás 1870. április 13-án tartatott meg a népszínházban.* 3) A városi közgyűlés 1870. február 7-én 60. Kgy. sz. a. kelt határozatával, — a magyar színészetnek Budán leendő állandósításával másképpen intézkedvén, — a népszínházát elejtette, s a telkeknek értékesítését rendelte el, A népszínház egészben 10 éven állott fenn. Létrejött 1861-ben az absolut hatalmú kormányzat összeroskadása után, a nemzeti lelkesedés fellobbanásának első pillanatában. Nagy áldozatok árán jött létre. A közadakozásokból befolyt körülbelül 40,000 frt A telek 87,000 frt értékének kamatja átlagban évi 5000 írttal 10 év alatt 50,000 „ Buda városának készpénzbeli támogatása az első években......................... 4,000 „ Összesen: 94,000 frt s daczára ennek a főczél a magyar színészetnek Budán leendő állandósítása nemcsak el nem éretett, sőt a folytonos ingadozások, viszályok, pénzzavarok magát, a magyar színház eszméjét is nem csekély mértékben kompromittálták, úgy hogy — ma már bátran kimondhatjuk, — igen helyesen tett Buda város közgyűlése, midőn e színház eszméjét 1870-ben végleg elejtette s a magyar színészetet fenntidézett határozatával azáltal állandósította, hogy a várbeli színházat és a nyári színkört engedte át véglegesen a magyar múzsának, s a német színészetet falai közt egyszer mindenkorra megszüntette. A telket, melyen a népszínház állott s melyen azonkívül egy sörcsarnok is létezett, melyet a Dréher czég és Grosz Adolf korcs- máros építettek, a városi hatóság, 1870. junius 28-án kelt határozattal, az észak-keleti vasúttársaságnak, szabályozott alakjában 829^ Q ölnyi területtel, Q] ölenként 180 írtjával összesen tehét 149,310 írtért eladta. Az adás-vevési szerződés 1871. deczember 10-én íratott alá és a tulajdonjog telekkönyvi átíratásához a város beleegyezését 1872. január 8 án 50. sz a. adta meg. A színházi kellék és ruhatárt, a rajta levő 6000 frt teher kifizetése mellett a város vette át és azt a várbeli színház és nyári színkörbe vitette.1) Ezen telken épük az észak-keleti vasút igazgatósági épülete, mely a vasút államosítása folytán a kincstár tulajdonába szállt. Baross Gábor keresk. és közlekedésügyi miniszter 1890-ben helyezte ide a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumot. Az elöljáróságok megvizsgálása. A kerületi elöljáróságoknál tartott III. negyedévi vizsgálat eredményét Kamermayer Károly polgármester a múlt közgyűlésen terjesztette elő. Örömmel értesült a törvényhatóság, hogy eltekintve a személyzet-hiánytól és az ebből kifolyó kisebb-nagyobb hátralékoktól, az elöljáróság ügykezelésében nagyobb mulasztások elő nem fordultak. A jelentés, a melyet Márkus alpolgármester nyújtott be a polgármesterhez, a következő : Méltóságos polgármester ur! Gerlóczy h. polgármester ur ez évi szeptember hó második felében megbizott azzal, hogy a kerületi elöljáróságok ügymenetének ez év III. negyedére szóló vizsgálatát tartsam meg. E megbízásnak eleget tévén, vizsgálat eredményeként van szerencsém jelenteni, hogy 4) »Reform« ápril 13-án 119. sz. 3) Fővárosi levéltár: 1872. 50. sz. budai. a kerületi elöljáróságok ügykezelését általában rendben levőnek találtam s egyúttal konstatáltam hogy a közigazgatás menete gyorsaság, pontosság: tekintetében jelentékeny haladást tüntet fel. Egyik vagy másik irányban észlelhetők ugyan még hiányok, de bizton remélhető, hogy különösen a nem egy helyütt elégtelen személyzetnek megfelelő kiegészítése után e hiányok is rövid idő alatt meg fognak szűnni. Az egyes kerületi elöljáróságok ügy kezelésében felmerült hiányokat a következőkbe’n van szerencsém felsorolni. Az I. kér. elöljáróságnál: 1. nem minden alkalmazott lakik a kerületben. 2. Az ügyiratok elintézése körül némi hátramaradás van, a minek oka abban keresendő. hogy az elöljáróság személyzeti létszámából két egyén már hosszabb idő óta hiányzik. 3. A közegészségi nyilvántartó még nem teljes. 4. A vállalkozók számlái késedelmesen intéztetnek el. A II kér. elöljáróságnál: 1. Nem minden alkalmazott lakik a kerületben. 2. A közegészségi nyilvántartó még nem teljes, de a házak megvizsgálása folyamatban van. A III. kér. elöljáróságnál: 1. Az ügyiratok elintézése körül a személyzet egyrészének szabadságolása miatt hátramaradás van. 2. A mutató vezetésénél három napi hátralék van. 3. A tanintézetek, óvodák stb. megvizsgálása a tiszti orvos túlságos elfoglaltsága miatt nem történik meg a megállapított időszakokban. 4. A halálesetek felvétele s elküldése körül némi késedelem észlelhető. 5. A vizi munkálatok és vízhasználatok nyilvántartója nem teljes. Buda számokban. Budapest székes főváros statisztikai hivatalának „Budapest fővárosa az 189 i-ik évben“ most megjelent kötete ismét a népleirás és népszámlálás eredményeivel foglalkozik. Nagy és érdemes munkálat ez, a mely a székes főváros statisztikai hivatal igazgatóját és aligazgatóját dicséri. Körösi József és dr. T h i r r i n g Gusztáv lelkiismeretesen végezték el ezt a felgyülemlett anyaghalmazt. Óriási feladattal küzdöttek meg. Páratlan ügyszeretetük, szorgalmuk, összehasonlítást tett kiszámításuk, és pontos adataikkal kimutatták, mennyire emelkedett Budapest-székes fővárosa a legnagyobb népességet feltüntető világvárosokkal szemben. Azok a táblázatok (nyolcz táblával van ellátva ez a második kötet,); azok adathalma- zatának feldolgozása a két szerkesztőnek legkimagaslóbb érdemei közé sorozhatok. A most megjelent kötetnek csak tartalmát említjük fel, hogy rávilágítsunk az egész nagy műre mit a szerkesztők végeztek. I. A lakosság növekedése; II. a népszám és annak elemei; III. a nem. IV. a lakosság származása; V. illetőség; VI. kor; VII. vallás; VIII. nemzetiség; IX. nyelvismeret: X. a főváros magyarosodása; XI. műveltségi fok; XII. családi állapot; XIII. házassági viszonyok; XIV. szellemi és testi fogyatkozások. A lakosság növekedése a székes fővárosban bennünket is — budaiakat — örömmel tölt el, mert szivünk lüktetése mégis csak egy a pesti oldallal. Budapest népessége az utolsó évtized folyamán 370.767 lélekről 506.384-re emelkedett. Az összes növekedés e tiz év alatt tehát 135.617 lélek, azaz 36.6%-ra rúgott. A főváros ennél fogva nemcsak az országnak legnépesebb városa, hanem a vármegyék legnagyobb részét is túlszárnyalja népesség tekintetében. Európa nagy városai között Budapest gyors fejlődése következtében szintén előkelő helyet foglal el t. i. tizenegyedik helyen áll. Jelenleg ugyanis Európa legnépesebb városai: London 4.211,056; Páris 2.447,957; Berlin 1.578,794; Bécs 1.365,355; Szent-Pétervár 954.400; Konstantinápoly 878.560; Moszkva 798.742; Glasgow 658.198; Nápoly 536.000; Liverpool 517.951; Budapest 506.384. Az utolsóelőtti népszámlálás alkalmával Budapest még csak a tizennegyedik helyet foglalta el, s most atize negyedik re lépett elő. Ha Budapest egyes kerületeinek növekedését akarjuk feltüntetni, úgy ketté kell osztanunk a Duna két partját. Mi csak Budára szorítkozunk vagyis a jobb partra. A szerkesztők: Körösi József és dr. Thirring József a helyrajzi viszonyoknak és a politikai átalakulásnak tudják be, hogy Budát, mely a megelőző évszázadokban Pestnél nagyobb volt, a gyorsan virágzó Pest már a XVIII. század végén túlszárnyalta. Nem vitatkozunk ! Mi csak az egybegyüj- tött adatokra hivatkozunk, mert azt az érvelést, hogy „Buda városa hegyes, egyfelől a Duna folyam, másfelől a hegységek által korlátolt területen fekszik“ — és azért nem tudott lépést tartani Pest városával, szomorúan, s a helyhez kötött szeretetünknél fogva megdöbbenéssel tapasztaljuk. De hát szaporodtunk mi is : Az I, kér. volt 1881-ben 26.915, 1891-ben 33.882 A II. „ „ „ 24.195, „ 29.212 AIII. „ „ „ 24.684, „ 29.371 Összesen a jobbparton 75.795, „ 92.465 szaporulat 67.4°/0. Ha a korviszonyokat kerületenkint tekintjük, általában mondhatjuk, hogy a budai partot a gyermekkor és a magasabb korosztályok predominálása jellegzi, ellenben a legerőteljesebb korban álló egyének a pesti oldalon sokkal nagyobb számban vannak, mint Budán. Ha e viszonyokat behatóbban vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a gyermekek túlsúlya a jobbparton az első életévekben a legnagyobb, azután a korral lassankint csökken és a 14. életévvel eltűnik, hogy a következő korosztályok jelentékeny többletének a balparton helyt adjon. A korelosztásra vonatkozó százalékos értékek az egyes kerületekben a következők: Kerület 1-15 15-40 40—öű 60-on túl I. 27.04 45.57 19.13 7.42 II. 28.03 44.45 19.98 5.47 III. 32.63 41.75 18.88 6.70 Vallás i t e k intet ében. Ámbár i ma is a lakosság túlnyomó része katholikus, úgy mégis konstatálható, hogy összetétele az egyes hitfelekezetek különböző erejű növekedése következtében folytonosan változik. A két utolsó évtized folyamában a reformátusok és a zsidók száma gyarapodott legjobban. A hitfelekezeteket a budai részeken következő százalék tábla mutatja: Rom. kath. férfi és no együtt 80.09 Ag. evaug. n 75 4.40 Helvét » Ti n 6.22 Izraelita ?? 8.13 Egyéb és ismeretlen „ ?) 1.16 A legtisztább katholikus részeket az I. és II. kerületben találjuk, ellenben a legsűrűbb zsidó lakosságot a belső Király-utcza környékén, a hol 18.8°/0 katholikus mellett 75.3% zsidó lakik, hasonló felhalmozás még csak az ujvásár-tér környékén található, mig még O- Buda legzsidósabb részében is csak 48.1% zsidó lakik. A Duna jobb partján^ a zsidók százalékos arány száma — kivéve O-Budát — csak kevés helyen rúg 10%-raA hitfelekezet és nemzetiség tekintetében örvendetes haladás állott be. Valamennyi hitfelekezetnél jelentékenyen emelkedett a magyarok százalékos aránya. Buda és Ó-Buda évszázadokon keresztül német városok voltak és a német jellegből most kezdenek k;bontakozni. A Tabánban melyet Ráczvárosnak is neveznek, a törökök legyőze- tése után szerbek („ráczok“) telepedtek le, és innen van, hogy a Budapesten lakó szerbek — kiknek száma különben rohamosan fogy — na- gyobbára a Duna jobb partján találhatók. A százalék számokat a budai részekeu a nemzetiségre való tekintettel a következőkben adjuk: Kerület magyar, németi tót, egyébb I. 60.28 32.91 2.70 4.04 II. 56.93 37.16 2.97 2.94 III. 41.85 50.16 4.51 3.48.
