Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-03 / 5. szám

Budapest, 1895. (6)

BUDA és VIDÉKÉ

Február

O.

Tiszteletreméltó laptársunk Zichy Nándor gróf személyére nézve nem csak tévedésben van, de feledékeny is. Nem régen a Budapesti Hirlap is idézte azt, hogy a hatvanas évek ébredő korszakában, mit tett gróf Zichy Nándor Jókai lapjáért a „Hon“-ért? Tehát segített Zichy Nándor gróf érdemeit a történelembe bejegyezni. A mi gróf Zichy Nándor gazdasági programm- ját illeti bizony régen volt ez kiadva. Nem cs k az országos gazdasági egyesület megalkotásában vett ő részt, de alapitója a fehérmegyei gazdasági egyesületnek. Gróf Gróf Zichy Nándor egész életét a király, a haza, vallás és közügy szolgálatában töltötte, tehát az ilyen fajta jellemzések nem felelnek meg a valóságnak.

— Wlassies Gyula. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter U nagyméltósága barátságos értekezéséé hivta meg a tanügyi közlönyök szerkesztőit. Mi csak üdvözölni tudjuk a kultusz miniszter urat akkor, midőn ez értekezlet hívására gondolt. Ez által tanúságot tett arról, hogy magas hivatalos állásában nem akar és nem fog megelégedni a bürokratikus informácziókkal, melyek talán legjobb szándék mellett is nem mindig a valóság színében tüntethetik föl a helyzetet. Magyarországnak annak az intelligens testületének, mely a tanítás és nevelés művészetével foglalkozik sok sérelmei vannak. De annál nagyobb sérelmei vannak magának az országnak, melyben a tanügy és nevelésügy úgyszólván a hódítás szerepét játsza. Ebben a hadjáratban csak egy jóiszervezett erős és tántoríthatatlan honszeretettel áthatott hadseregtől várhatunk dicső győzelmet, mely hivatva lesz Magyarország fontos politikai helyzetét Európa közepén ' megerősíteni. A hadvezérnek csak előnyére szolgái az, ha katonáinak helyzetével s a közöttük uralkodó elégedetlenség okaival tisztában van. A kultusz Miniszter ur tehát ez értekezés által bizonnyára egy tágabb körű hadiszemlének hirdeti elő jeleit. Másrészt midőn a hadsereg egyik nevezetes tiszti karáról tekinthetjük a közlönyök szerkesztőit, kiknek módjukban áll, hogy a társulatok panaszait legközvetlenebbül halathassák, kiknek módjukban van, hogy a szervezet hiányait legközvetlenebbül láthassák s kiktől méltán elvárhatjuk, hogy a nemes meggyőződés és nyílt őszinteség hangján referáljanak Írni azzal a reménynyel vagyunk eltelve, hogy ez értekezésnek csak üdvös eredményei lehetnek.

— „A szürke asssony.“ SudermannH. „Frau Sorge„ ez. világhirü regénye H e 11 e r n é Oláh Margit fordifásában megjelent a köny v- piaezon Singer és W o 1 f n e r bizományában. A regény magyar czime :A „szürke asszo ny“ „A szürke asszony“, melynek főalakja Pál. édes testvére Ibsen Nórájának. Ennek a tönkre ment családból származó, zárkozott jellemű és nagy akaraterejü fiatal embernek élettörténete képezi a regény anyagáü Több drámai jelenetben mesterien festi Sndermaun, mint válik az a zsarnoskodó apja által agyonkinzott, félénk, természetű gyermek a család támaszává, valódi hőssé, ki nővérei becsületének megmentése végett, pisztoiylyal kezében kényszeríti a csábítókat kötelességük teljesítésére, s a ki a tönkre ment család anyagi jólétét vasszorgalmával visszaszerzi, végül pedig saját vagyonának föláldozásával és polgári becsületének koczkásztatásával megmenti egyetlen jóakarójának, egy dúsgazdag leánynak is vagyonát. A küzdelemben már-már elbukik, megjárja a börtönt is. de kiszabadulása után leány visszavezeti a világba. Ezzel a napfényes derűvel végződik a regény, melynek komor, néhol sötét alapszínét a hős egészséges önbizalma és mesterien rajzolt akaratereje kellemesen enyhíti. A fordításra nagy figyelem és gond fordittatott, nyelve jó magyaros, ment minden germanismus- tól. Kiállítása tetszetős, ízléses és csinos. Singer és Wolfner kiadó ezég bizománya, s kapható minden könyvárusnál. Ára 3 korona. „A szürke asszony“ átültetése irodalmi nyereség, s a müveit ízlésű közönség szives figyelmét ezúttal is felír i vjuk a műre. Megérdemli!

— Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. február G-án Lerner Mihály (II. Fő-utcza 61.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság 1895. február

5-én Zimmerman Fülöp (Alagut-utcza 2.) vendéglőjében gyülekezik.

— Helyettesítés. Kontra Kálmán szabadságoltatása folytán a pilisi felsőjárás vezetésével Tahy Ivánt a pilisi alsójárás szolga- bíróját bízták meg, a ki bevezetésül február 5-én a járás összes jegyzőit a mezőrendőri törvény végrehajtás tárgyában teendő egyesöntetü intézkedések végett értekezletre hivta össze Pomázra. Eddig az ilyen értekezleteket köuyebb- ség végett Budán a Császár-fürdőben tartották.

— Egy polgártársunk ünneplése. A demográfiai kongresszus alatt egy angol tek- nikusokból álló nagyobb társaság is meglátogatta Budapestet. Ennek a látogatásnak, az akkor tapasztaltaknak eredménye volt az, hogy két kiváló műépítészünket: Steindl Imrét, az országház építőjét és Hauszman Alajost, a budai királyi palotaképitőjét a Royale Institute of British Ärchitekts pár hét előtt tiszteleti és levelező tagjainak választotta. A mérnök- és epitész-egyesület ma a VI—VII. kér. kör dísztermében fényes banketet rendezett Steindl és Hauszman tiszteletére. A kiváló műépítész sikere annál őrveudetesebb reánk nézye, mert 0 budai polgártársunk, kinek hírénél csak szerénysége nagyobb.

— A Margitsziget megvétele. A

székes-főváros pénzügyi bizottságában Weisz Berthold a minden szépért buzgó tag azt indítványozta, hogy az az 50 millió kölcsön, melyből a Margitsziget megvétele fog történni sorsjegy kölcsön legyen. A Buda és Vidéke indítványozta azt először, hogy sorsolás utján vegyék meg a Margitszigetet. Szívesen jegyezzük fel, bogy szavunk nem hangzott el a pusztában.

— Plébános választás. Lapunk múlt számában megemlékeztünk a IV-ik kerületben legközelebb végbe menendő plébános választásról. E hírünkbe tévedés csúszott be tolihibából, mivel Kimer Károly helyett Kimer József nyomtatódott a lapba. De hát nem is keresztnevéről ismeri a fő- és székváros Kimer tisztelendő urat, hanem őt magát a személyt becsüli, ki 17 éves áldozó papsága ideje alatt hivatásának becsülettel, s mintaszerűen megfelelt. Kimer Károly budapesti születésű, s jelenleg a legidősebb belvárosi, segédlelkész és plébános helyettes; a m. kir. állami felsőbb leányiskolában hittanár és hitszónok. Szerénysége, nyájas modora műveltsége, a magyar nyelv és magyarosodás iránti előszeretete, mind erős súlvlyal billentik javára a mérleget. A kerületek választó polgárai a mint tudjuk már megegyezésre is jutottak a legközelebbi plébános választásra nézve, és így biztosan Kimer Károly neve jön ki az urnából.

— Küldöttség a miniszternél. A budapesti (budai) kereskedelmi társulatnak Frey- berger Pál, Ott Lajos, Willinger Ferencz, Net- zasek Károly, Brunner Alajos, Beck Adolf, . Winkler József, Hegedűs Lajos és Arnold Róbert tagokból álló küldöttségét múlt hó 31-én fogadta Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, a küldöttséget Darányi Ignácz országgyűlési képviselő mutatta be a miniszternek* ki előtt Frey- berger Pál, társulati elnök tolmácsolta a kereskedelmi társulat óhaját átnyújtván a memorandumot, melyben gyár és ipartelepeknek e környéken létesithetését s a kis-Rókus-utczában az iparvágányok lefektetését kérik. A kereskedelmi miniszter jogosultnak ismerte a budai kereskedők mozgalmát s biztosította a küldöttséget jóindulata felől s arról, hogy a mint általában kötelessége a hazai kereskedelem emelése, igy különösen is szükséges, hogy a hatóságok a budai résznek elmaradt kereskedelmét előmozdítsák.

— Allatkiállitás. Az hogy a kiállitást nem a íágymányoson rendezték, kezdi magát megbosszulni Gróf Festetich Andor földmivelési miniszter elhatározta, hogy a milleniumi tenyész kiállítás nem a fővárosban lessz. A telek pazarlás vissza hatása ez. A tauács ott szűkkeblű, hol nem kellene lenni. Jó volna, ha a lágymányosi birtokosok küldöttséggel járulnának a föld- miniszterhez és kérnék, hogy az állatkiállitás a Lágymányos legyen. Természetesen a telekbirtokosoknak ajánlatot kellene a földművelésügyi miniszterének /tenni, hogy az állatkiállitásra szükséges telkeket rendelkezésére bocsájtják. zörgessetek és megnyittatik. Ezekben a szavakban van letéve Lágymányos jövője.

A budapesti (budai) kereskedelmi társulat közgyűlése.

A budapesti (budai) kereskedelmi társulat f. évi január 29-én tartotta az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár helyiségeiben rendes évi közgyűlését.

Jelen voltak : Freyberger Pál elnök. Ott Lajos alelnök, Mauks János pénztáros, Dely Zsigmond, Reinl József, Beck Adolf, Lentz Ferencz, Netzasek Károly. Willinger Ferencz, Steiner Mór, Telegdy Károly, Stampfer Márton, Póly Károly, Winkler József, Zilzer Adolf, Toldy Lajos, Mechlovits Béla, Polák Lajos, Daneberg Miksa, Schedel János, Wolf Márton. Grünbaum Bertalan egyesületi tagok és Kollár Lajos ügyész és jegyző.

Kollár Lajos terjedelmes és szép évi jelentést olvasott fel a választmánynak működéséről, melynek fontosabb és jelentősebb része, hogy a budai kereskedelmi társulati választmány indokolja, hogy a Ganz és társa ezégnek az a kívánsága, hogy villámvilágitási osztálya a kisrókus-utezai munkásházaik közelébe áthelyeztessék hatósági nehézségekbe ütközik és igy az biztos informáczió szerint a* váczi-körútra lenne áthelyezve, mely ellen komoly akcziót kifejteni szükséges. A közgyűlés az előterjesztést magáévá teszi és egyhangúlag elhatározza, hogy a kereskedelmi miniszter küldöttségileg a II. kerületi képviselő, Darányi Ignácz vezetése alatt felkérés- sók ez ügyben közbenjárni, hogy a gyárban levő sok hivatalnok- és munká,scsalád ne költözzék el Budáról, hanem a belügyminiszter hasson oda, hogy a közmunkák tanácsának agályai elháritassa- nak és e szükséges iparvágány a kis- rókus-utezán át az uj telephez megengedtessék.

A vízivárosi lóvonat hídfői végállomása a lánczhid alatt folytatólag az uj eskütéri hídig illetve a hídon keresztül a többi vonalakkal közvetlen kapcsolatot kapjon.

A Krisztina-körutra kiágazva, a déli vasutig a menetrend vagjús nappali közlekedés életbe léptettessék, innen pedig a Krisztina-utcza és Attila-utczán, Szarvastéren keresztül tervezet uj vonal mielőbb ugyancsak az uj hídon át a többi útirányokkal összekötessék.

A zárszámadás beterjesztetett, mely szerint 1768 frt 68 kr. bevétel és 1037 frt 59 kr. kiadás volt, pénztári kószpénz- maradvány 730 frt 59 kr.

A társulat vagyona kölcsönkötvé- nyek, részvények, sorsjegyek, takarékbetétekben és készpénzben összesen 16.315 forint 10 kr. Vagyonmérlegének szenvedő vagy- teheroldala tiszta képet mutat, mert semminemű adóssága nincs.

Az 1895. évre előterjesztet költségvetés is némi kevés módosítással elfogadtatott és dr. Kollár Lajos ügyész urnák és Mauks János pénztárnok urnák jegyző- könyvi köszönet szavaztatott.

Köszönetét mondtak a „Buda és Vidékének“ Az elnökség azt hiszi, hogy minden kereskedő pártolja azt a lapot, mely folytonosan azt propagálja: Pártoljuk a budai kereskedelmet.

Megválasztattak a békéltető bízott-