Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
Budapest, 1895. (5.) BUDA VIDÉKÉ Október 27. ahová a merengő esti csendben, andalitólag összhangzó némely személy dala oly kedvesen vonzott. A kellemesen hatott hangok tulajdonosait megismerni: oly édesen vágyódtunk. Belépve a kivilágított udvarra, itt egy barátságos utón meghívott, illetve látogatott, a műveltebb osztályhoz tartozó iársaságot találtunk. Bemutatván magunkat a kedves háziasszony özvegy Lichner Istvánná előtt, a vidám fiatalság körébe ültünk, szép tekintetben ismerve a jelenlévőket. Ezek voltak a becses ^háziasszony reményteljes leánya Liszka kisasszony, továbbá ennek vendégei: Stojanovics Olga, Panisz Mariska és nővére kisasszonyok, valamint két ifjú férfi és bizony ezek nem a zörgő kukoriczának, hanem azoknak a szép leányzóknak jöttek udvarolni. A megtörtént bemutatások után, a kuko- ricza fosztás megszemléléséhez mentünk és meggyőződtünk arról, hogy az a fosztás sem rendez- tetik ma úgy, mint akkor, a midőn pinczéink a sokféle jóborral rendelkeztek, mert a szőllőtermelésnek az az árva kukoricza fosztásnál a nagy üstből jóízűen gőzölgő gulyás mellett, egy főtényezőjét képezte, ma pedig a jajgató kukoricza fosztás képezi a szegény földbirtokosok egész rideg jövedelmét. De távol legyünk a sírástól, távol ettől a gyászos jelentől, fogjunk kezet egy rövid időre a nyomorúsággal. Mindazok daczára a fiatalság nem érezvén még a kellő anyagi gondokat, akármilyen mostoha kukoricza fosztáskor, akármilyen jajgató krumpli szüreteléskor is feltalálja magát. És csakis ezek behatása alatt történhetett meg most is az, hogy a jelenvolt fiatalok saját kérelmünkre nemcsak dalolta úgy a hazai magyar, valamint a Szent-Endrén divatos szerb, de még — amire a szent-endreiek büszkék, — hogy mindezeket a nyelveket értik, német és tót merengő, andalító és mélabus dalokat is. A hold ezüstös képe az öreg Dunában fürdött, a csend oly édesen pihent, ezt csakis távolból a tücsök egyhangú muzsikája zavarta. A kedves háziasszony udvarán azonban pihenőt nem találtak a mélabus kedves dalok, melyek hangzása alatt megtudtuk, hogy a kukoricza városunk határábau sem felelt meg a hozzáfűzött reménynek. És mégis e szerény termés daczára is a jelenlévő fiatalság — régi szokásként — megtartván pajkoskodását, beburkolva kukoricza- levelekkel és annak hulladékaival egyik a másikát, illedelmes játékot folytattak, minket pedig ártatlan nevetésre indítottak. Hej, hej, nehány esztendővel ezelőtt, még erről a szegény köntösbe beragasztott mostoha kukoricza fosztásról is szebbet lehetett volna Írni. Baráth Sándor Illés. A = A lóvíisut átalakítása. A budapesti közúti vaspálya-társaság f. hó 19-én délután rendkívüli közgyűlést tartott. Budavári dr. Országh Sándor elnök megnyitván a közgyűlést, konstatálja annak határozatképességét, a mennyiben jelen van 48 részvényes 776 szavazat képviseletében. Bemutatja a kormány képviselőjét Máady Lajos miniszteri tanácsost s a jegyzőköny vezetésére Irsay Ignácz központi főfelügyelőt, hitelesítésére pedig Sárkány József és Popper István részvényeseket kéri fel. Ezután felemlíti, hogy a vállalat jelenleg fontos forduló ponton áll, de az igazgatóság mindig arra törekedett, hogy egyrészt a közönség és másrészt a társaság érdekei ki- egyenlittessenek és összhangba hozassanak. Ismételten hangsúlyozza azonban, hogy az igazgatóság eddigi erélyével és buzgalmával fog eljárni, hogy a villámos erőre való átalakítás a hatóságok megelégedésére és a közönség kényelmére keresztülvitessék. A helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után. Haraszti Jelűnek Henrik vezérigazgató terjesztette elő a napirendre kitűzött határozati javaslatok megokolását. Kiemelte a maga részéről is, hogy a társaság jelenleg nagyfontosságu áta'akulás küszöbén áll, mely korszakalkotó a főváros forgalmi életében és a társaság szervezetében majdnem egészen uj alakulást jelent. Szerencsére a lefolyt 30 év alatt kifejtett működés és a kivívott eredmény szilárd alapot p s nyújt, hogy nyugodtan foghasson a munkához és biztosra vegye annak sikeres befejezését. Az igazgatóság éveken át mindig arra törekedett, hogy a legújabb technikai vívmányokat felhasználhassa. Most czélját elérte, mert a villamos erőre való átalakításra úgy a kormány, mint a főváros az engedélyt megadta. Ezúttal két főmozzanatra kívánja felhívni a figyelmet. Az első az épitési tőke és fedezeti módjának megállapítása s a második a kormány felügyeleti joga. Ez egészen uj a társaságnál, melyre eddig a kereskedelmi törvény volt irányadó, mig most az általános vasúti szabványok lesznek rája is érvényesek. A mi az épitési tőkét illeti, azt 10,660.000 forintban irányozták elő, melyből 500.0$0 forint tartalékalapszerü jelleggel bir, mert esetleges végleges átalakításokra fordittatik s igy egyhamar felhasználtatni nem fog. A 10,160.000 forint előirányzásánál tekintetbe vették a fokozódó igényeket, a főváros forgalmának föllendülését. Az engedélyezési okirat világos és szabatos, éppen úgy, mint a fővárossal kötött területi használati szerződés, melyben meg van állapítva a tarifa s föl van véve az egész hálózat és az épitendő vonalak hosszú sora. Az igazgatóság az engedély elnyerése után azonnal megtett mindent, hogy az építést és a szervezést előkészítse. Az átépítést ,1898. deczember 31-ig kel befejezni. Az igazgatóság az átépítést két részre osztotta. Az egyik résznek el kell készülnie a milléni- umra, s a másikra 1896 után kerül a sor. Nehéz a feladat, de reméli, hogy megküzdenek vele. Az átépítési idő alatt a lóüzemet fentart- ják s azon lesznek, hogy a társaság felszerelései és üzleti eszközei a legjobb karban fen- tartassanak, s a jogos kivánalmaknak megfeleljenek. A mi az épitési tőkét és annak fedezeti módját illeti, abból 2,288.700 frt 4 százalékos elsőbbségi kötvények által fedeztetik, a fen- maradó 8,371.300 frt fedezetéről pedig úgy gondoskodik, hogy ezúttal 20.000 db, s az 1896. és 1897-ik években 30.000 darab 100 frtos névértékű részvényt bocsát ki s a maradékot akkor, ha e két kibocsájtás meglesz. A mi az első kibocsátást illeti, a 100 frt névértékű részvények 205 frt árral bocsáttatnak s a későbbi kibocsátásoknál az igazgatóság tekintetbe veszi a pénzpiacz helyzetét. A régi részvényeseknek az elővételi jog mindenkor bizto- sittatik. A régi 200 frtos czimletek 100 frtos czimeletekre cseréltetnek ki. Ez élénk helyesléssel fogadott megokolás után a vezérigazgató felolvasta a következő két határozati javaslatot. A közgyűlés elhatározza, hogy az igazgatóságnak a mai közgyűlés napirendjének első tárgyára vonatkozólag Jelűnek Henrik vezér- igazgató által tett jelentését egész terjedelmében helyeslőleg tudomásul veszi, hogy az igazgatóságnak mindazokat az elhatározásait és intékedéseit, a melyek a társaság hálózatának villámos üzemre leendő átalakítása ügyében czélba vétettek. Különösen jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy az igazgatóság, a kereskedelmi miniszter úrtól a szükséges engedélyokmányt a társaság számára kérelmezte s azt úgy, a mint az az 1865. évi szeptember 19-én kelt 63296. sz. engedélyokmányban foglaltatik, a társaság nevében elfogadta, valamint jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy az igazgatóság a fővárossal a társaság hálózatának villámos átalakítására vonatkozó hosszabb tárgyalások eredményeképpen a végleges szerződést 1895. szept. 5-én megkötötte. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy az engedélyokmány 6. §ban az engedélyezett vasúthálózat és tartozékainak megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges épitési tőke 10,660,000 írtban lett megállapítva. Ennek következtében felhatalmazza a közgyűlés az igazgatóságot, hogy a társaság hálózatának villamos üzemre leendő átalakítása tárgyában megtegye mindazokat a munkálatokat és berendezéseket, a melyeket úgy az engedély- okmány, mint a fővárossal kötött szerződés, mint pedig egyébként az igazgatóság nézete szerint az átalakítás sikeres eszközlése és az uj üzem sikeres lebonyolítása megkíván. A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, hogy azokat a vonal meghosszabbításokat és kiágazásokat, a melyek létesítésére a társaság kötelezettséget vállalt, a fővárossal kötött szerződés föltételeinek fenforgásakor létesítse, valamint felhatalmazza az igazgatóságot arra, hogy a fővárossal kötött szerződés értelmében kiépítésre elvállalt uj vonalak tekintetében a szükséges engedélyeket kieszközölje és a vonalakat kiépítse és üzembe helyezze. Az e műveletekhez szükséges tőkének fedezete iránt a kiadandó engedélyokmány függelékek és a társasági alapszabályhatározmányai szerint intézkedjék. Végül felhatalmaztatik az igazgatóság, hogy az engedélyokmány értelmében kihasítandó tartaléktőkét és az abba a műszaki felülvizsgálat megállapításához képest helyezendő esetleges épitési megtakarításokat a társaság érdekeinek megfelelően, vagy a társaság czimletei- ben, azok névértéke alapján, vagy az igazgatóság saját belátása szerint pedig készpénzben kezelje. Tekintettel az engedélyokmány amaz intézkedésre, hogy a villamos átalakitás keresztülvitelére 10.660,000 frt lett engedélyezve, mely összegből a 4°/0-os kötvény kölcsön által 2 288.700 frt ma; fedezve van, a közgyűlés elhatározta, hogy a további szükséglet fedezésére a társaság alaptőkéje 83,713 db. 100 frt névértékű részvény kibocsátása által 8 371,300 írttal jfölomeltetni fog. E részvénymennyiségből -20,000 db. még az 1895-dik évben kerül kiadásra oly módon, hogy a régi részvény és élvezeti jegy tulajdonosának az elővételi jog biztositta- tik, úgy, hogy minden forgalomban levő 200 frtos részvény és elvezeti jegy után 2 drb. 100 frtos uj részvény fog kiadatni. Az elővételi jegy gyakorlásának módozatait és az uj részvények vételárát az igazgatóság határozza meg. További 30.000 db. részvóny kibocsátására 1896 és 1897-ben az igazgatóság szintén felhatalmazást nyert; az elővételi jog a részvényeseket illeti. Az ezek után fennmaradó részvények csak is az előző közgyűlési határozat végrehajtása után értékesíthetők, ezekre nézve is az elővételi jog a részvényeseknek fentartatik. A befolyó felpénz az engedélyokmány határozmányainak megfelelően a külön tartalékban lesz kezelendő. Végre határozatba ment, hogy a forgalomban levő 200 frtos részvények és élvezeti jegyek 2—2 drb 100 forintos czimletekre fognak kicseréltetni. E határozatok folytán a társaság részvénytőkéje 103.713 drb 100 frtos részvényből áll 10,371.300 frt névértékben. A közgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag tudomásul vette és Biró Zsigmond részvényes indítványára en bloc elfogadta az előterjesztett alapszabály- módosításokat. Végül az 1889-iki közgyűlésen hozott határozat, mely szerint másodsorozatu részvények kibocsátására hatalmazták fel az igazgatóságot, hatályon kívül helyeztetett. Ezzel a közgyűlés véget ért. Felhívás előfizetésre. Főtörekvésünk, hogy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi életnek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatunkat. Ismerőseink czim alatt rajzoljuk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelepeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlót, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre , . . .12 korona. Félévre ......................6 „ Ne gyedévre ... 3 „
