Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
Budapest, 1895. (3) BUDA és VIDÉKE. Október 27. A terv bevált, s a templom építéséhez az 1894 év tavaszán hozzá fogtak az iskola és papiakkal együtt, úgy, hogy az ez évben rendeltetésének át is adatott. A templomot tehát tulajdonképen a kormány építette cserében a régi teplomért a mely a dísztéren állt. A templom a főváros begy- urasága alá tartozik, és a főváros jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a templomot s a hozzá tartozó iskolát és paplakot az igényeknek megfelelően szereljék fel. A templom homlokzatával a bécsikapu- térre néz, a hozzáépített iskola a fortuna-utczára, az ugyancsak hozzáépített papiak pedig a Ver- bőczy-utczára. A templom karcsú, magas tornyával igen szép külsőleg és belül is. A régi templomból áthozott oltárképtől, mely a kenyeret megáldó Üdvözítőt ábrázolja, jobb és balfelé az egész templomban karzat húzódik, az oltárral szemben pedig az orgona számára magasabb karzat van. Az oltártól balra áll a keresztelőviztartó, a mely fölött a falba illesztett márváuytábla a régi budai evangélikus templom megalapítójának, Mária Dorottya kir. herczegnőnek emlékét örökíti meg, a következő arany betűs felirattal: Mária Dorottya főherczegasszony ő cs. és kir. fenségének emlékére. 1855. márcz. 30-án. Az oltárral szemben az orgona számára épitett karzat alatt pedig ugyancsak fehér márványtáblán a következő felírás olvasható: I. Ferencz József 0 cs. és apostoli királyi felsége dicsőséges uralkodása alatt komlós-keresztesi Fejér váry Géza báró honvédelmi miniszter által a budai ág. hitv. evangélikus egyházközségnek állami czélra kisajátított disztéri templomáért cserébe építtetett az 1895. évben. A hívek már reggel fél 9 órakor gyülekeztek az iskola épületében. Ott gyülekeztek össze : Sárkány Sámuel püspök, B a c h á t Dániel esperes, Scholz Gusztáv budai evangélikus lelkész, Steuer és Schneider segédlelkészek, Horváth, Schranz stb. pesti evangélikus lelkészek, F a b i n y Teofil kerületi felügyelő, valamennyi budai presbiter, K r á 1 i k Lajos esperességi felügyelő, Száz Károly református püspök, Hajpál Benő retormásus lelkész, Darányi lguácz református egyházi felügyelő és a református egyház több presbitere és hive. Az ünnep azzal kezdötött, hogy a gyülekezet egyházi éneket énekelve a templom ele vonult a bécsi kapu-térre. Itt Stehlo Kornél dr. egyházi gondnok rövid beszéd kíséretében átadta a templom kulcsait Sárkány püspöknek. A püspök erre felnyitotta a templomot és a gyülekezet a templom harangjainak szava és az orgona hangjai mellett bevonult a templomba. Ezután következett Sárkány püspöknek felavató beszéde. A püspök beszédjének elején a templom rendeltetését, hivatását ecsetelte. Majd áttért a budai envangelikus egyház történetének ösmertetésére s elmondta, hogy az előbbi templom Mária Dorottya néhai kir. herczegasszony kezdésére épült 1846-ban s azóta a mostani templom felépüléséig szolgált, a hívek lelki szükségeinek. Majd megáldotta és fölszentelte a templomot, annak oltárát, szószékét, az iskolát és a paplakot. A püspök szavai után férfi-karének következett, a mely után Scholz Gusztáv budai lelkész lépett a szószékre és elmondta ünnepi beszédjét, a melyben a régiek hitét például állítva, híveit az egyház iránt való lelkesedésre és szeretetre buzdította. Az ünnepi beszéd után ismét ének következett, ezután keresztelőt tartottak. Mesterházy Dénes munkás kislányát keresztelték meg. Végül az úrvacsorát szolgáltatták ki Bachát esperes és Schranz pesti lelkészek. Tizenkét órára járt az idő a mikor a templom avatási szép ünnepély véget ért. Most már ott áll készen az Ur háza, hogy hirdesse annak dicsőségét, és teljesen felszerelve ott áll az iskola, melynek falai közt reggelenként felhangzik a zsoltár, a nagy Isten dicséretére. A hívek elismerése és hálája kiséri azokat, kiknek ha csak egy téglányi érdemök van a templom és iskola, valamint a papiak felépítésében. * Délután két órakor az ünunepély befejezéséül az egyházi elöljáróság közös ebédet rendezett vendégei tiszteletére a krisztinavárosi kaszinó dísztermében. Az első pohárköszöntőt dr Stehlo Kornél tartotta s a királyra ürítette poharát, melyet állva hallgattak meg. Sárkány Sámuel a kormányt éltette, s a miniszterek közül különösen F e j é r v á r i honvédelmi miniszterről emlékezett meg, kinek oly nagy érdemei vannak az uj templom létrehozásában. S c h o 1 c z budai lelkész a fővárost, mint a templom bőkezű kegyurát és jeles elöljáróit éltette. Szólották még Székács Ferencz kúriai biró, Bachát esperes, és Darányi Ignácz, s a társaság az est beálltáig együtt maradt. A kiállítás és Buda. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt szerkesztő Ur! A „Buda és Vidéke“ 42-ik számában szerkesztő ur felszóllitja a közönséget, hogy ki ki álljon elő és szólljon ahoz a kérdéshez, mit lehetne és mit kellene a kiállítás alatt Budáért tenni. Én is hozzá szólok a kérdéshez. Miudenek előtt legyen szabad szerkesztő ur figyelmét arra felhívni, hogy jó volna, ha gróf Zichy Jenőtől meglehetne kapni azt a programmot, mit ő a kiállításról irt ? Jó volna azzal az eszmével is foglalkozni miért maradt távol a kiállítás rendezésétől gróf Zichy Jenő ? Miért mellőzték őt, kinek a múlt kiállítás sikerében oroszlán része van ? Erre talán maga a gróf is megfelelne, ha megkérdeznénk. Vagyok bátor hozzá nyilvánosan ezt a kérdést intézni ? Mit lehetne Budáért a kiállítás alatt tenni ? Ezzel a kérdéssel az I., II. és III.-ik kerület választmányainak kellene foglalkozni. Én jónak és szépnek találnám, ha a herczeg- primás Isten tiszteletet tartana a szabad ég alatt egy erre alkalmas területen, például a vérmezőn és pedig ő felsége jelenlétében. Ez valóban magasztos és lélekemelő ünnepély lenne és ajánlom annak a bizottságnak figyelmébe, mely Budának a kiállítás alatt leendő érdekeinek emelésével foglalkozik. Jó volna gróf Zichy Jenőn kívül olyan rendező talentummal és eszme gazdag emberrel is beszélni, mint báró Aczél Béla. Az Isten tiszteleten a királyon kívül részt vennének a külföldi hatalmak képviselői, a főrendiház, az országgyűlés a megyék küldöttei lobogóik alatt Igazi impozáns ünnep lenne ez. A Mária Erzsébet egylet is rendezhetne ünnepeket, ezzel nem csak az egylet tőkéje növekednék, de Budán is történnék valami a kiállítás alatt. Megvagyok róla győződve, hogy a kiváló és keresztény szellemű nőegylet szívesen bocsátkozna a tervelésbe, ha a bizottság erre felszólítaná. A bástya sétányon rendezett ünnepély tanúja annak, hogy ez az egyesület jól tud rendezni. Ezeket indítványoznám és kérem polgártársaimat szóljanak a kérdéshez. A közmunkatanács jelentéséből. Szabályozás II. és III. kerület. A székes fővái’03 által a vadászlakfauya számára a retek-utcza és fillér-utcza közt kiszemelt telket városrendezési szempontból mi is alkalmasnak találván, örömest járultunk ahoz, hogy e laktanyát a főváros itt építse fel. Csupán az épületek elhelyezésére nézve kívántuk, hogy a tiszti pavilion ne előkerttel, hanem a retek-utczai homlokzat-vonalra épitessék, nemcsak azért, mert az építésügyi szabályzat szerint a retek-utczában az utczai vonalon zárt sorban kell építkezni, hanem azért is, mert a szomszédos telken már ház áll és ennek a tűzfala különben örökre takaratlau maradna. A székes főváros tervbe vette, hogy a vérmező-utat a széna-tértől az Attila-utczáig és ezzel kapcsolatosan a várfok-utczát valamint azon területet is leásatja, mely a várfok-utcza, Csaba-utcza és a budai körút által van határolva. A leásásnak az lenne egyik czélja, hogy a Chris- ten-fóle gödör betöiuessék. Részünkről a budai körút itteni szakaszának már végrehajtott szabályozását kielégítőnek tartottuk és ezért a fővárosnak további szabályozást czélzó tervét, mely szerint a vérmező-ut két részre osztatván, a vár felöli oldala támfal segítségével tartatnék fenn, hogy a másik rész leásása folytán lépcsővel megszakítandó várfok-utczából úgy az Attila-utcza mint a János-kórház-felé kocsival továbbra is le lehessen jutni, már csak abból a szempontból vizsgálhattuk, hogy ezen terv végrehajtásával annyi földanyag nyerhető, a melylyel a Christen-féle gödör mintegy 3/5 részben betölthető. És minthogy e gödör betömését nagyon kívánatosnak találtuk, a terv kiviteléhez hozzájárultunk, anny:val inkább, mert a környék leásásával házhelyül igen értékes sik terület fog hépződni. A Marczibányi-féle császárfürdői kegyes alapítvány képviseletére hivatott császárfürdői felügyelő-bizottság azzal a kérelemmel fordult hozzánk, hogy a Zsigmona-utczáuak a Császárfürdő előtti része sajátitassék ki. E kérelem folytán értesítettük a fővárost, kogy a kívánt szabályozást közlekedési okokból mi is kívánatosnak találjuk és hajlandók vagyunk érdekében azt az áldozatot meghozni, mely megfelel a fővárossal a terjedékek beváltása iránt fennálló egyezményünknek. Reméljük, hos:y a főváros is méltányolni fogja a szóban levő kegyes alapítvány czélját, melynél fogva az az irgal- masok kórházának fentartására szolgál, reméljük továbbá, méltányolni fogja azokat az előnyöket, melyeket e kórház a fővárosra nézve képvisel, egyszersmind hisszük, hogy ezek folytán a főváros közönsége is kész leend minden lehetőt megtenni arra, hogy a rendezés létrejöjjön, Megjegyezzük egyébiránt, hogy a császárfürdő telkének szabályozási vonalait pontosan megállapítottuk és ez alkalommal a fürdő előtti duuaparti területet nyilvános park czéljára átengedtük, ugyan azon feltételek és módozatok mellett, a melyek a Lukácsfürdőhöz tartozó hason területre nézve megállapittattak. A parkírozás tervét szintén jóváhagytuk. A Zsigmond-utcza ezen a ponton annyira összeszorul, hogy itt a közlekedés nagy mérvben veszélyesztetve van. Ez a körülmény már a hatvanas években, a közúti vaspálya létesítésekor a tóbeboltozás szükségének a felismerésére vezetett. De a mig a Lukácsfürdő a m. kir. kincstár tulajdonát képezte, a hatóság elmulasztotta a beboltozást végrehajtani. Mikor pedig a fürdő magánosok kezébe jutott, az a nehézség támadt, hogy a tulajdonosok a fővárosi hatóságtól szavatosságot kivántak, hogy a beboltozás következtében a tó vize sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem fog változást szenvedni. Teljesen érthető volt, hogy a főváros vonakodott e szavatosságot elvállalni. Éppen ezért, mikor a Lukácsfürdő tulajdonosai ama dunaparti terület átengedéséért folyamodtak hozzánk, melynek az a rendeltetése, hogy nyilvános park gyanánt a Lukácsfürdőhöz csatoltassék, első gondunk volt, a fürtőtelepet érintő szabályozást minden irányban biztosítani. El is értük, hogy a tulajdonosok 1888. október 6-án kelt kötelező nyilatkozatukban beleegyezésüket adták a tó beboltozásához, kifejezetten lemondván az előbb feltételül szabott szavatosság igényléséről. Noha azonban a főváros a tulajdonosokkal a fürdőtelep szabályozása iránt a kisajátítási egyezséget az általunk létrehozott alku, illetve az imént említett nyilatkozat alapján tényleg megkötötte, ismét évek m ultak el a nélkül, hogy a tó beboltoztatott volna. Éz indított bennünket 1893-ban arra, hogy a beboltozás iránt folyt tárgyalások iratait a székes fővárostól bekivánjuk és műszaki osztályunk által a beboltozás módjára nézve tervet készíttessünk. A műszaki osztály két vagylagos tervet dolgozott ki. Az egyik szerint 4 kőbolto- zatu áthidalás, másik szermt pedig czölöprácso- zaton nyugvó téglaboltozat létesitte tnék. Be -
