Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-15 / 37. szám
Budapest, 1895. (4t BUDA és VIDÉK Szeptember 15. Ó-budai összekötő bidnál észlelhető, teljesen kielégítő eredményre vezet. E kő minőségét, a jelenlegi munkálkodás mellett, szépségére nézve megtekinteni, még a szakértőnek is élvezetet nyújt. Ez az úgynevezett „Kik“ dűlőben fekvő bányák köve, amely egyik bánya jelenleg, az említett hídépítés folytán, némi forgalomnak örvend. Szomorú látvány azonban, hogy e környék, csakis egy szerény, csekély cfnyagi forgalmi tokével rendelkező társulat által kezeltetik és igy e hegy bensejót, igen csekély mértékben tárhatja a világ szeme elé. Minthogy e kő, jó minőségénél és szép külsejénél fogva, különféle czélokra használható fel és mert a kőanyag olcsó árban megszerezhető volna és igy annak értékesítése egyrészt az illető tulajdonosoknak — akik a filoksera által súlyosan megkárosultak — némi anyagisegélyt nyújtana, ami pedig városunknak, mostani viszonyai között, igen nagy előnyére válnék, másrészt az élénkebb forgalom, úgy a kőértékét, valamint a válalkozók anyagi hasznát is előmozdítaná, — tehát nem lenne czélvesztett egy-egy lépés, ha valamely egy nagyobb, vagy több kisebb társulat, ez anyagok kihasználására nézve szövetkeznék. Tadva lévő, hogy az ily vállalatoknál, az egyetemlegesség, a forgalmi szükségletek beszerzését, anyagilag igen megkönynyebbiti, halatt az egyes szegényes vállalatoknak, nemcsak hogy nagy terhére válik, de azt sokszor tönkre is teszi. Nézzék meg tehát a szakértő körök, e jóminőségü kőben dúsgazdag vidéket, álljanak össze és létesítsenek úgy saját, mint elszegényedett városunk érdekében, egy kis forgalmat, meglehetnek győződve, hogy az, egyik fél kárára sem fog válni. — A jelenlegi területek tulajdonosai, készséggel és főleg jutányos árban bocsátják azokat, a jóindulatú válalkozók rendelkezésére. Megjegyzendő, hogy az e vidékre vezető utak, már is jó karban vannak és a nagy mennyiségű kő hulladék mellett, mindig jó karban is találhatók, amely kőanyag, az érdeklődők részére mintaképül, „Buda és Vidéke“ hírlap, szerkesztője, Erdélyi Gyula szívességéből, nála bármikor is, kis minőségben megtekinthető. Az említett bánya közelében áll, a külföldön is híressé vált Czimmer János-féle vasszerszám gyár, amely körül, több gyárnak is nemcsak alkalmas helye van, de idővel, a most még rejtett bányák felnyitásával, egy virágzó, boldog helység is keletkezvén, a gyártuladono- sok befektetett csekély tőkéjét, százszoros kamattal is szaporíthatná. A szakértők tehát mielőbb egyesüljenek és jöjjenek ki, megtekinteni földalatti kincseinket, — nyissanak bányákat és e munkákkal részben szabadítsák fel, a bizonyos ólomkezek alatt nyögvő szegény lakóink százait. Baráth Sándor Illés. Diszlak oma budavári dr. Országi) Sándor tiszteletére. A „Budai Dalárda“ tagjai azon alkalomból, hogy egyleti elnöküket, dr. Országh Sándor ny. min. tanácsos, volt orsz. képviselő urat ő felsége magyar nemességgel tüntette ki, — fényesen sikerült bankettet rendeztek az I. kér. polgári casino dísztermében f. hó 12-én, csütörtökön. A ki tudja, hogy a „Budai Dalárda“ utolsó éveinek története mennyire össze van forrva dr. Országh Sándor nevével, az elképzelheti azt az igaz lelkesedést, őszinte örömet, a melylyel a lelkes dalosok szeretett elnökük köré gyülekeztek. A tágas terem zsúfolásig megtelt; nemcsak a dalosok jöttek el seregestül; hanem az egylet pártoló tagjai, és a kiket tán legelső helyen kellett volna említenünk, bájos hölgyek nagy sokasága és nagyban emelték az est díszét és fényét. A résztvevők közül következőknek neveit jegyezte fel tudósítónk: budavári dr. Országh S á n d o r és fia Elemér, Rózsa- völgyi Gyula fővárosi tanácsnok, Fáik Miksa, az I. kér. orsz. képviselője, Hermann Béla, a budai anyakönyvi kerület újonnan kinevezett anyakönyvvezetője, Olhauser Pál, I. kér. elöljáró, haraszti Jelűnek Henrik, a lóvonatu vasúti társaság vezérigazgatója, Kercser István, főmérnök, Rupp Imre, min. tanácsos a kaszinó elnöke, Garancsy Mihály a kaszinó titkárja, Szobovics Lajos, min. osztálytanácsos, dr. Gombár Tivadar kir. tanácsos, Némety Antal, Szekerák Rezső, Zappe Ede, Sondegg Adolf opera énekes, Mezey Béla, Heisler Jarosláv, Sigmund Sándor. A hölgyek névsora: Rózsavölgyi Margit és Aranka, Titl Istvánná, Hackl Lajosné, Reinl Józsefné, Mezei Béláné, Pintér Zsigáné, Hayduk Gyuláné, Béla Péterné. A működő tagok közül megjelentek : Bel- lovics Imre karmester, Misztarka György, Sop- ronyi Gida, Pillmeyer Károly, Bosnyákovics Jakab, Gretsch Ede, Patka Kálmán, Botoun Ignácz, Heine Vilmos, Kéri Andor, Pecz István, Hackl Lajos, Kovács Jenő, Kápolnai Gyula, Hermann Adolf és Gyula, Neuhold Ferencz, Vlasák István, Reinl József, Ebner Károly, Kugler János, Laumann József, Gärtner Rezső, Hoppe Rezső, Sternád Rezső, Heyduk Gyula, Fellner Ferencz, Hugi György, Béla Péter, Erődi Ernő, Brédl Sándor, Kercser Károly, Keller Mihály, Markovics Iván, Wichmann Ede, Titl István, Játl Nándor, Schmelhegger Nándor, Pintér Zsiga, Nagy Lajos, Strasser Timót, Kaán Géza, Schinabeck Engelbert, Palkovics József, Czizik Béla, Bagonyi Adolf, Koller János, Csehy Béla, Franki Mór, Barakovics József, Schirl Tivadar, Dobry Tivadar, Gál Samu. A lakoma folyamán felkelt Pecz István és szép beszédben kifejezve, az egyleti tagok szerencsekivánatait, éltette az ünnepelt elnököt, budavári dr. Országh Sándort. Az éljenzés csillapulta után ez utóbbi emelkedett fel helyéről, hogy gyönyörű szavakban először is a király iránt való nagy háláját fejezze ki; „én* — úgy mond — több okból örülök az engem ért kitüntetésnek; örülök mert a királyi kegy nemcsak az én személyemnek szól, hanem átszáll gyermekeimre is ; én pedig gyermekeimet nagyon szeretem; de örülök azért is, mert épen a „budavári“ előnevet jutatta nekem 0 Felsége magas kegyelme. Az ember bármennyit munkálkodik is; bármekkora is az a kör, a melyben működése végig megy ; mégis vau egy kisebb terület, a mely szinte össze van forrva szivével, leikével. En, uraim itt, a székes főváros jobb parti részén éltem át gyermek éveim boldog korát; itt nőttem az ifjúkor néha ábrándos, néha talán merész álmait; itt küzdöttem végig a férfikor harczait; s ha Isten is úgy akarja, itt fog domborulni fölöttem a sir hantja is. Ha tehát arról van szó, hogy szivem merre vonz, úgy ez csak Buda lehet.“ Beszéde további folyamán megemlékezvén azokról a kötelékekről a melyek őt a dalárdához fűzik, a mai napot mintegy megörökíteni kívánván, 400 írt értékű takarékpénztári záloglevelet ad át az egylet vagyonának gyarapítására oly formán, hogy 100 frt mint „budavári dr. Országh Sándor“ alapítványa kezeltessék, 300 frt pedig az ő régebben a fiumei dicső győzelem emlékére tett utazási alapítványához csatoltassék, a mely igy most már 800 írtra növekedett. Szavait a dalárda és a' dalosok éltetésével végzi. Riadó éljenzés és tetszés hangzott fel az elnök beszédje után. Rózsavölgyi Gyula egyl. alelnöka jelenlevő pártoló és tiszteletbeli tagokra emelte poharát, Brédl Sándor pedig a jelenlevő hölgyeket éltette. Fáik Miksa humoros szavakban elmondja hogy ő minő régi dalos, s hogyan járt a midőn ezelőtt 52 esztendővel solot énekelt. A dalárdát s annak elnökét élteti. Rupp Imre Bellovics Imrére, a dalárda kitűnő karmesterére emeli poharát. Közbe-közbe a dalosok előbb Bellovics Imre majd ennek távozása után Hoppe Rezső egyl. tag vezénylete alatt, kardalokat énekeltek. A dal elődásokat a vendégek élénken megtapsolták, s nem győzték eléggé dicsérni. Már éjfél körül volt a midőn a jókedvű társaság oszladozni kezdett. A ételeket és italokat Barabás József közmegelégedésre szolgáltatta. e. 6 Különfélék. László főherczeg. A sírbolt ajtaja bezárult. A nemzet reménye megtért őseihez. A szomorodott fenséges szülők vigasztalást meríthettek abból az őszinte részvétből, mit az egész haza, az egész székes-főváros tanúsított. A bíbor gyászában a királytól kezdve a legszegényebb ember is osztozott. Fekete zászlók lengettek mindenfelé és könnyek csordultak a szemekből. Magyarország gyászlapján és a magyarok szivében örök bánatul van bevésve László főherczeg neve. Eltemették királyi pompával általános fájdalom között. Yirasszon a szeretet és tisztelet koporsója felett. A bánatos szülőket vigasztalja az Isten és az a tapasztalás, hogy azt kik ők szerettek mindenki szerette. Budáért. Közelebb a napisajtó temérdek hirt közölt, mely minket budaiakat érdekel. A svábhegy villamos világítása is megvalósul. A kékgolyó- és enyedi-utczákig a vezeték föld felett, ezentúl föld alatt lesz. A budai hegyek szépítése is tervben van a milleniumra. A budapesti hegyvidéki turista-egylet ki fogja eszközölni, hogy az artézi kút kupoláját a Széchenyi-hegyen helyezzék el. A János-hegy csúcsára uj gloriettet építenek és utakat rendeznek. Azt hisszük a milleniumi kiállítás előtt el lesz intézve a gellérthegyi vízhiány is és belefognak az eskütríi hid építésébe. Irányadó körökből hiriélik, hogy az egyetemnek vagy egy részének a vérmezőre való helyezése tárgyában a miniszter értekezni fog a szakemberekkel s az egyetem tanárkarával. Mostanában intézi el a tanács Mösmer és társai kabel-vasutjának kérvényét is. Elhatározták, hogy a körvasutat a déli vasutig személyforgalomra is berendezik. Az uj társaskocsi-vállalat is indít leginkább a Krisztinavárost érdeklő uj járatokat. A budafoki vasúthoz is hozzáfognak. Kíváncsian várjuk mennyi fog teljesedni ezekből. Nem hisszük. Az erdőben halva találták. Részvéttel temették el. Virágokkal, koszorúkkal volt megrakva a gyászos koporsó. Azt mondják öngyilkosság utján vetett életének véget a gazdag fiatal ember. Némelyek gyó- gyithatlan betegséget, mások adósságokat emlegetnek. Meghalt, megsiratták. Csak egynek szemeiből nem hullottak könynyek, csak egy hozzá nagyon közel álló ajkai mondották azt: hogy az öngyilkosságot csak egy év múlva várta és őt az öngyilkosság nem érdekli. Neveket nem említünk. Meglehet, hogy mi nem is hiszszük ezt, de mint a nyilvánosság egyik közegének kötelességünk a felzaklatott és háborított közvélemény lecsendesitése végett a halott kedves barát hozzátartozóit nyilatkozatra kérni. Tegyék meg ezt a végzetesen elköltözött és saját magok érdekében. —• Halotti mise. Az ürömi orosz sir- templomban O cs. és kir. fensége László főherczeg lelki üdvéért Kardossevits főpap és Kolum- bow István udvari szerbpap f. é. szept. hő 8-áu és 10-én halotti misét tartott, melynél számos ájtatos hívőn kívül az orosz főkövetség tagjai is teljes számban jelen voltak. László főherczeg előszeretettel kereste fel ezt a sirtemplomot s többször jelent meg a halotti misén is, mely az elhalt orosz nagy herczegnő „Pavlovna Alexandra“ osztrák főherczegné és Magyarország nádornéja lelki üdvéért minden évben márczius hó 16-án tartatni szokott. — Zárlövészet. A budapesti polgári lövészegyesület az idei rendes lövészet befejezéséül 1895. évi szeptember hó 29-én vasárnap reggeli 8 órától déli egy óráig, és 2 órától al-
