Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-15 / 37. szám
Budapest, 1895. (31 utón a hová a budai vágóhid tervezve van (10436=37=38. helyrajzi szám alatt.) Ez a hely szép fekvésénél fogva nagyon alkalmas volna a Sáros-fürdő felépítésére, újjá ébresztésére, s mondjuk felvirágoztatására. Szemközt vele a nagy körút, és ha legközelebb a borárustéri hid, vagy a Duna alatti alagút elkészült, úgy akkor is a legkiválóbb helyet foglalná el. És most értem végre tulajdonképeni felszólalásom góczpontjához, a melyre nézve az emberszeretet nemes érzésére apellálva, nem hiszem hogy tervem nevetség szivében tűnnék fel. Ha már egyszer a nagyobb szabású Sáros fürdő felépülne a mondottam helyen, úgy há- tulsó részén — természetesen megfelelő távolságban — felépülhetne egy fedett ló f ü r d ő is. Nagyon keresett, sőt jövedelmező volna e fürdő s hozzá csekély költséggel keresztül vihető. Azt a meleg és gyógyerejü vizet, a melyet a fürdőkből kieresztenek, hasznosan fel lehetne használni és egy csatornán keresztül be folyhatna a ló-fiirdőbe, a melyben a szegény szenvedő állatok, ficzamodás, rándulás, vagy nagyobb seb következtében kigyógyulnának, és minden lótulajdonos szívesen fizetné meg a kirovott dijat. Én tisztelt szerkesztő ur, tapasztalásból beszélek. Gyermek koromban nem volt ug^an állatvédő egyesület, de volt ingyenes ló-fürdő a Sáros-fürdőnél a melyben igen sok ló kapta vissza izmainak rugékonyságát. A midőn orvos és orvosság mitsem segített, segített a gyógyfürdő, a mire vissza emlékezhetnek még az én kortársaim. A Sáros-fürdő újból való felépítésének ez volna a második czélja. A harmadik még különösebbnek látszik, de csak az első pillanatra. A budai vágó-hidnak helyet kell adni és pedig legcze'Lszerübbnek tartanám oda helyezni el, a hol most a Till-féle pajta áll a Kis-Duna mellett (10525=28=29 helyrajzi sz. alatt) onnan egész az összekötő vaspálya hidjáig terjedhetne. A csatornázási rendszer mellett vájjon nem lehetne e a közelben felépítendő Sárosfürdő már felhasznált meleg vizét értékesíteni ? Tudjuk mindnyájan, hogy a vágó-hidón sok vér, apró hús darab és faggyúhulladék megy a csatornába, a hol több kevesebb bűzt terjeszt, ha már most a Sáros-fürdő forró vizét belevezetjük ebbe a csatornába, ez megölne minden miazmát, és végét vetné a büzhődésnek, a rod- hadásnak. Azt a meleg vizet tehát a melyet előzőleg már kihasználtak, harmadszorra is értékesíteni lehetne, és tessék elhinni mindig csak a közegészség és az emberiség hasznára. És legvégül a negyedik czélt is ellehetne érni. Évek óta hallom, hogy a kis Dunában kikötőt akarnak építeni, tehát tél-fagy idején egy másik csatornán a kikötőbe is be lehetne ereszteni a meleg vizet, s az ott kikötött hajók nem rongálódnának a fagytól, mert mindenki meggyőződhetik, hogy a nagy Dunában ott a hol a meleg fürdők vize lefoly, nagy darabon a viz soha sem fagy be. Tehát igy vagy úgy de minden körülmények között a Sáros-fürdő forró vizet értékesíteni lehet. Lehet, hogy e rövid czikk keretében sok eszmét és tervet pendítettem meg, de azzal a jó indulattal és szeretettel cselekedtem, a melylyel tartozom fő és székvárosomnak, s különösen Buda jövőbeni emelkedésének. Stein Péter. Egy indítvány. Del Medico Ágoston a Il-ik kerületi polgári kör tisztelt elnöke a bizottsági tagok kerületi értekezleteihez egy fontos indítványt terjesztett, mely méltó arra, hogy azzal behatóan foglalkozzanak. Az indítványt egész terjedelmében közöljük. Tisztelt értekezleti elnök ur! A sajtó lépten nyomon az ezredéves kiállítással kapcsolatossan az ez idei tanév reduk- cziójának kérdésével foglalatoskodik, ügy hírlik, hogy a most kezdő tanév a kiállításra való tekintettel 2—3 hónappal korában fog záródni mint rendesen, vagyis más szóval a tanulók vakácziója nem 2 hanem 4—5 hónapig fog tartani. Én ugyan jelen soraimat csak mint egyén, ki négy iskolát látogató figyermekkel érdekelve vagyok és senki más megbízásából nem intézem nagyságodhoz, de azon meggyőződésben élek, hogy az apák ezrei ezen hir feletti aggályaimat osztják. Ha a hir való, akkor ezen hosszú vakáczió végzetessé válik sok gyermekre nézve, mivel a tananyag töményitését számosán nem viselhetik el, a tananyag redukcziója pedig a tanulás végczéljára, a tudásra maga káros. Égy további veszély a 4—5 hónapi tétlenségben rejlik, mely a tanulókat a lustaság erkölcsrontó örvényébe sodorja. Az okokat sem érthetem, melyek a kiállítás miatt a tanév megrövidítését szükségessé teszik, mert a 2 hónapi vakáczió elégséges idő, hogy alkalma nyíljon a tanuló ifjúságnak a kiállítás megszemlélésén okulni es épülni, egyéb tevékenységre pedig gyermekeink részéről a kiállítás igényt nem támaszthat. Magam aki nemcsak kiállítója, hanem a kiállítás csoportbiztosainak egyike is vagyok, tehát a kiállítás sikeréhez nemcsak anyagilag hanem szellemileg is áldozom, semmiféle vaká- czióban sem részesülök ez alkalommal és mégis módomban kell, hogy álljon a kiállításban tevékenykedni, ott okulni és épülni, amellett még rendes üzleti tevékenységet kifejtve. De nem is tartom valószínűnek, hogy mások, kik ezen a nemzeti müven közreműködnek, a kiállítás tartamára a szünidő áldásának részesei lehetnének. Éppen a tanulók tündököljenek rendkívüli tétlenséggel ott és akkor, midőn mindenki hol anyagilag, hol szellemileg a haza javára a rendesnél jobban iparkodik ? Ha a tanuló a tanulástól elvonatik, ezáltal csorba ejtetik szellemi tekintetben a magyar ifjúságon, ez pedig semmi esetre sem lehet czélja az ezredéves kiállításnak, mely ellenkezőleg hivatva van, szellemi haladásunkról és szorgalmúi król minden téren tanúbizonyságot tenni. A fentiekből kiindulva, azon tiszteletteljes kéréssel járulok a nagyságod elnöksége alatt működő törvényhatósági bizottsági tagok kerületi értekezlete elé, méltóztassanak illetékes helyen oda hatni, hogy a jelen tanév a főváros iskoláiban redukcziót ne szenvedjen és hogy gyermekeink szellemileg ne kárositassanak. Fogadja nagyságod kitűnő tiszteletem kifejezését Budapesten, 1895 évi, szeptember hó 8-án. Del’ Medico Ágoston.1* B U PA és V 1 D E KE. _________ Is merőseink. (Árnyak és fények.) Gyulányi Adolf. Gyulányi a munka, a tett embere s mint ilyen méltó büszkesége nemcsak a III. kerületnek, de a székes-főváros tanitó-testületének is. Azok egyike ő, kik mindenkor röviden, de velősen szólnak; kik keveset ígérnek, de annál többet tesznek a k ö r érdekében. Józan felfogás, szigorú következetesség, páratlan jószívűség és puritán egyszerűség jellemzik a kitartó munka fő bajnokát, kinek nagy organizáló képessége nem egy mozgalmat vezetett már fényes eredményre. Huszonöt éve már annak, hogy Gyulányi lankadatlan munkássága a székes-főváros tanügyének szolgálatába szegődött; huszonöt éve lépett sorompóba a kitartással párosult szorgalom, hogy jobb keze, mindene legyen azoknak, kik a kerület helyzetének javításán vele együtt minden időben tőlük telhetőleg fáradoztak. A III. kerületben csak akkor sikerül valami igazán, ha Kugler és Tatay mézes, rábeszélő szavai mellett ott van még Gyulányi vasakarata és kitartása is, mely rendez, szervez és sikert arat. Gyulányi Ó-Buda vas-embere, ki szilárd elhatározásával és erős akarat erejével szinte páratlanul áll szereplő társai között. Mint elővigyázatos, tapintatos férfi csak nehezen megy bele valamibe, de ha egyszer Szeptember 15. kezébe vesz valamit, annak aztán, ha törik- szakad is, sikerülnie kell. A jó és szépnek sohse volt megrontója, bárkitől jött légyen az, s ha valaminek ueki- adja magát: azt azután szivve), lélekkel felkarolja. A munka neheze mindig ő reá háramlik ; de bármennyi is legyen az, a férfi, ki örökös kedvvel szinte szenvedélylyel dolgozik: Az Gyulányi, a fáradhatatlan munkás. Az ő higgadt, józan gondolkodása igen gyakran irányitó hatású s a legszenvedélyesebb szóharczox közepette is imponáló nyugalommal és teljes objektivitással szól. Gyulányi épp oly nélkülözhetetlen a kerület életében, tapintatos, higgadt föllépésével, a mint nem tudjuk elképzelni, hogy lehetnénk el, mi ó-budaiak, Tataynak magával ragadó lelke- sültsége, Kuglernek sima, de borotva élességü beszédei és Benedek Sándornak örök mosolya és viczczei nélkül. Gyulányi pályája az érdemek hosszú lán- czolata, melyből egy-egy szem is elég arra, hogy köztiszteletet ébreszen iránta. Ritkaság, hogy egy tanító huszonöt év alatt oly fényes pályát fusson meg, mint Gyulányi. Akik a viszonyokkal ismerősek, jól tudják, hogy kiváló szorgalommal párosult nem mindennapi tehetség kell ahoz, hogy valaki ennyire felküzdhesse magát. Gyulányi csakugyan felküzdötte magát, mert előitélet és egyéb hátráltató akadályok ellenébe vette föl harczot, hogy dicsőséget szerezzen annak a testületnek, melynek legmunkásabb tagja. Küzdött a tanitói tekintélyért, küzdött és megmutatta, hogy kell becsülni a tanitói hivatást és ezáltal hogy kell becsülést szerezni a tanitói névnek. Az a férfi ő, ki még ellenségével is csak jót tud mivelni; ki mindenkiben csak a jót és mindig a jót keresi. A legtartalmasabb férfiak egyike; kire méltón büszke lehet reá kerülete és tantestülete, melynek valóságos atyja, ki leereszkedő, nyájas modorával és igazságos bánásmódjával a kölcsönös tisztelet és szeretet forrásává avatja az iskolai életet. A köztisztelet legimpozánsabb nyilatkozás;, huszonöt éves tanitói működésének ünnepe volt. midőn az őszinte érzelem nem talált méltó szavakat tanitói és hazafiui érdemeinek kellő méltatására. Mint elemi- és ipariskolai igazgató, mint törvényhatósági bizottsági tag és mint a II!. kér. Kaszinó elnöke, egyre folytatja a megkezdett dicsőséges pályát, s ha volt elismerésben része, az csak buzdította őt munkájában és kitartásában. A legszebb reményeket fűzhetjük még e szép pályafutás további sikereihez. Adja az Isten, hogy buzgó, lelkiismeretes működésével még igen sokáig hasznára lehessen kerületének, a székes-fővárosnak és a magyar hazának! Szent-Endre kincsei a föld alatt. A turista egylet által megjelölt és általuk annyira látogatott Szent-Endre városának, regényes fekvésű hegylánczolatát, különösen az úgynevezett Dömör kapu, Staravoda, Macskalyuk, Kik stb . . . környékét, ki nem ismeri ? Sokféle emlék fűződik az említett egyes-egyes vidékhez, ee azok leírása, e czikknek nem feladata. Csodálatosnak tűnik fel, hogy e hegységek bensejét, a fővároshoz való oly csekély távolság daczára, az e tudományszakot tanulmányozó auctoritások, némi figyelemre sem méltatják, pedig a vidék ezt, sok tekintetben megérdemelné. Van tudomásunk ugyanis arról, hogy e hegyek, jó minőségű, eddig értéktelenül heverő szenet tartalmaznak, — találtatik máshely üt t arany, bőven tartalmazó különféle kő és ha e vidéket mélyebbre kutatnák, valóban meglepő eredmény nyerhető el. Van továbbá zöld, rózsaszínű és lilaszinü trachitkő oly nagy mennyiségben, hogy azzal Magyarország fele részét, kielégitni lehetne. Különféle építményeknél, amint az jelenleg, az épülő félben lévő Újpest,
