Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-18 / 33. szám
Budapest 1895. (4.) BUDA és V IDE KE Augusztus 18. tanításnak heti 8 órán, Novák Sándorné úrnő, a kézi munkának heti 6 órán át és Kronich Melania, később férjezett dr. Anderkó Aurelné úrnő, a tornának heti 6 órán át való tanításával bízatott meg. Három uj tanerőt is kaptunk: Bodnár Arankát a német és franczia nyelv tanítására és Földesi Klárát, később féi'jezett Kont Gyulánét, a vegytan s természetrajzi szak tanítására; mig az egészségtan tanításával az év elején dr. Lengyel Sándor ur bízatott meg, azonban május hóban a vidékre történt elköltöz- ködése folytán e tárgyat dr. Stipanits Elek gyakorló-orvos volt szives elvállalni. A székes főváros hatósága ismert nagylelkűségével támogatta az idén is intézetünket. 68 tanulót részesített tandíjmentességben, a mely kedvezmény 680 irtot tesz ki. Két tanulóért pedig, a kik a felmentéshez szükséges okmányt nem tudták beszerezni, társaik fizették meg a tandijat. Ösztöndíjat három tanulónk élvezett és pedig: Manger Irén III. o. t. a pénzügy min. jöv. kihágások alapjából évi 60 irtot, Engel Erzsébet II. oszt. t. 100 frtos Mária Valéria. Légrády Roza I. o. t. a horgosi Karász-féle 425 forintnyi ösztöndíjat. A szegény tanulók számára mintegy 100 frtnyi könyvet vásároltunk, mig a székes fővárosi könyvkereskedők 40 trtnyi könyveket adományoztak e czélra. A jövő tanévre vonatkózolag következő tudnivalókat említjük fel. A beiratások szeptember hó 2, 3, 4-én, mindenkor délelőtt 9 órától 12-ig történnek, úgy hogy 2 án az I., 3-án a II. 4-én a III. és IV. osztályba lehet beiratkozni. Jelentkezéskor minden tanuló, a mennyiben ez iskolai bizonyítványán kitüntetve nem volna, orvosi bizonyitványnyal tartozik beigazolni, hogy be van oltva; a ki pedig már 12 éves korát elérte, köteles kimutatni, hogy a himlő ellen ujraoltatott. Oly tanulóra nézve, a ki 12 éves korát megelőző 5 éven belül valóságos vészhimlőt állott ki, újra oltásra nincs kötelezve. Beiratkozáskor minden tanuló kivétel nélkül fizet 1 írt beiratási dijat és 50 krt, mint az ifjúsági könyvtár gyarapítására szolgáló illetéket. Tandíj gyanánt azonnal a beiratkozáskor egy-egy félévre 5 frt fizetendő. A franczia nyelv tanításáért az e czélból önkény jelentkezők félévenkint 3 forintnyi dijat szintén előre tartoznak lefizetni, a zongora tanfolyamban havi 3 frt fizetendő. A székes-főváros alkalmazottainak gyermekei mindkét nemű tandíj fizetésétől mentesek. Azonkivöl fölmentetnek azon jó magaviseletü és jó előmenetelt tanúsító gyermekek, kiknek szülei vagy eltartói adókönyvükkel beigazolják, hogy évi egyenes adójuk nem több 10 írtnál s az illető polgári évre előirt adójukat tényleg lefizették. E végre azonnal a beiratkozáskor nyújtsák be ez iránt a székes-főváros tek. tanácsához czimzett s az adókönyvvel ellátott kérvényüket az igazgatónak. Kórház és üdülo-menhely Szent- Endrén. Az általános munkás-betegsegélyző pénztár. fennállásának 25-ik évfordulója alkalmából, szeptember 1-én, jubiláns ünnepélyt rendez a fővárosi vigadó nagytermében. A felhívásban tudtul adatik az is, hogy a nevezett pénztár fennállásának évfordulója alkalmából a pénztár kebelében jubileumi alapítványként, saját kórház és üdülő-betegek részére menhely létesi- tessék. Az említett felhívás értelmében az üdülő betegek menhelye por- és füstmentes, erdős helyen, a fővároson kívül fog létesülni és az egyleti beteg tagnak gondos ápolást, erőteljes táplálékot nyújt és az egészséges, friss levegőjű tájékon való tartózkodást fogja lehetővé tenni. Mindezek után járjuk be tehát a fővároson kívül fekvő Újpest, Kis-Pest, Czinkota, Rákosfalva, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Haraszti, Soroksár stb. helységeket. Mindezeknél ma is azt tapasztaljuk, hogy mély homokkal, még mélyebb sártengerrel, arábiai porral dúsan megáldva vannak és bizonynyal elmondhatjuk azt is, hogy a fogalom valódi értelmében sem regényes vidékkel nem birnak, sem a betegek üdülő helyévé még eddig nem is lehettek. A nevezett törekvés értelmében és a fővároshoz most már csakis egy órányi távolságban fekvő, vadregényes, csodálatosan elbájoló és remekszépséggel pazarul megáldott Szent- Endre városa lehet az, a mely úgy kórházul, mint az üdülő betegek részére a legislegalkal- masabb helyül szolgálhat. Aki Szent-Endre város remek fekvését látta, aki még remekebb közeli határait is gyalog bejárta: csak az beszélhet nemeskeblü elragadtatással e városról. Küldjön ki ide a betegsegélyző egylet a csodálatos természeti remekmű szépségén még lelkesülő deputácziót, ez meggyőződést szerezhet arról, hogy e várossal, a fennemlitett helységek, még megközelítőleg sem versenyezhetnek, e város csodálatos bájai elől pedig bátran elbújhatnak. De nézzük továbbá milyen közlekedései vannak Szent-Endre városának. Azonfelül hogy rendezett tanácsú város, országgyűlési képviselő választási pont is. Itt székhelylyel bir járás- bíróság, adóhivatal, takarékpénztár, van továbbá katholikus, görög és izr. iskola, vasút, hajó, posta, távirda, telefon, vendégfogadó, vendéglők. Most terv alatt áll a fővárosból Szent- Endrén keresztül építendő vasút, ugyancsak tervezés tárgyát képezi az itt emelendő színészek kórháza. E városnak ilyenképen történt gyors emelkedettsége, az olcsó házbér, továbbá a remekszép vidék eszközölte azt, hogy jelenleg is nyolczvan idegen család lakik városunk határai között és ismét mondhatni, hogy a városunkban megtalálható sok mindenfélével, a fennemlitett helységek bármelyike még a leg- távolabból sem versenyezhet. Ha tehát a munkás-egylet, a fővároshoz közel és szép helyen, olyan monumentális palotát akar létrnhozni, eme épület emelésére, egyedül és egyedül a legczélszerübb, legalkalmasabb, de egyúttal a legszebb pontot, csakis Szent-Endre városát választhatja. Ezek után az a kérdés, hogy Szent-Endre város melyik pontján emeltetnék fel a kórház és a menhely úgy, amint azt a egylet felhívása megköveteli. Városunknak oly nagy terjedelmű helyet elfoglalható pontja csakis három van, 1. a vasútnál lévő és köröskörül kopár vidék, regényesség nélkül. E hely körül terveztetik a fennemlitett színészek kórháza ; 2. a Bogdány-utcza végén, Leányfalva felé vezető országút baloldalán fekvő termőföldek, háromoldalról szegényes kilátással, jó porral egy oldalról. A harmadik és pedig a legalkalmasabb, legczélszerübb pont a várostól mintegy száz méternyire fekvő és Gilitzer Adolf vendéglős tulajdonát képező, mintegy öt holdnyi területű, jó karban lévő vendéglője, földje, két kőre járó nagy patakmalommal és mindennemű hozzátartozókkal, amely birtok bármikor is, szabad kézből, mintegy huszonötezer forintnyi összegben eladó. A telekhez több föld is vásárolható. Itt az egyletet komolyan és pénzügyi tekintetben az is vezesse, hogy' 1. több mellék- épület, sőt minden és minden a legjobb karban van, tehát e vendéglőnek kórházzá és üdülő menhellyé leendő átalakítása csak nehány ezer forintba kerülne; 2. hogy a vendéglő és az ehhez tartozó helyek lerombolásából nyert kő, vas, üveg és faanyagok igen sok pénzértéket képviselnek most is, mert a falak alapkövein kétemeletes épület is húzható. A vendéglő határát termőföldek, szőllő- hegyek, a közeli erdő, széles patak, dúsgazdag rét és mintegy kilenczszáz fával körülvett sétahely képezi. Virágdús halom mellett, merengéssel telt helyen f'ekvén tehát a vendéglő, a lélek legszebb emelkedettsége, a szív legkedvesebb lelkesültsége, a szem legékesebb tekintete mind mind ott édes nyugvópontot találhat. Azért elmondhatni: „Ékességeidben csodálatos vagy te, örökön ifjú vidék! Te gyermekké teszed az aggastyánt, leánnyá az anyát, ifjúvá a férjét.“ Más tekintetben ott nincs füst és por, a levegő bámulatosan éltető, a hely védve van a dühöngő széltől, melyebb hófúvásoktól, a mi pedig a naponkénti közlekedés előnyére válnék. Egy pontnál itt igazat adhatunk az egyletnek a tekintetben tehető észrevételének, hogy a fővárosból, a vasúton idetörténendő utazás, ugyancsak egy kissé drága, de az egylet az ő beteg tagjai számára, a vasútnál mérsékelt jegyeket eszközölhet ki. A midőn tehát az egylet említett nemes elhatározását az egész ország nevében a legszebb kivánatokkal kell üdvözölnünk, ugyancsak az egylet szép Ízlése tekintetéből kimondhatjuk, hogy ama remek palota emelésére egyedüli leggyönyörűbb hely csakis Szent-Endre lehet, végül az egylet anyagi érdekeit és a betegek üdülését szem előtt tartva, ama épület számára a legalkalmasabb, legczélszerübb és a legelőnyösebb fekvésű hely a Glitzer-féle vendéglő lehet. Midőn az egylet jubiláris ünnepélyére a tisztikarnak honfiúi üdvözletünket küldjük, az egylet minden tagját pedig baráti jobbunkkal fogadva, kívánjuk, hogy ezer esztendős édes hazánk virágozzék még tovább is a négy folyam és hármas hegy ősi határai között, a munkás betegsegélyző-egylet még sokáig éljen! Baráth S. I. Az eskütéri híd. Alig van égetőbb kérdés az eskütéri hid kérdésénél. A polgárságnak fontos érdeke ez és örülnünk kell azon, hogy oly tekintélyes egyesület mint a Gellérthegy és Vidéke egyesület vette kezébe az ügyet. E tárgyban értekezletre gyűlt számos tekintélyes férfiú a Vigadó kis termében. Ott voltak a többek közt: Hilóczky Béla min. tanácsos, Fodor József dr. egyetemi tanár, Forgó István, Osztoics Mihály fővárosi bizottsági tagok, Palóczy Antal építész, Petényi Ottó, Hubenay József stb. Az értekezletet Hilóczky Béla miniszteri tanácsos nyitotta meg, előadva röviden az eskütéri hid építése ügyében eddig történeteket. A hid építésében való késlekedés — úgymond — főleg onnan ered, hogy az a kérdés, vájjon a hid egynyilásu, vagy háromnyilásu legyen-e, egyezkedés tárgya volt a fővaros és kormány között. A főváros IV-ik kerülete s a vele szemben eső budai rész érdeke azonban egyaránt a gyors megoldást kívánja és most nem az a kérdés, hogy évszázadokra szóló műremeket teremtsenek, hanem az, hogy ki legyen elégítve a mindennapi szükséglet. Bízik a kormány s a főváros irányadó tényezőiben, hogy a kérdést ilyen értelemben fogja megoldani. (Általános helyeslés.) Petényi Ottó abban a nézetben van, hogy az eskütéri hid építésének elnapolása valóságos abderitizmus volna. Hozzá kell fogni a hid építéséhez még az idén, úgy, hogy az 1897-ben készen legyen. Égető szükség van arra, hogy Budapest Citijét, a belvárost, hid kösse össze Buda ősi törzsével. Indítványozza, hogy bizottságot küldjenek ki, a mely emlékiratot dolgozzon ki s azt átnyújtsa a miniszter- elnöknek és kereskedelemügyi miniszternek. (Helyeslés.) Palóczy Antal bemutatja a közmunkák tanácsának akadékoskodó véleményét az eskütéri hídról, mely azt akarja bebizonyítani, hogy erre a hidra egyelőre szükség nincs. Az ügy most az elodázás veszélyének van kitéve s ezért helyesli, hogy a polgárság ezt a mozgalmat megindította. De ezzel nem lehet — úgy látszik a czélt elérni — s igy azt az indítványt teszi, hogy kérjék föl a kormányt az ügy befejezése czéljából kormánybiztos kiküldésére. Hubenay József nem tartja megen- gethetőnek, hogy a főváros egy nagy részének érdékei alá legyenek rendelve bizonyos magánérdekeknek, a mellek miatt szünetel az ügy kivitele. Nem szabad eltűrni, hogy az érdeklődés csökkenjen s kívánja, hogy az illetékes fórumók előtt folytonosan sürgessék a hid fölépítését. Forgó István tiltakozik az ellen a föltevés ellen, mintha a belvárosiak elhanyagolták volna a saját ügyüket. Szóltak még Mössmér József, Iszlay József dr. és Geley József, a ki azt indítványozta, hogy küldjenek ki ebből az értekezletből ogy elkészítő bizottságot, a mely a legszélesebb alapokon megindítsa a hid kiépítése ügyében a mozgalmat. Az elnök ezután kimondotta a határozatot, hogy az értekezlet állandó bizottságot választ s ez a fővá-
