Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
Budapest, 1895. (4.) BUDA és VIDÉKÉ. Augusztus 11. czikkében elmondja Rákosi Jenő: A magyar zeneélet eredeti törekvéseinek, és iskolájának és irányzatának volt o lelkes hive és szerény apostola. Keserűséggel látta az idegen Ízlést és áramlatot, a mely hivatva volt arra, hogy megizmositsa, gazdagabbá tegye az itthon^ termett szellemet és csirázó életet; keserűséggel látta, hogy az idegen elborítja, elfojtja, megöli, kipusztitja, a mit fölemelnie kell vala, helyébe ül és fölemészti minden táplálékát. Rákosi Jenő igy végzi kangulatteljes czikkét N i k o 1 i t s Sándorról: Nem lesz csendes pihenése, csak a testi szenvedésektől. Halhatatlan része tovább siratja a pusztulást, a melyet látnia kellett abban, a mit ők alkottak szerény eszközökkel, de gazdag lélekkel s melyben dús javadalommal és nagy lelketlenséggel garázdálkodnak mostan idegenek. Kevesen vagyunk, a kik igy siratjuk el szegény öreg barátunkat, néhai Nikolits Sándort. Többen leszünk-e egy kis idő múlva, vagy tovább fogyatkozni lesz-e sorsunk, ki tudja! Leteszem koszorúmat koporsódra, babérból, virágból, jó öreg muzsikusom, mind a kettőre érdemes voltál. Megszolgáltad a hazától, megszolgáltad barátaidtól, megszolgáltad a múzsától. Ezután dr, Weszely Ödön irta meg Nikolits Sándor életrajzát azi,al a melegséggel és hűséggel a mely nyomokat szokott hagyni minden müveit lélekben. Nikolits Sándor 1834. márczius 16-án született Aradon. Atyja ügyvéd volt, s fiát jó nevelésben részesítette. A fiú korán érett, nyilt eszű gyermek volt, könnyen tanult s a mit megtanult, azt erősen meg is őrizte lelkében. Az ügyvéd apa fiából is ügyvédet akart nevelni, de erről, úgy látszik, más volt elhatározva. A könnyen tanuló fiú korán végezte iskoláit. 1848-ban, mikor alig volt 14 éves, már elvégezte a gymnásium YI. osztályát melyet akkor „poesis“-nek neveztek. A szabadságharcz kitörésekor Nikolits testileg még egész gyermek volt: 14 éves, mind a mellett ő is a nemzetőrök közé állott s Po- sony felé indult. Az ut fáradalmai azonban kimerítették, vissza jött Pestre és sógoránál, Sztupa György gyógyszerésznél a gyógytár- ban és laboratóriumban segédkezett. A gyógyszerészet melett azonban volt egy másik kedves foglalkozása: a fuvolázás. Már Aradon 1845-ben kezdett fuvolázni tanulni, most azonban több időt szentelhetett kedves hangszerének, s minél többet foglalkozott vele, anál jobban megszerette.. Nagy hatással volt rá különösen Doppler Ferencz, ki akkoriban a nemzeti színház fuvolása volt. Maga Nikolits Írja; „Mindig nagy kedvem volt hozzá (a fuvolázáshoz), de mikor itt Doppler Ferenczczel megismerkedtem, kedvem valóságos szenvedéllyé fokozódott.“ 1850-ben már teljes nyugalom volt az országban, s megnyíltak az iskolák is. Nikolits szintán folytatta tanulmányait, s el is végezte. De kedve többé nem volt más pályára csak zeneivel óhajtott foglalkozni. Ez évben történt, hogy a Próféta előadására készültek a nemzeti színházban. A darab sokkal nagyobb zenekart kívánt, mint minővel a nemzeti szinház akkor rendelkezett, elhatározták tehát hogy a zenekart kibővítik. Doppler ajánlatára Nikolitsot is megkínálták szerződéssel, a ki azt el is fogadta. így lépett a zenei pályára, melyet többé eisern hagyott. Három és fél éven át Bécsben Sechler Simon udv. orgonásnak volt a tanítványa, s 1857 ben visszatért Magyarországba. Szabó József vidéki színtársulatához szerződött karmesternek, s igy a társulattal megfordult Temesvártt, Szegeden, Szabadkán stb. Végül Temesvárt állandóan meg is telepedett, s&itt működött 1862 tői 1865-ig mint színházi, egyházi és dalegyesületi karmester. 1864-ben Joan- novics Annával megismerkedett s ugyanez evben meg is nősült. A következő évben Pestre költözött, ismét a nemzeti színház szerződtette, még pedig első uvolasnak, Még ugyan ez évben a nemzeti íQVrl 18 megváiasztotta fuvola tanárának. 187.i-ben nyilt meg az orsz. kir. zeneakadémia Liszt Jerencz elnöklete és Erkel Ferencz igazgatása alatt. Nikolitsot minden folyamodás nélkül kinevezték a zeneakadémiához a zeneszerzés magyar tanárának. 1888-ban nyugdíjazták, s ekkor a „Jótékony czélu Zeneegyesület“ elnökévé választotta. Majd Káldy Gyulával társulva megalapították a „M agyar Zene iskolát“ a mely intézetnek 1889 év óra hat éven keresztül igazgatója és tanára volt haláláig. Nikolits Sándor igazgató-elnök elhunyt, de az ő elhunyta nem jelent változást, sem az iskola vezetésében sem irányában. Az intézet vezetése Káldy Gyula kezeibe van letéve, kinek neve egyúttal biztosíték arra nézve, hogy továbbra is azon elvek alapján halad a melyeket eddigelé követtünk, s melyeknek helyességét minden .'esztendő csak újra és újra igazolta.*) Az idén ismét előre haladtunk egy lépéssel programunk megvalósításában. Ez újabb lépést a Káldy Gyula által rendezett dalestélyek jelzik, melyeknek programmja kizárólag magyar szerzők müveiből van összeállítva. Három ilyen estélyt rendeztünk ez év folyamán, s a sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg azokról. A tanévet, mint rendesen, szeptember hó 3-án kezdtük, bár a beiratkozások már augusztus 27-étől kezdve folytak. Beiratkozott összesen : 166 növendék. Ezek közül 36 kedvezményes tandíjjal járt, 16 tandíjmentes volt, 5 pedig az „Otthon“ irók és hírlapírók körének alapítványát élvezte. A zeneiskola igazgatását április hó elejéig Nikolits Sándor vezette, ki még súlyos betegségében sem tette le az igazgatás gondjait, s csak élete legutolsó napjaiban ruházta át e tisztet régi barátjára és munkatársára Káldy Gyulára. * A polgári leány és nőipariskola ötödik értesítőjét szerkesztette Dr. Göőz József igazgató. Az 1894—95. iskola évtől fogva ez az intézet kettős tagozatú, nevezetesen 4 törzsosz- tályu polgári leányiskola és két éves kurzusu női ipariskolákból áll. Mindkettő közös igazgatás, de külön-külön tanácskozó tanári testület vezetése alatt működik. Az intézet a lefolyt évben a) a polgári leányiskolában, b) az ipar- tanfolyamban, c) a női ipariskolában képezte a leány növendékeket. Az igazgató által szerkesztett értesítőben a czikk iró a többek közt a nőnevelésre vonatkozólag ezeket mondja: Munkára, erős, tevékeny munkára nevelünk, mert „munkásság az élet sója, mely a romlástól megóvja*. Igyekszünk összhangzásba hozni az értelmi, erkölcsi erőket és a női hivatás körébe vágó gyakorlati ügyességeket. Ily harmonikus neveléssel óhajtjuk növendékeinket az életre nevelni. Ez a mi programmunk ; ez élethivatásunk. Ennek iparkodtunk megfelelni a lefolyt esztendőben is. Nagy örömünkre szolgálna, ha korlátolt erejű, de jóakaratu törekvésünk mint úttörő vállalkozás már a legközelebbi jövőben alkalmas kiindulási pontul szolgálhatna a megváltozott életviszonyok s a meg- ujhodott közszellem szorgalmazta polgári iskolai reformnál s különösen a magyarországi polgári leányiskolák gyakorlati irányú újjászervezése és kibővítése kérdésében. A tanulók létszáma volt az 1894/95-ik tanév végével 208. Jutalmak, ösztöndíjak és segélydijakban a következők részesültek. 1. Gizella-alapitványi ösztöndíjban részesült: Szautner Teréz, II. a) oszt. tanuló. 2. On- derko János-féle alapítványból kapott: 50 frtot Roger Viktória, III. oszt. tanuló. 3. A magyar kir. pénzügy birsági alapból 60 frt ösztöndijat nyert: Schwartzkopf Melánia, II. b) oszt. tanuló. 4 A „Buda-Ujlaki első magyar asztaltársaság“ alapítványának kamatait: Paisch Katalin, I. a) oszt. tanuló. 4 frt 38 kr. lse Paula, I. b) oszt. tanuló 4 frt. Amon Amália, II. a) oszt. tanuló *) A mint osztoztunk a fájdalomban a midőn Nikolits Sándor örökre lehunyta szemét, ép olyan jól eső lelkűnknek az a tudat, hogy a »Magyar zeneiskola« olyan vezetőre talált, mint Káldy Gyula; s ha már a klasszikus zene műveléséről van szól itt e helyen megkell Káldy Gyulával együtt említenünk Sjposs Antal magán zeneakadémiai igazgatót is, kinek a zeneterén eddig követett elve, működése, páratlan sikerei mind csak a nemzeti szellem érvényre juttatása mellett szólnak. Káldy Gyula és S i p o s s Antal ezeken a nyomokon haladnak, s nemcsak a mai, de a jövönemzedék háláját már is kiérdemelték. Sz erkesztő. 4 frt. 5. A tanári kar alapítványának kamatjában részesült: Etsy Etelka, III. oszt. tanuló 4 frt 96 kr. 6. Gróf Csáky Albinné alapítványának 1894. évi kamatait kapta: Metykó Erzsébet, I. b) oszt. tanuló 2 frtot, 1895. évi kamatait pedig : Schmölcz Julia, I. b) osztályú tanuló, 4 frtot. 7. Alkér Gusztáv alapítvány kamataiban részesült: Berger Klára, II. b) oszt. tanuló, 6 frt. 8. Igazgató gyűjtéséből: Gutmaun Janka, IV. oszt. tan. 50 korona, Freudenberg Frida IV. oszt. tan. 30 korona, Müller Erzsébet, II. a) oszt. tan. 16 korona. Kioszk a Gellérthegyen. (Hazánk.) Az öreg Gellérthegy mostoha gyermeke a mi népes fővárosunknak. Fejébe nyomva a czitadella kényelmetlen sipkája, mellén a hepehupás utczák paszomántja fut szana-szét és tar fejére egyetlen fa sem vet árnyékot. Innen van az, hogy Budapestnek azt a helyét, melyről gyönyörködni lehet a szem elé táruló impozáns panorámájában csak oly kevesen keresik föl. A főváros tanácsa végre segíteni akar ezeken a tarthatatlan állapotokon s már az ősszel megkezdik a még tavaly márcziusban tervbe vett kioszk építését a Gellérthegyen. Voltak ellenségei a tisztes öreg hegynek, a kik azt javasolták, hogy ellébb rendezni kell a Gellértet s csak az után építsék fel ezt az anyiaktól óhajtott üdülő helyet. Azonban a tanács elvetette a javaslatot, mert ismerve a közmunkatanács s egy sereg ügyosztály labirintját, melyen e rendezés ügyeinek át kellett volna mennie, tudta, hogy ha elébb rendezni akarjuk a Gellért gettóját, csak unokáink fogják a tervbe vett kioszk árnyékában kipihenni a meredek ut fáradalmait. A mérnöki hivatal nagyon csinos tervet dolgozott ki. A terv szerint a kioszk homlokzata a Dunára, jobboldala a felső, baloldala az alsó szerpentin-utra néz. A approximativ költség- vetés szerint a kioszk 20.643 forintba kerül, tehát olyan összegbe, a mely bérlet utján bizonyosan meghozza a tisztességes kamatot. A kioszk építését még az őszszel meg- k zdik, úgy, hogy jövő tavaszszal már magába fogadhatja a főváros közönségének azt a részét, a mely szereti a megfertözetlen tiszta levegőt és a melynek érzéke van a természet szépségei iránt. A kioszk felépítése fontos lépés lesz arra hogy a közönség megkedvelje és tömegesen keresse fel a Gellérthegyet. A kioszk felépítését nyomban fogja követni az egész Gellérthegy szabályozása, úgy hogy a Gellérthegy a fővárosnak a legegészségesebb, legkényelmesebb üdülő helye lesz. Ennek a czélnak az elérésében a hatóság munkáját nagyban megkönyiti a Gellérthegy és Vidéke egyesület, a mely már is több utat helyezett jókarba és tett használhatóvá. A kioszk építése a mellett, hogy közszükségletet elégít ki, bő jövedelmet is fog hajtani a váéosnak. Már most is, különösen kora reggel, nagyon sokan veszik igénybe a Gellérthegy gyógysétányát és ha ott egy kényelmes helyiség is lesz, a hol a sétáló közönség megpihenhet, még többen fogják felkeresni, úgy hogy a főváros a befektetett tőke kamatait biztosíthatja. Szükséges, hogy e terv ne maradjon írott malaszt. Kiállítás miatt a szó szoros értelmében kiirtják a városliget fáit s a millenáris éven a budapesti lakók meg lesznek fosztva egyetlen közeleső üdülő helyüktől. Ebből pedig, hacsak a város nem gondoskodik, a hiány lehető pótlásáról, óriási kár háramlanék Budapest amúgy is rossz közegészségi viszonyaira.' Felhívás előfizetésre. Főtörekvésünk, hgy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi életnek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatunkat. Ismerőseink czim alatt rajzoljunk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is.
