Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-04 / 31. szám
Budapest. 1895. (4) Augustus 4. BUDA és VIDÉKÉ Értesítők. I. kerületi felsőbb leányiskola. A budapesti-székes fővárosi I. kerületi nyilvános községi leány iskola harmadik értesiíöjében Pora Ferencz igazgató számol be. Az iskolai év történetére vonatkozólag elmondja az első czikk, hogy a jelen iskolai évben már fennállott mind a hat felsőbb leányiskolái osztály olyan tantervvel és berendezéssel, mint az állami felsőbb leányiskolák. A polg. leányiskolái osztályok végleg leköltöztek a Krisztina városba, a hol ennek folytán egy teljes négy osztályú polg. leányiskola áll az illetők rendelkezésére. A felsőbb leányiskola oly tanulóknak való, kik általános műveltségre akarnak szert tenni. Rendes tantárgyak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, franczia nyelv és irodalom, történelem (világ- és hazai történelem), földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, a neveléstan alapfogalmai, ének, rajz, írás, női munkák és test- gyakorlás. Azok a tanulók, kik valami szakiskolába vagy szaktanfolyamba akarnak át lépni (tanító képezde, posta távirda, vasút, kereskedelem, színi képezde) a polg. iskola negyedik osztályából átléphetnek ugyan, de jobban megfogják ott helyüket állni, ha a felsőb leányiskola hatodik osztályából kerülnek oda, érettebb elmével, szélesebb körű és alaposabb ismeretekkel. Az iskola évben nagy örömére az intézetnek a vallás és közoktatási miniszter B ere ez Antal felsőbb leányiskolái igazgatót miniszteri biztosul küldötte ki, a ki mint tudva levő, hazánkban e téren szaktekintéjnek van elismerve. Az értesítő a tanári kar irodalmi és társadalmi téren tett működéséről is beszámol, s itt megemlítjük, hogy: Gruber Nándor előadást tartotta math, és phys. társulatban. Az előadás a társulat folyóiratában is megjelent. Társadalmi téren működött mint az előbb említett társulat s az I. kér. polgári kör választmányi tagja. György Ilona 1865. január hó 1-tői fogva szerkesztette a Légrády testvérek kiadásában megjelenő „Párisi Divat“ czimü hetilapot. Április hóban megjelent a Kisfaludy-Társaság kiadványai közt Lord Byron „Kain“ czimü verses drámájának a társaság drámaforditási pályázatán dicsérettel kitüntetett fordítása. Dr. Nemes Antal: „Egyházi törvénykezési rendtartás“ (könyv); „A budavári főtemplom története és leírása“ (felolvasás ; „Budapest egyházi monumentumai“. A székes főváros megbízásából Írva. No y ák Sándornak az elmúlt tanévben a polgári és felsőbb leányiskolák számára irt „Irály- és Szer- kezettan“-a, valamint u. a. iskolák számára irt „Költészettan“-a második kiadásban jelent meg; továbbá az alsófoku ipariskolák számára irt pályadíjnyertes olvasókönyveinek második kiadása most van sajtó alatt. A budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat felkérésére három felolvasást tartott: „Mondaköltészetünkről“. Pora Ferencz és dr, Rupp Kornél sajtó alá rendeznek egy ily czimü munkát: „Irálytan a polg. és felsőbb leányiskolák III. osztálya számára“. Továbbá befejezéshez közel van „Magyar szókincs“ czimü terjedelmes nyelvtudományi munkája. Társadalmi téren mőködik mint a „Budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat“ elnöke; továbbá mint a várbeli iskolaszéknek, az „Országos magyar iskola-egyesület“ I. kér. választmányának és számos tudományos és társadalmi irányú társulat tagja. Sajó- helyi Bélának az elmúlt tanévben a polgári leányiskolák számára irt „Gazdaságtan“-ából a II-ik kiadás jelent meg. Irt ezenkívül egy physikát a polg. leányiskolák s egyet a polg. fiú- és felsőbb leányiskolák számára. E két munka most kerül ki a sajtó alól. Az ipariskolák számára kiadott olvasókönyv részére megírta a természettan, chemiai és technológiára vonatkozó részt, körülbelül 6 — 8 Ívnyi terjedelemben. Ujházy Irma irt aesthetika, művészet, iparművészet és szépirodalom körébe tartozó czikkeket a „Fővárosi Lapok“ „Divat- Szalon“, „Az Évszak“ „Buda és Vidéke“ és „Rábaköz“ czimü lapokba. A növendékek száma volt a múlt iskolai évben az I. osztályban 38. a Il-ikban 34, a Ill-ikban 32, a IV-ikben 31, az V-ikben 26, a Vl-ikban 22. összesen tehát 183 tanuló. Végül az Értesítő a jutalmak, ösztöndíjak és segélyezésekről emlékezik meg, a melyet a következőkben adunk. a) A r y L e o n a-f él e 5q frtos juta- lomdijban részesült Jesch Mária VI. oszt. tanuló, b) Kitűnő és jeles előmenetelükért, valamint jó magukviseleteért az évzáró ünnepély alkalmával dicséretett nyertek : Az I. osztályban: Kitűnők: Axaméthy Róza, Beődy Balogh Hona, Kofíier Karolin és Stefaits Irén. Jelesek: Brózik Felicitas, Csip- ka Teréz, Gyurmán Teréz, Hartmann Irén, Kemény Lujza, Lingauer Erzsébet, Paál Ilona, Seidl Hona, Sémis Wanda, Szegő Ilona, Sz^ehló Margit. A II. osztályban: Kitűnők; Schedel Dorottya, Tichtl Leona. Jelesek: Belházy Vilma, Borota Darinka, Csókás Margit. Furkó Mária, Kasics Anna, Petschacher Hannah, Sstampfer Jolán, Stojanovits Darinka, Zweiter Ilona. A III. osztályban : Kitűnők: Axaméthy Angéla, Lingauer Mária, Perleberg Zelma, Pet- rik Sarolta, Schedel Istvánka. Jelesek: Alt- mann Etel, Bicskey Erzsébet, Guckler Rozália, Kuchár Rózsa, Tirscher Berta, Ványek Margit. A IV. osztályban: Kitűnők: Kratzer Irma, Ludwig Emma, Mocsáry Malvin, Nagy Ilona, Rónay Kynga, Sajóhelyi Etelka, Sánta Irma, Tichtl Izabella. Jelesek: Arányi Olga, Borosnyay Szeréna, Deutsch Margit, Koffler Emma. Az V. osztályban: Kitűnők: Bagoly Vilma, Becker Hilda, Koffier Kamilla, Pichler Melanie, Rónay Deli, Schedel Etel, Tholt Margit, Tichtl Adrienne, Tomicsics Janka, Zäig- mondovics Irén. Jelesek: Bodh Gizela, Éber- ling Margit, Fodor Vilma, Matkovics Vanda. A VI. osztályban : Kitűnők: Andaházy Klára, Arányi Blanka, Berzeviczy Gizella, Deáky Emilia, Jesch Mária, Mocsáry Viola, Szabó Emma. Jelesek: Benedek Margit, Gold Karola, Krén Margit, Várady Alfréda, Weisz Irma. c) G i z e 11 a-a 1 a p i t v á n y i 100 frtos ösztöndíjat nyertek: Gold Karola VI. oszt. tan. és Sajóhelyi Etel IV. oszt. tanuló. Mária V a 1 é r i a-a 1 a p i t v á n y i 100 frtos ösztöndíjat nyertek: Tomicsics Janka V. oszt. tanuló. 0 nderkó J á n o s-féle 50 frtos ösztöndíjat nyert: Berzeviczy Gizella VI. oszt. tanuló, d) Tandíjmentes tanuló volt az I. félévben 11, a II. félévben 48. e) Ingyen tankönyvekkel segélyeztetett 50 tanuló. Budapest karaktere. Túri Mészáros István a hivatottabb magyar írok egyikb érdekes czikksorozatot közölt az „Élet“ czimü lapban Budapest karakteréről. E czikkel foglalkoznunk kell annál is inkább, mert a mi programmuuk szerint nem elég ha valaki magyarul beszél, legyen minden izéoen magyar. Több ízben hangoztattuk, hogy nem csak nyelvében, de jellemében és szokásaiban él a nemzet. A nemzet typusa leginkább fővárosaiban nyilatkozik. A legfrancziább város Páris, a legnémetebb Berlin, Bécs és igy tovább Budapestet azonban még ma sém tekinthetjük a legmagyarabb városnak. Beszélnek magyarul, de a városnak nincsen magyar karektere Túri Mészáros Isván helyesen jegyzi meg, hogy van absolut magyarság s van relative magyarság s a fővárost csak relative magyarságunak nevezhetjük. A magyar faj typusát nem találhatjuk meg Budapest népében. Szerintünk is ott van a magyar typus a vidéken. Budapest népének ellenben javarészt sem szelleme, karaktere, temperamentuma nem felel meg a magyar typusnak. Oda kell törekedni, hogy megfeleljen. Nem elég. ha iskoláinkban magyarul tanítanak. Neveljenek is magyarrá, de ezt csuk a tanítás rendszeriének meg változtatásával lehet elérni. A fővárosi gyermeknek időt kell tölteni a vidéken, hogy magához szívhassa a magyarságot, a magyar életet a magyar szokásokat. Ezeket leginkább csak színpadról látja. Nem lehet az közönyös reánk nézve, hogy milyen faj milyen typus lakja a fővárost, mert ez a kótája az egész országnak, innen szív fel a vidék minden divatot. Budapestet utánozzák mindenben. A feljövő vidéki fiú magyarságából vészit sokat nagyon sokat itt. Szerencsés szokás volt hajdanában a csere rendszer. A fővárosi fiút kiadták falura és érte a falusi fiú jött a városba. A fővárosi fiú megismerte a falut és egy kis magyar zamatra tett szert. Jó volna, ha e felett gondolkodnának és módját f jtenék, hogy a gyermek magyar typust sajátítson el. A közoktatási kormánynak nincsen sürgősebb feladata, minthogy hozá lásson ahoz miképen érheti azt el, hogy Budapestnek magyar legyen a karaktere ? Mig Budapest karaktere magyar nem lessz, addig a környéke sem magyarosodik és szégyenszemre német marad, ha az iskolában rá erőszakolják is a magyar nyelvet. Ajánljuk a közoktatási miniszter ur figyelmébe azt a fogyatkozást hogy Budapest karaktere nem magyar és kérjük, hogy nagyszabású kultur programmjába vegye fel ennek az állapotnak orvoslását. . . . r . . . f. A vadkiviteli társaság felhívása. (Almásy István és társai.) Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy hazánk néhány előkelő nagybirtokosa nevezetesen : Gr. Eesterházy Miklós, Báró Kö- nigswarter Hermann, Gr. Almásy Imre, Blas- kovich Elemér, Gr. Zichy Antal, Báró Nyáry Béla, Gr. Esterházy Béla, Blaskovich Ernő, stb. társasággá alakult oly czélból, hogy minden közvetítő kizárásával; a) A szövetkezeti tagok vadászterületén elejtett mindenemét vadat u. m. foglyot, fáczánt, őzet, szarvast, dámvadat, nyulat és vaddisznót a legelőnyösebben értékesítse; b) Hogy ezen a réven kedvező piaczot nyisson, hol hazánk többi birtokosa és vadász- társasága is előnyösebben értékesíthesse elejtett vadállományát. A vállalat tehát arra törekszik, hogy a gazdászat érdekeit emelje, és termékeinek egyik ágán jelentékenyen lendítsen. Ha tekintetbe vesszük, hogy a vadászati zsákmány értékesítésére eddig csak igen szűk kör áll rendelkezésre néhány vadkereskedő üzleteiben és hogy a külföld mindeddig a termelőkkel közvetlen érintkezésben nem áll, méltányolni fogja minden termelő a czélba vett javítást és a hasznosítás ezen uj aeráját, Hogy a külföldi piaczokon már a legközelebbi vadászati idény termékeit elhelyezhessük és a bizalmat mihamarább megnyerhessük, szükséges első sorban a tájékozás a szántható mennyiség iránt, másodsorban pedig, hogy minél nagyobb és imponálóbb szállítmányokkal rendelkezhessünk már első fellépésünk alkalmából. A kezelésre nézve, rendelkezünk a kereskedelem és czélszerüség mindama eszközeivel, melyek a kivitel eredményét biztosítják és a szövetkezet versenyképességét hazánk összes vadkereskedői fölé helyezik. Az ügyvezetéssel alóirottak bizatván meg tisztelettel felkérjük Czimedet, miszerint, ha vadzsákmányát általunk kívánná értékesíteni, a hátlapot pontosan kitöltve mihamarább birtokunkba juttatni méltóztassék. Teljes tisztelettel Vadkiviteli Társaság Almásy István és társai. Iroda: Budapest, Régi posta-utcza 10. sz. a.
