Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

Budapest, 1895. (5)

BUDA és VIDÉKE

— Halálozás. Dr. Klein Gyula, az ó-budai izraelita hitközség szeretett és tisztelt rabbinusa meghalt. Az elhunyt sokat buzgólko- dott a magyarosodás érdekében egyházában, iskolában és a társadalomban. Az ő érdeme az, hogy a templomban magyar hitszónokotokat tartott, melyek mindig fenkölt szelleműek voltak. Halála nagy csapás a hitközségre. A temetés előtt az izraelita templomban, hol a ravatal állt gyászistentisztelet volt, melyen számos és diszes közönség jelent meg valláskülönbség nélkül. A feketébe vont templomban a pesti hitközség fiatal segédrabbija, dr. Weiszburg Gyula, majd a halott lelkésztársa és barátja, dr. Weisz Ignácz esztergomi főrabbi mondott búcsúztatót. A templom udvarán dr. Kohn Sámuel hitszónok vázolta az elhunyt tudós lelkész érdemeit s különösen kiemelte, hogy az ó-budai zsinagógában elsőuek szólalt meg magyarul. A gyászszertartást dr. Kelemen Adolf pancsovai főrabbi fejezte be. Beszéltek ezen kívül Ehrlich Samu a hitközség elöljárója igen szépen és meghatóan, és az elhunyt egy kiváló szónoki képességű tanítványa.

— Jegyzőválasztás. A biai járás Torbágy községében a községjegyzői választás Bódiz László járási főszolgabíró ur elnöklete alatt f. hó 21-én tartatott meg, mely alkalommal a négy jelölt u. m. Sverlikovszky János helyettes jegyző, Csengey Aladár járási Írnok, Frank József budafoki és Ott Ferencz toki segédjegyzők közül Frank József választatott meg 8 szótöbbséggel torbágyi jegyzőnek. Nevezett község a megválasztotbanderék jegyzőt nyert.

— Szálloda eladás. A Corsó szállodát Reinprecht Alajos margitszigeti vendéglős vette meg és azt gyönyörűen fogja felszerelni, terrasszal ellátni és ezt jó hírnevéhez méltóan kezeid’ ^ár is volt ezt a szép kilátású helyet eddig is ciuanyagolni.

— Nemzeti viselet 1896-ban. A múlt év folyamán több Ízben olvastuk a hírlapokban, hogy egyes magánkörök tagjai elhatározták a kiállítás tartama alatt a magyar ruha viselését. Nem tudjuk vájjon ez az eszme meg fog e valósulni, kívánatos volna mindenestre ha hazánk ezredéves fenállásának ünnepén hazafias érzületünknek némileg külsőleg is jelét adnánk Kossuth irataiban azt mondja, hogy minden nemzet létezésének alapföltétele, hogy nyelvét, viseletét és szokásait híven megőrizze. A magyar nyelv érdekében megteszünk mindent mi hatalmunkban áll; nemzeti viseletűnk és szokásaink a kor befolyás alatt állanak. A divat országvilág szerte egy és ugyanazon a nyomokon halad, a czilinder, frakk és pantalló a jéghegyek és a pálmák országaiban egyaránt feltalálható. A müveit nyűgöt kivétel nélkül meghódolt a praktikus és az időjárás viszontagságainak megfelelő viseletnek. Nemzeti viseletűnknek mindenesetre hátránya, hogy a csizma és feszes nadrág különösen nyáron át kényelmetlen, díszruhánk pedig éppenséggel nehéz és ezek az okok némilek meggátolják a máskülönben szép terv kivitelét. Annál nagyobb örömünkre szolgálna, ha e nehézségek daczára a jövő év divatját kizárólag a magyar nemzeti viselet uralná. TV. /£. — Adtuk ezt a kis fel- szóllalást azzal, hogy mi nem tartjuk inprak- tikusnak a magyar viseletét. Egy kis hazafiság és viselhetjük.

— Nyelvünk érdekében. A „Buda

és Vidéke“ f. évi 21-ik számában felikértük azokat, kik lapunkban írnak, hogy igyekezzünk magyarul Írni. Miután nem mindenki fogadta el felhívásunkat azt újra közöljük: Lassankint eljutunk oda, hogy lapunk teljesen megerősödik és gondot fordíthatunk arra, hogy csak jól magyarul megirt közlemények jelenjenek meg abban. Kérjük t. munkatársainkat legyenek szívesek a jó magyar nyelvre figyelni. Ne tekintsenek nyelvtani túlkapásokra és bizonyos lapok erőszakoskodásaira, Írjanak úgy magyarul, mint a hogy a jó magyar ember beszél. Használják helyesen az azon ezen kifejezést. P. o. ezen ügy rossz, e helyett ez az ügy; ép oly rossz, az ama eme jelzőkkel való visszaélés. E helyett az a ez az stb. sokkal helyesebb. Pénztáros, ünnepség stb. szintén nyakatekertek, mert a tárnok régi magyar szó. Tárnok községe még mindég Tárnok és nem Táros. A szenvedő

módra is jó vigyázni és csak a cselekvő móddal élni, ha hosszabb is a kifejezés. Ajánljuk ezeket munkatársaink szives figyelmébe. (Megszivlelés szintén rossz szó.)

— Krisztinavárosi színkör. Apáink és sokaknak a nagyapái mosolyogtak és kaczagtak hajdanában a „Párisi élet“ bohókás szövegén és Offenbach zenéjén, mi is jól töltöttük az estét. Mindvégig Ledoszfky Gizella küzdött a pályáért, ízléses toilettjei mellé ügyes játék sorakozott, néDje előkelő bárónő volt, Kállay Lujza discret Metella, Szatmáry jó báró, Kovács nó az mindig Kovács, ezzel pedig egy marokra való jó van mondva, Kozma nagyszerű (karzati), brazíliait mutatott be. Kassay ügyes párizsi, Giréth Ka'rolyné jó nagy néni. A közönség nem egyszer adta jókedvének és megelégedésének kifejezését a taps-rohamokkal. Volt alkalmunk közelebbről megszemlélni a jövőhéten bemutatandó uj darab a „Takácsok“ előkészületeit, meg mondhatjuk már előre, hogy Krecsá- nyi megint meglepetést készít az őt híven támogató közönségének, no de meg is érdemli.

— Budakesziről. A múlt hét nevezetessége a budakeszi szépészeti egylet javára szinielőadással egybekötött tánczestély volt, a melyet a Finn-féle na^yvendéglőben tartottak. „A végrehajtó“ czimü darabot választották ki ez alkalomból, és az itt működő Fekete Béla színigazgató vezetése alátt álló társulat által került színre, melyben Deréki, Sárközi, Feketéné, Völgyiné és Koronkayné a közönség tetszésére szerepeltek, s többszöri kihívásban részesültek.

A szinielőadás után megkezdődött a táncz, a mely czigányzene mellett kivilágos kiviradtig tartott. Különösen a csárdás szűnni nem akaró újrázások mellett végét se akarta érni. A négyest 80 pár tánczolta. Az egész mulatságon a magyar szellem uralkodott, s magyar nyelv volt a mérvadó a társalgásnál. A rendezők s a kik ezt az emlékezetes szép estét rendezték a következők voltak: Klein Berthold tiszt, elnök, Rajz Flóris közs. jegyző és rendes elnök, Meer Márton, Stern Henrik. M i s z k i B. Miklós, Rért I., Lemotte Vilmos, Kaufman Gyula, Streiber János, Wassermann J,, Mar- kovits N., Gschwindt Sámuel stb. Kívánatos volna, ha a rendezőség többször ismételné az ilyen estélyeket, természetesen olyan páratlan sikerrel mint a mostani volt, mert a sokat igénylő szépészeti egyletre nagyon is ráfér egy kis anyagi haszon is, mert sok a kívánni, még több a tenni való. F. hó 21-én igen sikerült előadás volt színre. „A Szókimondó asszonyság“, melyben különösen kiküntette magát a közkedvességü Fekete Terézné, ki nagy kitöréssel végig játszotta azt a fárasztó szerepet, a miért is többszöri kihívásokkal tüntették ki. A többi szereplők is derekasan működtek mellette. 22-én zonaelőadás volt (félárak mellett) Rátközynek 100 aranyat nyert „Felhő Klári“ szép színmüvével, a mibe Feketéné, Koronkayné, úgy De- mény és Fekete kitünően játszottak. 23-án „A czigány báró“ Jókai Mór és a Strausz remek müve került színre Nyiregyházy Vilmos m. kir. operai tagjának felléptével, a ki szép hangjával és ügyes játékával a közönséget elragadta. Nemkülönben Feketéné méltó helyet foglalt oldala mellett és kitűnő csengő hangjával a közönséget elbájolta, mindketten többszöri kihívásokban részesültek Deréki és Fekete nagyon tetszettek különösen Deréki egy Couplettal a Budakeszi közönséget a színház látogatásra buzdította, hogy ne a színház körül járjanak és ingyen halgassák az előadásokat, hanem inkább menjenek be és ne sajnálják azt az egy pár fillért a mivel estvéjüket élvezettel tölthetik el. 24-én Nyíregyházi Vilmos ismét vendégszerepeit „Szép Helena“ 3 felvonásos operettében, miben úgy a vendég, mint Feketéné játékukkal méltó tapsokra ragadták a közönséget.

— Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulat“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. julius 31-én Fahrner Kristóf (III. Lajos-utcza 225.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. julius hó 30-án Diewald József (Csend-utcza 12.) tartják.

— Mütanrendőri bejárás, több ! ízben megemlékeztünk a Mösmer-Vesely-féle

Julius 28.

kábel vasútról. Megtörtént a mütanrendőri bejárás is. Most már mielőbb szeretnénk látni, hogy egyéb nehézségek is elmúljanak s a kábel vasút épiékezését megkezdjék.

— O-budai színkör. Halmay és derék társulata változatos műsorral játszott a múlt héten. A közönség méltányolja az igazgató hazafias buzgalmát. Színre került Szigligeti remek darabja, a „Czigány“. Rózsiban Arday Ida remekelt. A czigányt Mátrai jól alakította. Az előadás kerekded volt. Hétfőn „A molnár és gyermekét“ telt ház előtt adták, a közönség kivánatára megismétlik. Kedden „A czigánybáró“ Szakács Andorné jutalomjátékául került színre. Gergelyi a czimszerepben és Pogány Janka mint Czipra zajos és általános tetszést arattak.

— A krisztinavárosi színkör heti műsora. Hétfő : „Mi történt az éjjel ?“ ; Kedd : „A varázsfuvola“, vagy „Arlechino temetése“, (Mazzantini Lajos és Korger Paula kisasszony vendégjátéka). Ezt megelőzi: „Tündérlak Magyarhonban* ; Szerda: „A varázsfuvola“, vagy: „Arlechino temetése“, (Marzzantini Lajos és Korger Paula kisasszony vendégjátéka). Ezt megelőzi: „Pünkösdi királyné“; Csütörtök: „A kis hörcsög“. Péntek: „A takácsok“ (Először), Szombat: Ugyanez. Vasárnap : Ugyanez.

— Nyilvános nagy gimnázium. Fekete József nyilvános hat osztályú nagy gimnáziuma, összekötve 8 gimnáziumi osztályú internátussal és nevelőintézettel, államérvényes bizonyítványok kiállítási jogával a főváros legegészségesebb vidékén, a budai hegyek ózondus légkörében, a szabad, nagytérségű Városmajornál. Budapest, I., Krisztinaváros, Városmajor- utcza 4. sz. alatt, egyemeletes nagy házban, mely egészen újonnan van berendezve; tantermei, háló-, ebédlő- és társalgótermei tágasak, szellőseb. A ház el van látva külön fürdőszobákkal s nagy kerttel s e mellett az ifjaknak játszó- és szórakozó helyül ott van tőszomszédságban az árnyas nagy városmajor és a budai hegyek. Ennél egészségesebb fekvésű egyetlen intézete sincs a fővárosnak. Az ifjak ez intézetben az osztály- és az érettségi vizsgálatokra a legalaposabban, szakértő tanárok vezetése mellett készíttetnek elő. A dijak igen mérsékellek, magyaros házikoszt. Beiratások az egész szünidő alatt eszközöltetnek. Kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve megküldöm az idei iskolai értesítőt. Intézetem 15 év óta áll fenn. A leveleket ily czim alatt kérem: Fekete József ny. főgimn. tanár, magán-főgimnáziuma és nevelő- intézete. Budapest, I. kér., Krisztinaváros, Város- major-utcza 4.

Uj vállalat. Jancsik János ur, aki a Buda

II. kér. török-utczai Taberman Gusztáv-féle épület s diszmü-lakatos s bádogosmunkákat előállító üzletnek tiz óv óta általános becsülésnek s bizalomnak örvendő kereskedelmi vezetője volt, e czégből kilépett és szakértő társakkal egyesülve uj hasonló vállalatot alapított ugyancsak a II. kerületi török-utczában 42. szám alatt. Az uj czég czime „Rang, Jancsik és társuk épület és diszmü-lakatos- és bádogos-munkák, légszesz, vízvezeték, fűtés- és csatornázási berendezések é p i t ő-t e 1 e p e“. Az uj czéget, melynek tagjai szorgalmas, törekvő, megbízható s szakmájukat alaposan értő emberek s akik a munka tökéletességét a munka jutányosságával szándékoznak öeszekötni, melegen ajánljuk lapunk közönségének figyelmébe.

— A magyar helyesírás és a helyes magyarság czimű mű sajtó alá rendezésére a szükséges anyagi eszközök híján ez utón fordulok mindazokhoz, akik érdeklődnek édes hazánk nyelve iránt. Könnyen forgatható és használható könyvet szerkesztettem azok számára, akik törődnek azzal, hogy írásuk és beszédjük helyes és magyaros legyen: hogy fölvilágositásal, útbaigazítással szolgáljak. Különösen az ortográfia és a stilus rosszul értelmezett, téves vagy vitás és nehezebb pontjaival foglalkozom, hozzácsatolván egyes fontosabb ide tartozó gramatikai dolgokat is. A mű ára egy korona és 1895. szeptember 1-én fog megjelenni; ugyanekkor küldöm meg az egyes példányokat az előfizetőknek. Kérem a szives meg! rendelőket, hogy a könyvnek a kellő időben

| való megjelenhetése tekintetéből az előfizetésre