Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-21 / 29. szám
Budapest, 1895. (3) BUDA es VIDÉKE Julius 21. bályok betartása mellett az épület kiiRő részéu alkalmazott vaslépcső is van, a melyen menekülhetnek a betegek. Jövő levelemben többet. Történelmi emlékek Budán. Egy rövid esztendő választ el bennünket attól az időponttól midőn hazánk ezredéves fenállásának emlékét megünnepeljük. Ezer esztendeje immár, hogy örökös küzdelem és barcz után él e hon. Budáról, mint hazánk legrégibb és történelmi eseményekben leggazdagabb városáról a krónikák csaknem minden lapján van emlités téve; Írott emlékek ezek csupán, ma már nincs egyetlen kő sem, mely falai között lezajlott nagy horderejű mozzanatok megtörténtét igazolná. A város rohamos fejlődésével halomra dőlnek mindazok a régi házak, melyeket a törökök uralma a végpusztulástól megkímélt. Mátyás hires palotájának nyoma sincs, dicső emlékét csupán a restaurált remek templom tartja fenn és semmi más. Lapozzuk végig hazánk történetét, aligha akadunk városra, mely a múltban Budánál nevezetesebb szerepet játszott volna; de viszont nincs a világon Budát kivéve egyetlen város sem, mely hajdani fényét és dicsőségét egyetlenegy maradandó emlékművel sem tudja dokumentálni. Történelmünk kimagasló alakjainak emlékét, kik e nemzet alapításának müvében vezér szerepet játszottak, megörökítve sehol sem találjuk. Hányán valának nagy királyaink közül, kiknek neve Buda egykori dicsőségével össze forrt? Vájjon mivel fogja igazolni Buda a kiállításra özönlő idegenek előtt azoknak a momentumoknak csak egy csekély részét is, melyekről a krónikák feljegyzései tanúskodnak ? Számos szebbnél-szebb terv van kivitel alatt, azonban fájdalommal konstatálhatjuk, hogy a honalapitásnak eredetileg az alagút fölé tervezett nagy szabású emlék müvét is Pesten állítják föl. Pedig ily emlék mindenesetre exponált helyet követel a királyi és miniszterelnöki paloták tőszomszédságában méltóbb helye lett volna mint az állatkert, korcsolya csarnok, ártézi kút és földalatti vasút állomása mellett. Ne keseregjünk azonban oly dolgok fölött, melyeknek megváltoztatása immár lehetetlen. A várbeli házak falába illesztett néhány emléktáblán kívül semmink sincs, a kiket a kíváncsiság vagy a hazafias ihlet a várba felvezet olvassuk el a megfakult betűket áhítattal és tűnődjenek Buda hajdankori fényén és dicsőségén. A bástyasétány számos eseménynek volt szinhelye, azt hiszem esztétikai szempontból sem esnék kifogás alá, ha e sétányon történelmi mellszobrok egész sorozatát állittauák fel. Ily szobormüvek elkészítése nem igényel nagy költséget és ha a társadalom köréből kiinduló mozgalom ezt az eszmét falkarolná, talán megérnénk, hogy a milleniumra Buda sem lenne teljesen elfelejtve. Wladár Róbert. Zöld párt — Fekete párt. (A szent-endrei hitközségi életből.) A „Buda és Vidéke“ a múlt hónapban hittani, történeti és szépirodalmi tekintetben, tudományos képzettségre valló személytől, szépen összeállított három érdekes czikket közölt a szent-endrei római kath. iskoláról. Hogy a kath. papság, a város, vagy az ottani hitközség, az ottani állapotok hű. leírása után is, bezárt szemekkel, összetett kezekkel fogja e nézni a nyomorúságos állapotokat, azt eddig sokan, az ismeretes huzavonásból és lappangó összebuvásból magyarázzák ki. Daczára annak, hogy a fenti három közlemény első része, ezelőtt egy hónappal jelent meg, az eddig tapasztalt hallgatagság és mit- semtevés azt mutatja, hogy a hitközség és a tanügy élén magokat ragyogtatni és bámultatni akarók: indulni és tenni épenséggel nem akarnak. Hajlítható a vessző, feszíthető a húr, — de ha fává lett a vessző: eltörik, ha a húr tulfeszitetett: elszakad. A gyermekekkel megáldott szülők valóban nemes türelmének volt eddig határa, — a hitközség 3600 lelket számláló tagjából 3550 személy (Zöld párt) éveken keresztül küzd, a feketepárttól reá túlságos nagy arányban kivetett adó, hűtlen kezelés, rendetlenség, önkény és hanyagság ellenében. Határozottan állítható, hogy a zöld párt szent és nemes, méltó és törvényes követelése, végre valahára a nyilvánosság elé is kerülhet. Terjedelmes kérvénybe foglaltak minden, a hitközség adófizetőinek dicséretre érdemes nagyfokú türelme nemsokára, a megkövetelt jobb fordulatot veszi. Állításomat a feltétlen hitelt követelő iratok bizonyítják. A feketepárt, amelynek alig egy 21 har- czosa van már jelenleg, kardemelés nélkül is futva futhat attól a most már bevégzett irásbani küzdelemtől, amelyet a zöldpárt e napokban, bár eddig hallgatagon ugyan, de mégis győzelemmel kivívott. A döntő ütközet napja csak hetek kérdése. Addig is mikor és hogyan fog a szülői türelem egy borzasztó kiáltást hallatni, — mikor és miképen fog a zöldpárt lappangó tüzet képező oczeanja kiemelkedni: ezeket a feketepárt most már megrémült] minisztériuma sem tudja. Továbbá: a feketepárt az ő önkényes kormányzatával, kézelfoghatólag megmutatta azt is, hogy az úgyis többnyire farizeusokból álló vallásos tömegtől tanúsított hitbuzgóság hanyatlására sietve sietett. Pünkösd ünnepein történt az ugyanis, hogy a kath. templomnál 400 baptista proclamatió, a kath. hívők között szétosztatott, azokat a nép olvassa és mondhatni, hogy négy hét lefolyása alatt 2000 ka- tholikus kész a baptistákhoz áttérni. A magyarországi kath. papságnak, eddig a hitkérdésekben elfoglalt álláspontja megköveteli rögtön és rögtön azt 1. hogy Szent-Endrén is azonnal felemelje, a hitközség minden egyes tagját teljesen megnyugtató papi szavait, — 2. a hitközség ügyeit vezetők helyébe azonnal, vallásos, bizalmat érdemlő és önzetlen férfiakat választasson, — 3. mert a vallásosság főképen a fariseusok sajátjává vált hitünk megóvása és ujabbi emelésére haladéktalanul indézkedjék, — 4. Szent-Endrére a kisebb szerzetesrendek felszentelt papjaiból egy vallásos, tudományos, tapasztalt, idős és bárkitől meg nem vesztegethető szerzetesatyát mielőbb küldeni és őt, a hitközség jövendő észrevételeinek meghallgatása után, továbbra is otthagyni. A legtöbb esetben csak a gazdagulásnak, kényelemnek és jobb parochiáért való töpreu- kedésnek élő, világi papokból küldött plébánosok kormányzása alatt, e hittől reménytől és szeretettől is már talán megfosztott hitközség, a legcsekélyebb jobb fordulatot sem várhatja. Csakis a fenti kellékekkel ellátott szerzetesatyák szerezhetik vissza e hitközség önkormányzatát, egyúttal megőrizheti vallásosságát, amely ma már romlik és betegeskedik, hanyatlik dűl és haldoklik. A magy. kir, Ferencz József nevelő intézet. Az iskolák ajtai bezáródtak. Tanárok és tanítványok vakáczióznak. A tanulók közül, a ki tehetségével és szorgalmával eredménynyel fejezte be az évet, most szülőinek meleg szere- tetétől körülvéve a jól kiérdemelt szabadságot élvezi. Mindenesetre a tanügy szempontjából meg- bec3ülhetetlenek azok az értesítők, a melyeket az egyes tanintézetek, gymnáziumok és iskolák nyomtatásban kiadnak. Sok becses anyagot szolgáltatnak, s pontos statisztikai adataiknál fogva a közművelődés zsinórmértékei is egyúttal. A budai oldalon levő iskolák értesítőjét sorba vesszük, s megkezdjük a budapesti II. kér. kir. kath. főgymnáziummal kapcsolatos magy. királyi Ferencz József nevlő-intézett el, melynek értesítőjét az 1894 és 95-ik tanévről dr. Erődi Béla kir. tanácsos és nevelő-intézeti kormányzó állította össze. Az értesítő igen díszes kiállításban került ki a Franklin-társulat könyvnyomdájából s czim- lapja a főgymnázium épületét mutatja. Mindjárt bevezető czikkében a nevelő- intézet egy évi története van leírva, a melyben el van mondva, hogy ez évben az intézet fennállásának hatodik évébe lépett. A Ferencz-József nevelő-intézetnek a múlt évben legjelentősebb eseménye az volt, hogy Csáky Albin gróf mint az intézet nagynevű alapitója s vallás és közoktatásügyi miniszter otthagyta székét s vele együtt a nevelő-intézet vezetését. De utódja, Eötvös Lóránd báró nem kisebb buzgalommal karolta fél az intézetet, s jelenleg Wlassics Gyula dr. vallás és közoktatási miniszter meleg érdeklődéssel és jóakarattal viseltetik iránta, a melynek ily rövid idő alatt is számos jelét adta. Az értesítő azután felsorolja a nevelő- intézet személyzetét, a nevelőket, az ismétlő tanárokat, rendkívüli tanárokat, az intézeti orvosokat, végül közli a növendékek névsorát. Az összes tanulók száma 53 volt, a tanároké 22. Az értesítőnek egyik legérdekesebb része a növendékek testi fejlődésének részletes kimutatása az 1894—95. évben. Az év elejétől kezdve a tanév bezárásáig fel van sorolva alapos mérések után, hogy az egyes növendékek testileg miként fejlődtek. A test magassága, a balkar körülete, a mellkas mérete, a test súlya, a karizomzat erőképessége, a láb- izomzat erőképessége, a testi erő gyarapodása mind-mind a legpontosabb méretek után tabel- lárisan vau összeállítva, a mely világot vet a növendékek egészségi állapotára és fejlődésére. A nevelő-intézet az elmúlt iskolai évben igen sok megtisztelő látogatásban részesült. Deczember 11-én Eötvös Lóránd báró, az akkori vallás és közoktatásügyi miniszter szerencséltette a nevelő-intézet lovaglási vizsgálatát. Május 15-én dr. W 1 a s s i c s Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter látogatta meg váratlanul a nevelő-intézetet dr. Klamarik János miniszteri tanácsos kíséretében. Zsilinszky Mihály államtitkár pedig két ízben volt már az intézetben s minden látogatásakor behatóan megvizsgálta az intézet fölszerelését és belső életét. Meglátogatták továbbá az intézetet a növendékek szülőin s a kapcsolatos főgymnasium tanárain kívül: Kállay Béniné, a közös pénzügyminiszter neje, Ruttkayné Kossuth Lujza, báró Kemény Kálmán főispán, Than Károly főrendiházi tag, Apponyi Albert gróf, Vermes Béla ifj. Ábrányi Kornél orsz. képviselők, dr. Stephanides Henrik, Tomcsányi Mór és Szent- Iványi Gyula kúriai bírák, Kvassay István, Bárczy István, Leövey Sándor, Szalay Imre miniszteri tanácsosok, Heinrich Gusztáv, Schol+z ágost, Becker Ágost Fülöp egyetemi tanárok, Sevics Milán belgrádi gymnasiumi tanár, Vézin- ger Károly apátplébános, Szily Kálmán akadémiai főtitkár, Hofer Kárnly főigazgató, Volf György, Joó István, Zorkóczy Sámuel, Fináczy Ernő, Janky Károly, gymnasiumi igazgatók, Feszty Árpád festőművész, dr. Harrach József, dr. Demeczky Mihály, Wagner Alajos, Molnár István, Senédi Lajos, Várkonyi Endre tanárok stb. Szóval a Ferencz-József nevelő-intézet, Magyarország elsőrangú intézete és Dr. Erődi Béla kormányzó vezetése alatt s a kitűnő tanári erők mellett nagyon természetesnek is tudjuk, hogy a növendékek kiképzése körül a legsikeresebb eredményt tud felmutatni. Budapesti m. királyi kertészeti tanintézet. A következő tanév elejével kezid meg a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet működésének második évfolyamát. A földmiveléstigyi m. kir. Miniszter főfelügyelete alatt álló intézet főczélja a kertészeti szakoktatás lévén, az intézeten rendszeresített kertészképző tanfolyam feladata : kellő előképzettséggel belépő ifjakat a kertészet összes ágaiban, valamint a modern szőlőmivelésben is teljesen kiképezni továbbá elméletileg s gyakorlatilag egyaránt képzett kertészeket, szőlő- és faiskolakezelőket, vándor- és szaktanítókat nevelni. E tanfolyam három évig tart s hat félévre oszlik. A tanév mindenkor szeptember 15-én kezdődik s a következő év ugyanazon
