Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-23 / 25. szám

Budapest 1895. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 23. iskolák, étel- és ital-nemüek, vágóhidak, mészár­székek, boltok és korcsmák vizsgálatai rendesen eszközöltettek. A köztisztaság kielégitő ugyan, de e téren még sok a kivánni való. Emlitést érdemel, hogy a múlt év deczember hó 3-ik napján megejtett választás alkalmával a borosjenő-ürömi köz­egészségi körbe körorvosul Di\ Glück Soma, egyetemes orvos-tudor lett egyhangúlag meg­választva, a ki községünkben székel és jó hír­nevének örvend. Állategészségügy. Az állategészségi alapot kedvező volt s a Pomázon székelő körállatorvos heti látogatását pontosan teljesítette. A közöslegelőre hajtás előtt a községi marha-állomány megszámláltatván, összeiratott: 126 ló, 272 szarvasmarha, 185 sertés és 25 kecske; ezek között volt tenyészképes apaállat: 3 bika és 2 kan. Az összeirt 76 kutya között volt 2 luxus-, 3 vadász-, 3 pásztor-, 3 mészáros- és 65 ház­őrző- eb. A befolyt ebadó összege 35 frt; a hátralékos 11 frt pedig törlésre javasoltatott. Marhalevelekben: kiadatott az elmúlt év folyamán 174 darab 5 krajczáros és 223 darab 3 krajczáros, összesen tehát 397 darab; tulaj­donjogi átruházás pedig 161 esetben volt. A helybeli közvágó hidra került: 53 tehén, 18 borjú, 42 sertés és 12 bárány, me­lyeknek húsa azonban csak részben bocsáttatott itt áruba; egyrósze származási igazolványnyal ellátva idegen községekbe szállíttatott. IV. Közmiveltidési állapot. Az 1893—4-iki tanévre összeiratott; 3—5 éves ovodaköteles 37 fiú, 41 leány, összesen 78; 6 —11 éves mindennapi tanköteles 75 fiú, 95 leány, összesen 170; és 12—14 éves ismétlő tanköteles 31 fiú, 35 leány, összesen 66. A mindennapi tanköteles gyermekek fent- irt nagyszáma is indokolja a politikai község­nek azt a nemes elhatározását, mely szerint ez a bár felekezeti jellegű és patronátusi ellátás­ban részesülő hitközségi iskolában az egyetlen kántortanito által vezetett vegyes osztály mellé még egy osztály felállítását és berendezését valamint második tanítói állás szervezését ter­vezte, mely tervét az 1894. évi őszi közgyűlé­sében, az 1895. évi költségvetés tárgyalása alkalmával meg is valósította. Az oktatásban eljárt általános eredmény az elmúlt tanévben kielégitő, az iskola látogatás pedig tűrhető volt; a mulasztások igazolása körül azonban némi hanyagság tapasztaltatott, s igy az igazolatlanul mulasztott gyermekek szülői ellen a dorgáláson kívül egyes esetekben a törvényszabta pénz birság volt kirovandó. Kisdedóvó intézet, illetőleg gyermekmenház felállítása nem a lakosság közönyén, mint inkább anyagi szegénységén múlik. B) Társadalmi viszonyok. Egyesületek községünk területén 1894-ben sem nem léteztek, sem nem létesültek. Sem gazdasági, sem közmivelődési, sem közerkölcsi, sem pedig erkölcsnemesitő! Oka ennek talán a székes-főváros közelsége a soknál is több kétes hirü köreivel és intéze­teivel. Épen azért közlakosságunk még a hírét sem szereti a társulásnak vagy szövetkezésnek. Tény, hogyha már gyakran megcsalódtunk, elvégre még önmagunkban sem bízunk többé?! Pedig nálunk szükséges volna egy kis korporativ szellemet ébreszteni, szükséges volna a kumulativ működés: részint társadalmi, részint pedig közművelődési tekintetekből. A társulás­ban rejli a társadalom ereje, s a község közön­ségének egyetértése, összetartása, tömörülése, valamint bizonyos testületté való egyesülése csakis üdvös kihatással lehetne közéletünkre. Egy önkéntes tűzoltó egyesület tüzrendé- szeti, egy önsegélyző hitelszövetkezet közgazda- sági, és egy társaskör létesítése pedid társadalmi és közmivelődési tekintetekből nemcsak kívána­tos, de okvetlen szükséges. Községünk kicsiny, jómagunk pedig keve­sen vagyunk benne ; tehát értsünk egyet, tart­sunk össze. Egyesült erővel többet tehetünk, mint egyenként széttagozva ! (Folyt, követ.) Különfélék. — Szerkesztőnket igazi, mély fáj­dalom érte, mert szeretett nejét e hó 19-én délután 5 órakor elvesztette. A hűséges hitvestárs, az önfeláldozó anya Istenéhez tért. Az orvosi tudomány nem segithetett, a gondos ápolás, a férj minden szeretete, az ismerősök vigasztalása nem adhatta őt vissza többé. Sokan vagyunk, kik szerkesztőnk lapja mellé sorakoztunk, és mindnyájunkat gyász fogott el a leverő hir hallatára. Bánatában, szomorúságában, örömében annyi éveken át osztozunk; mi, kik önzet­lenül szeretjük és tiszteljük azt a férfit, kí 25 éve munkása az irodalomnak. Az ő gyászában mi o?ztozunk elsősor­ban, kik barátai vagyunk és kipróbáltuk, és ismerni tanultuk páratlanul nemes lelkét. Megszomorodva álltuk körül a nyugo­vóra tért porhüvelyt: a feleséget, az édes anyát, a ki már megpihent. Fájdalmai megenyhültek, de a ki sze­retetteljes gondjaival nem gondozza tovább az itt maradtakat. Barátainknak, ismerőseinknek és lapunk olvasó közönségének a mikor szerkesztőnket ért e nagy csapást köztudomásra adjuk, — bizonyára velünk osztoznak a részvétben. Vigasztalni meg sem kíséreljük, mert szó és irás vajmi kevés erre a fájdalomra, és csak az Istenben vetett erős hit és a halha­tatlanság tudata ad megnyugvást. Szerkesztőnknek és árváinak könnyeit szárítsa fel a Gondviselés, és az elhunyt hitvestársnak, a jóságos, önfeláldozó és gon­dos anyának legyen siri álma édesen csendes és enyhetadó. Temetése e hó 21-én volt a német­völgyi temető halottasházából nagy és díszes közönség részvevése mellett. Eljöttek a jó barátok és ismerősök a végtisztességre, hogy végbucsut mondjanak a szeretett hitvestársnak. Délután 4 órakor megjelent dr. König Gusztáv pápai kamarás s krisztinavárosi káplán s megkezdte a beszentelést. A férj a fájdalomtól megroskadva két kis árvája mel­lett állott és a midőn dr. Könignek ajkán ezt az egész világot megrázó: „Circum dederunt me, multis dolores . . . elhangzott nem maradt szem köny nélkül. Ezután igazi mélységgel s magasan szárnyaló imát mon­dott és ezzel a szertartás véget ért. A rózsa- koszorúkkal borított koporsót a gyászkocsira tették s hosszú kocsisorral megindult a me­net a farkasvölgyi temető felé. Itt dr. K ö- n i g még egyszer beszentelte és megáldotta az elhunytat s elmondott imájával a mint megkapta a szivet, úgy meg is enyhítette. Ezután leeresztették a koporsót, a hol most már mindszenti Erdélyi Gyuláné örök álmát alussza. Békesség legyen vele! A szerkesztőség. — A hülyék vizsgája. Lapunk volt az első, a mely e humánus intézetre felhívta a közönség figyelmét. Lapunk volt három évi czikluson keresztül, a mely a záróvizsgáról beszámolt, hogy a F r i m m-féle intézetet vagy a főváros tulajdonába kell venni, vagy államo­sítani. Hiszen hülyék vannak szerte-széjjel az országban. Odöngenek az utczákon, s gunytárgyai a játszó gyermekeknek. Megsajog az ember szive, a mikor az ilyen beszámíthatatlan, bár lélekkel biró teremtéssel találkozunk. És arczun- kat megvilágítja az öröm, ha tudjuk azt, hogy van egy intézet, itt a budai oldalon, hol szak­képzett tanárok, a nevelés tudományával embert alkotni abból a természet által megtévesztett fényből, a mely mégis csak isten számára alkottatott. Ki ne győződött volna már meg arról, mit csinálnak a szeren­csétlen elhagyott hülyék és gyengeelméjüek ott Budán a Dr. Frim-féle intézetben ? Húsz éve áll fönn az intézet s évröl-évre több ered­ményt mutat fel. A napokban tartották az intézetben az évzáró vizsgát, ott volt a kormány részéről Braidsver József és Roboz J., az ember­baráti intézetek felügyelője, az I. kér. iskolaszék és nagyszámú közönség. Dr. Frim újra bebizo­nyította, hogy mit érhet el az ember kitartás­sal és szeretettel. Az óvodában Kis Emma óvónő és munkatanitóné kezdte meg a vizsgát; ott látni, hogy kell e szerencsétleneknek az alapot megadni. Az alsó osztályt, hol már írni, olvasni és az elemi alsó osztály tárgyait tanulják, Bárt- fai J. tanító mutatta be; a felsőbb osztályban pedig Kaposvári J. tanító mutatott fel meglepő eredményt. A növendékek feleletei és dolgozatai bármely népiskolai tanulóival versenyeznek. Dr. Frim igazgató rövid beszédében Jesovits László és Valent Ételtől búcsúzott el, kik az intézetet elhagyják és átlépnek a nyilvános iskolába. Valent Etel búcsúszava mindenkit meghatott. A sikeres vizsga után a növendékek az udvarban tornáztak, a vendégek nagyobb része az intézet czélszerü berendezését és a csinos kézimunka kiállítást tekintette meg. A II. kér. kath. fő gymnasium nagy napjai. Jelen hó 10, 11, 12 és 14-én voltak a II. kér. gymnásiumban az érettségi vizsgálatok. A szóbeli vizsgálatok elég jó ered­ménynyel folytak le, a mennyiben csak két tanulót vetettek vissza egy évre. Kitüoő, jeles eredménynyel tették le az érettségi vizsgálatot: Heler Henrik, az osztály egyik jeles növendék; Batthnyáni Ervin gróf, ki mint magántanuló tett kitűnő vizsgálatot; Tarányi Fereucz, ki a Ferencz-József nevelőintézetnek volt legszorgal­masabb tanítványa ; Ujváry Aladár, az intézet­nek kezdettől fogva legtehetségesebb tagja és végre Vojnovich Géza, ki mint önképzőköri el­nök is szerzett érdemeket magának. Hazánknak, de az egész monarchiának is ez első intézete méltán megérdemli a dicséretet, mikor az or­szágnak jeles és derék polgárokat nevel. Dr. Erődy Béla tankerületi főigazgató, ki mint kormánybiztos szerepelt, a legnagyobb megelé­gedését fejezte ki az érettségit tett tanulók előmenetele felett. Az ifjak tanárai és a vizs­gáló bizottság tagjai voltak: Lutter János igaz­gató ; Szerelemhegyi Tivadar osztályfőnök; Varga Ottó, dr. Griesbach Ágost, Mialovich Mór, dr. Lechner László, Reményi Ede tanárok. Matiné. Díszes és nagyszámú közönség gvült össze e héten a Vigadó kistermében, hogy a Sipos Antal magánzeneakadémiáját vég­zett növendékeinek játékát meghallgassák. A közreműködők: Cziegler Ella, Dietrich Anna, Ladányi Sarolta, Literátv Judith és Nagy Lilla. Liszt, Rubinstein, Wagner, Siposs, Ábrányi és Tausig müveiből játszottak s mindannyian jól megérdemelt tapsokban részesültek. Gyxnnasiumi értesítés. Az I. kér. (krisztinavárosi) kir. kath. gymnasium igazgató­sága lapunk utján értesíti az érdekelt szülőket, hogy az intézetbe való felvételek (beiratások) a folyó iskolai év végén fognak eszközöltetni a következő sorrendben: junius 30-án és julius 1-én az I. osztályba, jul. 2-án a II., jul. 3-án a III. és jul. 4-én az ujan megnyitandó IV-ik osztályba. Szeptember 1-3. napjain utólagosan , csak annyiban történik még felvétel, a mennyi­ben valamelyik osztályban lesz még üres hely. A fönt nevezett intézet körébe a felsőbb tan­ügyi hatóság korábbi rendelkezése szerint azok a növendékek fognak tartozni, kiknek szülei a Linczi-lépcsötől kezdve a Batthyány-, Fazekas-, Csalogány-, Medve- és Vitéz-utczákon át húzódó vonaltól éjszakra, a Logody-utczától nyugatra, s a Szarvas-tértől a Virág Benedek-, Kökény- és Döbrentei-utczákon át a Rudas-fürdőig hú­zódó vonalról délre eső városrészekben laknak. Közelebbi felvilágosítás dr. B adits Ferencz intézeti igazgatónál (I Várfok-utcza 14. szám.) szerezhető s a jun. 29-én kiadandó gyimnasi- umi Értesítő utolsó fejezetében lesz található. A budapesti lipótvárosi taka­rékpénztár részvénytársaság megtar­totta e napokban alakuló közgyűlését Hüttl Tivadar elnöklete alatt, a ki konstatálta, hogy 2255 részvény van képviselve 475 szava­zattal, tehát a közgyűlés határozatképes. Miu­tán dr. Gaszner Béla kir közjegysö hivatalosan konstatálta, hogy az egy millió frtnyi rész- | vénytőke teljesen jegyezve s abból 300.000 frt jj a bankegyesületnél befizetve van, tárgyalás alá

Next

/
Thumbnails
Contents