Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-23 / 25. szám
Budapest 1895. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 23. \ felé a szél is és igy a szép reményekre jogosító vetések közt kényelmes volt az ut egészen Török-Bálintig, de vágyódott is mindenki elérni azt a török-bálinti vendéglőt, melyben a vacsora volt elfogyasztandó, mihez hozzáülve megszólalt a törökbálinti első vonós banda, melyre nem lehet ugyan elmondani, hogy hires, de a mozgásra mindig hajlandó turistáknak elég jó volt arra, hogy hatása alatt tánczra perdüljenek, közben jött egy pár jó nóta is, igy aztán szó sem lehetett többé arról, hogy a 9 órai vonathoz odajussanak, az utolsó vonattal indult aztán haza a társaság. A kirándulásból a tanulság az, hogy a kedvezőtlen időtől nem szabad megijedni, mert meglehet csinálni egy kirándulást felhős, szeles időben is eső nélkül, de fontosabb tanulság ebből az, hogy egy olyan kedves és szeretre- méltó nő, mint Tiringer Béláné úrnő, ha az utakat ismeri bátran magára vállalhatja a vezetést, sőt jó is, ha ilyen vállalkozó úrnők akadnak, mert az nem csak a kirándulás sikerét biztosítja, de mindig megteremti azt a jókedvet is, mely a kirándulásoknak egyik fűszere, az uttörésre vállalkozó első vezetőnő el is nyerte illő jutalmát, mert a társaság nem csak megelégedett az ő vezetésével de a szó szoros értelmében lelkesedett vezére mellett. Ez a kirándulás, illetve gyalogolás nem ért még véget Török-Bálinton, mert az utolsó vonat, mely a társaságot a székes-fővárosba visszahozta — nagy késéssel érkezett be, igy a kelenföldi állomáson átszállani akaró turisták elől a déli vasút utolsó vonata elment, az átszállás nem történhetett meg és a társaság együtt maradt — egy tömegben és gyalogszerrel indult a keleti pályaháztól be a városba és csak a népszínháznál kezdett oszladozni, úgy hogy a budaiak csak éjfélután érkeztek haza. A milyen szép és kellemes kirándulás volt az urnapi épen olyan kedvezőtlenül ütött be a múlt vasárnapi kirándulás Pomázra innen Csikóvár, Dömörkapu, Kőhegy érintésével Szent- Éndrére, mindössze tizen indultak el, de alig értek a Csikóvárra, megeredtek az egek csatornái és a kis csapat öt órai gyalogolás után teljesen átázva érkezett Szent-Endrére, természetes, hogy a délutáni csatlakozásból ilyen körülmények közt semmi sem lett, valamint elmaradt a szentendrei turista-vendéglőben — Gilitzernél — tervezett táncz is, de nem maradt el a kedély és a jó hangulat, mert alig hogy kiderült az idő előkerült a fotografáló gép, hogy az átázott csoportot ez állapotában megörökítse. Ma is van egy kis, de szép kirándulás, mely alkalomra a turisták délután 4 órakor a zugligeti végállomáshoz adtak egymásnak találkozót, honnan a Remete-uton és a Szép juhásznő érintésével a Hárshegyre mennek, innen leszállás a Lipótmezőre, ott társas uzsonna és ennek befejezésével indulás haza, az egész csak három órai gyalogolást vesz igénybe, de annál érdekesebb lesz a Péter-Pál napi kirándulás, mely már 28-án veszi kezdetét, és pedig indulás 28-án délután 6 óra 30 perczkor a magyar kir. államvasutak nyugati pályaházából Verőczére, innen másnap reggel kocsin Nógrádon át Diós- Jenőre, innen gyalog a drégelyi várromhoz és onnan a honti szakadékok érintésével Ipolyságra, e napon a gyalogolás 7 óra hosszán tart és élelmezésről kiki maga gondoskodik. Ipolyságon a turista-társaság a legszivélyesebb fogadtatásban szokott részesülni, igy ha nincs is tervbe véve, egészen bizonyos, hogy a 7 órai gyalogolás után nem fog a pihenő mindjárt bekövetkezni és lesz egy kis mulatság, de azért a vezető Jász Géza erősen bizik abban, hogy a programm teljesen be lesz tartva és hogy a társaság 30-án eljut Esztergomba is, honnan hajón jön vissza Budapestre. A vasúti és hajójegy ára összesen 1 frt 7ü krt tesz ki. Miután ezen kirándulást illetőleg az éjjeli szállásokról előre kell gondoskodni, szükséges, hogy a résztvenni kívánók az egyesület helyiségeiben (IV. kér. Rózsatér 5. sz.) előzetesen és pedig már 26-án este 8 óráig jelentkezzenek, a később jelentkezők vagy azok kik egyáltalán nem jelentkeznek — szintén résztvehet- nek ezen kirándulásban, de ezeknek éjjeli elszállásolásáról a vezető előzetesen nem gondoskodik, bár teljes igyekezettel azon lesz, hogy fennakadás ne legyen, mindenesetre kívánatos az is, hogy a viszonyokkal nem eléggé ismerős azon turisták, kik ezen kirándulásra vállalkoznak az egyesületi helyiségben — hol a hivatalos órák naponként délután 6—8 óra közt tartatnak és a hol a kirándulást megelőző napon ugyanezen időben a vezető is jelen lesz — előzetesen tudakozódjanak. A magyar turista-egyesület egészen azon az utón halad, melyen az eddigi mulasztásokat pótolni lehet és az ezredéves kiállítás tartama alatt a székesfővárosi rendezőbizottság megkeresése folytán alkalmat fog szolgáltatni az idegeneknek, hogy a székes főváros és a szomszédos vármegyék regényes — turistikai, vagy történelmi szemportból érdekes és nevezetes helyeit meglátogassák. E tárgyban a kirándulási bizottság legközelebb ülést tartott és elhatározta, hogy a meghívást elfogadva igyekezni fog jövő évi kirándulási programmját még ezen év folyamán összeállítani, mely összeállításnál alkalmazkodni fog a kiállítási rendezőbizottság kívánságaihoz de ezen kívül gondoskodik arról is, hogy egyes esetekben és a szükséghez képest programmon kivitl is rendez- tessenek ilyen kirándulások. Jegyzők életrajza, (Kérelem a községi, kör- és oki. segéd-, valamint az adóügyi, másod- és aljegyző urakhoz !) Négyezerkétszázkilenczvennyolcz tagból áll a mi gárdánk, a magyarországi községi és kör jegyzők kara. Ez a jegyzői kar évek hosszú során át lázas tevékenységet fejt ki társadalmilag véve úgy, mint irodalmikig is. 4 sajtóban, a társadalmi sorakozás terén, a vidéki egyletek alapításában, a közigazgatási szaksajtó létesítésében, a községi közigazgatás és a jegyzői kar létkérdéseinek megvitatásában úgy, mint pályakérdések kitűzésében e gárda vezérkara, értelmiségének java, nem kicsinylendő érdemeket szerzett olyannyira, hogy a közvélemény érdeklődése mindinkább fokozódik a jegyzők ügye iránt. Mindezekre való tekintetből elhatároztuk magunkat »a magyar jegyzők élete és munkái« czim alatt egy oly lexicális munkának megírására, mely a magyarországi jegyzők életrajzát és munkásságát lehetőleg teljesen magában fog- lalandja. Kérjük tehát t. Kartársainkat, hogy önéletrajzi adataik: nevezték-, kereszt- és előne- vük, születési helyük és idejük, vallásuk, családi állapotuk, jelenlegi állásuk, iskolai képzettségük, törvényes minősítésük, nyelv- ismeretük, közszolgálati idejük és minőségük, társadalmi és irodalmi működésűk, továbbá szüleinek neve, sorsa s egyébb felemlítendő észrevételek közlése által nekünk nehéz feladatunk teljesítésében segedelmet nyújtani szíveskedjenek. Az elhalt vagy más pályára átlépett kartársak esetleg ismert életrajzi adatainak közlése munkásságuknak ismertetése szintén kéretik. A tárgyunkra vonatkozással biró vidéki lapok, folyóiratok, évkönyvek és egyébb nyomtatványok, mint pl. gyászjelentések, családi értesítők, stb. betekintésre való megküldését azzal kérjük, hogy azokat vett használat után, kívánatra köszönettel visszaszármaztatjuk. A vállalatunk szellemi részét illető közlemények legkésőbb f. é. augusztus hó végéig Navarra József, községi Jegyző czimére küldendők Borosjenőre, u. p. Üröm, Pestmegyében. Kérésünket megújítva, maradtunk kartársi üdvözlettel Borosjenőn, 1895 évi május havában. N a- varra József, s. k. községi jegyző, a „Buda és Vidéke“ munkatársa. Hegedűs János s. k. megyei aljegyző, a „Községi Közigazgatás“ szerkesztője. Egy év a borosjenőí közéletből. Borosjenő község képviselő-testülete f. é. április hó 18-án tartotta ez évi rendes tavaszi közgyűlését, melynek tárgysorozata volt: 1. Az 1894. évi köz- és szegény pénztári számadások megvizsgálása; főtisztelendő Weicher Miklós, ürömi b.-plébános (mint a törvényhatóság részéről kiküldött számvizsgáló) elnöklete alatt; 2. Községi-jegyző évi jelentése a község 1894. évi ügyviteléről; 3. Megyehatósági szabályrendeletek kihirdetése. 4. Inditványok. Az 1894-ik évről vezetett számadások rendben találtatván, elfogadva első fokulag jóváhagyattak. A napirend 2-ik tárgyát, Navarra József, községi jegyzőnek ügyviteli jelentését, következőkben adjuk : T. közgyűlés! Szervezési szabályrendeletünk 27-ik §-a értelmében a községi elöljáróság hivatalos eljárásáról, valamint a községi életben történt minden nevezetesebb eseményekről és mozzanatokról a képviselő-testületnek évenként jelentést tenni köteles. Nem kutatom, hogy a múltban miként lettek előterjesztve ezen évi jelentések, de részemről nem térhetek ki szervezési szabályrendeletünk idézett parancsszavának és úgy, a hogy ezt itt-létem rövidsége megengedi, legalább vázlatát ügyekszem adni községünknek 1894. évi közigazgatási, pénzügyi, nemkülönben közgazdasági és rendészeti történelmének. Midőn ezt teszem, kötelességet vélek teljesíteni; s igy, ha talán szokatlan, vagy épen ismeretlen dolgot művelnék, ne gyanúsítsanak feltűnni vágyó viszketegséggel vagy népszerűség hajbászással. A fennebb idézett szabályrendelet intézkedésén kívül más okok is késztettek, illetőleg kényszeritettek évi jelentésem megtételére ; — jelesül pedig az, hogy a község közönségével megismertessem községünk beligazgatását és háztartását, hogy az elöljáróság tevékenységét bárki is alapos birálat alá vehesse, különösen pedig, hogy alkalom és mód adassák a községi képviseletnek, a törvényeinkben biztosított ellenőrzési jogát hathatósan gyakorolni és hogy mindenki belássa, miszerint a községi elöljárókat nehéz feladatuk teljesítésében segíteni, támogatni kell, nem pedig akadályokat gördíteni az amúgy is rögös közpályájuk elé ! Mert az elöljárók ügybuzgalma, részrebaj- latlan tevékenysége és odaadó, sőt önfeláldozó kötelességérzete is kárba vész, ha a község egyeteme, képviselete és közönsége részéről méltó segítséget és támogatást nem nyernek... Ennyit általánosságban bevezetésül, s most áttérhetünk a részletekre. I. Népesedési mozgalom. Az 1894. év első feléről hiteles alapul elfogadható, hivatalból gyűjtött adataink nincsenek. A második félévben született 17 fiú, 14 leány, összesen 31; meghalt 14 fi-, 10 nőnemű, összesen 24. E szerint a község népessége az 1894. év második felében 7 lélekkel szaporodott. II. Közegészség. Hogy mennyivel volt kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb községünkben a közegészségügyi állapot 1894-ben, az 1893-ikihez képest, azt illetékes birálat alá venni annál nehezebb, mert magam csak deczember közepe táján jöttem ide, tehát megfigyelésen alapuló személyes tapasztalatom még nincsen, és minthogy az elmúlt év legnagyobb részén át a körorvosi állás betöltve nem volt, illetőleg: minthogy a helyettes körorvosok személyében előfordult gyakori változások a nyilvántartást szerfelett megnehezítették, ennélfogva e helyütt csak annak egyszerű konstatálására szorítkozhatunk, hogy a közegészségi viszonyok a múlt évben általában véve kedvezők voltak. Járványosán egyetlen betegség sem uralkodott. A védhimlő-ojtás sikerrel foganatosíttatott. Bár határunkban a múlt év utolsó havában egy ismeretlen férfi hullája találtatott, még is, minthogy azon külerőszak nyomai megállapíthatók nem voltak és az akasztásból öngyilkosság esete fenn forogni látszott. Orvosrendőri vagy törvényszéki, bonczolás nem eszközöltetett. Dajkaságban levő gyermekek nem voltak. Egyéb orvos-rendőri eljárások, mint
