Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-23 / 25. szám
Budapest, 1895. IV. évfolyam 25. sz. Vasárnap, juntas 23. BUDA ES VIDÉKÉ KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EEDÉLTI G-TI7L^. KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér. Alkotás-utcaa 12 a. Szöke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Eltífizetézi árak: Egész évre 12 korona, fél '-vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. 1. kér., Alkotás-ntcza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Felhívás előfizetésre. „Buda és Vidéke“ érdekében folytatott küzdelmeink és munkálkodásunknak uj féléve kezdődik julius elsején. Lapunk a közönség erkölcsi és anyagi részvéténél fogva erősödik, de még nem érte el azt a szellemi szinvonalat, a melyhez eljutni buzgó óhajtásunk. Tisztességes tábor gyülekezett körülöttünk, a minket felkaroló közönséget megtisztelik azzal, hogy szavunkat meghallgatják s lapunk tekintélye barátaink tekintélyén alapul. A közönségen áll, hogy még jobban elismerjék és meghallgassák a „Buda és Vidékét.“ Szivesen veszünk minden közleményt, de az ellenvéleményt is kiadjuk, a mi által nem csak a lap tartalma élénkül, de az eszmék és fogalmak is tisztulnak. Egyetlen egy érdekkört nem szolgálunk csak a független iga z- ságot. Kerüljük a személyeskedést és nem személyekért, de elvekért harczo- lunk. Buda és vidékén annyi a kivánni való a fejlődésben úgy elvagyunk maradva, hogy személyek kultuszára nincs helyünk. Főtörekvésünk, hogy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi életnek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatunkat. Ismerőseink czim alattrajzoljuk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelepeit, községi és „A BUDA és VIDÉKE“ TARCZAJA. * Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (5) Irta: ERDÉLYI GYULA. Réty A rítus István barátomnak ! Ejnye Mihály tudta jól, hogy Káva Ferkd haragszik a papra, mert megleczkéztette azért, hogy a feleségével csak vadházasságban él. Ezért szított a nazarénnsokkal, de a szo- cziálisták felé is hajlott. Szerepelni vágyó ember volt, kereste a népszerűséget, a munkától irtózott. Benne van a főkönyvbe is, a főemberek között. Leveleket kap a főtanácstól. Tagja a nagybizottságnak. Már kétszer beszélt budapesti népgyülésen is. Padlásán voltak a szocziá- lista káték és röpiratok s mint napjaink apostolai teszik, eladta az eszméket (a nyomtatványokat) sajt alá a zsidónak. így jobban terjednek . . . Különben jó pénzért megtagadta volna a dicső elveket. Azzal kevesett törődött, hogy embertársai szegények, csak ő legyen gazdag. Ábor Ábel ellenben mindenét odaadta a szeközmüvelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlót, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel. A tárczánkban folyó regény irányából kifog tűnni az, hogy a fő- és székváros nem minden magyarul beszélője magyar. Felsoroltuk a közoktatás miniszteréhez intézett nyiltleveleinkben az irodalomnak a magyar szellem ellen el követett bűneit, regényünkben a magyar társadalom magyartalanságát színezzük. Uj előfizetőinknek azokat a számokat, melyekben a regény megjelent, díjtalanul küldjük. Lapunk erősödésének egyik feltétele az, hogy minden nyilvános helyen olvasható legyen a főváros mind a két pontján és a vidéken is. Kérjük barátainkat, hogy azt minden nyilvános helyen erélyesen kérjék, hivatkozna a magyar egyesület ajánlatára. Mutatvány számokat mindenkinek küldünk, ha valaki a „Buda és Vidéké“-t kéri Írja meg annak a nyilvános helynek, körnek, vagy üzletnek nevét, hogy azonnal megküldhessük. Kérjük barátainkat, szíveskedjenek mindenről gyorsan és röviden értesíteni és becses közleményeikkel minél gyakrabban megtisztelni. Buda Dunántúl szive. Sokszor hangoztattuk és most is hangoztatjuk. Czélunk, hogy a vidékkel szorosabb összeköttetésben lépjünk. Arra fogunk törekedni, hogy a Budán levő számos intézet életének minden génynek és szívesen élt a fűből, mint Nabugo- donozor király csak, hogy másnak jusson. KávaFerkó eladta a kenderföldjét. Legalább nincs földje, a földtelenek nem gyűlölhetik ezért. Azt biresztelte, hogy a pénzt fölküldte a központi szocziálista bizottságnak . . . Nem küldötte, mástól elvett mindent, másnak nem adott semmit. Nyilvánosan száraz kenyeret evett, titokban lakta el a pecsenyét. Ha már teljesen elfogyott a pénze, jótékony czélokra gyűjtött. Kenetteljesen szónokolt a nélkülöző Lázárok, az ügyefogyott felebarátok érdekében. Megadóztatta a nélkülözőt is é3 maga dörgött a papok és állam uzsoráskodása ellen. Élénken tudta leírni, hogy izzad a nép verejtéket és ő maga mindig pihent. Pihenését áhítat gyűjtésnek nevezte. Feje alá tette a bibliát és úgy pibengetett a mezőkön. Tarisznyájában ott volt az életnek kenyere, sava és itala. Az ital súgja neki a leczkét, a szent beszédet. Ejnye Mihály gunyoskodott is vele, melyikből viszi el ma a textust a 20-ból vagy a 40-esből. Káva Ferkó jól tudta idézni a bibliát és a csárdás beszédére csak mormolta magának: Bocsásd meg uram mert nem tudják mit cselekednek. mozzanatát közölhessük, a mi által a „Buda és Vidéke“ minél szélesebb körben terjedhessen és Buda iránt, hol a király palotája van az érdeklődést országszerte felkölthessük. Lapunk csak is az esetben felelhet meg hivatásának, ha azt Budán és vidékén minél nagyobb számban olvassák és megfelelő czikkekkel is gazdagítják. Midőn barátainknak tanúsított szívességét megköszönnénk bátrak vagyunk magunkat továbbra is jóakaratukba ajánlani azzal a kéréssel, hogy lapunk terjesztését és izmositását jó akarattal gyámolitsák. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre ....................6 „ Ne gyedévre ... 3 „ Kérjük vidéki hátrálókos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kaptak. Kiadóhivatal Budapest, I. Alkotás- ntcza 12/a. Tanulmány-ut. A »Buda és Vidéke« számára irta: Siebreich Károly, London, junius 3. A világ legnagyobb városába megérkeztem. Már harmadszor vagyok itt, s igy a tájékozás rám nézve nagy nehézségbe nem ütközik. Benn vagyok az örökös mozgásba, mely reggel nyolcz óra után kezdődik és eltart éjfélig, mikor a zeneelőadások és színházak végződnek, de ekkor — Merre van az útja Ferencz? kérde Dombor Máté a ki már megcsömörlött a varga nagyképűségétől. . . . Biz én Dombor uram, a bajlató fűzfáig megyek. Ott gyülekezik a kis bizottság és tanácskozunk az életünk sora felöl és megizen- jük az uraknak. A napokban azután egy kis ünnepet ülünk Duma György tiszteletére. — Tudtommal a nazarinusok még az ország ellenségei ellen sem emelnek fegyvert, nem perelnek perlőikkel, nem barczolnak ellenségeikkel. — De meg vagyon írva az is,, hogy ne vegyétek szó szerint az Írást. — Rossz utón van kend Ferencz. ügy látom, hogy nem a népért beszélnek-tesznek kendtek! a nazarénusságot össze keverik a néptársulással (szocziálizmus). Össze zavarják a parasztságot. Papiroson szép tételek a néptársulás elvei s ha az embernek más haza é3 más vére volna: bizony talán igazuk is lehetne. — Higyje el Dombor ur, hogy eljön az idők teljessége. — Meg lehet, hogy Isten mégegyszer elküldi a világ megváltóját, hogy haljon az emberek jóvoltáért és bűneiért, de az a templomból kizavarja a kufárokat és kalmárokat.
