Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-16 / 24. szám

Junius 16.

Budapest, 1895. (4.)

nyörkedve a holdvilág ezüstös fényétől kísértetiesen megvilágított romokban és a tiszta, derült ég megszámolhatatlan ragyogó csillagaiban, mások lenn a kabinban időzve játékokkal és csevegésekkel rövidítették meg az úgy is oly gyorsan múló pilanatokat.

A kirándulás valóban teljes mérvben sikerült. A szebbnél-szebb, bájosnál bájosabb hölgyek mulattatása nemcsak kedves kötelességük hanem élvezet volt a fiatal embereknek, kik el is követtek mindent, hogy e szép leányok a lehető legjobban mulassanak. Azt hisszük, e tekintetben panasz egyáltalában nem is lehet* a hölgyek kedves emlékkel szivükben megelégedetten nem egyszer fognak visszagondolni e kellemes kirándulásra, a rendezőség pedig megkapta fáradságának legszebb jutalmát, a teljes sikert.

A jelen volt hölgyek névsora a következő: özv. Andrényiné, Bochkor Károlyné, Kasics Péterné, Kempelen Gézáné, Lász Károlyné, Nagyné, Siró Józsefné, özv. Yaszary Mihályné, Wohlrab Flórisné, úrnők.

Az urak közöl felemlítjük Kasics Péter, min. tanácsost, Bochkor Károly dr. egyet, tanárt, Farkas Jenő, oszt. tanácsost, Richter Antal, törvszéki bírót és Déri Gyula, lapszerkesztőt.

A fáradhatatlan buzgalmu rendezőség tagjai voltak: Kempelen Béla elnök, Kovács Norbert titkár, Lász Károly pénztárnok és Harmatzy Lóránt, K. Kovách László dr. Merfort Viktor lovag, Rehák Arthur, Schatz Róbert, Seidl Aurél.

—ri.

Különfélék.

— Kinevezések. Barkassy Gézát a király 0 felsége a miniszterelnökségnél miniszteri tanácsossá nevezte ki. Ez a kinevezés általános örömet keltett. Barkassy Géza igen müveit ember. Nem sértjük meg vele, ha azt irjnk, hogy emlékeztet boldogult Kandó Kálmánra, ki igaz hazafi és valódi gentleman volt. Jekelfalussy Lajos helyét Bezerédy Viktor tölté be. Róla is csak szépet és jót mondhatunk. Magas műveltség, emberszeretet, valódi ismeret, magyar gavallérság lehet az ő jellemzése. Éhez a két kinevezéshez szerencsét kivánhatunk.

— Uj főmérnök. Fodor István szék. fővárosi főmérnök a mai napon tette le tiszti esküjét a tanács színe előtt. Ez alkalommal megemlítjük, hogy 1881 óta áll a székes főváros szolgálatában, és hogy a dunajobbparti (budai) rész szábálvozási és építkezési ügyeiben jelentékeny része, és határozott érdemei vannak.

— O-budai színkör. Küzdve-küzd az ember, nem is azért, hogy é'jen, de hogy hivatásának megfelelve, terjessze azt az eszmét, a mely isteni szikraként ég benne kiolthatatlanul. Panasz-panasz után fakad fel, s igazán nem tudjuk mi módon frissíthetjük fel azt a czudar közönyt, a mely az ó-budai színkör derék szín- társulatával szemben mutatkozik. A vidék egyik kiváló társulata a H a 1 m a y Imréé. A tagok tehetségük mellett lelkesedéssel csüggnek pályájukon. Az előadások összevágok, a rendezés kifogástalan. Miért hát e közöny? avagy 0- Buda nem egy testet képez a fő- és székvárossal ? Budapestnek nem III-ik kerülete-e 0- Buda ? Visszahúzódni a magyar kultúra egyik tényezőjétől, küzködni hagyni a magyarosodás, a közművelődés hivatott tagjait, az egész szín- társulatot, talán csak azért, mert magyar szó hangzik el ajkukon, bizony bizony fájlalni való állapot, s rá vall még mindég azokra a megcsontosodott germanizálni akaró fajra, a mely csak akkor szereti a hazát, ha fehér czipó van fehér abroszos asztalán. Mi nem akarjuk hinni, hogy ez a megcsökönösödött közöny a szín- társulattal szemben tovább is tarthatna. Szeretjük hinni, hogy az ottani intelligens elem tudatára fog ébredni annak, mivel tartozik a magyar nyelvnek, a közművelődésnek, s ezzel együtt szerette hazánknak. Mi hisszük, hogy a derék színtársulatot pártfogásába veszi az ottani

BUDA és VIDÉKE.

közönség, nehogy szégyenpadra állítsák a III-ik kerületet, hogy ezredéves ünneplésünket megelőző évben tengődni hagyta a magyar színművészetek

Csak a legutolsó műsort kell végig tekintenünk, hogy Ítéletet hozhassunk Halmay Imre színtársulatáról. A színművészet minden faja képviselve volt; igy junius 8-án a „Madarász“ ; 9-én „A sárga csikó“ ; 10-én „A két árva* ; ll-én „A szultán“ ; 12-én „Othello“ és

13-án két előadásban, az egyik gyermek- és népelőadásban: „Egy tót legény Amerikában* látványos énekes bohózat került színre, mig este Gerő Károlynak „Próbaházasságát“ adták telt ház előtt. Majd utána „A csókon szerzett vőlegény“ Szigeti Józsefnek e jóizü énekes bohózata s a hetet méltóan bezárta a „Tél és tavasz“ czimü operett. — Az előadások folyamán kiemelkedett „A madarász“ operette, a melyben Feledi Boriska, a Rákosi Szidi színművészeti iskolásának ez a tehetséges tagja lépett fel Postás Milka szerepében. A közönség meleg érdeklődéssel kisérte játékát s a darabban előforduló minden fülbemászó dallamát, szolóit és kettősét megismételtette. Hangja kedvesen csattogott a színkörben gyönyörködtetésére a bentlevőknek, a kik azzal Rákosi Szidi iskolája irányában is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. F e 1 e d i Boriska mint vendég eredményes sikerrel játszott, teljes megelégedésére és osztatlan tetszésére a közönségnek. Szép jövőt jósolunk a kisasszonynak, ki ha az elkezdett utón halad, kimagasló alakja lehet az operetteknek. Az előadás kerekded s összevágó volt, s a többi szereplők minden igyekezetöket latba vetették, hogy a vendéggel együtt mennél több élvezetet nyújtsanak. „A sárga csikó“-ban Halmayné mint Bakaj Erzsiké üde játékával felvillanyozta a közönséget. Az ártatlanság zománcza végig aranyozta temperamentumát, s igazság, szeretet és kedvesség csillogót játékán. Bakaj András szerepében Halmay pompás parasztgazda volt s Molnár László csikós gazdája tőrölmetszett alak. — „Othelót“ kell még felemlítenünk Molnár Lászlóval és Desdemonában Hahn el Arankát. Shakespearénak nagyszabású tragoédiája sok tanulmányra vallott a két főszerepben s Jágó személyesitője Halmay is erőteljes vonásokkal adta a nagy britt költő alakját. Ily műsorral, a játékmüvészet annyi tehetségével rendelkező színtársulat bizony csak megérdemelné a nagyobb pártolást. Úgy halljuk, — és az nagy megnyugtatásunkra szolgál, — Fogy az ottani szinpártoló egyesület nyugalmából kilép s nagyobb mozgalomra készül. Kívánjuk, hogy akcziója sikeres is legyen, s a mozgalom minden részletéről kötelességszerüen értesíteni fogjuk olvasóinkat.

— Iskolai ünnepély. A II. kér. közs. polg. és kereskedelmi leányiskola ifjúsága a tanári testület vezetése mellett igen sikerült ének, — szavalat, — és szinielőadást rendezett a saját díszes tornatermében, az intézetnél levő ösztöndij-alap javára.A jelenlevő szülők és nagy közönség alig tudtak betelni a háromszólamu karénekek, kettősek (népdalok, kuruczdalok, marseillaise, Hunyadi induló stb.) valamint a szavalatok szépségével, a melyek biztos hangvétellel s a magyar szó- és mondathangsuly finom érzékeivel voltak bemutatva. A szavalok között különösen kitűnt Feer Aranka, ki Vörös- martytól Pétiké czimü költeményt szavalta és Simon Mária „Ar úri hölgyhöz“ ez. költeménynyel. Utóbbi meglepő drámai érzékről tett tanúságot. A magánénekesek közül Kocsis Elza és Albrecht Aranka keltettek feltűnést. Tarczal Szerafin, női kereskedelmi tanfolyam növendéke, elegáns zongorajátékával érdemelte ki a hálás közönség zajos tetszését. Tóth Ilona és Nedeczky Erzsébet szintén hatásosan szavaltak. Ezekre következett Hófehérke ez. tündérjáték, melynek szövegét Balásy Dénes és dallamát Gyulai Elek intézeti tanárok írták. Az ismert német népmese egy pár pontja szerencsésen volt versben átalakítva a magyar mythologia és regevilág igazán magyaros és hazafias gyermekjátékává, teli a leányok érzésmódjához illesztett poezissel, morállal. A daiab méltó lesz, ha nyomtatásba kerül, országos elterjedésre; szövege és zenéje erre egyaránt kválifikálják. Parnitzki Eszter és Frenreisz Sarolta sikerültén játszták a főszerepeket. A közönség, — melynek sorai — közt számos Kitűnőség is volt (Frenreisz kúriai biró, Schmidt altábornagy, Mentsik műszaki tanácsos, Hampel S., Gallner I. főv. bizotts. tagok stb.) elismeréssel adózott az intézet vezetőjének, Kozma Gyulának és a rendezésben buzgolkodó tanároknak, u. m. Balásy, Gyulai, Tahi és Tur- csányinak, A tiszta jövedelem mintegy 150 írttal gyarapítja az ösztöndij-alapot, mely ez idő szerint már 706 frt 01 krt tesz ki.

A Ferenc z-Csatorna-Rész vénytársaság. f. hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését Türr István tábornok elnöklete alatt, aki bejelentette, hogy a kormány képviseletében Toczka Alfréd miniszteri osztály- tanácsos jelent meg. Az elnök a jegyzőkönyv vitelére Reményi Antal jogtanácsost kérte föl. Azután előterjesztették az igazgatóság jelentését. Az elmúlt üzletév bruttó bevétele 209,997 forint 73 krajezár volt; ebből levonva a kezelés költségeit, 65,752 forint 18 krajezár marad tiszta jövedelemnek. Az igazgatóság javasolja, hogy ebből az elsőbbségi kötvénytulajdonosoknak 1 százalék fizettessék ki, az ily módon kifizetett összeget a szelvényekre rábélyegzik, a kamatok többi részét pedig javukra könyvelik el. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a fölmentvényt megadta. Megválasztották azután igazgatósági tagul Neményi Ambrust és felügyelőbizottsági tagul Rajkay Frigyest. Végül az elnök ama reményének adott kifejezést, hogy a csatorna torkolatának O-becse alá leendő áthelyezése a jövő év végén meg fog történni, amivel a tranzitó-forgalmat gátló akadály megszűnik. Sajnos azonban — úgymond — hogy a Béga-csatornázással való összeköttetés tekintetében a kormány részéről ismét semmi sem történt. Minden igyekezet a vasutak fejlesztésére irányul s noha ez is övendetes dolog, de ily agrárius országban, mint amilyen Magyar- ország, a csatornáknak igen nagy fontossága van s szomorú dolog az eziránt való érzék nálunk még mindig hiányzik. Pedig csak a rizstermelés fényes eredményeit kell tekinteni s azonnal világossá lesz, hogy mit tehet a rendszeres csatornázás. Reméli tehát, hogy a kormány ezentúl nagyobb súlyt fog fegtetni a csatornák ügyeire.

— Köszönetnyilvánítás. A vallásés közoktatásügyi miniszter Barabás József budai vendéglősnek őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki azért, hogy a szegény iskolás gyermekek meleg étellel való ellátására 100 forintot adományozott. Barabás József ezzel a cselekedettel is gazdagította jótékonysága sorozatát.

— Vizsga. A hülyék és gyengeelméjüek budapesti intézetében (I. kér. Alkotás-utcza 2/b, sz. a.) f. hó 19. d. e. 9 órakor fognak az évi zárvizsgálatok megtartatni, melyre a t. közönség meghivatik.

— Zene vizsga. Somogyi Mór tanár conservatoriumában e hó 16-án veszik kezdetét a zongora, hegedű, goreonka, magánének, fuvola és zeneelméleti tauszokokból való vizsgálatok melyeken körülbelül 80 tanítvány veend részt. A conservatorium rövid fenállása óta örvendetes lendületről tesz bizonyságot a mennyiben az év folyamán megtartott 5 vizsgálati hangverseny azt a bizonyságot szolgálták, hogy a tanítási rendszer jó irányban halad. A tanítványok közül több budai is van.

— Apja fia. Almássi Balogh Lóránd egy kedves kis vigjátékát játszották a budai színkörben. A sajtó kákán csomó keresése többet kifogásolt. Mi a kik önállóak vagyunk egész bátran jelentjük ki, hogy ez a kis vígjáték az öröklés jeleit mutatja. Almássi Balogh Loránd sokkal előbb kezdi a szinmüirást, mint apja kinek e téren sikerei vannak és lehet, hogy a magyar közmondás szerint különb lessz az apjánál. Szemben az egész sajtó véleményével, mi határozott tehetséget látunk Almássi Balogh Lorándban s azt is észleljük, hogy követi apja erényeit a szinmüirásban. Óhajtanánk, hogy a gyors és hirtelen konczepczióban ne kövesse tehetséges apját.

Az Esztergom-Almás-Füzitő h é. vasút részvénytársaság f. hó 14-én délelőtt tartotta Krausz Izidor elnöklete alatt negyedik rendes évi közgyűlését. Az igazgató- sági valamint a felügyelő bizottsági jelentések