Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
Budapes 1895. (4.) BUDA és VIDÉKÉ. Január 20 parezellálom s felosztom a tönkrement szőlősök között. Beszédem végén éltettem a várost, a kormányt, a III. kér. társadalmát, a vezér fér fia kát, a szőlősöket, a Fecske hajónak a kormányosát, stb. Megható jelenet következett ezután. A bizottsági tagok elnöke könyezve. a többiek pedig a boldogságtól sírva borultak nyakamba, egynéhányau meg a frakkomból vagdostak le emlékül egy-két darabot. Kellemes visszhangként legközelebb a Buda és Vidéke hozott hasábos czikket a bankettről s dicsőítette benuem a fenkölt, liberális férfiút, ki hivatva van stb. E nagy dicsőség után egy kis változatként gazdasági kérdésekkel foglalkoztam. Először is a Ti már ok önképző és betegen eltemető egyletében tartottam a Tirgram ökonómiai szempontból — czim alatt felolvasást. Később több helyen is olvastam föl, a hova Hock Jánost hívták, de nem jött el. Nagyon természes, hogy ily múlt után, enyi érdem méltó elismeréseképen végre bizottsági taguak is megválasztottak. Ez volt éltem negyedik zónája. S tessék egyúttal elhinni, hogy a legkellemetlenebb. Mint bizottsági tag, miután rém sok elllenséget és kellemetlenséget szereztem magamnak, visszavonultam oda, a hol tulajdonképen maradnom is kellett volna: tűzhelyem mellé, s itt éltem át csendes rezignáczióban éltem legvégső zónáját. íme, t. hallgatóim, láthatták, hogy egy ó-budai életében van csakugyan valami különleges, a miért méltán ó-budai életnek tehet nevezni az emberi törekvések eme kis töredékét. Azért Ó-tíudán is csak a bölcsőtől a koporsóig terjed az élet fonala, melyen végig balanszá- lunk mindnyájan az öröm, a bánat, a jólét és nyomor érzelmeinek megszámlálhatlan változatában, végtelennek tetsző lánczolatban. — Végig balauszálunk ezen a hajszál finomságú fonalon mindnyájan, a legjózauabbtól a legittasabbig, ki könnyebben, ki nehézebben, a szerint, a mint valakinek fejében, vagy a lábában a súlypontja. S miután a bölcső és koporsó közötti végső határok úgy is oly közel eshetnek egymáshoz: szeressük egymást, szeressük egymást, ha mindjárt ó-budaiak vagyunk is! Rákos István. Ismerősein k. (Árnyak és fények.) Kápolnai Paner Lajos. A magyar gőzhajózás egyik kiváló képviselőjét foglaljuk ezúttal arczképcsarnokunkba. Felesleges őt bemutatni. Jól ismerjük mindnyájan itt Budán. Főfelügyelője a csavargőzös-vállalatnak. Nem kis feladat ez. Sok erély, tapintat, lelkiismeretesség és magas műveltség szükséges. Kápolnai Pauer Lajos régi budai ismerősünk, kit nem csak tisztelünk, de szeretünk is. A budai ügyeket szivén viseli és azokért jó szívvel érdeklődik. Pályáján szakképzettsége vitte előre és nem csak felebbvalói, de összes kartársai szere- tetét kiérdemelte és pedig teljes joggal. Tevékeny része volt a gözhajózási tisztviselők egyesülete megalkotásában, melynek jótékony hatása van a közszellemre és a magyarosodásnak is terjesztője, ébresztője. Szaktekintély a hajózás terén és mint főnök annak a forgalomnak keretében, melyet reá bíztak pontos és rugékony. Lelkiismeretessége közmondásos . . . A csavargőzös-vállalat sokat köszönhet neki, ki kötelességét a legnagyobb erélylyel teljesiti. Társaságban kedves, finom ember. Müveit és minden izében magyar. A fegyvergyakorlatok alkalmával a király szolgálatára rendelt hajót ő kormányozta és megnyerte a király kegyét. 0 felsége a közelmúlt napokban tüntette őt ki azzal, hogy egy gyémánt melltüt ajándékozott neki. E kitüntetés széles körben okozott örömet és bizónyitéka kápolnai Pauer Lajos jeles képességeinek. Éhez a magas kegyhez — mi is őszinte szívből gratulálunk, mert olyan férfiút ért, ki arra minden tekintetben érdemes. Di-, Romy Béla. A miniszterelnökség nagyrabecsült titkárja, nem csak jó hivatalnok, de mint ember és polgár is előkelő helyet foglal el Buda társadalmában. Sajnos, hogy a reformpárt jelöltjét pártokok miatt nem választották be a törvényhatósági bizottságba, hova nem csak hivatott, de mit tett szolgálatai után joggal elvárhatott volna. Dr. Romy Béla több mint egy évtizede tölti be a krisztinavárosi iskolaszék kebelében a jegyzői tisztet. Ennek az iskolaszéknek eredményei az ő érdemei is. Dr. Romy Béla irodalmilag müveit ember, nagy olvasottságú és nagy készültségi!. Tehetsége és lelkesedésénél fogva számottevő tényező. Munkabíró erő. Gyorsan és kifogástalanul dolgozik. Jegyzőkönyveiben gyakran elvi jelentőségi és a tanügyi közigazgatásra nézve hasznos tételekre találnak, a mit magának a törvény- hozásnak is figyelembe lehet venni. Dr. Romy Béla sokat tanul és az összes tanligvet jól ismeri. Jobb keze a krisztinavárosi iskolaszék elnökének az iskolai ügyekben. Egész hivatal az övé, mert a krisztinavárosi iskolaszék hatásköre oly kiterjedett. Csakis ily tekintélyes erő láthatja el a teendőket, mint ő. Nem immel-ámmal dolgozik, nem szorítkozik a történtek száraz registrálására, hanem minta jegyzőkönyvei magas irodalmi színvonalon állanak. Mint iró is sikerekről beszélhet. Tolla eleven, czikkei duzzadnak az eredetiségtől és magvas tartalmúak. A „Buda és Vidékét“ már többször tisztelte meg becses dolgozataival, melyekben bámulatos az eszmegazdagság. Dr. Romy Béla pályájához a legszebb reményeket csatolhatjuk. A hegymesterek érdekében. Az egész mezőrendőri törvényben hegymesterről szó sincs, hegybíró van említve, a hegyközségeknél a mi itt Budapest határán alig fog létre jönni; az az nincs kilátás. Minthogy a jelenlegi hegymesteri állás megmarad, miután a mezőőrökre felügyelni kell okvetlen szükséges, hogy felügyelő legyen; ennélfogva hivatva érzem magam, miután nagyon sokan a közönségből nem is tudják megmagyarázni, hogy van e hegymester ? vagy nincs ? és mi tulajdonképen az a hegymester? mi a teendője? Jelenleg van három hegymester az I-ső kerületben kettő s a II. és Ili. kerületben egy, azok ügyelnek mindenre a mi künn a kültelkeken történik, ellenőrzik a csőszöket, pásztorokat. kötelességükre sarkalják és kutatásokat tesznek madarászatra, vadászatra, közbiztonságra, közvagyonra, közegészségre, tisztaságra, középi- tésekre, tűzrendészetre, utak, árkak, ültetvények rendben tartására, stb. ügyelnek. Hivatalos órájok nincs, hanem naponta 6—10 óra gyaloglásuk van, ha el akarják végezni teendőiket, mert mindegyik kerületje körülbelül 4—5000 kataszteri hold kiterjedésű. Sokszor éjjel is szükséges künn lenni, ha a csavargó urakat is megakarja látogatni, a hegyi kunyhókban és onnét kiirtani mint számtalanszor tettem szép sikerrel, hol 1—2-öt egyszer 7-et letartóztattam a Sashegyi kunyhókban. Sok volna mindent elősorolni tehát egy mindenre való ember az a hegymester, és nélkülözhetlen. A mostani javadalmazása havon- kint 40 frt o. é. s egyébb semmi, tehát egy- napra 1 frt 33:1/10 krczr. Hajdan jövedelmezőbb állás volt, mikor a szőllőhegyek legszebb virágjában voltak, mert akkor volt a hegymestereknek mellékjövedelmük sok becslés, vizsgálat stb. Akkor tiszteletbeli állás volt, és minden holnapban egyszer kétszer, kénye kedve szerint kinézett kerületébe de most már, elpusztult minden és kötelező lett az állás, minden nap rendessen ki kell mennie, ha rendben akarja tartani kerületét. Tehát minden idejét hivatásának kell szentelnie igy nem tudja azt az ember, hogy mire használja fel azt a 480 frt évi fizetését? 150—200 frt a házbér, lábbeli, ruházat, élelem, a családjával, a fűtésre, marad 280 forint évente, pedig ha az ember naponta járkál szabad levegőn mily étvágya vau ? és akár esik, akár süt a nap. akár havazik, akár fagy minden időjárásban kinn kell lenni. Mennyi ruha kell igy ? remélem, hogy senki tőlem rósz néven nem veheti, ha jelenleg mikor sanyarú helyzetünkön talán segitni lehetne felszólalunk, mert a csősznek tényleg több a javadalmazása, mint a hegymesternek. Ennek 460 frt évi fizetése, természetbeni lakás, teljes ruha illetménye, természetben uj csizma, fejelés és talpalás és 12 méter tűzifa. Mily furcsa felebbvalók vagyunk és kevesebb fizetést huzunk. Sokkal több odaadással igyekezettel és örömmel végezné az a hegymester kötelességét, ha az az öntudata volna, hogy véglegessen kinevezett, öregségére biztosítva van, és fizikailag erős szolgálatáért méltányosan volna javadalmazva. Ez pedig legalább 600 frt évi fizetés, 200 frt lakbér, ruha illetmény, fa, és ..egy lótartás. Ez nagyon czélszerü és okvetlen szükséges volna, igy ezután elvégezhetné dolgát pontossan és lehetne is követelni mindenféleképen a kötelesség lelkiismeretes végrehajtását. Azért eddig is lelkiismeretessen végeztük, kötelességünket csakhogy nagy nélkülözések mellett, mely által a testi erő fogy, és igy a kedv és a kitartás is. Őszintén megválva én nagy örömmel léptem hivatalom végrehajtásához 1889 évi április hó 18-án, de tapasztalnom keletett, hogy mostohák vagyis árvák vagyunk mind hárman mig nem süt ki jobbra forduló napunk, melyet csakis a mélyen tisztelt igazságosBan gondolkozásu intéző urainktól várhatunk. Sorsunkon méltányossan segítve volna és pedig ez egészben véve nem oly nagy áldozat a székes-főváros közönségére nézve. E kegyben azokat részesítené akik egész szabadon hagyatott és álló vagyonúnkat es mezei terményeinket minden időben hüeu őrzik. Anélkül nincs ország, hogy ne történjék lopás. Ma napság a zárt ajtók mögötti kaszszákat is ellopják a hol minden sarkon rendőr áll, és mégis történnek csodás lopások és betörések, hát hogy ne történnék küun szabadban, oly nagy területen némelykor valami ? Ezt egészen megakadályozni nem lehet és megszüntetni teljes lehetetlenség. Becses pártfogásukba ajánljuk magunkat. Egy hegymester. Felhívás előfizetésre, Buda nagy vidéknek hivatott központja a társadalmi téren is. nemcsak piaczában. Éber ellenőrei vagyunk és leszünk annak, hogy a magyarság és magyar szellem terjedjen és erősödjék szép vidékünkön. Élénkiteni óhajtjuk a budai és vidéki egyesületi életet, közművelődést és va- gyonosodást, javítani a közigazgatási és közegészségügyi állapotokat. Kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá a Buda és Vidéke tartalmának emeléséhez, hogy minél eredetibb és érdekesebb közleményekkel jelenhessünk meg. Előfizetőink minden megbízását elvégezzük : vétel, eladás, kölcsön, biztosítás, bérlet, lakás közvetítés, hivatalos és magánügyek után való járás, felvilágosítás, engedélyek stb. a legméltányosabban és legpontosabban. Folytatjuk ebben az évben nagy érdeklődést keltett rovatunk, (Ismerőseink), úgy szintén a budai intézetek, a községek élete leírását, a czégek, gyárak, ipartelepek ismertetések Megfelelünk hi ven arra a kérdésre, mi hir Budán és vidékén? Változatos és becses közleményeink mellett állandó kalauz és lakás hirdetővel szaporítjuk a tartalmat. Nélkülözhetlenségünket akarjuk elérni a családi események, egyházi, egyleti, pénzintézeti, községi élet nyilvántartásával. Beszámolunk a közgyűlésekről, s vigyázunk
