Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-09 / 23. szám
Budapest, 1895. (4) BUDA és VIDÉKE Junius 9. ben. Azok a budapestiek kik e szép kirándulásban részt vettek nem tudtak kifogyni a folyó hó 4-én tartott turista vacsorán élményeiknek elbeszéléséből, a látottaknak, nagyszerűségét hirdető előadásokból és a szives vendéglátás dicsőitéséből, ez magyarázza meg, hogy a csak aznap reggel haza érkezett turisták majd nem kivétel nélkül meg jelentek a Politikus szatócshoz czimzett vendéglőben rendezettturista- vacsorán, de meg jelentek ott azok a turisták is, kik az ünnepek alatt Visegrádot látogatták meg a szabad természettel ők is megvoltak elégedve, de a visegrádi vendéglőssel szemben már más álláspontra helyezkedtek, és általános volt a panasz, hogy egy olyan vendéglőben, mint a visegrádi „Mátyás király“-hoz czimzett vendéglő nem csak hogy ebédet, de még tojás félét sem lehetett kapni minek folytán a délután csatlakozott 28 turista déltől este 11 óráig nem juthatott sem hideg sem meleg ételhez; azonban jó volt, hogy erről a nyomorúságos állapotról épen a politikus szatócsnál a Giirsch Ferencz ismert jó konyhája által kiszolgáltatott vacsora elfogyasztása közben és olyan kedélyes állapotot 63 turista — mert ennyien voltak a vacsorán — tud teremteni, itt hamar feledésbe megy a kellemetlen, a turisták ilyen dolgon is mulatni szoktak, ha egyszer már túl estek rajta. Ma a turisták Dömös, Mekszikó, Esztergomban vannak, és arra már tegnap elindultak de a legérdekesebb kirándulások egyike lesz ezen a héten Űrnapján, érdekességet tulajdonképen az kölcsönös a dolognak, hogy a társaság vezetője ez alkalommal egy hölgy lesz, és pedig Tiringer Béláué úrnő, ki elég bátor volt magára vállalni, hogy a kedélyes turisták közt a fegyelmet egy délutánon keresztül fenntartja, a mi — azt hisszük — nem is lesz valami nehéz : erre a kirándulásra már a turista vacsorán nagyban toborzották össze a résztvevőket és igy, ha az idő kedvező lesz — szép számú társaság fog Űrnapján délután 2 óra 30 percz- kor a m, á. v. keleti pályaudvaráról Bia Tor- bágyra indulni, honnan három órai kellemes helyen keresztöl vezető gyalogolással a Iharoson, Szarvashegyen keresztül Török Bálintra és innen vonattal haza felé indul a társaság. Az ezt hövető kirándulást folyó hó 16-án vasárnap Dr. Fialóvszky Lajos tanár rendezi Pomáz, Csikóvár, Sikáros, Dömörkapu, Szent- Endre érintésével, a társaság reggel 7 óra 40 perczkor indul a szent-enerei helyi érdekű vasút Pálffy-téri állomásáról Pomázra és innen 6—7 órai regényes kóborlás után Szent- Endrére, ezen a kiránduláson élelemről kiki maga gondoskodik mert az utón sehol nincsen hely ily nemű igények ellátására, bár Sikároson az egyesület hús konserv lerakatot tart és a ki az ilyen dolgokat kedveli, az könnyen indulhat útjára. Éhez a kiránduláshoz délutáni csatlakozás is van rendezve, a mikor is ugyanazon állomásról délután 2 óra 45 perczkor indul a társaság Pomázra és innen a Kőhegyen át 3 órai gyaloglással Szent-Endrére, hol a reggel indulókkal a Gillitzer-féle vendéglőben találkoznak. A kirándulásban résztvevő egyesületi tagok a szentendrei h. é, vasúton kedvezményt élveznek és az összes úti költség csak 54 krt tesz ki. A délután csatlakozókat Maurer Bezsö egyleti tag vezeti. Minden kiránduláson részt vehetnek — nem tag — vendégek is, és az érdeklődők minden irányban felvilágosítást nyerhetnek az egyesületnek IV. Rózsa-tér 5. sz. II. emeleten levő helyiségében naponta délután 6—8 óra közt, ugyanebben az időben, de csak a kirándulást megelőző napon lehet találni az egyesületi helyiségben a kirándulások mindenkori vezetőjét is. Hangverseny. A „krisztinavárosi asztaltársaság“ szombaton e hó 1-én a „Politikus GreislerMele vendéglő helyiségben hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendezett. A hangverseny oly szép sikerű volt, hogy a jelenlevő nagyszámú közönség teljes megelégedésének adott kifejezést. Bevezetésül Dr. Szkalniczky Henrik elnök az ismert iró és kedvelt orvos mondotta a következő beszédet : „Mélyen tisztelt vendégkoszoru! A midőn ősszüleinket az arkangyal lágoló pallósával utasította ki Éden kertjéből, s ők az ott látott gyönyörökkel ellentétben e világra történt száműzetésüket fájdalmasan érezték, az Ur a maga végtelen jóságában megkönyörült bubánatukon. Elővett tehát egy darab félzetett ősanyagot s hozzálátott az alkotáshoz, teremtéshez. Alkotó ujjai alatt az anyagból, melyet olykor-olykor régi termésű budai borral nedvesített, egy vidám pillantásu, tűzről pattant kis lényt alkotott. Elnevezé pedig az Ur ezt a legifjabb teremtését, humornak, s leküldé a földre, hogy vigasztalja meg az embereket. S ime a szilaj, pajzán, hamis kis lény csakhamar beférközött az ember szivébe és megelégedetté, boldoggá teve őt. Talált is maga mellé való hites társat, a kedélyességet, kivel örök frigyre kelve ítélet napjáig fog a földön időzni. Vidám szellemének működését mindenütt látjuk, s mint orvos ama véleménynek kell kifejezést adnom, hogy erősen hiszem, hogy a halál csak azért oly keserves, mert a humor nem követhet bennünket a túlvilágba. E kör, az asztaltársaság is ennek a jót- tevőnek az élet küzdelmei között hü barátként kisérő vigasztalónknak köszönheti létét, ő volt az összekötő kapocs, a kinek oltára elé gyülekezünk áldozni! De a midőn ily képen önmagunkról gondoskodtunk nem lehetett megfeledkeznünk a templomunk ajtaján kopogtató szerény alakról sem, a ki szintén helyet kívánt keblünkben, lelkűnkben. S beengedtük a jótékonyságot oly meggyőződéssel, hogy az ő jelenlétében van csak valóban jogunk humor áldozásait élvezni! A humor és kedélyesség jelenlétéről az igen tisztelt vendég koszorúnak a körünkben honoló jókedv fog bizonyítékot adni, jótékony működésünkre nézve azonban szükségesnek látom megjegyezni, hogy a főleg szegény iskolás gyermekek anyagi és erkölcsi támogatásában fog állani. A didergőket télen ruhával kívánjuk ellátni, a véznákat, gyöngéket üdülhetés végett a gyermektelep segélyezésével előmozdítani. A midőn ilyen czélok előmozdításában kegyes és szives támogatásukat kérném, egyszersmind az azztaltársaság nevében mélyen érzett köszönetünknek és hálánknak adok kifejezést ily szép számban való megjelenésükért. Éljenek kedves vendégeink!“ Ezt követte Lének Ludmilla urhölgy, a „Zsidónő“-bői énekelt egy részletet több magyar dalt, melylyel dicsőséget is aratott; igen jó és kellemes hangja teljesen elragadtatta a hallgatóságot. Adelsberger Josefine urhölgy Hermann: „ Alphenglühn“-jét adta elő zongorán oly kiváló érzéssel, hogy ritkítja párját. Dicséretet érdemelnek még ifjú Szwoboda Ferencz, Gábler Yilmos, Mátics József és Blin- czinger Ágoston urak, kik kitűnő zongora és hegedű játékukkal szintén nagy mértékben kiérdemelték a közönség megelégedését. Főleg nagy tetszést aratott Szentes János a Győr- — soproni színtársulat, — jelenleg a fővárosi színkör jeles komikusának mulattató s általánosan jókedvet gerjesztő monológja és kouplet énekei. A hangverseny 10 órakor ért véget s az általános jó kedv csakhamar tánczban nyilvánult, mely kivilágos-kiviradtig tartott. Jelen voltak: Frank Lipótné, Dr. Szkalniczky Henriimé, Gabányi Mórné, Lojbl Győzőné, Fáber Antalné, Szeidl Emília, Lének Rozália, Heller Sándorné, Nemecsek Gyuláné, Hübner Ferenczné, Szatmáry Jánosné, Hümpfner Fe- renczné, özvegy Döpotter Zsófia, Kertész Ferdi- nándné (Kalocsáról), Baranovics Béláné, Szmert- nik Adolfné, Szulczberger Józsefné, Röszler Károlyné, özv. Haurich Jánosné, Szőllősi Istvánné, Kubányi Andorné, özv. Bauer Yilmosné, Rojek Rezsőné, Borbély Lajosné, Szeide Józsefné, özv. Vitái Károlyné. Szada Jánosné, Hóbián Jánosné, Rákóczy Gedeonná és Ordögh Gézáné asszonyok, továbbá: Knazovj'tzky Ilona és Kornélia, Főber Fanni és Emilia; Gabányi Paulácska, Buchwald Hermin, Kövy Rózsa (Iglóról) Bosnyakovits Katicza, Adelsberger Josefiu, Lének Ludmilla, Baranovits Etelka, Höfflinger Irma és Teréz, Hanrich Vilma, Bauer Lina, Jurmann Miczi, Klemnicsek Antonia, Móscheim Mariska, Kogler Emilia és Etelka, Vitái nővérek, Szada Szeréna, Déra Mária, Feleki Sarolta, Szendrő Miczike, Hautaller Anna és Reiter Ilonka kisasszony- urhölgyek. Felülfizettek: Szász Gyula ur 50 krt., Radanovits Dániel ur 1 frt., özv. Döpotter Zsófia 50 kr., Kertész Ferdinándné (Kalocsa) 50 kr., Pecz Andor 50 kr., és egy ösmeretlen ur 50 krt. Midőn e szép sikerhez örömnyilvánitásunk- nak adunk kifejezést, kívánjuk, hogy a jótékony czél iránt fáradozó rendezőség, nyerjen méltó jutalmat az asztaltársaság felvirágzása által. Megjegyezzük, hogy Lenek Ludmilla énekszáma előtt Gabler Vilmos saját szerzeményű, „Szerenádját“ adta elő ifj. Swoboda Ferencz hegedű kísérete mellett. Ifj. Swoboda Ferencz ismert művész zugó tapstól üdvözölve kezdte meg Berlioz IX. hangversenyének 1. tételét. Ennek befejezésével Zsa- dányi „Czinka Pannáját“ adta elő. A mai estén mutatta be magát először mint a klaszikus, — és a magyar zene művelőjét, — s mondhatjuk, mindkét részben igazi tehetségnek bizonyult. Játékáuak fényes sikerét igazolja ama körülmény hogy daczára kettŐ3 programmjának kénytelen volt a közönség kívánságára ujrázni; Hubay „Csak egy kis lány van a világon“ czimü szerzeményét játszta még. Meg kell említenünk, hogy sokat határozott e mellett Gabler Vilmosnak, a játszó állandó zongora kísérőjének buzgó és ügyes játéka. Különfélék. — Uj honpolgár. Ifj. Haggenmacher Henrik, a jótékonyságáról általánosan ismert, áldozatkész férfiú, a ki az ipar terén kiváló érdemeket szerzett és minden jó és szépnek buzgó és lelkes barátja, eddig svájczi honpolgár, budafoki lakos, sörgyár-tulajdonos, a magyar honpolgárságot megnyerte és a honpolgári esküt Pestmegye alispánja, nagyságos Beniczky Lajos ur előtt f. junius 5-én tette le, mely alkalommal honpolgári érzületének ama szép cselekedette] adott kifejezést, hogy a budafoki szegény-alap javára 500 frtot ajándékozott. — Adjon Isten a magyar hazának sok ily nemes- lelkit honpolgárt! — A Rudas-fürdő átalakult. A fő- és székvárosnak ez a kényelemmel berendezett gyógyfürdője nagy újításon ment keresztül. Gőzfürdőjét gyönyörű kupolás medenczéjé- vel eddigelé is az intelligens osztálynak javarésze használta, a melynek legkisebb fülkéje és zuhanyainak csapjai csak úgy tündöklik a tisztaságtól. A székes-főváros ez elsőrangú fürdőjét most kibővitette, s azzal a közönségnek nagy szolgálatot tett. Az épület déli szárnyát meghosszabbította s az újonnan épült uszoda mellékhelyiségeivel együtt legközelebb teljesen berendezve, a közönség használatára is adatik. A közös népfürdőben eddig is használta és használja a szegényebb osztály csekély 10 kr áron a gyógyforrás vizét. A Rudas-fürdő ez idő szerinti vendéglőse, Valentin Antal a fürdőhöz tartozó kies parkban, melynek úgy a Duna felöl, mint a Gellérthegyről beözönlő levegője üditőleg hat, — Ízletes ételek, s egészséges italokkal, s pontos kiszolgálással látja el a vendégeket, s hozzá Tatáról szerződtette az egész idényre Bús Jani bandáját, a mely nem az elczikornyázott, de az igazi, szívhez szóló magyar nótákkal gyönyörködtet, valóságos örömére a vendégeknek. Bús Jani, mint prímás a néptől vette át a nótának azt a varázsát, a mely mindnyájunkban él, a kiket még nem rontott meg a főváros elnémetesedett zenéje. A Rudas-fürdő kerthelyiségében van is közönség nemcsak ünnep- és vasárnapokon, hanem a hét minden köznapján. — A tavasz kezdetén itt játszott veres fezes tamburások eltűntek s ezzel a közönség, a mely a budai gyönyörű korzójának ezt a végpontját is élvezi, örümmel vette tudomásul a vendéglősnek ezt a cseréjét, dicséretére mondva úgy neki, mint szerződtetett Bús Jani bandájának is.
