Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
BUDA és VIDÉKÉ Május 26. Budapes' 1895. (3.) már helye sincs, de a budai oldalon a Kelen* földön még létesíthető volna, mert a kelenföldi pályaudvar Budapest közepétől a Dunaparttól szinte nem volna távolabb mint a központi pályaudvar. A múlt évben nagyszerű és igen érdekes pályaudvar végeztetetett be Kölnben, itt úgy szólván az egész vasúti csarnok alá van építve, s a közönség közlekedési folyosói és a lépcső háznak falai porczellán téglákkal vannak kirakva. Ugyanis a közönségnek sehol sem szabad a síneken keresztül menni, hanem lépcsőn lemenve, a folyosón keresztül ahoz a vágányhoz mennek, a melylyel elakarnak utazni. A sok kérdezősködés is felesleges, mert a felírások mindenütt útba igazítják az embert. Mikor lesz ez igy nálunk? vagy bevárjunk egy Berlin közelében történt szerencsétlenséget, a hol egy elszabadult vonat neki ment az utazóknak ? jó volna a mások kárán ideje-korán tanulni! Engedje meg t. szerkesztő ur, hogy valamit az ágyakról is beszéljek. Bizony valóban nagy élvezet az, ha az ember kimerülve, elfáradva jól kipihenheti magát. A jó ágyban fél annyi idő szükséges a test kipihenésére, mint a rosszban. Ilyen kitűnő szerkezetű ágyakat találunk Belgiumban, Német-Alföldön, Franczia- országban, Angoloiszágban és Schweitzben, de minálunk fájdalom kevesen rendelkeznek még ilyen ágyakkal. Kivácsiságból megmértem ágyamat Brüsz- szelben, mely 221 czentiméter hosszú, és 13() czentiméter széles volt. A mi háziasszonyaink is megmérhetnék ágyaikat, hisz czentiméter minden háznál van, — Fogy a különbségre jutva, beláthatnák, hogy ágyaik mennyivel rövidebbek és keskenyebbek a fentemlitettnól. Azon felül ezek az ágyak karikákon állanak, úgy hogy a faltól egészen el lehessen huzni, s igy úgy az ágy háta mögött a falat, valamint a padozatot nap-nap után könnyen le-lehet tiirülni, illetőleg tisztogatni, mi egészségügyi szempontból igen fontos, mert a miasmák nem terjedhetnek ott, hol a legegészségesebb levegőre leginkább van szükségünk : az ágy körül. Legközelebb egyről-másról irok. A magyar turista egyesület életéből. A kellemetlen időjárás sokakat visszatartott attól, hogy a múlt vasárnapon rendezett nagy gallai kirándulásban részt vegyenek, ennek daczára a kirándulás napján reggel 6 órakor 14 turista — köztük egy nő — indult útra Szob felé mert a gyalogolás csak itt kezdődött és pedig az Ipolynak a Dunába való torko- lásával felfelé az Ipoly völgyén a Damándi puszta illetve malomig innen a völgy elhagyásával a Nagy-Galla pusztára és rövid pihenő után fel a Nagy Galla csúcsra. Az ut gyönyörű erdős vidéken vezetett keresztül és a társaság minden nagyobb fáradság nélkül érte el déli 12 órakor kitűzött czéljának legmagasabb pontját a Nagy-Galla csúcsot, honnan leereszkedve Mária Nosztrának tartottak, hol a női fegyintézet tisztviselői igaz magyar vendég- szeretettel és gazdag lakomával fogadták a kitartó turistákat, kik a vendégeskedés után siettek vissza Szobra, hogy a 8 órakor induló vonattal Budapestre juthassanak. Az időjárás egész napon kedvezett a turistáknak mert a helylyel — közel megeredt eső folytonosan kikerülte őket, úgy hogy a borús időjárás inkább kellemes volt reájuk. Mint múltkori számunkban is emelitet- tük ez a kirándulás egyike az idén terv be vett kirándulások legszebbikének, mert onnan négy vármegye egyes vidékeire nyílik kilátás a Duna két partján, a hegyek közt egyik nyílásokon több helyen megcsillan a Duna tükre, 12 községet és ezen hegyvidék legszebb részleteit lehet innen látni, és az ember órákon keresztül nem tud eltelni a táj szépségeivel. Az egyesület mai kirándulására az indulás a szentendrei h. e. vasút O-Buda hajógyár állomásáról reggel 5 óra 40 perczkor történik. Czél: Pomáz, Sikáros, Szőkeforrásvölgy, Predi- kálószék, innen leereszkedve Dömös, honnan átkelés a Dunán Nagymarosra. Vezető Dőri Gyula egyesületi ellenőr. A legközelebbi kirándulás a pünkösdi ünnepek alatt a kies Vágvölgybe lesz, és három napra terjed. Terv szerint indulás junius 1-én a m. á. v. nyug. pályaudvaráról reggel 7 óra 30 perczkor Trencsébe, hol ebéd után a történelmileg is nagy nevezetteségii trencséni vár romjait tekinti meg a társaság, azután pedig vonaton Trencsén-Teplára, innen gyalog Tren- csén-Teplicz fürdőbe vonul és itt marad éjjeli szálláson is, más nap a Trencsén Tepláról reggel 7 óra 25 perczkor induló vonattal a Vlára szorosba, majd a magyar morva határon levő Uj-Szidónia üveghutába és tovább a komló hegyre, innen az oroszlánkőre vonul gyalog- szerrel. Az Oro&zlánkőnél turista-ebéd lesz, t. i. mindenki azt eszik a mit visz vagy közös megállapodás szerint a vezető összevásárol, ebéd után Pruszkán át Illavára vonul a társaság éjjeli szállásra. Harmadik napon Illaváról séta a Pattantyús kilátóhoz, ezután a Baross Gábor mauzóleum megtekintése, mig a délelőtti 11 óra 9 perczkor induló vonattal Nagy-Bits-Pered- mérre onnan kocsikon Szulyóra, ebéd után Kasz- teleczen, Zaszkalién át a Maninhasadékba, itt a Manin forásnál tartott pihenő után Vág- Beszterczére onnan az éjjeli vonattal Budapestre, — esetleg a reggeli vonat megvárása mellett Ruttkán át Budapestre érkezik a társaság. E kirándulás alkalmával a gyalogolás naponként 6 — 7 órát tesz ki, de egyes helyeken a gyalogolni nem akarók kocsin folytathatják útjukat. A hozzávetőleges költség beleértve a vasúti és kocsin való vitelbéreket, étkezést, elszállásolást és helyi vezetőket is — fejenként körülbelül 30 frtot tesz ki és ebből 10 frt a jelentkezés alkalmával előre lefizetendő. Tekintettel arra, hogy ezen nagyszabású kirándulás sikere az előzetes intézkedések megtételét követeli, a résztvenni szándékozók felkéretnek, hogy ezen szándékukat legkésőbben folyó hó 27-én este 8 óráig az egyesüli helyiségben (IY. Rózsa-tér 5. sz. II. emelet) a naponként este 6 — 8 óra közt tartatni szokott hivatalos órákban bejelentsék, mert a később jelentkezők vagy a jelentkezés nélkül indulók az elszállásolásnál, kocsik igénybevételénél az előkészületeket igényelő kedvezményekben csak úgy részesülhetnek, ha azt a körülmények megengedik, illetve lehetővé teszik. Ezen minden tekintetben élvezetesnek Ígérkező és a lehető turista kényelemmel tervezett kirándulást Pet- rik Lajos tanár, a budapesti osztály ügyvivő alelnöke vezeti és ez maga elég biztosíték arra, hogy a résztvevő minden igénye ki lesz elégítve. Minthogy azonban nem mindenki vállalkozhat arra, hogy három napos túrokban vegyen részt, az egyesület gondoskodott arról, hogy a szabad természetet kedvelők a pünkösdi ünnepek alatt kisebb kirándulásban vehessenek részt, ehez képest kirándulást rendez az egyesület junius 2-án ifj. Ferenczy Károly egyesületi gazda vezetése alatt Visegrádra is. Ezen kirándulásra az indulás junius 2-án reggel 5 óra 40 perczkor történik a szentendrei h. é. vasút O-Buda hajógyári állomásáról Szentendrére, innen a Dömörkapun Pilis-Szent-Lászlón, a Le- pencz-völgyön át gyalog Visegrádra. Gyalogolás 7—8 óra, ebéd Visegrádon a Mátyás királyhoz czimzett vendéglőben lesz. Ezen kiránduláshoz délután is lehet csatlakozni. A délutáni társaság Benkó Mihály egye- sülti tag vezetése alatt a m. á. v. nyug, pályaházából indul délután 2 óra 35 perczkor innen csavargőzösön át Visegrádra és a reggel indult társasággal együtt felvonul a romokhoz. Vasúti és hajó költség sem a reggeli, sem a délutáni kirádulóknál nem tesz ki fejenként egy forintot. Az összes felsorolt kirándulásokon nem tagok is mint vendégek részt vehetnek és kirándulást érdeklő mindenféle felvilágosítást megszerezhetnek az egyesületnek IV. kér. Rózsatér 5. sz. a. II. em. levő helyiségében a rendes hivatatos órák alatt t. i. este 6—8 óra közt. A kirándulást megelőző napon ugyan ezen időben a kirándulás vezetője is az egyesületi helyiségben tartózkodik és kirándulásban részt venni kívánóknak tekintet nélkül arra, hogy az egyesületnek tagjai-e vagy sem — rendelkezsére áll. A kelenföldi kör estélye. Dr. Országh Sándor elnöki megnyitó beszédében örömének ad kifejezést, hogy már az első estélyen oly számosán jelentek meg. Örömmel látja az érdeklődést s kívánja, hogy a kör tagjai mint eddig, úgy továbbra is szivükön hordják kitűzött feladatukat. Áttér arra is, hogy a mai estély fényes és magasztos voltát igazolja Dr. Fáik Miksa országgyűlési képviselőnek, az elismert politikai személy és uj rtag megjelenése. Utána Dr. Fáik szólal. Ö úgymond mindig szivén viselte kerülete érdekeit s nem fogja sohsem elmulasztani e kör ügyeit is előmozdítani. Úgy véli, hogy ép Kelenföld az, melynek érdekeit különösen szem előtt kell tartani, mert ő kerületét három részre osztja, a várt — hol a múlt dicső emlékét igazoló régiségekkel folyton találkozunk a Krisztinaváros és Tabán — a jelen, melyben örvendetes jelenség: a rohamos építkezés, a társadalmi és közművelődési fejlődés, e városi ész nem is elégszik meg már egy kaszinóval — kettő kell néki s végül a Kelenföld — a jövő ! Ehhez fűződik, ezen alapszik a kör működése, melynek eddigi sikerét már most is megelégedéssel és örömmel vette tudomásul. Utána Kahn Gusztáv Gyalokayhoz intéz beszédet — reá üríti poharát. Majd Jámbor Gyula emelkedik fel, — a sajtót élteti s annak egyik hatalmas oszlopát — Dr. Falkot. Ezután Gyalokay rövid beszédében ad tanúságot a kör iránti érdeklődésének s szívesen kívánja elősegíteni a kör érdekeit. Hirschler Mór a kör közérdekű feladatát s ennek vezetőjét — az elnököt élteti. Végül még Jámbor szólal, Dr. Falkot, mint emberbarátot, szerető férj s gondos apát illustrálja, kéri őt, miszerins adandó alkalommal e körhöz ily emberbaráti szeretettel viseltessék. Fáik válaszában biztosítékot ad arról, hogy mint minden kerületi, érdeket szem előtt tartó egyént, úgy e kör tagjait is szívesen fogadja, szívesen viseltetik szeretettel. A kelenföldi kör május hó 22-én egv valóban kellemes ismerkedési estélyén résztvettek : Dr. Fáik Miksa orszgy. képviselő, Dr. Országh Sándor elnök, Gyalokay Lajos rendőrkapitány, Dr. Dévay Mór, Dr. Papp József és Jámbor Gyula ügyvédek, Dr. Strelinger J., Friedmann Lipót a „Pester Lloyd“ munkatársa, Manoilo- vics és Pellet állomásfőnökök, Fontaine állomásfelügyelő. Kahn Gusztáv a Sósfürdö igazgatója, Hirschler Mór a keserüviz-forrás igazgatója, Martinék Ágoston iskola vezetőtanitó, Daniel R. építész, Kern Izidor, Hein Lipót és Samu, Horváth János, Koch József, Frey Alajos, Novák Ignácz, Beicher Márton, Blaska J. és Hell Fe- rencz földbirtokosok, Molnár Norbert, Wolf J. raktárfőnök, továbbá a máv. hivatalnokai Gruber, Bednarik, Faragó és Haider és a déli vasút tisztviselője Weidinger és ifj. Swoboda Ferencz! A kedélyes estély főbbjei a 9 óra 19 perczi vonattal, viharos éljenzés közt távoztak. Azonban az ott maradtak Apolló és Terpsychoré- nak hódolva reggelig mulattak. Úszó verseny. A Magyar Úszó-Egyesület által 1895. évi junius hó 8-án, szombaton, esti 8 órakor Budapesten, a Szt. Lukács-fürdő uszodájában rendezendő nemzetközi versenyek feltételei. (Bassin hossza 22 méter.) Nevezési zárnap 1895. junius 1-én. este 7 órakor. Nevezések Füzesséry Árpád titkárhoz, VI. kerület, nagymezö-uteza 5. szám I. emelet küldendők. I. Vendégekversenye 220 méter (10 hossz). Résztvehetnek oly úszók, kik a M. Ú. E'-nek nem tagjai. Elsőnek bronz-érem és tiszteletdij, másodiknak bronz-érem. Tét 2 korona. II. Nyeretlenek versenye 88 méter (4 hossz). Oly úszók számára, kik nyilvános versenyben díjat még nem nyertek. Elsőnek ezüst-, másodiknak bronz-érem. Tét 2 korona. III. Gyorsuszás 66 méter (3 hossz). Elsőnek ezüstérem és tiszteletdij, másodiknak ezüst-érem, ha hatan indulnak, úgy a harmadik bronz-érmet nyer. Tét 6 korona. IV. Junior ok ugróversenye. 8 előirt ugrás és pedig: fejes futammal, salto előre
