Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-05 / 18. szám
Budapest, 1895. (4) BUDA és VIDÉKE Május 5. A kézimunka körébe tartozik a gomblyukak, a szegőbőr és a keztyiisziv levarrása, — a közönséges felvarrott, a keresztül húzott gombok és a csattok megerősítése, végül a keztyti összetűzése, b) A tambourir ozásnál. Munkaeszközök : az előütéshez szükséges tőke, kalapács és elütő vasak ; — a közönséges hurkolótü és a tambourráma, melyeket a hurkolótű kivételével, a telep ad használatra. Munkaanyag a tamborurselyem és félselyem, melyet a telep érték-megtérités mellett ad. A begyakorlás körébe tartozik az altiszti és a gyermekkesztyfltambour, — az Eifel- tambour, a háromsoros sima, félgyöngy és gyöngy, valamint a négysoros sima, félgyöngy és egészgyöugy tambour, ugyanazon vagy külöm- böző szinű selyem szálakkal. c) A közönséges és laschvarrás- nál. Munkaeszközök: az Engler és Schultheisz féle varrógépek, Engler és Wollenberg féle laschgépek, a géptartozékát képező kulcs, olajozó, csavarhuzó és csiptetővel, továbbá a keztyű- tágitó, selyemmotolla és olló. Az eszközöket az olló kivételével a telep adja használatra. Munkaanyag a varróselyem, flór, czérna és tű, la8chczérna és laschtű, melyeket szintén a telep ad, de érték megtérítés ellenébe. A begyakorlás kezdődik a munkaeszközök és használatuk : jelesül a géphejtás, tfibetevés, seiyembefüzés, — az egyszállal és kétszállal való varrás, — valamint a szálfeszités megismertetésével. Ez követi a keztyűrészek és azok összeállítási módjának, majd a keztyűbőr minő- ségéhez képest a lazább, vagy erősebb varrás (spannung) alkalmazásának megismertetése, a szegés és gomblyuk kivárással együtt. Azután a belül varrott keztyűk varrása és kifordítása, a kivitIvarott keztyűk, — közönséges és a tiszti keztyűhüvelyek körül varrással; végül az angol laschvarrás selyemmel és czérnával. d) A tűzésnél. Munkaeszközök: a Wollenberg féle közönséges tűzőgép, továbbá az imperiál körül tűzéshez való két tűre, és a kettős dudor készítéshez szükséges három tűre dolgozó tűzőgép, a géptartozékokkal és a közönséges varrásnál már felsorolt többi munkaeszközökkel. Munkaanyag a tfizőfélselyem, selyem, czérna és tű. Az eszközöket és anyagokat a telep adja : és pedig az előbbieket használatra, az utóbbiakat pedig érték megtérítés ellenébe. A kiképzés a munkaeszközök és azok használatának megismertetése, valamint az egyenes tűzésben való begyakorlása után, áttér az imperiál körültűzésre, a hüvelykbetűzés, és az ujjak összetűzésére; ezt követi a közönséges tűzött, s végül a hajtókeztyük összeállítása. A begyakorlás kezdetben mindig bőrhulladékokon történik; s kiszabott keztyűanyagot csakis akkor kap a munkás feldolgozásra hogyha már kielégítő ügyességet sajátított el, s ekkor is mindig a munkavezető felügyelete és felelőssége mellett. Ettől kezdve azután az általa teljesített munkáért éppen úgy részesül díjazásban, mint a többi begyakorlott munkás. A tűzéshez beosztott munkás, tekintettel arra, hogy a tűzésnél csak hosszabb gyakorlat után juthat kielégítő keresethez, kezdetben 40 krtól — 60 krig terjedő napi segélyben részesíthető, mindaddig, amíg heti tiszta keresete a segély heti összegét meg nem haladja. A segélyezés tartama alatt azonban a segélyezett munkás heti keresete a pénznaplóban az üzlet javára eső téritményül számolandó el. A termelés. Az iparitermelést, illetőleg a keztyűgyá- rosok által kiszabva küldött anyag feldolgozását, a munkások a munka felosztás elvének megfelelő alkalmazásával, négy csoportba t. i. a kézimunkások, tambourirozók, varrók és tűzök csoportjába osztva végezik. A kezdő munkás mindig a munkavezető felelőségének fenntartása mellett; ellenben a begyakorlott munkás egészen a saját felelősségére kapja a feldolgozandó keztyűanyagot. A munkások rendszerint a telep helyiségében az alkalmazottak felügyelete alatt dolgoznak. A gyakorlottabb és megbízhatóbb munkások azonban, ha a telepen való dolgozásban családi körülményeik folytán akadályozva lennének, otthon leendő feldolgozásra is elláthatók munkával. A végzett munkáért a feldolgozott keztyű- párok száma után egységárak fognak kiözet- tetni. A felgolgozáshoz szükséges anyagokat, a selymet, félselymet, flórt, czérnát stb. a géptűkkel együtt a telep adja; de a felhasznált anyag értékét a tambourirozók, varrók és tűzök a hetibérükből történő levonás utján megtéríteni köte’esek. Minden egyes munkás a munkájának és az általa felhasznált anyagoknak nyilvántartása végett külön munkakönyvecskét kap, melyben úgy a végzett munkáért fizendő, mint a felhasznált anyagokért levonandó egységárak is ki lesznek tüntetve, hogy igy azután maga a munkás is kiszámíthassa a keresetét, és annak helyes megállapitását ellenőrizhesse. Az érdembe hozott munkabér a munkakönyv alapján minden hét végével kiszámittatik és kifizettetik. A munkaidő reggel 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától este 7 óráig tart. Ezen időt, a délelőti és délutáni félórái étkezési szünet kivételével, a munkás pontosan betartani, és folyton dolgozva tölteni köteles. A többi munkást munka közben zavarni birság alatt tilos. Tilos továbbá az igazgató engedélye nélkül a munkaterembe idegeneket bevezetni, vagy ott a munkaidő alatt vendégeket fogadni. A munkás, amint a feldolgozásra kiosztott kesztyűpárokat a munkakönyvecskéjébe bejegyeztette és átvette, s a feldolgozásnál figyelembe veendő különös utasításokat meghallgatta, — először is beszerzi, és munkakönyvecskéjébe bejegyezteti a feldo.gozáshoz szükséges anyagokat, — azután gondosan átvizsgálja a kiosztott keztyűpárokat; s ha azt találná, hogy vala^ melyik keztyűn a szabász, vagy egy munkács a kinél a keztyü előzőleg megfordult, hibát ej' tett, akkor az ily keztyűt a művezetőnek bemutatja. A művezető a hiba kiigazítása iránt azonnal intézkedik, vagy vissza veszi a kesztyűt. A bemutatás elmulasztása esetén a hibás keztyű feldolgozásáért munkabér nem fizettetik. Közgyűlések. A magyar épület- és mülakatos- gyár részvénytársaság Müller Vilmos elnöklete alatt múlt hó 28-án tartott évi rendes közgyűlésén a felolvasott igazgatósági jelentés alapján elhatározta, hogy 2000 drb 100 frtos elsőbbségi részvényt — egyelőre csak 1000 drbot névérték mellett — fog kibocsátani a társaság és ennek megfelelően megejtette a a közgyűlés a szükséges alapszabálymódositáso- kat. A mérleg 607 frt 15 kr. nyereséggel zárul. Az igazgatóság elhatározta, mikép a t. ügyfeleinkkeli könnyebb érintkezés és az üzlet- vezetés jobb áttekintése valamint a forgalom gyorsítása és emelése czéljából irodát a főváros belső területére áthelyezi, mi a legutóbbi napokban foganatosíttatott. Ebbéli intézkedés folytán némi kiadástöbblet idéztetett ugyan elő, de az általa elérendő eredmény az üzletforgalomra előreláthatólag előnyös befolyást fog gyakorolni. Az igazgatósági jelentésben foglalt indítványok elfogadásával; illetőleg a részvénytőke felemelésével s az alapszabályok módosításával a vállalat is mintegy újjá alakulván, elhatározta az igazgatóság, hogy visszalép s felkéri a tisztelt közgyűlést, hogy : 1. Az igazgatóság jelentését egész terjedelmében tudomásul venni; 2. a múlt évi zárszámadásokat jóváhagyni; 3. a felügyelő bizottság jelentését az igazgatóság által elkészített évi számadás és mérleget tudomásul venni; 4. az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére a felmentvényt megadni; 5. öt esetleg 8 igazgatósági és 3 esetleg 4 felügyelő bizotttsági tagot választani ; 6. az igazgatóság indítványát a részvénytőke felemelése s illetőleg elsőbbségi részvények kibocsátása iráut elfogadni; végül 7. a felolvasandó alapszabály módosításokat /helybenhagyni méltóztassék. A közgyűlés az/ igazgatósági jelentést tudomásul vette, az igazgatóságnak valamint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta s mindkettőt újból megválasztotta. A magyar kender- és lenipar- részvénytársaság. Múlt hó 28-án tartotta meg évi rendes közgyűlését báró Rudnyánszky József elnöklettte alatt. Az igazgatósági jelentés szerint a lefolyt üzletév 59,643 frt 87 kr. veszességgel zárult, aminek főoka a társaság abbeli törekvésének eredménytelensége, hogy a házipar meghonosítható és igy elegendő számú szövőszék fölállítható legyen. Az első magyar üveggyár-részvénytársaságnál a tiszta nyereség az igazgatóság jelentése szerint az 1893-iki nyereség- maradványnyal együtt összesen 3428 frt 05 krra ™g, melyet a folyó évi üzletévre Írnak elő- A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a fel. bizottságnak megadta a fölmentvényt és mindkettőt újból megválasztotta. Ugyancsak múlt hó 28-án tartotta az Egyesült magyarhoni üveggyárak részvénytársasága is G-ömöri Oszaár elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A tiszta nyereség 125.193 frt 96 krra rug, a melyből 105.000 irtot fordítanak a szelvények (17 frtnyi osztalék) beváltására. A fonciére biztosító-intézet múlt hó 29-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését, báró Kockmeister Frigyes elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint az intézet az elmúlt évben is fokozatos, kedvező fejlődést vett s a biztosítás különböző ágazatai megfelelő nyereséget mutatnak föl. A tűzbiztosítás ágazatában a készpénz-díjbevétel, a törlések levonása után 3.760,874 forint volt. Ez ágazat végeredményére nagy befolyással voltak a múlt évben előfordult jelentékeny gyári és nagyobb árukészlet-égések. Az életbiztosítás ágazatára az igazgatóság igen nagy gondot forditott és az állandóan fokozatos fejlődésnek örvend, jóllehet az e téren egyre növekedő verseny az emelkedést megnehezíti. A díjbevétel 1.008,362 forint volt (tavaly 922,904 forint), a kamatok és egyébb bevételek pedig 300,698 foint (tavaly 257,723 forint). A biztosítások csszeállománya ez idő szerint 23.173,700 foriet tőke és 7807 forint járadék-összeget képvisel. Hasonló örvendetes lendület mutatkozik a baleset-, jég- és szálliunánybiztositó ágazatokban. Az elmúlt üzletév tiszta nyeresége 185,393 forint 05 kraj- czár volt. Javasolja az igazgatóság, hogy a különböző javadalmazások levonása után a részvényeseknek 5 százalék osztallék adassék s felülosztalékul 2 százalék, úgy, hogy az intézeti részvények legközelebb esedékes szelvénye dara- bonkint 7 forintjával lesz beváltandó. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a javaslatokat elfogadta s a fölmentvényt megadta. Végül bejelentette az igazgatóság, hogy az intézet két jeles főhivatalnokát 30 évi buzgó és sikeres hivatali szolgálat után nyugalomba helyezte. A két fötisztviselő Polgár J. és Bleuer J. A jelentés tudomásul vétele után Kochmeister Frigyes báró elnök bejelentette, hogy sem ő, sem igazgatótársai közül Aebly Adolf, Loisch Ede és Lédeczi Schenk Adolf el nem fogadhatják a netán újból történendő megválasztatásukat. Ezután megválasztották az igazgatóságba : Radó Kálmán v. b. t. t, báró Vai Dénes, Kilényi Hugó min. tanácsos, Bérczy Mór, Engel Miksa, Földiák Gyula, Hoffmann Sámuel és Schön Vilmos. A felügyelő bizottságba: Doctor Gyula, dr. Mandelló Károly, Popper Károly, gróf Ráday Gedeon, Reich Lajos es auer Róbert. A közgyűlés után az igazgatóság megalakulván, elnökké Radó Kálmány valóságos belső titkos tanácsos és főrendiházi tag választatott meg. A budapesti közúti vaspálya - társaság múlt hó 29-én tartotta XXX. évi rendes közgyűlését, a társaságnak Lipót-köruti saját palotájában, Országh Sándor dr. elnöklete alatt. Az elnök, a midőn üdvözli a részvényeseket a társaság uj házában, megjegyzi, hogy ez egyik szép er dménye a harmincz év óta folyt helyes gazdálkodásnak, a mely lehetővé tette azt, hogy a részvényeseknek juttatott osztalékokon kívül a tartalékalapok is nagyra növeltessenek. Kimonova ezután a közgyűlés határozat- képességét, a jegyzőkönyv vezetésére az elnök Irsay Ignácz főfelügyelőt kérte fel. Az igazga- ság jelentése — a melyet már bőven ismertettünk — a nyeremény fölosztásra vonatkozólag a következő javaslatokat terjeszti elő: A bévé-
