Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-28 / 17. szám
Budapest 1895. (8.) BUDA és VIDÉKÉ Április 28. Természetesen a fiuk hadseregében a tagok száma nincs megszorítva, kivált nem azon tipikus inasokra, a kikről czikkünk elején említést tettünk. Foglalkozásuk ezáltal nincs megszorítva, mint némelyek gondolják, mert az ezred czélja leginkább abban fekszik, hogy derék becsületes embereket neveljen Az egésznek .berendezése és az organizá- czió époly értékes e fiuk durvább részére mint a tisztességes munkás osztály fiaira nézve is, és ezek képezik kivált a vidéki kerületekben a fiuk hadseregének zömét. A fiuk 12 éves korukban vétetnek fel, s ott maradnak 17 éves korukig. E szabály alól kivétel nincs, s azt a legszigorúbban megtartják. Az utóbbi megszorítás mintha a szigorúság bélyegét hordaná magán, de éppen ellenkezőleg áll a dolog, mert a gyakorlat megmutatta, hogy a fiuk századjukhoz annyira ragaszkodnak, hogy sokszor erővel kell őket távozásra bírni. Mindazonáltal ez a rendelkezés nagyon is szükséges, mert a dandárban (Brigade) a fiuk csak fejlődésüknek bizonyos szakáig maradhatnak, hogy ha ez befejeződött, kiléphessenek az életbe, s összeköttetéseiknél fogva fejlődésüket, és képességüket érvényesíthessék. A fiuk hadseregének czélja a hiányzó összeköttetéseket megkeresni, és pótolni a vasárnapi iskolákat. Mihelyest egy fiúnak keresete van, és az utcza, vagy a műhely levegőjét szíjjá, a vasárnapi iskola megszűnik őt lekötni, és már ebből a szempontból is üdvösnek mondható ez az intézmény. Ha már most a társadalom magasabb színvonalain álló egyletek nem elég nagyok vagy nem elég ruganyosak és vonzok arra nézve, hogy elfogadja és fentartsa azokat a kikerült idősebbeket a kik a fiuk hadseregéből hozzájok átmennek, úgy adják át a helyet más és jobb szervezetnek, a mely azt képes keresztül vinni. A fiuk tartalékosainak száma még most csekély, de elég nagy arra, hogy immár a megcsontosodott egyletek képességét próbára tegye ; és megbocsájhatatlan hiba, sőt büu volna, ha nem tudnának menhelyet nyújtani a fiatal csemetéknek, kik nemsokára kikerülnek mindig nagyobb számban a dandár védő szárnyai alól a társadalmi élet zajába; de hogy ez bekövetkezzék, abban kételkedünk, és hogy be nem fog következni, azt hisszük és reméljük. (Folyt, köv.) A budai tanítók gyűlése. mekek elmebetegségét, hülyeségét s annak indító okait vázolja. De nem lehet nekem feladatom ezt ismertetni, nálamnál sokkal hivatottabb toll tette azt meg a közgyűlésen, én csak felhívom a t. olvasók figyelmét e maga nemében páratlan miire. A szellemes felolvasónő után Schwetz Vilmos, kir. segédtanfelügyelő ült a felolvasó asztalhoz és avatott tollal értekezett az iskolai krónikákról. Szükségesnek mondja, hogy a főváros minden egyes iskoláiban vezessenek króui- kát, ebben az iskola eddigi története és a bel- életében előforduló minden mozzanat időről- időre bevezettessék s a tanszemélyzet nationáléja irodalmi működése, fizetése benfoglaltassék. Ezen zajos eljennel fogadott szép értekezést, illetve indítványt a választmány fogja kérvény alakjában benyújtani a főváros tanácsához. Az elnöki előterjesztések során előadatott, hogy a legutóbbi közgyűlésen tiszteletbeli taggá megválasztott Jurman Jánosnak az elnökség a díszoklevelet átnyújtván, ő hálás köszönetét fejezte ki. A „Buda és Vidéke“ szerkesztője megkereste az egyesületet, hogy a tagok keressék fel lapunkat dolgozataikkal, a szerkesztőség készséggel ad helyet ezeknek, kéri egyúttal a tagok támogatását. A közgyűlés a Buda és Vidékét“, mely mindig hű szószólója volt a tanítóság érdekeinek, melegen ajánlja tagjainak figyelmébe. Az egyesület huszonöt éves fennállását jubileummal üli meg a budai tanítóság, a rendező bizottság elnökévé K o n cs e k Lajos választatott. Farkas Elek pénztárnok jelentése szerint az egyesület jelenlegi vagyona 5768 frt 98 kr, melyből a temetkezési alap 5016 frt 21 krt tesz ki. Moussong István, könyvtárnok jelentéséből kitűnik, hogy van a könyvtárban 403 mü 659 kötetben és 92 füzetben. A könyvtár a Török-u. iskolában van, mit a tagok bármikor igénybe vehetnek. Koncsek Lajos jelenti, hogy a télen tartott tánczmulatság tiszta, jövedelme 203 frt. Koncseknek fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A pénztárvizsgáló bizottság tagjai Koller Márton, Piláthy Béla, Scherer Kálmán, póttagjai pedig Kettner Ferencz és Botz István lettek. A kitűzött nályakérdés (a beszéd- és értelemgyakorlatokról) bíráló bizottságát a közgyűlés Nagy László, Schwetz Vilmos, Koncsek Lajos, Bárány Zsigmond és Trájtler Károly tagtársakból alakította meg. A közgyűlés az uj elnök éltetésével oszlott szét. Hajós Mihály. A budai érdekek emelésére alakult végrehajtó bizottság építészeti és szépitészeti albizottság a „Buda és Vidéke“ nézetei és czikkeit figyelembe véve kitűnő emlékiratot dolgozott ki s azt Végh János elnöklete mellett alakult küldöttség Fáik Miksa képviselő közbenjárása és vezetése alatt átadta a miniszterei''öknek és a közoktatás miniszterének. A küldöttséget a miniszterek igen szívélyesen fogadták és reményre jogosító választ adtak. Meg vagyunk győződve, hogy ennek az ügynek, miért a „Buda és Vidéke“ is küzdött és küzd kedvező lesz az elintézése és nemsokára azt jelenthetjük, hogy a törvényjavaslat, mely az egyetemek Budára való áttelepítéséről szól, be van terjesztve. Adja az Isten, hogy ez a tény mielőbb bekövetkezzék. cA budai tornaegylct 1894-95-ben. (A választmány jelentése az 1894—95. tornaévről.) Tisztelt közgyűlés! Az 1894—95. tornaévről szóló jelentésünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni. Az 1894. évi ápril hó 21-én tartott választmányi alakuló ülésen jegyzőknek dr. Ary Pál és Alkér Ernő, pénztárosnak Rómay Emil, ellenőrnek Ballassa Gfyula és szertárosnak Schö- mer Ferencz választattak meg. Egyletünket ez idén is nagy veszteség érte. Jenny Antal, az egylet tiszteletbeli tagja és 1881. évtől 1892. évig fáradhatlan, buzgó, lelkes elnöke, ki ezen szeretettel betöltött állást megrongált egészségi állapotára való tekintettel volt kénytelen elhagyni, — 1894 nov. 22-én jobblétre szenderiilt. Mély fájdalmunk és résztünknek temetésen való testületi megjelenés által s az összes tagok nevében a gyászoló családhoz intézett részvétirat utján adtunk kifejezést és emlékét jegyzőkönyvbe igtattuk. Az elköltözöttnek egyletünk érdekében, annak felvirágoztatása körül 12 évi elnöki működése alatt kifejtett fáradhatlan, önzetlen áldásos jevékenysége által szerzett érdemei nevének emlékét örökké fenntartják. Az egylet anyagi viszonyait az alább közölt pénztári kimutatás és vagyonmérleg tünteti fel. A pénztári kimutatásban az 1894—95. tornaévre előirányzott 7092 frt 02 kr. rendes bevétel és 7018 frt rendes kiadással szemben 7499 frt 87 kr. rendes bevétel és 6569 frt 46 kr. rendes kiadás szerepel. A bevételek e szerint 407 frt 85 krral haladják meg az előirányzatot, a kiadások pedig 448 frt 54 krral maradtak alul az előirányzaton, a tényleges eredmény tehát 856 frt 39 kr. többletet mutat fel, melynek oka abban rejlik, hogy a tornacsarnoknak sürgősen szükségelt kitatarozásat márczius hó folyamán a kedvezőtlen időjárás miatt nem foganatosíthattuk, hanem ezen munkálatokat a miként azt az 1895—96. évi költségvetési előirányzat feltünteti, — ápril bóra, tehát a következő tornaévre voltunk kénytelenek halasztani. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által egyletünk részere az 1894. évre engedélyezett 500 frt segély a tornacsarnok épületének fenntartása körül felmerült 529 frt 44 krnyi költségek fedezésére fordittatott. Az 1878. évben kibocsátott 10 frtos kötelezvények közül 4 drbot váltottunk vissza; forgalomban maradt tehát még 238 drb. Köszönetünket fejezzük ki özv. Vlassek Edéné úrnőnek, ki a birtokában volt 2 drb. kötelezvényt az egyletnek ajándékozta. Örömmel jelenthetjük, hogy egyletünk tagjainak száma az elmúlt évben 40-el szaporodott. Az 1894. évi deczember hó 7-én tartott disztornázás alkalmával két versenyt rendeztünk; lovon az első dijat (nagy ezüst érem) Pfeffer Ferencz, a második dijat (kis ezüst érem) Fleischer Károly, a bizkozásban fogásért és ily fogással földre terítésért az első dijat (nagy ezüst érem) Kozacsek József, a második dijat (kis ezüst érem) Bartalics Aladár egyleti tagok nyerték. 1894. október 1-töl 1895. márczius 31-ig A „Budapesti (budai) Tanitó-egylet“, mely mindenkor-élénk tevékenységet tanúsított, április hó 18-án tartotta tavaszi közgyülélését a Il-ik kér. Török-u. iskola tágas tornatermében, melyet megtöltött a tanítóság. Az egyesület uj elnöke Farkas József, a várbeli iskola-igazgatója mutatkozott be ez alkalommal. Szépen átgondolt ügyes megnyitójában visszapillantott az egyesület történetére s ecsetelte elődeinek működését. Az egyesület első elnöke S t a n f fe r Adolf volt, ki kiváló szakképzettsége által tűnt ki, utána következett a Török-u. isk. jelenlegi igazgatója, Trájtler Károly ki munkássága által a tanítók körében épen úgy, mint a polgárok között nagy tiszteletnek örvend, utóda A1 m á s y János alapos tanultsága, közkedveltségü tanító, a legutóbbi elnök, S o m 1 y a y József, az ország tanítósága előtt tekintélyes nevet szerzett. Ily elődök után, mondá az uj elnök, nehéz az ő helyzete, de ígéri határozottan az egész tisztikar és választmány nevében, hogy fiatalos hévvel fognak a magukra vállalt kötelezettségnek megfelelni. Ismerve Farkas József munkakedvét, tehetségét, ambiczióját, készséggel előlegezhetjük neki a bizalmat. A közgyűlést rendkívül érdekessé tette Dorogsághy Dénesnénekés Schwetz Vilmosnak felolvasása. Az előbbi, a kitűnő műveltségit tanítónő Schwartzer Ottó tdr.-nak mostanában megjelent „Psychiatriai jegyzeteit“ ismertette, hévvel, lelkesedéssel szólván róla. A nagy tudományu orvos tapasztalatai nyomán állította össze nagybecsű müvét, melyben reánk tanítókra nézve legbecsesebb az a rész, melyben a gyérEgyetem Budán. Az összes fővárosi lapok között a „Buda és Vidéke“ volt az egyetlen lap, mely erélyesen, kitűnő egyéneket, országos tekintélyeket szólaltatott meg a budai egyetem ügyében. Lapunk azt hangoztatta, hogy Budának és vidékének is előnyére szolgálna, ha az egyetem ide települne, de fontosabb és nyomosabb ok Buda és vidéke érdekénél, az ország, a magyar ifjúság érdeke. Báró Eötvös Loránd, ki itt töltötte gyermekkorát felismerte az országos érdekben Buda érdekeit is. Buda emlését a loyalitás is megköveteli. Mert ott aholakirály palotája van, a keretnek is fényesnek kell lenni. Buda legyen a szellemi élet góczpontja. Az egyetem idetelepítésétől függ Buda és vidékének magyarosodása. Dr. Wlassics Gyula, a közoktatás minisztere tetőtől talpig magyar ember, ki egyéb nyomós okok mellett ezt a nagyon is fontos okot is méltányolni fogja. A kérdést is tanulmányozta még pedig nagyon tüzetesen. Figyelemmel olvasta a Buda és Vidéke meggyőző érveit és tanácskozott a szakemberekkel is. Kerületeink képviselői lelkesen felkarolták ezt az eszmét s a törvényhozás termében is kedvező viszhangra talált. A nevelés vezérférfiai miud állást foglaltak a budai egyetem mellett, mely a tanuló ifjúság és az egész ország érdeke.
