Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Budapest 1895. (6.)

BUDA és VIDÉKÉ

Április 21.

beható vizsgálat alá vette. A budai részeken az elöljáróságok a legnagyobb pontossággal feleltek meg az uj szervezet életbeléptetése óta előirt szabályoknak. A vizsgálat eredményeként konstatálja az alpolgármester, hogy annak daczára, miszerint az uj szervezet életbeléptétől alig fél év választ el, sőt a szervezet a maga teljessségében csak ez év elején lett életbeléptetve, a kerületek közigazgatása már is jelentékenyebb javulást tüntet föl, mi okból kilátás van arra, hogy abban az esetben, ha az egyes elöljáróságoknál részint a személyzet elégtelenségében, részint a hivatali helyiségek czélszerütlen voltában rejlő hiányok orvosol- tatni fognak, a kerületek adminisztrácziója a hozzáfűzött várakozásnak meg fog felelni. A tanács ezt a jelentést azzal terjesztette a közgyűlés elé, hogy arra való tekintettel, hogy a személyzet szaporítása, a hivatali helyiségek czélszerübb elhelyezése, valamint az egyéb kisebb jelentőségű hiányok pótlása iránt a szükséges intézkedések már megtétetettek — azt tudomásul veszi.

— Köszönetnyilvánítás. D r é h e r

Antal úr az I—III. kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatának — hibájukon kívül — elszegényedett tagjai segélyezésére 1500 forintot adományozott. Kötelességemnek tartom ezt a nagylelkűséget a nyilvánosság utján az ipartársulat nevében ezennel hálásan megköszönni. Barabás József, társ. elnök.

— Trombitás ut. Lapunk évek óta ismételve felszólalt a trombitás ut kiépítése érdekében. Múlt évben egész kiterjedésében közöltük azt a memorandumot, melyet a környékbeli érdekeltek e tárgyban a székes- fővárosi tanácshoz intéztek. Végre sok viszontagság után a trombitás-ut kiépitése el lett határozva és az 1895. évi költségvetésben 20000 frt az ut kiépítésére praeliminálva. Azt hihettük most már, hogy az ut kiépitése az idei tavasz- szal megtörténik. Kallár Lajos bizottsági tag a legutóbbi közgyűlésen e késedelem miatt interpellate is intézett a polgármesterhez és különösen felemlítette, mennyiben bir alappal azon vád, melylyel a közmunkák tanácsa a székesfővárosi tanácsot illeti, hogy a Drasche-féle téglagyár részv. társaságot a beomlott ut kiépitése tekintetében fenálló kötelezettségének teljesítésére nem szorítja.

— Lakás szükség a II. kerületben. A fő-utcza és székely-utcza sarkán, a régi harminczad-épület helyén az u. n. pénzügyi palotát két év előtt azért építették, hogy abban az összes Budán székelő pénzügyi hatóságok, valamint a kir. járásbíróság is elhelyezést nyerjen. Ma már azonban szűknek bizonyult a nagy épület, mert a pénzügyministerium az ezen épületben elhelyezve levő kir. járásbíróságnak felmondott. A járásbíróság részére a Puskazin-féle házban béreltek helyiségeket, a hova november 1-ével átköltözik.

— Torbágy. Torbágyról írják lapunknak, hogy napró 1-napra többen nézik ezt a kies helyet és tanusitják a település szándékát. Buda és vidékén nagyon sok történhetnék, ha az elöljárók szivökre vennék az emelkedés ügyét. Sok helyen biró uram, jegyző uram szűkkeblű és nem törődik ezzel. A kik megérdemlik azokat dicsérni fogjuk, de a kik mulasztanak azok hibáit nem kendőzzük. Erre való a nyilvánosság. Levelezőnk dicséri a torbágyi elöljáróságot. — T o r b á g y környékén, mint értesülünk hat házat építtetett egy vállalkozó s ezek nagyobb része ki is van adva. Ezek a nyaralók az Iharos hegy oldalán épültek, mely hegyről gyönyörű páratlan kilátás nyílik.

— Kirándulás, á Budai Kerékpár Egyesület kebeléből alakul 5 tagú társaság: Deák Á. Lincbauer F. Nalik K. és Stieberth L. urak élükön Bodócsy B. ur egyleti kapitánynyal a 2 húsvéti ünnepen fölötte sikerült kirándulást tett. A társaság az idő korlátoltsága folytán vasúttal Szobra utazott s vasparipán csak onnét indult útnak. Ipolyságot, Lévát, Yerebélyt elhaladva Szt.-Mihályuron megállapodott, honnan rávaló nap délután 4 órakor oly tapasztalattal folytatta útját Nyitra felé,

hogy Schiffert Ferencz jónevő versenyző, egyleti tag nemcsak derék versenyző, hanem páratlan vendéglátó gazda is. Nyitráig útba ejtett nehány község élénk, mozgalmas képet nyújtott, zúgott, morajlott a szüntelen, harsány és lelkes éljen kiáltásoktól, melyek az arra lezajlott választás jelöltjenek ifj. gr. Zichy Jánosnak szóltak. Égy óra múlva vagyis d. u. 5 órakor már Nyitrán Deák Árpád szüleinek ritka, szívélyes, vendéglátó házába beköszöntött, honnét csak estére a remekül nótázó czigány kedvéért a feledhetetlen kedves gazda társaságában vonult a Szarvasvendéglőbe. A tiszta, csillagos éjszaka a társaságot csapongó jókedve, mulatsága kellő közepén hazatérésre szóllitotta. Éjjel tizenegy órakor jól eső utravalóval: a kedves nyitraik kifogyhatatlan szerencsekivánataival s a Rákóczi-nóta gyújtó, lelkes hangjaival indult hazafelé. Érsekújvárig az utat csak a hegyes csípős szemszól kellemetlenitette. Hajnal előtt '/23 órakor Érsekújvárra ért, honnan vasúttal utazott Budapestre. — Egy kiránduló.

— Krecsányi Ignácz jól szervezett társasága változatos műsorral f. hó 27-én kezdi meg előadásait. Krecsányi érkezésének a budaiak mindig örülnek. Köteleségün^nek tartottuk ezt a hirt tudomásra hozni.

— Nagy csapás a szegénység! Gyermekét, mig élt szerette, nagy gonddal ápolta éjt-nappalt áldozott, hogy végre midőn minden reménye elszállt s gyermeke holtan feküdt ne tudhassa letenni az anyaföldbe, mert nincs orvos kocsi nélkül, a ki a kis gyermek elhunytát bizonyítaná. És ez nem jól van igy ! Az alábbi beküldött sorokat úgy a fő- és székváros tanácsának, valamint az elöljáróságnak figyelmébe ajánljuk, azzal a szent meggyőződéssel, hogy az ügy messze kiható fontosságát tekintve, érdemileg tárgyalják és megnyugvást szereznek a hozandó határozattal a szegényebb sorsuakra, kik nagyon is jogosan és indokoltan el vannak keseredve azokon a tarthatatlan állapotokon, a mely különösen a külső budai részeken nyomja őket. Egy szemtanú beszéli a következőket: A napokban az elöljáróságnál jártam, egy asszony éppen akkor a kerületi orvost kereste abból a czélból, hogy a „Ka kuk“ hegyre menjen el vele 11 éves meghalt gyermekének megnézésére, ho^y eltemethesse. Az orvos azt mondta, hogy füzesen előbb fiaker dijat, majd azzal elmegy. Az asszony sir, könyörög, rimánkodik, hogy szegény és hogy alig tudja a mindennapit megkeresni családja részére, tehenészettel foglalkozik ugyan, de a teheneket mind másoktól bírja bérbe a keresményéből vett ugyan egy tehenet, az is elpusztult, igy panaszolta el baját az orvosnak, de az nem hitt neki. Az asszony erre a temetkezési vállalkozót hitta tanúnak, hogy ő csakugyan szegény a halottját is hitelbe temetteti el, nem tud fiakkert fizetni, szépen kéri tehát az orvos urat, hogy az ő tejes kocsijára üljön és menjen el vele, az orvos nem ment. Eddig a történet! Az orvost nem is lehet hibáztatni, mert ez rangján alól levőnek találta a milimáris kocsin való kocsikázást, de a hatóságnak kellene ilyen esetekben valami intézkedést tenni, hogy a szegény osztály ne legyen hasonló zaklatásnak kitéve. De hát tudtunkkal a Svábhegyen van is orvos, a ki elláthatná a halotkémi teendőket is kivételes esetekben. Hány szegény ember lakik a gazdag Svábhegyen, azoknak ha halottjuk van mindig 4—6 írtért kell az orvost kivitetniük, pedig a fő- és székváros ott állandó orvost tart. Igaz ! a szegények felsegélyezésére főuraink és Íróink vásárt tartottak a kir. operában, hogy a nyomort enyhítsék, hát a hatóság is nagyobb gonddal lehetne a szegényeinek amúgy is szomorú sorsa iránt. Az adó behajtására a városházak előtt két-három számozatlan fiakker áll; vájjon a kültelki szegények halottjainak megszemlélésére nem lehetne-e a budai részeken egy állandó fiakkert tartani és szükség esetén telefon utján akkor és ott elővenni a hol erre szükség van ? Bizony-bizony nem kellene a szegényekkel megfizettetni ezt a nagyon sokba kerülő halottkémlelést! Eddig a levél 1 ám gondolkozzanak felette hatóság és illetékes körök, és ha tudpak valami módot találni, úgy szüntessék meg eddigi állapotokat s találjanak fel valamelyes eszközt, hogy a kültelki szegények halottkémlelése a kocsidij megfizetése nélkül eszközöltessék.

— Összejövetelek. A „Budapesti I-, II. es III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. április 24-én Stoszmann Lörincz (I. Gellérthegy-utcza 1.) tartják. — Az

I. kér. nemzeti asztaltársaság 1895. április 23-án Bittermann István (Naphegy.) vendéglőjében gyülekezik.

Tájékoztató.

— „Szt. Lukács-fürdő-részvény- társaság Budapesten. Téli kúra a kényelemmel és pompával berendezett isszapfür- d ő b e n, mely a szállodákkal egy épületet képez. Uj! Gyógykezelés zuhanynyal (Douche massage). Prospektust küld az igazgatóság, Budapesten.

— Medve-fröcscs. így kérik a fővárosi vendéglőkben gróf Schönborn ízletes szolyvai, polenai és luhi vizeit, a melyek nem csak ízletes italok, de hasznos gyógyvizek is. Ezúttal a szolyvai vízre hívjuk fel a közönség figyelmét. Nélkülözhetetlenné válik a szolyvai gyógyvíz főleg olyan házban, hol az anya családi örömöknek néz elé — és nélkülözhetetlenné válik azon gyermekek részére kiket anyjuk egyáltalában nem, vagy a tej hiánya miatt nem szoptathat; ilyen gyermekek kizárólag tejes ételre vannak utalva. Pedig a tej, kivált nyáron ha néhány órával is tovább áll — már savanyodni kezd — és az ilyen savanykás tejből készült étel legtöbb esetben okozója a gyermek megbetegedésének. Egy-két kávéskanál szolyvai megóvja a tejet a megsavanyodástól — ezáltal az anya pedig gyermekét a megbetegedéstől. Anyák, kik szolyvai vizet isznak és gyermekeiknek tejes ételét a szolyvai vízzel készítik, eddigi tapasztalat szerint szép, erős, egészséges és izmos gyermekeket nevelnek. Főraktár: Fruni István utóda, Werner A urnái II. Batthányi- utcza 3. sz. Kapható Seide József fűszer- és csemege-kereskedésében Fő-utcza 8. sz. Mond- licht Leo droguista üzletében II. Fő-utcza, Walther Ernő fűszer- és csemege kereskedésében, Vár uri-utcza stb. Kövéreknek is különösen hasznos ital a szolyvai viz, mely egyik legrégibb magyar savanyuviz.

Gregorics Ferencz Hermina-ut 51. sz. a. levő kerthelyisége alkalmas kiránduló hely ; jó italok, ételek, egyes vendégek és társaságok pontos ellátása. Tekepálya.

Az otthonpótló. Ki ne emlékeznék a derék Schmidt Károlyra, jó italaira és jó konyhájára, az „Arany oroszlán“-ból és a „Jó pásztor “-ból. A kik elszoktak a házias koszttól szívesen keresték fel a jó magyar korcsmárost. Balázs Sándor „Otthonpótlónak“ nevezte el a Schmidt Károly vendéglőjét. Jó ideig távol volt a fővárostól, most Záborszky János ur telepén, Fehérvári-út 10.420. sz. alatt, a Sósfürdő közelében „Mekka városához“ czimzett vendéglőjét husvét hétfőjén nagyszámú vendég jelenlétében megnyitotta. A kik a magyar konyha remekeiben gyönyörködnek azok szívélyes és jó ellátásra találnak nála. Schmid Károlyt érdemes felkeresni annak is, ki a jó magyar zamatu kifejezéseket és mondásokat szereti. A magyar humornak kiapadhatlan forrása a derék korcsmáros.

Friss székely tömlő-turó és székely fenyőviz legjobb minőségben kapható Egressy Péternél. Budapest, IV. Királyi Pál-utcza 9.

Sörkedvelőknek jó hir! Fleischer és társa (Budapest, II. Oszlop-utcza 10. szám.) az első polgári részvény-sörfőzde p a 1 a c z k- söreit nemcsak a fővárosban terjesztette el, de legújabban a szentendrei vonalon is. A nevezett czégnek sikerült e vonalon az összes vendéglősöket megnyerni. Ennek következtében a közönség nem kénytelen az állott rossz sört inni, mert minden vendéglősnél elegendő jó palaczk-sör van raktáron és pedig: polgári, barát, király és Szent-István sör a polgári sörfőzdéből; ászok, korona és márcziusi a Dréher-féle sörfőzdéből. Ezeken a helyeken kis- és nagy palaczkok jutányos áron kaphatók. Nyaralók rendeletére 10 palaczk a házhoz szállitatik. Mindenki meggyőződhetik,