Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-25 / 12. szám
BUDA és VIDÉKÉ Márczius 25 Budapest 1894. (3.) czipésziparosa s polgára vagyok, hol elsőrendű üzlettel birok. Kellő ismeretségemnél fogva üzletem rövid idő alatt már is jó hirnévnek örvend, éppen azért, mint kisiparos igyekszem megrendelőimet, a mai kor igényeihez képest minden tekintetben kielégíteni. Dicséretre méltó a „B. és V.“-nek a nemes cselekedete, hogy a kisiparosok érdekeit oly odaadóan képviseli. Én a „B. és V.“ hű olvasója már több Ízben olvastam az ipar s iparosok érdekeiről szóló czikkeket s éppen ez indított engedet is arra, hogy a budai ipar fejlődéséről s annak pártfogásáról a „Buda és Vidéke“ olvasóit jelen czikkel is figyelmessé tegyem, hogy pártolják a budai ipart. A budai oldalon is vannak kisiparosok, akik szakképzettségüknél fogva készítményeik által kitűnnek s azok bizonyára meg is érdemlik a kellő pártfogást. írja továbbá a „B. és V.“, hogy egy értelmes iparossal beszélt, aki szeretné keresztül vinni Budán egy állandó munkakiállitás tervét. -S erre felhívja a „Budai vegyes ipartestület“ figyelmet is. Nézetem szerint nem is ártana egy általános állandó munkakiállitást létesíteni, ahol a különböző iparczikkek közszemlére volnának kiállítva, a kiállító iparos czimével ellátva s az által a budai közönség kezdené felismerni mindazon iparosok üzleteit, ahol igényeikhez képest a bevásárlást vagy megrendelést eszközölhetnék. Uyeu körülmények között remélhető volna a budai ipart a közönséggel megismertetni, ami bizonyára a budai ipar felvirágozását s pártfogását hozná maga után . . . Az általános munkakiállitás létesítésére nézve igenis kívánatos volna, ha a „Budai általános ipartestülst“ az ügyet magáévá tenné, s ott az összes iparosok hozzá járulásával a kitűzött czélt ki is lehetne vinni, — melyhez egy kis szoros összetartás szükséges. Nem hiszem, hogy a budai vegyes ipartefiület összes tagjaival együtt ne volna támogatója annak az eszmének, mely ha valósulhatna, bemutathatja a közönségnek a budai ipar fejlődését s versenyképességét s mutassák meg a budai iparosok, hogy a budai ipar is versenyképes. Ezekben kivántam nézetemnek kifejezést adni a budai iparról s iparosairól s reményiem, hogy az igen t. budai közönség jelen czikk figyelmessé tétele folytán a budai ipart mindenekelőtt, előnyben fogja részesíteni. A budai iparosok pedig azon eszme kiviteléért tárcsának össze, melyet a „Budai általános ipartestület“ bizonyára támogatni s arra közreműködni fog, Iparostársaim pedig tartsák jelszónak, „hogy egy mindnyájunkért, mindnyájan pedig egyért“ ! Bodh János, czipész iparos Különfélék. — Feltámadott. A világ megváltója feltámadásának napját ünnepeli a keresztény világ. Szent és magasztos ez a vallásos kegyelet, mely rajongva gyűl meg oltárokon és szivekben az eszme diadalának hódolva miért az Isten fiának kellett vértanúi halált szenvednie példázva azt. hogy az eszmék harczosai, tollvivői, terjesztői ma is tövis koronát viselnek. A dicső és isteni példa vigasz- gasztaljon minden keresztény hivőt, hogy bár rontsák le a templomot harmadnap felépül az. Ezzel biztat bennünket Üdvö- zitőnk halála és feltámadása. A világ megváltója nem halt meg, példája egyházai ma is élnek vigaszára és lelke- sitésére a vallásos emberiségnek. Higyjük, szeressük és reméljük őt, ezzel az óhajjal kivánnunk boldog ünnepet olvasóinknak. — A pilisi alsójárás főszolgabírójától. 2998./1894. Tisztelt barátaim és elöljáró uraimnak. A haza nemtője gyászba- borult Kossuth meghalt! Az egyenlőség és testvériség apostola sírba szállt. A lángész kialudt, melynek utolsó lobbanása is a nemzet egybeforrasztását tűzte ki feladatul. Helyesen gondolkodott e már akkor, vagy nem, ne keressük, csak azt nézzük, mi volt az intentió, mely őt vezérelte. A haza talán alacsonyabban szárnyaló fiainak is szobrot emelt intőjelül a jövő nemzedék számára, hogy a munkásság és a fenkölt eszmékért lelkesülni tanuljon. És csak ő, vagy tettei maradnának jelöletlenül ?! Föl tisztelt barátaim, a köny, mely arczotokon aláperdül ne fojtsa el lelkesiilésteket. Szobrot a nagy férfiú emlékeinek. Szobrot emeljen a polgárok önkéntes adakozása, igy tiszteli meg a nemzet önönmagát, midőn nem szorul felsőbb támogatásra, ha ragaszkodása, nagyrabecsülése utat tör magának s az anyagi áldozatok árán utolsó filléreit is elviszi az oltárra, melynek neve a hazaszeretet. Adakozzatok e szeretet nevében had lássák az európai nemzetek nagy családjai, hogy a magyar nem hálátlan legnagyobb fiai önfeláldozó hazaszeretetével szemben, hogy a mit Rodostónál olmulasztott, azt pótolni fogja Turinban. Föl Kossuth szobrára adakozzatok s az összegyűjtött filléreket küldjétek ide, hogy lerakhassuke járás lakossága nevében a hazafiui kegyelet oltárának zsámolyára. Őrizzen minket a gondviselés és a nagy férfi szelleme ! Bián, 1894. évi márczius hó 22-én. Bodiz László főszolgabíró. — Lapunkért. A Buda és Vidéke működését az évnegyed alkalmából több fővárosi napilap emelte ki. A sajtó elismerése csak fokozza törekvésünket és igyekezünk minél erélyesebben küzdeni a kitűzött czélért, mely Buda és Vidékének emelése. Földvary Mihály alispán ur és pilisi alsó és felső járási főszolgabirái ajánlata eredményét látjuk abban, hogy a községek megrendelik lapunkat. Újabban Tóth József ur a megye kir. tanácsos tanfelügyelője hívta fel lelkes szavakban a lap terjesztésére és szellemi támogatására is a tanító urakat. A „Buda és Vidéke“ szívesen küld mutatvány- számokat. Előfizetési ára: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. — Zsingor Mihály elhunyt tornaművezető sirhantjain a budapesti (budai) tornaegylet díszes emléket szándékozik emelni. Az egyesület választmánya Kollár Lajos elnök indítványára elhatározta, hogy az egyleti tagok körében e czélra gyűjtést rendez és a síremléket lehetőleg egy éven belül felállittatja. Miután azonban més testgyakorló egyletek tagjai is azon óhajukat nyilvánították, hogy a síremlék költségeihez szintén szeretnének adományukkal hozzájárulni, a tornaegyesületi választmány abban állapodott meg, hogy ezektől is, sőt a boldogult mester egyéb barátaitól és tisztelőitől is fogad el adományokat, melyek Rónay Emil pénztárnokhoz (I. Attilautczai tornacsarnok) intézendők. — Köszönjük. „Egy nagy város közönsége joggal követelheti azt egy társagtól, mely a névjogot kizárólagosan bírja, hogy a rendes átkelő közönségnek egy kis részeit az éjjeli órákban még akkor is szállítsa át a Dunán, ha ez a társaságnak pénzáldozatba kerülne is. Pénzáldozatról szó sem lehet, mert ha a csavar- gőzös vállalatnak erről az előzékenységéről a közönségnek tudomása lesz a mellett, hogy a közönség jogos igénye kielégítésre talál, a költség fedeztetik.“ Ezeket a sorokat kaptuk közéletünk egyik kimagasló alakjától és örülünk rajta, hogy a közzétételt megelőzte a csavargőzös vállalat előzékenysége. Az igazgatóság ugyanis elrendelte, hogy f. hó 20-tól kezdve egy hónapig kísérletképpen a vigadó-hídfői csavargőzös estve 11 órág fog közlekedni. Hisszük e kísérletet a közönség oly nagy mérvben fogja igénybe venni, hogy nem csak az, de aVigadó-Tabán és Eskiité r-Rud as- fürdő között is állandó lehet az éjjeli járat. Midőn a csavargőzös vállalatnak Buda érdekében tanúsított szép tettét megköszönjük ; ajánljuk figyelmébe ezt a másik két állomást is, melyre a közönség joggal számmithat, s melynek a társaságra nézve nagy pénzügyi előnyei vannak. — Lágymányos emelkedése. E szép vidék érdekében közölt a Buda és Vidéke egy czikket, a mi nem hangzott el a pusztában. Naponkint keresik fel szerkesztőségünket személyesen és levélben, hogy a Lágymányos emelkedése már mennyi eredményt mutat fel. A telkeket keresik, a kik eddig telkeket vettek építeni kezdenek. Ide olcsóbb az anyag szállítása, tehát olcsóbb az építkezés is. Mint értesülünk a települési kedv oly rohamos, hogy egy vállalkozó egy nagy kaszinót akar építeni, melyben minden szórakozást megtalál a közönség. Építő" társaságok vannak alakulóban és igen befolyásos emberek vették az ügyek intézését kezükbe. Mindennap több eredményt jegyezhetnénk fel a Lágymányosról. Felhívjuk közönségünk figyelmét e szép vidékre. — Egy budai lelkész papai kitüntetése. A pápa Vaszay Kolozs bíboros herczegprimás felterjesztése alapján ft. König Gusztáv, krisztinavárosi segédlelkész urat f. é. márczius 15-én kelt elhatározással pápai udvari papjává nevezte ki. E kinnvezés folytán a kitüntetett a pápa nemes udvarának kötelékéhez tartozik; a monsignor czimet és a kamarásokat megillető összes viola színű jelvényeket viselheti, névszerint: a viola övét, gallért és palliumot. König Gusztáv kinevezésének sok okból örülhetünk. 0 15 ev óta működik Budán nint lelkész, s ha ezenkívül más érdeme nem volna is, még akkor is azivből gratulálna neki a budai r. k. hívők összesége. De ő nemcsak kötelességét mindig pontosan teljesítő pap de egyúttal Budának oly polgára, a ki széles körökben kedveltté tette fellépésével magát, rendkívül szeretetre méltó müveit. A népszerű felolvasásokat rendező egyletnek választmányi tagja s mint ilyen nem volt esztendő hogy kétszer- háromszor nnm ült volna a felolvasó asztalhoz; a ki tudja, hogy Buda magyarosodásban mekkora része van az említett egyletnek, méltányolni tudja König Gusztáv ezen magyarositó működését is. A pápa jubileuma alkalmából Rómába indult magyar zarándoklatnak ő volt rendezője s mint ilyen ő volt az a ki magyarokat 1898. febr. 19-én a pápa színé elé vezette. Ha mindezekhez hozzá tesszünk még, hogy krisztinavárosi segédlelkészi működése mellett még a II. kér. csalogány-utczai tanítónő ké- pezde hittanárja is; ha elgondoljuk, hogy minden alkalommal lelkes terjesztője, mivelője s előmozdítója Buda specziális érdekeinek (lapunk is volt már oly helyzetben, hogy tollából czikkeket közölhetett); ha mindezeket tekintetbe vesszük akkor természetesnek fogjuk találni, hogy a König Gusztáv kitüntetésének sokan meg fognak örülni, s sokan nagyon sokan fognak neki a húsvéti „piros tojás “-ként kapott kitüntetéshez őszintén gratulálni. Részünkről csak annyit kívánunk neki, hogy a kitüntetésnek, melyben részesült, adja Isten, hogy soká örülhessen ! e. ő. Szórakozás a szabadban. A budapesti (budai) tornaegylet már megtette az intézkedéseket arra nézve, hogy tagjai a tavasz, beálltával a szabadban is leljenek szórakozást és üdülését. Alig olvad el a sz. Jánoskórház melletti jégpálya jege, az egyesült elnöksége gondoskodott róla, hogy a viz lecsapoltassók és mihelyt a talaj némileg kiszárad, a nyári játéktér helyreállittassék. Három Lawn-tennis pálya előreállithatólag, már e hó végén átadható lesz rendeltetésének. Továbbá lesz croquet és különféle labdajátékok. A tornaegylet ez évben is nemcsak a tagokat és azok családjait, hanem a tagok által bevezetett férfi éz növendégeket is szívesen látja a pályán, sőt miután már tavaly a látogatottság oly nagy volt, hogy a Lawn- tennis pályák sok esetben nem voltak elegendők, kész netán mutatkozó szükség esetén a pályák számát megszaporitani. A játékokat kü lön rendező bizottság fogja vezetni; a Lawn- tennis szabályokat most dolgozza ki K r e n e- d i c s Gyula, A r g a y János és D ü r r Károly urakból álló bizottság. A tornacsarnok udvarán is fognak a tornászok nehány nap múlva szórakozást találni. Szorgalmasan dolgoznak a tekepályán, mely tudomás szerint Budának egyik legszebb és legczélszerübben berendezett kug- lizója. Ez mindennap délután rendelkezésre áll a tagoknak és az azok által bevezetett férfivendégeknek. A kirándulások is kezdetőket vették. Számos tornász családjával együtt márczius hó 4-én a Sashegyen, 11-én megkerülve a Sashegyet a Sasadon és 22-én a Mártongyen és Kis-Svábhegyen volt. Ez összejövetelek igen
