Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-25 / 8. szám
Budapest 1QP4. f?.! A hamisítatlan jó és tiszta tej. E lapokban írtam már a hamisított tejről, most a valódi, jó, tiszta s hamisítatlan tejjel szeretném e lapok tisztelt olvasónőit megismertetni. A háztartásnak egy valódi kincse a tiszta, egészséges, jó tej, de vajmi nehezen sikerül e kincset felfedezni. Én felfedeztem egy ilyen kincset s azt a fővárosi — budai fogyasztó közönség közkincsévé is szeretném tenni. Megkísérlem tehát s ha sikerül toliamnak, leirom e felfedezett kincset; lehet hogy ezzel jó szolgálatot is teszek a fogyasztó közönségnek. A napokban hivatalos kötelességem teljesítése végett Beiwinkler Károly főv. bizottsági tag ur albertfalvai tehenészetét tekintettem meg. Ez a hely az, melyet t. olvasónőim előtt — mint kiket tudom, hogy a háztartás legjobban érdekel — leírni óhajtok. A mint az ember a hegyektől környezett kies fekvésű Kelenföld határában a budafoki országúton közeledik Albertfalva felé, már messziről egy tisztára meszelt fehér ház körvonalait látja s minél jobban közeledik e kis falutelephez, annál jobban felismerhető, hogy annak a messziről szemünkbe ötlött háznak a lakói vagy tulajdonosa a tisztaság mintaképe lehet. Ez a ház a budáról odavezető utvégen a falucska első háza, melyen két kapu van, az egyik az utczáról az urasági lakhoz, mint főbejáró, a másik a ház oldalánál a tulajdonképpeni tehenészethez vezet. A mint ez utóbbi kapun belépünk, jobbra áll előttünk a tehenek istálója, mely mintegy negyven méter hosszú s mintegy 10 méter széles épület lehet, melyben jelenleg 30—35 drb tehén van, ezek egymásnak háttal két sorban állanak. Ez az épület igen szépen s praktikusan van berendezve. Az istáló közepén mintegy három méter aszfalttal burkolt széles ut vezet végig, melynek szélein aszfaltozott kanális fogja fel a vizet ezen szalad végig a gyüjtőgödörbe. Hogy a tehenek is ki ne legyenek téve különösen igy téliidőben a hőváltozásnak, a tulajdonos az istálóba vízvezetéket vezetett be, a mely itatás alkalmával a tehenek jászoljába engedi a vizet befolyni. A tehenek alja is aszfalt burkolatos mi nagyban elősegíti az állatok egészségi állapotát is, melyre külömben eléggé felügyel az I. kerületnek szakavatott állatorvosa, Kun Márton ur, ki e telepet mint tudom hetenként többször is megtekinti s jó tanácsokkal látja el a tulajdonos Beinwinkler urat. Ennélfogva kizártnak kell tekinteni, hogy tuberculozisos, vagy más betegségben szenvedő tehenek tejéből csak egy csep tej is vegyüljön a jó tej közé. Az istálóba éppen fejetés alkalmával voltam. Itt tiszta felgyűrt fehér inguju tiszta kezű s tiszta kötényes teheneseket láttam, kikről ha nem tudná az ember, hogy miféle munkába vannak, azt hihetné, hogy bálba készülnek oly tiszták s oly ünnepies kinézésüek. Ezek előtt igen szép fehér s tiszta edények voltak a melyekbe a tehenektől kifejt tej folyt. Ezeknél a fejetéseknól mindig jelen szokott lenni a fő- tehenes vagy gazda, ki arra ügyel, hogy a tej tisztán érkezzék egy az erre a czélra berendezett kamarába, melyett itt Beinwinkler urnák fáradhatlan kedves neje vesz át a csebelektöl s ennek a fzlügyelete s útmutatása ként történik itt azután a hűtés és szellőztetés és pa- laczkozás, ki erre oly nagy gondot fordít, hogy addig einem távoznék onnét mig a legutolsó palaczk vagy kanna is megtöltve s leolmozva nincs nehogy a cselédség felhasználja a távozást ha másként kényelem szempontjából a tejet szellőztetés [vagy szűrés nélkül tisztátalan állapotba juttatná az edényekbe mint más tehenészetnél van, hol nincs szigorú felügyelet. A tejes kamara szintén aszfaltozva van. Feltalálható itt minden mi a tej tisztántartásához szükségeltetik. Legelsőben is a mint e helyre belépünk a laikusnak feltűnő különös szerkezetű mint egy másfélméter magas s mint egy 75 centiméter széles rácsozott ál vány t pilantunk meg, mely a tej szellőztetésére szolgál. BUDA és VIDÉKE A kifejt tej, hogy az istálószagot elveszítse, ezen át lesz a körülményekhez képest egyszer vagy kétszer is leeresztve s egyúttal a netán véletlen folytán közibe keveredett idegen anyagtól is megszűrve s megtisztítva; a mi úgy történik, hogy az egy nagy kannába gyűjtött tej, a szellőztető tetején levő mégnagyobb kannába felöntetik, mely egy csappal van ellátva s ezen át aztán szép lassan a szellőztetőbe jön, melynek a tetején sőt az alján is egy-egy czi- nezett szép fehér szűrőké van. Ez a rácsozott vagy reczézet szellőztető, melynek belseje üres nyáron át jéggel, vagy jegesvizzel is megtölthető a mi egyúttal arra is szolgál, hogy a meleg tejet, mely a dobjain kanyarodva átfolyik, annyira lehűtse, hogy romlástól vagy rögtöni savanyodástól megóvja. Az igy leszűrt tej a kristály tiszta üvegekbe s egyéb erre a czélra szolgáló edényekbe osztatik szét, mely után pergamenpapir szorító olomzárral leolmoztatik s az elkészítés után a megrendzlőkhöz szállitatik el. Van e Kamrában még több jégtartó katlan is, hova nyáron a föntebb említett módozatok után az elszállítás megtörténtéig a kamrákba s palaczkokba elszürt tejet hűteni rakják, mivel a gyors erjedést szintén megakadályozzák. A tejeskamarának a szomszédságába van a takarmányos kamara, a mely szintén aszfalt burkolatú. Ebben a kamarában készítik a tehenek ételét, ez a takarmánykészités is a legnagyobb gonddal megy végbe. Benwinkler urnák a tehenei nem úsznak moslékolva, azért a tehenektől származó tej nem is lehet oly moslékizű és szagu, mint a fővárosi milimárisaink tehenei adnak. Ottlétem alkalmával szükkönyös takarmányból készített szecska volt, répával s szorított malátával össze- vegyitve ez a táplálék a tehenet nem kényszeríti arra, hogy sok és rósz tejet adjon, hanem hogy a nyert tej kevesebb inkább de jobb és zsirdusabb legyen s ezt mint tapasztaltam, Beiwinkler ur el is érte, mert az általam nemcsak ez alkalommal is megvizsgált, hanem már máskor vegyileg is megvizsgáltatott tej,[is kitűnőnek találtatott. Úgy magánalkalommal, mint hivatalos kiküldetésem alkalmával is — mikor tudták, hogy megint megfordultam több fővárosi tehenész istálójában, de megfordultam vidéken uradalmakba is, az utóbbi helyeken néhol láttam ilyen gondozásu s tiszta tehenészetet is, de hasonló tisztaságot elmondhatom, nem láttam sehol. A bpesti vagy vidéki kiseub gazdálkodó milimáris a helyet, hogy a teheneivel vagy a tőlük nyerendő tejjel maguk bánnának, megbízzák a szolgálót vagy hausknektet a kik sokszor tisztátalan kézzel a még tisztátalanabb edényekbe szűrik a tejet; az uradalmakban pedig a kasznárt vagy ispánt bízzák meg ki szintén a gazdát, ez meg a fejőst, a fejős meg a bojtárokat, e két utóbbi kezeli és gondozza a tejet azzal a pusztai tiszasággal a mit csak a pusztán lehet elsajátítani. Itt sem láttam se a kasznárnét vagy ispánnét, de még a gazdánét sem — hacsak részt kivenni nem ment a gazdáné oda — hegy a tejkezelésnél jelen legyen, mint Beiwinkler ur neje tenni szokta. Az elmondottakból meggyőződhetünk, hogy a tejkezelés nagyon ritka helyen megy lelki- ismeretes skrupolozitással végbe, hanem mindenütt a könnyebbséget fogják, hogy mielőbb készen legyenek vele, mert igazán sok fáradtsággal is jár ám az. így hozzák nekünk, fővárosi szegény halandóknak tele szennyel a drága és sokszor egészségtelen beteg tehenektől származó tejet. Beiwinkler ur szeretetre s tiszteletre méltó, fáradhatlan kedves neje, hogy megbízóit tiszta, egészséges s hamisítatlan jó tejjel szolgálhassa ki, nem sajnálja feláldozni sem éjeiét sem napalát sokszor egészsége koczkáztatása árán is addig el sem távozik a tejes kamrából mig a legutolsó fél liter tej is felügyelete alatt el nem szüretik s lezárva rendeltetése helyére nem jut. Azok, kik szerencsések ilyen tejet ihatni, igazán élvezettel fogyaszthatják, mert valóban tiszta, jó, egészséges és hamisítatlan tejet élveznek. Takács Iivás. Elektromos órák. ' A „Buda és Vidéke“ egyik közelebbi számában megemlítettük azokat az eredményekül, mit Kulicska Antal budai polgártársunk a jó nevil óra művész elért. Abban a helyzetben vagyunk, hogy Kulicska Antal rendszerét a közönséggel megismertethetjük: Az olyan nagy forgalmú pályaudvarokon, hol a ki- és befutó vonatok egymást érik, olyan lézas munka folyik, a melyet a nagy közönség nem látván, alig képzelhet el. A vonatok pontosan perezre indulnak, perezre érkeznek és igy minden dologgal pontosan perezre kell elkészülni, mert különben zavar áll be; ennélfogva rendkívül fontos, hogy a pályaudvar minden zugában tudni lehessen pontosan, hogy hány óra, illetőleg vasúti nyelven szólva hány perez. Ennek a kérdésnek a megoldása nem olyan egyszerü( mint első pillanatra látszik, mert tapasztalás szerint 40—50 szerteszét levő közönséges órát pontosan együtt járatni majdnem lehetetlen. Az összes órák együtt járásának nehéz kérdését igen szépen oldották meg a m. á. v. keleti pályaudvarán, a rohamos léptekkel haladó technikai tudományok egyik vívmányának a központi elektromos óra berendezésnek létesítésével, a mely berendezést a következőkben ismertetjük meg t. olvasóinkkal: Az állomásfőnök irodájában egy igen finoman készített másodperezmutatós inga óra van felállítva, a mely az egész rendszert mintegy dirigálja és ezért központi órának neveztetik; ennek az órának szomszédságában egy elektromos telep van elhelyezve, melynek vezető drótjai a központi órán át menvén, körül futják az egész pályaudvart, úgy, hogy abban a pillanatban, a mikor a központi óra másodpercz mutatója a 60-ra érve egy rugót megérint és ezzel az említett fővezeték két végét összekapcsolja ebben az egész pályaudvart körülfutó vezetékben egy pillanatig tartó elektromos áram fut át. A közönség czéljaira szolgáló, valamint a hivatalos helyiségek mindenikében egy-egy elektromos mellékóra van helyezve, melyeknek vezető drótjai a fentebb említett fővezetékhez kapcsolvák, úgy, hogy az elektromns áram ezeken az órákon is átfusson. Ezekben a mellék órákban tulajdonképeni óra szerkezet nincsen, hanem azt egy elektromágnes (a vezetődróttal becsavart lágy vas darab, mely az elektomos áram átfutásakor mágneses tulajdonságot nyer) helyettesíti, amely az elektromos áram átfutása pillanatában a horgonyt magához rántván, a mutatóba kapcsolt fogas kerekek egy foggal, illetve a mutatót egy perczel tovább rántja. Az elektromns áram átfutásban mérhetlen gyorsasággal történvén, a mutatók ugrása az összes órákon ugyanabban a pillanatban történik, vagyis az összes órák mindig pontosan ugyanazon időt mutatják. — Mint a fentebbiekéül látszik, ezek az órák nem járnak, hanem perczről perezre ugornak. A Buda vidékén tartandó hálókról és a fetülfizetésekről szívesen közlünk tudósítást a névsorral együtt, ha azt beküldik. Kívánatra a czimek beküldése esetén készkiadásaínk megtérítésével lapokat is küldünk. A nyilvános nyugtázásra a „Buda és Vidékeu különösen alkalmas. * DC" A tisztelt bálbizottságok figyelmébe ajánljuk a magyar irók segélyegyletét, mely tisztán humánus alapokból gyarapodik. Adományok Vadnay Károly nővére (Budapest) czim- zendők. Február 25. Kiadó: Dévai Siöllösy Iatváa. Felelős szerkesztő : aindaieatl Erdélyi Gyula
