Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-23 / 51. szám
Budapest, 1894. III. évfolyam 51. sz. Vasárnap, deczember 22. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI. KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KIÄD0-HIY ÄTÄIy, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér., Várkert-rakpart 1. Heialer J. nyomdája. Megjelenik minden vasárnap. Eltffisetéai árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kor., Alkotás-utoza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Fel hívás előfizetésre. Buda nagy vidéknek hivatott központja a társadalmi téren is, nemcsak piaczában. Éber ellenőrei vagyunk és lessünk annak, hogy a magyarság és magyar szellem terjedjen és erősödjék szép vidékünkön. Élénkíteni óhajtjuk a budai és vidéki egyesületi életet, közművelődést és va- gyonosodást, javítani a közigazgatási és közegészségügyi állapotokat. Kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá a Buda és Vidéke tartalmának emeléséhez, hogy minél eredetibb és érdekesebb közleményekkel jelenhessünk meg. Előfizetőink minden megbízását elvégezzük : vétel, eladás, kölcsön, biztosítás, bérlet, lakás közvetítés, hivatalos és magánügyek után való járás, felvilágosítás, engedélyek stb. a legméltányosabban és legpontosabban. Folytatjuk ebben az évben nagy érdeklődést keltett rovatunk, (Ismerőseink), úgy szintén a budai intézetek, a községek élete leírását, a czégek, gyárak, ipartelepek ismertetések Megfelelünk híven arra a kérdésre, mi hir Budán és vidékén? Változatos és becses közleményeink mellett állandó kalauz és lakás hirdetővel szaporítjuk a tartalmat. Nélkülözhetlenségünket akarjuk elérni a családi események, egyházi, egyleti, pénzintézeti, községi élet nyilvántartásával. | Beszámolunk a közgyűlésekről, s vigyázunk rá, mit csinálnak az elöljáróságok, tisztviselők és bizottsági tagok? Jelszavunk továbbra is: pártoljuk Budának, vidékének iparát és kereskedelmét, ébreszszük, fejleszszük azt, de óvjuk a vásárló közönség érdekeit és soroljuk fel a viszszaéléseket. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre .....................6 „ Negy edévre ... 3 „ Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben elkezdett regényünk folyik. Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kaptak. Ismételjük ezt a kérelmet mert az év végéhez közeledik és vannak a kik két évvel is tartoznak. Ezúton értesítjük a községeket, hogy a „Buda és Vidéke“ előfizetési diját költségvetésükbe felvehetik és abban egyúttal hirdetéseiket is közölhetik. Karácsonyi ajándék. A karácsonyi örömökből jut valami Budának is. Azok az álmok, miket jó közlekedésről szőttünk, kezdenek a teljesülés stádiumába lépni. A lovasut átalakításán kívül a Hüb- ner-féle engedély, aMösmer-féle sodronykötél-pálya, a fogaskerekü-vasut eladása bírót veszszük. A miért oly sokat irtunk és küzdöttünk, ha valamikép el nem fenekük, tehát megtörténik és Buda közelebb lesz Pesthez. A közlekedés nyomorúságában és elmaradottságban sinlődtünk eddig és valóban Isten háta mögött voltunk. Valóságos utazás számba esett a Budáról Pestre, vagy Pesről Budára való átkelés. Most már kilátásokról beszélhetünk. Óhajtanánk, hogy mielőbb tényekről beszélhetnénk. A mi halad, nem marad. Ez sovány vigasztalás. Képviselőink közül Fáik Miksa és dr. Darányi Ignácz befolyásukat érvényesíteni szokták kerületeink érdekében. A budai törvényhatósági bizottsági tagok sorában ott van a közlekedési miniszter, Lukács Béla is. Egy kis jó akarat, egy kis méltányosság és minden sikerül. A közlekedés gyorsítása, tökéletesítése reánk nézve életkérdés és minél előbb javul, annál jobb. összetett kézzel ne várjuk hát a sült galambot, de lássunk a munkához és ne engedjük elaludni kérdéseinket. Karácsonyi ajándék számba mehet a budai nyaral ó-v i d é k szabályozása is. A közmunkák tanácsa tárgyalta a nyaralóvidék szabályozásának tervét. A szabályozási terv, melyet a tanács műszaki osztálya dolgozott ki, a Rézmál, „A BDDA és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. A próba. A becsület lobogóját Bátran vitte a kezem, Száz csatában meghordoztam, Es nem érte soha szenny. Mégis mégis rám rontottak — No de mindez próba volt csak : Enyim lett a győzelem. A költészet templomába Szűzi lelket vittem én, Szemeimet az oltárra Áhítattal emelem. Mégis mégis bevádoltak — No de mindez próba volt csak : Fény világa az enyém. Emberek közt járva, kelve, A szerelmet tanitám, Égi karok hymnuszához Dalom vala a nyitány. Mégis mégis kiátkoztak — No de mindez próba volt csak: Udvözülök még talán. Van-e még valami hátra? Emberek és állatok, Adjatok ki minden mérget, Rajta, ostromoljatok! Mi az? Ég s föld rám szakadnak ? Azt se bánom. Próba az csak, Melyben állva maradok ! Dalmady Gyrízo. A más sorsa. — Regény. — (17 Irta: Erdélyi Gyula. Hajótöröttek-e vagy nem? Ez volt második kérdése aggályainak. Nevüket nem hallotta, nem ismerte, pedig ő csak sok famíliát ismert az országban. Harmadik pont kételkedésében a nőknek az a különös viselete, hogy a magát leánynak mutató nő Lajos után érdeklődik és Andort tünteti ki jobban, a leány, ki a nőt adja, Andorhoz húzódik és mégis Lajossal foglalkozik többet. Sakkhuzász-e ez, hogy fokozzák a fiatalokban a szenvedélyt, vagy bizonyos vagyoni különbségek miatt keverték össze kártyájukat, hogy talán igy könnyebb lesz kinek-kinek a magához való parthiet megszerezni ? No, de majd lehull a rezgő nyárfa levele. A fürdő-évszak végéhez közeledik, A mikor távoznak, majd lerántja ő a leplet a titokról, ha titok, a tréfáról, ha tréfa. A harmadik csengetés még messze vau. Be kell osztani a munkarendet is. Hol van a határa Lajos regényes hajlamainak, mikor telik be a mérték és zökken vissza a rendes kerékvágásba, mert esküvő után szárnyát kel- í szegni a regényes hajlamoknak. Csakugyan j beáll-e szegény embernek, vagy régi allapotábal változik vissza? Egy kis haditanács nem fog ártani... Meglepi vele a fiukat. Mikor feltalálta, furcsa felfedezésre jutott. Mind a kettő verseket irt. No, most már tisztában vagyunk, gondolta az öreg ez bizonyíték, hogy az érzések magas fokra szöktek. — Mit csináltok ? — kiáltott rájuk. Elduga ták a papirost. — Nem vagyok én kiváncsi 8 ti rimes ömlengéstekre, olvastam én jobb é- rosszabb verset is ; de halad az idő és vezérczikk- nyelven szólva, nemsokára a tizenkettedik órában leszünk. Hogy érti ezt, Péter bátyám . . . — Úgy, szerelmes öcsém, hogy fütyül a szél. — Az idő már őszre jár, — vágott bele Andor. — Ez az igaz csak és azt is tudjátok, hogy szebb hazába megy pihenni a madár . . . Tudjuk. — No, ha tudjátok, akkor rendbe kell hozni a számadást. — Milyen számadást ? — kérdé Lajos. — Ha nem értetek prózául, hát kifejezem máskép; hogy állunk szerelem dolgában; tessék vallani; előadni a tényállást. — Én vallók, hogy erre nem is gondoltam. — Ne tetesd magad, Lajos öcsém, mert már fel vagy fedezve, el vagy árulva. Ne rontsátok magatokat hiábavaló érzelgéssel, beteges ábránddal, ki vele a színnel. Ki mit szeret, arra néz. Látod, regényekben és színdarabokban