Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-16 / 50. szám

Buiaüest 1S94. 14.1

BUDA és VIDÉKÉ

Decz*mh-r 16

mellett épitessék fel, nem egészen találó; mert habár az árucsarnok elhelyezésére a mérnöki hivatal által javaslatba hozott telektömb a jelenlegi nyilt piacz közelében fekszik, de az a Vár központjának, mely a csarnok igénybevételére utalt fogyasztó lakosok által egyformán könnyen elérhető, egyáltalán nem tekinthető.

Tekintve ugyanis azt a körülményt, hogy a Várnak délkeleti részén a királyi váriakon és mellékhelyiségein, továbbá a főherczegi palotán fivül csupán középületek léteznek és a Szent- György-utczában még fennálló 4 bérház legközelebb szintén lebontatni fog, a Vár hosszúságának kiszámitásánál kiinduló pomtul a disztér kezdetét kell vennni, mint a hol a közönség által elfoglalt lakások kezdeteket veszik. — Ha ez kiindulási pontul elfogadtatik, akkor a vár lakossága a disztér kezdetétől számítva a bécsi kapuig, közönséges lépésekben a következő :

I. szakasz a disztér 1 számú ház sarkától az Anna-utczáig 360 lépés. II. szakasz az Anna-utczától a Pázmán-utczáig (Pénzügyminisztérium) 270 lépés. III. szakasz a pénzügymin. épülettől a Verbőczy-utcza innenső sarkáig 490 lépés. IV. szakasz a Verbőczy-utcza innenső sarkától a bécsi kapuig 420 lépés; összesen 1240 lépés.

E szerint tehát nem az Anna-utcza, hanem a Szentháromság-téren lévő pénzügy- miniszteri épület, vagy maga a Szentháromságtér tekinthető a fogyasztó közönség lakhelyeinek szempontjából központnak.

Csakhogy a mérnöki hivatal nem vette figyelembe, hogy a várbeli vásárcsarnokot nemcsak a várbeli lakosok, de azok is igénybe fogják venni, mint a hozzájuk legközelebb eső vásárcsarnokot, kik a Váron kivül a lovas-uton, Ostrom-, Ápolda-, Hunfalvy-utczában, továbbá a Krisztina-köruton épült házakban laknak; kiknek száma nem csekély.

A mérnöki hivatalnak tehát nem csak az Anna-utczai. de más helyen lévő területeket is kombináczióba kellett volna vennie, különösen tekintettel a Váron kívüli lakosokra; mert a Vár csekély kiterjedésénél fogva, bár hová építtetik is a vásárcsarnok, az a várbeli lakosok által könnyen elérhető lesz ; az pedig, hogy a vásárcsarnok a jelenlegi nyilt piacz közelében essék, az teljesen közömbös, mert hetivásárok alkalmával a nyilt piacz nem csak a dísztértől kezdve a Verbőczi- és Fortuna-utcza kezdetéig elterül utczákon és tereken, de az uri-utczá- ban, a Szent-Háromság-utczában, sőt a Nándor- téren és bécsi-kapu mellett is létezik.

Hiányos továbbá a mérnöki javaslat azért is, mert az a négy ház, melynek kisajátítása 99.719 írttal terveztetik, terjedelmére nézve félmérés szerint csak 365.80 négyszögölet tesz, melyből szabályozás és a Baltaköznek 6 méterre tervezett kiszélesítése folytán egy jelentékeny rész elesik, úgy hogy a megmaradó helyen csak 77 állandó áruhely lesz elhelyezhető; mi a közönség szükségletét tekintve, előreláthatólag elégtelen lesz.

De különösen kifogásolható a mérnöki javaslat azért, mert az úri-utczai 111. számú házhoz tartozó azt az épületrészt, mely a Baltaköz feletti boltozaton nyugszik és mely két helyiséget tartalmaz, szintén kisajátitandónak véli, mely épületrészre nézve a vásárcsarnok epitése alkalmával az illető tulajdonossal külön tárgyalást javasol meginditandónak. — Itt tehát egy számszerint teljesen ismeretlen kiadást jelez a mérnöki hivatal, melyre nézve a fővárost oly kényszerhelyzetbe juttathatná, mely az illető háztulajdonossal az alkutárgyalást nagyon megnehezítené, esetleg a fővárosnak tulmagas költséget okozhatna.

Ezeken a főbb indokokon kivül felhoztam, hogy talán aestetikai szempontból sem volna helyes az árucsarnokot egy oly helyre építeni, a hol a fő felvonulási hely létezik, és a hol a Szent-Istvánnapi ünnepen az országos körmenet tartatik, hozzá még a mérnöki hivatal a helyett hogy az árnyékszékeket a baltaköz felőli részen tervezte volna, az úri-utcza oldalán kívánja felállítani.

Ismerőseink.

(Árnyak és fények.)

VII. Saxlehner Árpád.

A Saxlehner név a székes-főváros patri- czius családjai között régóta becsült és tisztelt név.

A budai keserű-vizet, mely oly nagy áldás az emberiségre Saxlehner András kezdette világhírre emelni s ma nincs a vifágon oly czivili- zált hely, hol azt a kiváló terméket ne ismernék.

Saxlehner András Hunyady János forrása, ma már verseny társakkal áll szemben, és hogy e versenyben régi jó hírnevét megőrizte azt már a kereskedelmi képességnek és nagy összeköttetéseknek lehet köszönni.

Fiai leginkább Saxlehner Árpád, a nagy hirü viz forgalmát évről évre emelik és biztosítják.

A Saxlehner-féle telep párját ritkítja, a mit a tudomány és technika igényel az mind feltalálható itt.

A Hunyady János s a többi forrás gyógy- hatásáról nem beszélünk e helyen, mert azt úgy is jól ismerik.

E pár sorban a Saxlehner czég egyik tagját Saxlehner Árpádot méltatjuk.

Saxlehner Árpád a magyar kereskedő világ egyik legműveltebb és legképzettebb tagja nem csak a szakmájában, de társadalmi téren is. Szeretetre méltó előzékeny ember, igazi nagy ur, kiben van nemes önérzet, de nincs semmi gőg, a mi sajátsága szokott a többszörös milliomosoknak lenni.

Szerény, de azért határozott ember s a mellett szorgalmas és munkás. Nem csak külső nagy világi máz van rajta, de belsejében, szivében is ur olyan értelemben, hogy ezt a legszigorúbb mértékkel mérők is elismerhetik.

Az ipar és kereskedelmi kamarai választásoknál mutatta be magát először itt Budán, a midőn polgártársai bizalma azzal tisztelte meg, hogy megválasztották a direktóriumba.

Fellépése és szakképzettsége, műveltsége arra hívná, hogy értelmiségét a parlamentben érvényesítse, hol a törvényhozás ily utazott, tanult és tehetséges embernek nagy hasznát vehetné.

Mulasztást követünk el. ha a budai érdekeknek ily derék képviselőjéről meg feledkezünk és a székes-főváros képviselő testületébe nem ültetjük.

Szó volt arról is, hogy Saxlehner Árpádot főrendiházi tagnak hívják meg, s hisszük is, hogy az a konbináczió teljesedni fog. U nem csak érdemes erre, de hivatott is. Saxlehner Árpád a közegészségügyi kongresszus alkalmával pazarul vendégelte mag forrás telepén a külföldi tudósokat, kik mindnyájan arra a meggyőződésre jutottak, hogy ritka műveltségű ember . . .

Ezekből állna nagyvonásokban Saxlehner Árpád jellemrajza, a mit maga fog közhasznú fényeivel kiegészíteni . . .

®. gy

Karácsony.

A fő- és székvárosi községi szeretet- ház igazgatósága (II. kér. Nagy-Rókus-utcza 36.) a következő felhívást intézte a közönséghez:

Nemesszivü emberbarátok kegyes ajándékainak hozzájárulásával, intézeti növendékeinket a karácsonyi ünnepek örömeiben is részesíteni óhajtjuk s részükre decz. hó 24-én, d. u. 4 órakor az intézetben karácsonyfát állítunk fel.

Ez alkalomból azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a nemesszivü jót-tevő közönséghez, hogy növendékeinket pénz- vagy természetbeli szives ajándékában részeltetni kegyeskedjék.

Szives megjelenését az ünnepélyen (decz. 24-én d. u. 4 órakor) örömmel fogadjuk. Budapesten, 1894. év deczember hóban.

Kiváló tisztelettel a „Fő- és székvárosi Községi Szeretetházi bizottmány“ nevében S z ő t s András, igazgató.

Ajánljuk a jótékony és nemes szivü emberbarátok figyelmébe.

*

Siketnéma gyermekek karácsony a. A budai siketnéma-intézet szegény növendékeinek karácsonyfája érdekében Scherer István vezető tanár meleghangú kérelmet intéz a nemes keblű emberbarátokhoz. Minthogy az intézmény — melynek felvirágozása különben Budának érdekében is áll, nyervén általa egy különleges szakintézetet — humánus voltánál fogva minden ember támogatását érdemli meg, örömmel adtunk helyet ezen kérelemnek azon óhajtással, hogy az, Budának nemesen érző közönségének körében minél több emberszerető és áldozatra kész szívre találjon.

A siketnémák karácsonyfájára a következő adományok folytak be :

Vaszary Kolos bíboros herczegprimástól 10 frt; Rock István gépgvárnstól 5 frt; Blu- menau R.-től 6 frt; Gyuri Z uzsitól (Pozsony)

1 frt; Walheim János lovagtól 5 frt; Toldi Lajostól 3 frt; Scholz Gu/stáv ev. lelkésztől

2 frt; Horváth Bélától 2 frt; továbbá W i 1- 1 inger Ferencztől dió és Szt. János kenyér; G o s z 1 e t h István fényképésztől: képes könyvek ; Hajduska A. és trsától: narancs, füge és mogyoró; Hermanetzi papírgyártól : rajz és irópapir, rajzfüzet, irón ; Az „Athenaeum“- tól: képes könyvek és ifjúsági iratok; Késni á r s z k y és Illéstől: Különféle játékok; Edeskuty Lajostól: dió, szilva és thea sütemény ; Sember J.-tői, különféle szövet-darabok, Müller I. L. szappan. Fogadják a nemesszivü adakozók a növendékek nevében adományaikért hálás köszönetemet. Budapest, 1894. decz. hó 13-án Scherer István. — S c h u m y Rezső építőmester a budapesti siketnéma-intézet egyik Pesten lakó bejáró növendékének f. é. deczember 1 óta ingyen ad ebédet. Ez a szegény gyermek, a kinek anyja mosónő, eddig hazulról hozott darabka kenyérrel csillapította éhségét, mig most nemcsak elégséges, de tápláló eledelt kapott, testi fejlődésében akadálytalanul gyarapodhat. A jótett nem szorul bővebb dicséretre.

Különíélék.

— Személyi hir. A magyar főúri világ egyik kiváló tagja, a budai érdekeknek oly buzgó barátja a nagy befolyású Gróf Hunyady László 0 exczeíencziája és neje gróf Csáky Sarolta Szikszóról téli tartózkodásra Budára érkeztek. A müveit lelkű grófi pár szalonja az előkelő világ központja szokott lenni, a hol a vendégeket szivélyes modorukkal kötelezik le.

— O felsége arczképe. Pestmegye közönsége most számolt be az 0 csász. és kir. felsége életnagyságu arczképének megfestésére gyűjtött összegekről. Összesen 10.215 frt 41 kr folyt be; erre adott a pilisi alsó-járás községeinek közönsége 237 frt 93 krt (legtöbbet a többi járásokhoz képest), a pilisi felső-járás községei adtak 112 frt 37 krt; Szent Endre város 45 frtot, Zsámbék község 30 frtot, Tinnye község pedig* 3 frt 60 krt. Minden költségek ki fizetése után 143 frt 23 krt tett a megtaka- aritás, mely összeg a vármegyének „Szent-Ist- ván“ szobor alapjához csatoltatott.

— Millennium. Pestvármegye közönsége az ezred éves országos ünnepélyen megjelenni és szerepelni óhajtván, az ezred éves országos ünnepély czéljaira az 1895. évre l°/0-os megyei pótadót szavazott meg, mely összegnek miként leendő legalkalmasabb felhasználása, a vármegyének az ezred éves országos ünnepélyen miként leendő szereplését, az ezredéves országos ünnepély fényének emelésére teendő intézkedések érdekében a főispán elnöklete alatt egy hét tagú bizottság küldetett ki.

— Születésnap. Mechwart András, a Ganz-gyár érdemes igazgatója, a napokban ünnepelte 60-ik születésnapját; nemcsak a gyári tisztviselők és munkások, hanem a budai elite-közönség is számos ováczióban részesitette az ünnepeltet és úgy szóval, mint üdvözlő iratokban kifejezte szerencsekivánatait. Mi is örömmel csatlakozunk ez ovácziókhoz, és őszintén