Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-16 / 50. szám
/ / ' Budapest, 1894. III. évfolyam 50. sz. Vasárnap, deczember 10. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZKAZHATÍSI, KŐZGAZDASÍGl ES TÍKSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. I. KIÄDÖ-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Várkert-rakpart 1. Heisler J. nyomdája. Megjelenik minden vasárnap. Eltfflietési árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kor., Alkotáe-ntcza 12/a. Szöke-káz. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Egyetemek a vérmezőn. A magyar ifjúság érdekében a Buda és Vidéke teljesen szívvel és lélekkel méltányolta báró Eötvös Lorántnak azt a korszakot alkotó elhatározását, hogy az egyetemeket Budára hozza át. Felszólalásainknak immár viszhangja van. A budai érdekeket előmozdító végrehajtó-bizottság egyik érdemes tagjától azt az értesítést nyertük, hogy a végrehajtó-bizottságnak az építészeti és szépészeti albizottsága 1894. november 13-án tartott ülésében Lakner János biz. tag felhozta a Buda és Vidékében kiadott azt a fontos értesülést, mely szerint az uj egyetemek a Vérmezőre terveztetnek építtetni, indítványozta, miszerint ezen ügyben egy — a budai bárom kerület országos képviselőiből, a budai érdekeket előmozdító végrehajtó három bizottság elnökeiből, a budai három kerület városi bizottsági tagjaiból álló küldöttség menesztessék úgy a miniszter- elnök, mint a vallás- és közoktatási miniszter urakhoz. Lakner János urnák ezt az indítványát a bizottság lelkesült érzéssel egyhangúlag elfogadta, a miniszter uraknak kézbesítendő memorandum megírására dr. Toldy László biz. tag urat kérte fel, intézkedett a küldöttség egybeállításáról és hogy a tisztelgés eddigelé meg nem történt egyedüli oka az, hogy „A BUDA és VIDÉKE“ TARCZAJA. A más sorsa.-- Regény. — (16 . Irta : Erdélyi Gyula. Valami ismeretlen ösztön hatása alatt egyszerre csak felugrott Fernandine és indítványozta, hogy menjenek haza. Szive áradozásá- tól és különös dobogásától megijedt. A fiatalság kedélyét szorongás uralta, a mibe egy kis költői bagulat is vegyült. Ábránd foglalta el szivüket. Hozzuk közelebb egyiket a más sorsához, cseréljük ki még jobban a létezést. Ez az eszme vitte őt arra, hogy egy szép magyar dalt kezdett, a melynek harmóniájába mindnyájuk hangja belevegyült. A bérez, a völgy visszhangozta e rendkívüli előadás melódiáját. A szivek harcza és háborúja, az átalakulás csatája dalban kötött békét . . . Egyikbe olvadt át a más sorsa, a létezés átcserélésének ingatag bölcsészeti thé- zise kezdett lehetségessé válni négy ifjú szívben... VIII. Az isztérczi fürdőidény kezdett végéhez közeledni. Nem is fűrdőidény ha pletykával nem végződik. Az egészségjavító rokonok fennhangon beszéltek két regényről. Hiába, az emberek mendemondájának legérdekesebb tárgya a más sorsa. Mivé válnék a társadalom, ha ezzel bíbelődni | a mostani belpolitikai konstellácziók nem voltak arra alkalmasak, de a mi remónyl- betőleg a legrövidebb idő alatt meg fog történhetni. Örömmel konstatáljuk a budai érdekeket előmozdító végrehajtó-bizottság éberségét és ha közbenjárását ez irányban siker koronázza, legszebb emlékét fogja hagyni utódainkra. Az egyetemek tárgyában lapunk egy kiváló barátja a következő levelet irta: „Már rég akartam az egyetemek ügyében Írni, de mindég vártam azért, hogy a monstre-deputácziónak eljárásáról és a kihallgatás eredményéről is egyúttal értesíthessem. De mert a mostani kormány helyzete oly válságos lett, a deputáczió menesztése elodáztatott azon időre, midőn akár a mostani kormány helyzete megszilárdult, akár egy uj kormány alakult. Becses lapjában azonban ez ügyben minden egyes alkalommal — igen helyesen — említve lesz az egyetemek ügye, nem várhatok tehát a deputáczió eljárásának eredményéig. Azt akarom ezúttal megjegyezni, hogy nem osztom Fodor tanár ur nézetét, hogy az orvosi fakultást nem lehetne Budára átterelni a klinikák végett. — Hát mi csak a mostani helyzetünkhöz alkalmazva akarunk egyetemeket építeni? Nem a jövő nemzedéknek? A nem tudna. Szívesen is beleavatkozik az igy tettem volna, úgy tettem volna elmélettel. Mintha olyan könnyű volna a más sorsát intézni valakinek. Talán még a Borcsa néni világbontó, világ- történelmet változtató nézetei megoldása is könnyebb, mint az embereknek az a merész vállalkozása, melylyel más sorsába akarnának legalább is tanácscsal avatkozni. Az ég elhatározása ellen hangya-harcz- nál jelentéktelenebb az embernek ez a küzdelme . . . Férfi sorsa a nő, a nő sorsa a férfi; ez a más sorsába való beletalálás kiengesztelő törvénye. A többi csak szatíra lehet, mit elmés ember ferde bölcselkedés ostorozására alkalmazhat. — Bizony, ha én ennek a Karháty Lajosnak vagyok, nem teszem olyan nyilvánosan a szépet annak a pesti asszonynak. Ezt mondogatták az egészségjavító rokonok. — Én lennék az a másik nő, rá sem néznék a Módos Andorra. így vélekedett a másik párt. És ezzel megindult az igy lehetne, úgy lehetne, igy kellene, úgy kellene és e fajta nézetek, kifejezések egész tárházából a bőség. A mi a más sorsát illeti, mit Lajos és Andor, Kamilla és Fernandine átváltottak maguk között, ideje kezdett mutatkozni a kibontakozásnak. A farsangi bohózat komoly szint öltött s az alakoskodás bizalmatlanságot keltett kölcsönösen, miután mindkét fél kezdette ezt sejteni. klinikákat Budapest hallatlan terjedése és fellendülése idővel ki fogja tolni jelenlegi helyükről és akkor uj klinikákról kell gondoskodni, ekkorra kell fenntartani a már most elvileg e 1- í döntendő azt a tervezetet, hogy idővel és alkalom adtával az orvosi egyetem is Budára a többihez hozassák át. Ma persze ez lehetetlen, de nem a klinikák végett, mert azon épületek ma is jól értékesíthetők, hanem a nagy befolyású professzorok végett lehetetlen őket Pestről Budára hozni. De lassanként az ifjabb orvosi kar majd csak beletörődnék abba :s, hogy ők a helyett, hogy most az üllői-utra hajtatnak, kikocsikáz- nak a Krisztinába. Én ezelőtt 2 és fél évvel — midőn a mostani vallásügyi miniszter még egyetemi tanár volt és midőn ő egyik tervezetében az egyetemi város számára a külső Józsefvárost tartotta arra alkalmasnak — írásban és tervekkel ellátva — adtam át (Rupp Zsigmond közjegyző ur utján) Rupp Imre miniszteri tanácsosnak azt a tervezetemet, hogy az uj egyetemek sokkal előnyösebben volnának elhelyezve a Krisztinaváros külső részében (akkor én a Hesz-féle telkektől egész a tirolerig terveztem ezt a lapályban) mint a Józsefvárosban, fejtegettem annak előnyeit úgy közegészségi szempontból, mint országos érdekből, sőt ki is mutatPéter bácsi már gondolkodni is kezdett I hogy miként oldja meg ezt a kuszáit bonyodalmat. Majd kibontja a véletlen. Csak el kell szabadítani. Rendezte magának az eseményt. Lajos alakoskodása a sok bölcselkedési rendszerbe való eltévedés, vegyítve regényes hajlamokkal és bizonyos önérzet, a melynek törekvése az, hogy szeretne saját emberségéből megélni. Kisértse meg, jól van. Ismerje meg a más sorsát, hogy annál jobban becsülje a magáét és teljesítse a vagyonhoz kötött kötelességeket. Módos Andor, a ki egesz életében holnap nélkül élt, szintén kiveszi hasznát. Komolyan veszi fel az életet és a holnapra is gondolni fog. És a két nő. Szerinte a helyzet gyanús, mert az ő vén sasszeme észrevette, hogy a ki magát özvegynek adja ki, az leány és a ki magát leánynak, az a nő. Valami okból ezek is alakoskodnak vagy hát a mint ők szokták mondani kicserélték létezésüket. A kalandos titkolózásnak vagy regényes hajlam az oka, vagy valami erősebb körülmény. Nem sejtette, hogy a két nő tulajdonkép régi érzéseitől akart menekülni. És ők ebben az alakoskodásban a csalódás gyógyszerét keresték ... A másik alakjában akart ki-ki elrejtőzni, hogy közelebbről ismerjék meg azt, kivel érinkeznek ... A nő nem tudta adni a leány, leány nem a nő szerepét. (Folyt, köv.)
