Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-21 / 42. szám
Budapest 1894. (5.) BUDA és VIDÉKE Október 21 Botrányos építkezés. Résen vagyunk! A legcsekélyebbnek tetsző dolgoktól kezdve egészen az életbe vágó kérdésekig figyelemmel kisérjük azokat a mozgalmakat a melyek Buda fejlesztését, vagy hátrányát czélozzák. Minek hangoztassuk újból és újra, hogy mostohán bánnak el velünk, minek végtére is a panasz toliunk hegyén; a zúgolódás a polgárság zömében, a midőn jogunk van immár felemelni követelő szavunkat, hogy az illetékes körök lássák be egyszer, hogy tudatára ébredtünk azoknak a méltánytalan és semmivel nem indokolható gyatra elbánásnak, a melynek a Duna jobbparti rész még unos-untalan ki van téve. Szeretettel veszünk minden jó indulatot, hálával adózunk még olyan iczi-piczi jó akaratnak is, a mely a legkisebb községet is megilleti; örülünk, vigadunk, ha látjuk, ha tudjuk hogy felénk néznek, s emelni akarnak ! És a mint a lelkűnkben feltámadt az igaz érzés, hogy elismeréssel nyilatkozzunk a hozzánk és városrészünkhöz jó indalattal viseltető minden mozgalomhoz, úgy eléggé nem kárhoztathatjuk azt a felületes munkát, a melyet éppen a budai oldallal szemközt elkövetnek. Girbe-gurba utczáink vannak, eltéved benne, még a budai szülött is. Sikátorok szelik át egymást, s mig a mappán is nehéz eligazodni, hogy merre vagyunk. Es aztán sok unszolás, bizottsági tárgyalások, polgári körök, kaszinók felszólamlásai felkeltik álmából az illetékes köröket, hogy hát itt is kellene tenni valamint. És tesznek, és nincs köszönet benne. Micsoda rendszer dívik itt? Visszaakarják vágni évtizedekkel Pesthez képest Budát? Hol és merre vannak Budának a középületei ? hol van a szigorú bírálat a magán építkezéseknél ? miféle terveket fogadnak el? Hol van az Ízlés ? hol van a styl ? Erre a kérdésre feleljen az, ki végtől végig jár Budának utczáin, és látja azt a vonalat a melyet reudezui akarnak, s a mely ennek daczára, ha ily rendszer mellett kiépül : vasvillával lesz összehányva. A botrányos építkezésekre vonatkozolag csattanos példa a következő, a mely egyenesen kihívja a polgárok türelmét. A fővárosi I. kerületi bizottsági tagok értekezletet tartottak, melynek egyik tárgya a lovas-uton épülő Horovitz-féle ház szabálytalan építkezésének beszüntetése volt. Az értekezlet arról győződvén meg, hogy már az építkezési engedély megadásánál inkorrektség fordult elő, a mennyiben már akkor tudva volt, hogy az 1894. évi január 1-jével életbe lépő szabályzat szerint a lovas-uton csakis villaszerű épületek emelhetők; a Horovitz-féle telken pedig egy kétemeletes és egy idomtalan magas tetőzettel ellátott építkezésre adatott engedély — elhatározta : hogy a fővárosi közmunkák tanácsát fölkéri, hogy botrányos és szépészeti szempontból semmikép sem tűrhető épület megfelelő átalakítása iránt intézkedjék. Hát ennyire jutottunk! Nincs erős szó, nincs elég durva kitétele a megbotránkozásnak, a midőn ezeket tudjuk. Ám akkor volnánk hibásak, és akkor nem teljesítenénk kötelességünket, a midőn e felháborító tényt elhallgatnék. Igen is! ki kell mondanunk, hogy a budai részek érdekeit anyagilag úgy mint szépészetiig szivükön hordozó polgárokat megdöbbentette a rendszertelenségnek ez a tünete, s annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy ha e mmősifchetlen felületesség még továbbra is tart, agyon fogják rendezni Budát. Joggal, igazságérzettel, tisztességgel emeltük fel szavunkat; hát gondolkozzanak rajta az illetékes körök, és nyugtassák meg a polgárokat. Hozzáteszszük még a következő sorokat jellemzésül : A székes-főváros tanácsa által készített közgyűlésiig jóváhagyott ama statútum, hogy a Budavár sétánya alatt elterülő helyeken és utczákban csak villaszerű házakat szabad építeni, tudvalevőleg, nagy bölcsen, 1895. január 1-től kezdve tették hatályossá; a mi természetesen azt vonta maga után, hogy addig lehet majd nagy kaszárnyákat is létesíteni azon a környéken. Élelmesen meg is kezdték azt, a hatályba lépendő szabályzat kigúnyolásaként, a mi a következő hozzánk beküldött panaszból is kitetszik: Tekintetes szerkesztőség! Kérjük az ős Buda várából felhangzó jajkiáltásunknak becses lapjában helyt adni. A budavári sétány, mely a vár nyugati oldalán végighúzódik és a fővárosi közönségnek kedves üdülőhelyéül szolgál, nagyban van veszélyeztetve, a mennyiben a bástya fala alatt levő úgynevezett Lovas-uton oly magas házat emeltek, a mely egyrészről a kilátást teljesen elzárja, másrészről kéményeinek füstje a levegőt megfertőzted. Szíveskedjék e visszás körülményekre az intéző köröket figyelmeztetni az által, hogy segélykiáltásunknak tolmácsul szolgál lapjában. Tisztelettel a budavári polgárság. Most már csak az marad hátra, hogy azt a házat a statútumnak életbelépése alkalmával expropriálják a budaváriak nagy örömére. Ebből is különben látszik, hogy a mi székes-fővárosi tanácsunk és a székes-főváros reprezentánsai mekkora éleslátással alkotnak szabályokat a jövőre való tekintettel. Fejedelmi látogatás. Os Budavár falai között apostoli királyunknak fejedelmi vendége volt e napokban, Szerbia fiatal fejedelme, az Obrenovicsok sarja vétetett fejedelmi fény és pompával körül. Örvendetéssel láttuk mi ez alkalommal, hogy aggályunk az iránt, vájjon a magyar kir. udvartartás életbeléptetése előtt lehetséges-e Budavár falai között fejedelmi vendéget méltóan követni, — eloszlattatok. A fiatal fejedelmi vendég a fő- és székvárosba való megérkezésétől kezdve, ittléte alkalmával egész elutazásáig láthatta, hogy a magyar vendégszeretet, kezdve a koronázott Honatyától az utolsó szál emberig át volt hatva ama magasztos hivatásától, mely a magyarnak sajátja. Harsona, dobpergés, dicshymnus zengése, nélkül bár, de méltó ünnepélyes magatartással megmutatá a fő- és székváros lakossága ez alkalommal, hogy az európai népek sorában fejedelmek fogadására s méltó vendégszeretet tanúsításra hivatott. Minél kellemesebb leend reánk budaiakra nézve az elismerés ama neme, melylyel a körünkből távozó szerb fejedelem a német udvarnál személyi benyomását elmondva, az amúgy is kilátásba helyezett német fejedelem látogatását a hallottak folytán, a budai várba igye- kezend mielőbb beváltani. Ha ily királyi napok alkalmával a budai vár lakosainak alkalom nyílik élénkebb szint ölteni, hivatásunk, azokat nem szórványosan, gyéren, hanem minél gyakrabbani egymásutánra való következését kérni, indítványozni és szorgalmazni. E kérelmünket annál is inkább jogosultaknak látjuk, mivel bebizonyult, hogy a magyar udvartartás életbeléptetése előtt is kellő akarat mellett nyilvánul a fejedelmi látogatás alkalmával igényelt ünnepiesség, szívélyes vendégszeretet s honunk európai fejedelmek vendég- fogadási képessége. Egyik régi óhajunk teljesedése az, midőn elgondoljuk, hogy az ezredéves ünnepélyek alkalmával több fejedelmi látogatás éri fővárosunkat, s különösen a budai várat. Jöjjenek minél számosabban s lássák szemről szemre a magyar haladást, a magyar nép müveit magatartását, a koronázott Fő atyai gondoskodását hü népe iránt s mondják el odahaza, hogy mily kár volt e látogatásokat halogatni, s kövessék e fejedelmi látogatásokat diplomatiai szolgálati egyéniségek s ezzel kapcsolatban jöjjünk közelebb egy lépéssel a müveit nyugathoz. Legyen emlékünkben Mátyás király fénykorának udvartartása, midőn Budavár falai között előszeretettel tartózkodtak európai fejedelmek, nagyok, államférfiak, tudósok s művészek, s igy a honalkotás 2 ik évezredének elején újra ébredjen azon kor, midőn a budai királyi várlak gyupontja vala az európai műveltség istápolásának, a kultúra fejlődésének, a tudomány művelésének s mi budaiak büszkén vallhassuk az udvar vendégeit övéiuknek. Legyen a fejedelmi példa reánk nézve serkentő, legyünk méltók a müveit, előkelő látogatásokhoz, s honosítsuk meg a régi magyar vendégszeretetet a fejedelmi fény kitárása mellett polgári erényekkel, nemes magatartással a jövő nemzedék részére. Álljunk résen, kérjük, követeljük a magyar királyi udvartartás mielőbbi életbeléptetését, s hirdesse Budavár orma Mátyás király szelleméhez hü utánzást, honosuljon meg újra a királyi vendéglátás, a koronázott fejedelmek összejövetele, a művészet góczpontja árassza fényét e Nyugat és Kelet közt fekvő helyről a Keletre s ébredjünk uj korszakra : legyünk a Kelet elő- harczosai mind ez ecsetelt jelenségek által s vivjuk ki magunk részére Európa előtt a minket megillető elismerést. Buzgólkodjék kiki Budán e magasztos czél elérése iránt s igy sikerülend a rég óhajtott budavári dicsőség megvalósítása Stein Sz. Mór. Felhívás előfizetésre. Kívánatra bárkinek 4 mutatványszár.'.''* küldünk, de az 5-ik számnak elfogadásával előfizetőnek tekintjük. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre.................6 „ Negyedévre ... 3 „ Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben elkezdett regényünk folyik. Kérjük vidéki hátrál ékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kapnak. Különfélék. — Sándor király és gróf Hunyadi László. Mikor Sándor király Budapestre érkezett, gróf Hunyadi László nagybátyja szintén megjelent a pályaudvaron s a királyi várban József és László főhercze- gek bemutatása után huzamosabb ideig magánkihallgatáson fogadta. A szerb királyi házzal rokonságban levő gróf, a ki közéletünkben kiváló tekintélyes vezérférfiu, több Ízben érintkezett a szerb királyival s minden találkozásakor fél óránál tovább tárgyaltak. A szerb király tiszteletére adott utolsó udvari ebéden is megjelent gróf Hunyadi László s ha a fiatal királynak szabad ideje volt, mindenkor fogadta nagybátyját. Elutazásakor a rokoni búcsúval váltak el egymástól. — Jegyzőválasztás. E czirnen irtuk meg folyó hó 7-iki számunkban, hogy a törökbálinti közs gjegyzői állásra, a községnek három éven át volt segédjegyője, Navarra József, lapunk fiatal munkatársa is reflektálni fog. Legnagyobb meglepetésünkre értesülünk arról, hogy Navarra József jelenleg albertfalvi helyettes jegyző a törökbálinti községjegyzői állás elnyerése iránt a járási főszolgahirósághoz benyújtott kérvényét már czirka egy héttel ezelőtt vissza vonta. És ez annál meglepőbb, mivel megválasztatása biztosnak látszott. N a- varra József három évi ott léte alatt a község közöl ségének teljes elismerését méltán kiérdemelvén, zokon vette, hogy a képviselőtestület egynéhány tagja ellene aljas aknamunkát folytatott, hogy ez által népszerűségét aláássák. Mint önérzetes fiatal ember jobbnak látta, kérvényét visszavonni nemcsak, de — a mint hírlik — a törökbálinti segédjegyzői állásról is végképp le akar mondani. s. s. — Tarczal Antal síremléke. A „Buda és Vidéke“ neliáuy héttel ezelőtt közölte, hogy Tarczal Antal, a m. á. v. tisztviselője, a Budai Dalárda buzgó tagja meghalt. Az elhunyt
