Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-28 / 4. szám

Budapest, 1894. (7.) Január 28. BUDA és VIDÉKE nulmány és törekvés utján sikerült a villanyos órákat oly tökéletességgel előállítani, mely pár­ját ritkítja. Baross miniszter megbizásából a központi pályaudvar villanyos óráit is ő szer­kesztette. A mostani közlekedési miniszter Ku- licska Antalt azzal szándékozik megbizni, hogy az összes székesfővárosi pályaházakat villanyos órákkal lássa el. — Jótékony czélu tánczmulatság. Folyó hó 20-án Redlich M. táncztanitó növen­dékei szépen sikerült tánczmulatságot rendez­tek, melynek tiszta jövedelmét szegény gyer­mekek felruházására fordították. A fiatal embe­rek nevében Schrank V. és Rosenbaum B. egy ezüst téntatartót és a leányok nevében Lederer Róza és Kovács Julia kisasszonyok a tanítvá­nyok arczképeit tartalmazó albumot szép beszéd kíséretében nyújtottak át mesterüknek, melyet az meghatottan köszön^ meg. Törökbálintról, A törökbálinti Ma­gyar Kaszinó-Egyesület ügyrendje — most lett kiosztva az egyesületi tagok között, mely ügy­rendből tudjuk, hogy ezen egyesület czélja egy­részről az alapszabályokban irt lapok járatásán, könyvek beszerezésén, társas összejöveteleken és felolvasásokon kivtil, szini vagy egyéb látványos előadások és tánczvigalmak rendezése, másrészt — és főkép a község anyagi érdekeinek elő­mozdítása végett — a szépítés- és a helyi lakásügy felkarolása által valósul akként, hogy az igazgató-választmány által a helybeli tagok sorából külön e czélra kijelölt bizottság a tudo­mására jutott lakásokat nyilvántartja s azokról a hozzáforduló nyaraló vendégeknek — az egye­sületi pénztár javára esetleg önként felajánlott vagy általa esetről-esetre megállapítandó dijak­ért — kellő értesítést nvujt. „Az ekként befolyt pénzekből az igazgató­választmány avagy a lakásügyi bizottság által netán sztikégesnek vélt hírlapi hirdetések (rek­lámok) dijai is fedezhetők.“ Hogy a törökbálinti magyar kaszinó-egye­sületnek, minden politikai irányzat avagy politikai eszme kizárásával, csakis a magyarosítás s különö­sen Törökbálint község lakói magyarosodásának, valamint társadalmi és anyagi érdekeinek elő­mozdítása iránt törekvő ezen nemes czélját és a fenti czél elérésére választott módozatokat üdvösnek és hasznosnak hiszszük és valljuk, azt talán nem kell külön hangsúlyozni, a midőn azon jámbor óhajtással vagyunk eltelve, hogy bár alakulna mielőbb minden legkisebb faluban is egy-egy ily kaszinó, olvasó-, avagy társas­kör ! — Mert tudjuk, hogy a társulatban rejlik az erő és, hogy a társalgás és a folytonos érintkezés szüli a társadalom mivelődését. — Az óbudai leány-egylet f. év január 14-én d. u. tartotta meg évi rendes köz­gyűlését a tagok nagy számának jelenlétében. Élnöknek egyhangúlag Gattein Mariska kis­asszonyt, az egyesület eddigi buzgó alelnökét, választották meg. Egyhangú választás utján alelnök: Weissberg Jeanette k. a., pénztáros: Kohn Regina k. a. és ellenőr: Scheidler Jea­nette k. a. lett. A választmány tagjai a követ­kezők lettek: Kohlmann Róza, Erdensohn Zsófia, Kohn Sarolta, Stöckelmacher Riza, Lőwy Berta, Krammer Czili, Götzler Katicza, Kohn Julcsa, Steinitz Johanna és Tehel Helena kisasszonyok. Tanácsnokok: Reiszmann Lajos és Leon Ármin urak. — Az évi pénztári jelentés adatai szerint az egyletnek tiszta vagyona 1438 frt 95 kr. Tagjainak száma körülbelül 100. — „Vadon Virágai“ czim alatt Ka- rikó János, volt községi biró, biai földmives, saját szerzeményű családias, hazafias, szerelmi, tréfás és vegyes költeményeinek Il-ik füzete ke­rült ki a sajtó alól; — hogy biai lakos Ka- rikó János értelmi színvonala hírneves hazafi Yeray János, önmagát koszoruzta népköltőnk (?) miveltségi fokát meghaladja, kitetszik alábbi megrendelési 'felhívásból, melyben szerző imi­gyen szól: „Mielőtt könyvemnek jól megválasztott czimü verseit az olvasók kezeibe szántam, száz­szor is meggondoltam, méltó vagyok-e arra, hogy nevem az irók nevei sorába jusson ? A számos elismerés és a hírlapok dicsérő bírálatai felbátorítottak ama nagy lépésre, hogy az I-ső füzet verses költeményeimet ezelőtt hat évvel kinyomattam. Mint a mezőn vadon nevelkedő virág, me­lyet nem ápol, nem gondoz senki; de virulá- sával s illatával az arra járókat gyönyörköd­teti, úgy van az ón szellemi tehetségem is, melynek az önképzés terén termett szellemi kin­cseit minden pártfogás nélkül, saját erőmből, áldozatok árán is igyekeztem a megsemmisülés­től megmenteni és immár a Il-ik füzet is ki­került a sajtó alól. Gyermekkorom óta foglalkozom versírás­sal ; a szenvedések, a sors üldözései mint egy előkészítették szivemet arra, hogy a mit irok, át is érezzem. Verseim az érzelem szárnyain felemeltetve elragadtatva készülnek ; szívből fa­kadnak és szívhez szólnak; tartalmok oly vál­tozatos, olvasásuk népiesen Írva oly élvezetes, hogy kapva-kapják kézről-kézre, mint a már teljesen elfogyott I-ső füzetet is. Újabb füze­tem, noha szintoly bő tartalmú mint, az első, 128 lapra terjed, mégis olcsóbbra szabtam az árát; a 40 krt azért is megéri, hogy egy fel­sőbb iskolázást nélkülözött f'öldmivesnek költe­ményeit — mint ritka jenlenséget — az olvasó szemei elé tárja. Bizalommal felkérem t. Czim pártfogását, azon meggyőződésben lévén, hogy az erkölcsi elismerés könyvemnek átolvasása után az olva­sók részéről nem fog elmaradni. Nemzetem fiai­nak pártfogása buzdításul szolgáland, hogy meg­kezdett pályámon, melyen nehéz küzdelmekkel utat törtem magamnak, — tovább haladjak.“ Hát bizony az elég szép ajánló-levél, ha az eke szarva mellől egy közönséges gazda­ember ajakéról ily válogatott szóbeszédet hal­lunk, s minthogy szerzőnk „úgy ir, a mint érez“, ennél fogva már a különlegesség miatt is megrendelendő lenne ezen kötet szerzőnél (Karikó János — Bián). Ára fűzve 40 kr., pos­tán küldve pedig 1 korona. — A népkonyhákról. A budai része­ken a népkonyhák folytatják áldásos működé­süket, kivévén az I. kerületi népkonyhát, mely ezidén nincs megnyitva. — A Il-ik kerületi nép­konyha 80—90 embert, a III-ik kerületi pedig naponként 200 gyermeket és átlag 130 embert lát el meleg levessel, főzelékkel és hússal, mind­ezekhez pedig jókora darab kenyér is járul. Kapják pedig ezt 10 krért! A Il-ik kerületi nép­konyha a csii és tisztaság, valamint a helyisé­gek czélszerüsége tekintetében talán páratlanul áll. Nem mondhatjuk ezt a harmadik kerület­beli népkonyháról, mely csin és tisztaság tekin­tetében ugyan szintén mintaszeéü, azonban a helyiségek olyannyira kicsinyek, hogy csakis az igazgató-elnöknő páratlan buzgalmának köszön­hető® hogy a szegények gyors kielégítése (ily émbertömegnél, naponta átlag 330 és sokszor 350—60 a létszám) lehetővé tétetik. A jótékony hölgyek névsora a Il-ik kerületben a következő: — Wagner Alajosné elnöknő, Goldhammer Imróné. Turner Károlyné, özv. Derük Józsefné, Adler Lajosné, özv. Del Mediconé, Sternád Re- zsőné, Wagner Róza, Gretschl Adél, Palkó Vilma, Szalkay Izabella, Petzrik Marcsa, Lin­denbach Gizella, Kékessy Emma és Novotny Lipótka. — A III. kerületinél pedig : Dr. Tatay Adolfné elnőknö, Matti Jánosné, Krausz Jakabné, Bleyer Károlyné, Birkl Károlyné, Hember End- réné, Mussil Béláné, Schwartz Gáborné, Stern Mihályné, Vörösváry Aranka, a buzgó elnöknő jobb keze, Lenz Margit és Kugler Erzsiké. — Köszönetnyilvánítás. A székes-főváros ta­nítói testületének mindazon tagjait, kik A 1 k é r Gusz­táv székesfőv. alpolgármester temetése alkalmával a kerepesi-úti temetőben előadott gyászdalnál közre­működtek, van szerencsém arról értesíteni, hogy Rózsavölgyi Gyula székes-főv. tanácsnok úr alul­írottat felkérte és megbízta, fejezné ki az összes résztvevőknek a gyászoló család, valamint a székes- főváros tek. tanácsának is legőszintébb köszönetét. Rózsavölgyi tanácsnok úr a leghizelgőbb elismeréssel nyilatkozott a daloskor akkori működéséről, s engem és — azt hiszem — mindnyájunkat is bőven kárpótol­hat ez a kitüntető elismerés azért a csekély fárad­ságért, a melylyel működésünk járt. Miután még részemről is megköszönném a tisztelt kartárs urak részéről tapasztalt önzetlen és lelkes támogatást, maradok — Budapest, 1894. ián. 15., szívélyes üd­vözlettel Hoppe Rezső, egyh. karnagy, az I. kér. (krisztinavárosi) közs. polg. leányiskola énektanára — Zenemüvek. Kun László czimba- lom átiratának 4 füzete 12 dallal megjelent s Rózsavölgyi és társánál 3 koronáért kapható. — Mezey Gyula „Katicza“ cziuiii keringőjét második kiadásban bocsátotta közre; ára 2 korona. Megszerezhető Rózsavölgyi és társa zenemükereskedésében. Uj magyar dalok. Kéry Gyulának legújabb két dala: Túl a Du­nán ... és Édes anyám izenje meg . . . megjelent már és kapható minden zenemükereskedésben: ára 1 kor. 20 fillér. Kéry ez uj müve nem szo­rul dicséretünkre; egyik nóta olyan szép, mint a másik : igazán népdalszerii, egyszerű és kere­setlen. A dalokat Lévay Sárika kisasszonynak, a szegedi színház bájos primadonnájának aján­lotta a szerző. — Közgyűlés. A budapesti alagut- társulat f. évi január 21-én tartotta közgyűlé­sét. Az üzletév kedvező volt. A forgalomban levő részvények közül a folyó hó 31-éu esedé­kes XXXIV. számú szelvényei 9 írttal és az ugyanakkor esedékes III. számú szelvényei 3 frt 75 krral váltatnak be. A kisorsolandó 135 drb részvény kisorsolása kir. közjegyző jelenlétében május 1-én kezdődik. A közgyűlés az igazgató­ságnak buzgó működéséért elismerést szavazott. — Összejövetel. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők-ipartársulatá“-nak tagjai társas­összejövetelüket 1894. január hó 31-én Medicz Jánosnál (II. Jégverem-utcza 2.) tartják. & — A kitartó s hűséges szolgálat jutalma. Bartl Tódor 1873-ik évben őszszel lépett be 13 éves korában tanoneznak Ott Lajos divat- és rövidáru kereskedésébe, ugyanott felszabadulván, segédi minőségben működött mai napig főnökének teljes megelégedésére. Ez a több mint 20 éves buzgó s odaadó munkál­kodásnak elismerése jeléül Ott Lajos indíttatva érezte magát, mivel ő nyugalomba vonul, az üz­letet neki átadni, és igy őt önálló üzlettulaj­donossá tenni. Tekintve Bartlnál az eddig tapasztalt szakismeretet s igyekezetét, remélhe­tőleg, mint uj tulajdonos is fenn fogja tartani az üzlet eddigi tekintélyét és jó hírnevét. Ott Lajos, ki mint fővárosi bizottsági tag, mint a budai kereskedelmi társulat alelnöke, és mint a lövészegyesületnek pénztárnoka, buzgó tevé­kenységet fejtett ki, ezentúl még fokozattabb mértékben fogja szabad idejét a fővárosi — de különösen a budai — közügyek szolgála­tának szentelni. — Kisebb-nagyobb nyári lakások, gyönyörű kilátással, esetleg kerttel is, bérbe adandók. Bővebbet a szerkesztőség. — Kiadó Gödöllőn egy 300 frtot jövedelmező ház könnyű fizetési feltételekkel. Bővebben a szerkesztőség. — Betegség miatt eladó egy még alig használt Singer-féle varrógép. Bővebben a szerkesztőség. A kiadásért felelős : Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula. HEISLER J. KélTYV­ES KŐNYOMOM INTÉZETE BUDAPEST, II., Várkert-rakpart 1 sz. készit mindenféle könyomatu munkákat: terveket, földabroszokat, diplomákat, részvényeket, táblázatokat, hangjegyeket, disz-okiratokat stb., úgyszintén a könyvnyomdászat összes tárgyait, hírlapokat, könyveket, röpiratokat, számlákat, nyugtákat, báli meghívókat, be­lépti jegyeket, esküvő- és gyászjelentéseket, árjegyzékeket, étlapokat, falragaszokat stb. legjutányosabb árakon. Nyomtatott látogatójegyek 40 krtól, kő- nyomatú látogatójegyek 1 írttól kezdve fel­felé. Helybeli és vidéki megrendeléseket pontosan'*és jutányosán teljesít.

Next

/
Thumbnails
Contents