Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-26 / 34. szám

Budapest 1894. f5J

Augusztus 26

Az I. osztályba oly tanulók léphetnek, kik elemi iskola IY. osztályát legalább elégséges sikerrel végezték, vagy megfelelő életkoruk mellett a szükséges előkészültséget fölvételi vizsgálaton igazolják. A II., III. és IV. osztályba azok vétetnek fel, kik polg. iskolai bizonyitványt mutatnak be arról, hogy a megelőző osztályt legalább elégséges eredménynyel elvégezték, akár nyilvános intézetben, akár magántanulás utjáu.

A II. és III. osztályba fölléphetnek azonban oly tanulók is, a kik az elemi iskola V., illetve VI. osztályát jó sikerrel végezték s felvételi vizsgálaton beigazolják, hogy a polg. iskola II., illetőleg III. osztályának tantárgyait megtanulni képesek lesznek.

Jelentkezéskor minden tanuló, a mennyiben ez iskolai bizonyítványán kitüntetve nem volna, orvosi bizonyitványnyal tartozik beigazolni, hogy be van oltva; a ki pedig már 12 éves korát elérte, tartozik kimutatni, hogy a himlő ellen újra oltatott. Oly tanulóra nézve, ki 12 ézes korát megelőző 5 éven belül valóságos vészhimlőt állott ki, ujraoltás nincs kötelezve. Beiratkozásnál minden tanuló fizet 1 frt beira- tási dijut és 50 kr. iíj. könyvtári illetéket. Tandíj félévre 5 frt.

A midőn mindezeket az I. kerület közönségének szives., tudomására juttatjuk, hangsúlyoznunk kell egyúttal azt is, hogy ezen iskola most az I. kerület egyedüli polg. leányiskolája, minthogy a várbeli polg. isk. megszűnt, illetve hatosztályu felsőbb leányiskolává alakult át. Az intézet helyisége: I. kér. Krisztina- utcza 4. sz.

Budapest, 1894. augusztus havában.

Az igazgatóság.

Szávoszt-estély.

A budapesti polgári lövészegyesület fö- lövészmesterének, Szávoszt Alfonz kitűnő polgártársunk névnapja tiszteletére a lövészegyesület tagjai egy nagyszerűen sikerült névestélyt rendeztek, a melyen a kitűnő főlövész-mester meggyőződhetett a jól megérdemelt szeretetről és ragaszkodásról, melyben a lövésztársak részesítik.

Jelen voltak: Szávoszt Alfonz, Hermann Béla II. kér. elöljáró, Freyberger Pál, Lakner János, Biscara Endre, Hámpel Sándor, Dömötör Gedeon plébános, Dr. Pált Lajos, Eckermann Ede, Némái Antal, Dobrowsky Ágost, Borovszky Károly, Brunner Alajos, Hazelberger Imre, Bauer József, Gömöry Gusztáv, Lindenbaoh István, Weninger Mihály, Tábermann Gusztáv, Lazarus Antal, Friedrich Károly, Kanyó Sándor, Seide József, Erdélyi Gyula, Józsa Mihály, Arnold Róbert, Sárosy Béla, Szepessv István, Dr. Axamethy Lajos, Kolumbow István, Samu Ignácz, Rosconi Lipót, Jaritz A., Dr. Janovics Sándor, Nirichy Antal, Karay Imre, Nirsely Tivadar, Klemm Árpád, Sárkány Béla, Szabó M. Ferencz, Weisz S., Eörssy József, Lohr József, Dr. Faltay László, Rátz Gerő, ifj. Bún József, Dr. Hőgyes Ferencz, Erdélyi Mór, Dr. Vadas József, Ferenczffy Antal, Bendel Gusztáv, Vogel, Liebesberg Gyula, Schinabek Ferencz, Schien Károly, Beranek Elek, Boross Soma, Vein Frigyes, Schumy István, Linzbauer, Schumy Rezső, Linzbauer Ferencz, Scheible Armand, Münster György, Beranek Ferencz, Franz Alajos, Szügyi Ferencz, Lax A., Grawátsch, Sir Nándor, Szécsi Antal, Habicht Károly, Pártos Gyula, Lindmayer Ferencz, Csáki Kálmán, Tabódy József cs. és kir. kamarás, adófelügyelő.

Lakner János a következő szép beszéddel üdvözölte az ünnepeltet:

A lövész-egyes, tisztikarának kezdeményezése folytán ma a lövész-egyesület egybegyült, hogy főlövészmesterének, főlövészmestersége első névnapja alkalmából az alkalmat megragadja és az iránta való érzés szeretetének, tiszteletének, és elismerésének kifejezést adjon. A szerencse engem ért, ez alkalommal az ő érdemeiről megemlékezni, nekem, a ki működésének lépten-nyomon tanúja vagyok, de szerénysége tiltja, hogy ezeket itt ő előtte felsoroljam, örök dicshymnuszokat zengjek, nincs is erre szükség. Osmeri őt és tulajdonságait itt minid U D A és VIDÉKE

denki, mert hiszen emlékezzünk kissé vissza ' előbbeni működésére, a Berlinből dicsőséggel haza hozott zászlóra, a fővárosban két részre húzott lövész-egyesületek egybeolvasztására, a a lövészeti sportnak már előbb tett fejlesztésére, mindezek és egyébb ténykedései biztos záloga volt annak már akkoron, hogy az egyesitett mai nagy lövész-egyesületnek fejévé lenni, nálánál hivatottabb senki nem lehet. És ha nézzük továbbá, hogy az idők és emberek meddősége, a szenvedélyek ridegsége közepette kedvét még sem vesztette és hogy kitűzött nagy eszméihez öntudatosan ragaszkodik és nemes szenvedélyei törekszik elérni azt, a mit ideális szive neki sugal. És ha nézzük, hogy szive sugallatai, elvei mily tiszták és világosak, lehetetlen, hogy az egész lövész-egyesület szine előtt ki ne jelentsem, hogy kizártnak, lehetetlennek tartom azt, hogy főlövészmesterünk egyéniségében, tiszta szándékában, jellemében, hazafiságában valaki kételkedjék. Jóhiszemmel merem állítani, hogy a teljes öröm és bizalom volt az első érzés, mely mindnyájunk szivét betölté főlövészmesterünkké való megválasztásod hírére, e bizalom legyen hit utitársad azon nehéz ösvényen, melyre léptél, elérendő az általad kitűzött czél megvalósulását, h gy egyesületünk, mely bennünket láthatatlan erővel erősen egybe- füz és a mely egyesületünk egyik elődöd a boldog emlékezetű Érczhegyi alatt magyarrá lett, alattad nagygyá, oly nagygyá emelkedjék, mint a milyennek lenni a te legforróbb óhajtásod. Ma mindent tőled várunk, egyesületünk tengerében számos a drága gyöngy, tapasztalhattad, — gyüjtsd magad köré ezeket, sorakoztasd, oldalad mellett szívesen harczolnak eszméid kivitelében azok is, kik az elvi harczok- ban becsülni tanultak.

És hogy a nagy czélt, melyre előttünk fogadást tettél, keresztül vihesd, ez alkalommal nem kérhetek egyebet a minden magyar lövészek Istenétől, mint hogy téged a maihoz hasonló egészségben sokáig, igen sokáig éltessen, tőled pedig, hogy bennünket nekünk igen kedves barátságodban megtartani szíveskedjék.

Az ünnepelt erre a lelkes köszöntőre emelkedett és szép tartalmú választ adott — az ő remek szónoki képességei teljes erejével — a szeretet igaz hangján.

Pohárköszöntőket mondottak: Tabódy József, Sir Nándor, Hampel Sándor, Herman Béla elöljáró, Kranz Alajos és ifj. Bún József. Táviratban üdvözölték: Fáik Miksa, Rupp Zsig- mond és Darányi Ignácz.

Olvasóink figyelmébe.

Lapunk terjedése bizonyítja annak lét- jogosultságát. Bár a legnagyobb közönynyel nézze is valaki Budának és vidékének elhanyagolt érdekeit, nagyon sok mellőzést és sebet fog felfedezni. A fővárosi sajtónak a politikai élet hullámzása mellett alig jut ideje — még ha akarata meg van is — a mi ügyeinkkel foglalkozni. A „Buda és Vidéke“ éber figyelemmel kiséri az összes érdekeket és szívesen közöl minden jogos felszólalást. Különösen alkalmas a társadalmi élet, egyletek, családi élet, községi mozzanatok nyilvántartására. Olvasó közönségével egy családot képez, osztozik annak bujában és örömében. Mi továbbra is fenn akarjuk ezt a szellemet tartani és lapunkat f. évi augusztus elsejével még élénkebb tartalommal szerkesztjük, mint eddig, mert újabb és különösen a tárgyilagos és közérdekű dolgokban közremunkáló erők tömörültek mellettünk. Ki fogunk terjeszkedni Buda és vidékének köz- gazdasági életének ébresztésére, ismertetni fogjuk iparát és kereskedelmét. Mai számunkban megkezdtük a rég ígért fényképek közlését, melyekben Buda és vidékének vezéregyéniségeit mutatjuk be. Erdélyi Gyula „Más sorsa“ czimü regényét közöljük. Rajta leszünk, hogy lapunk tartalma minél érdekesebb legyen. Kérjük a közönség támogatását és kérjük olvasóinkat, hogy lapunkat terjeszteni és arra előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. A mi legnagyobb erőnk a független közönség támogatása.

Kívánatra bárkinek 4 mntatványszámot küldünk, de az 5-ik számnak elfogadásával előfizetőnek tekintjük.

A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai:

Egész évre . . . .12 korona.

Félévre

....................6 „

Ne

gyedévre ... 3 „

Különfélék.

— József föherczeg előszava.

Markusovszky Béla, a legkiválóbb magyar tűzoltók egyike egy nagyszabású kézikönyvet irt a tűzoltásról, mit József föherczeg, az első magyar tűzoltó látott el előszóval. A napi lapok közölték ezt a becses előszót, tehát azt nem ismételhetjük. Egy megjegyzésre azonban ki kell terjeszteni figyelműnket s ez az, hogy a föherczeg a tűzrendészet hián}^osságá- ról emlékezik. Ideje volna valóban, hogy e tekintetben a törvényhozás a szakerők meghallgatásával intézkednék.

Uj egyesület a külsőtelkeken. Az érdekeikben még mindig meglehetősen elhanyagolt budaiak, látva ügyeik pangását leginkább bíznak abban a közmondásban: segíts magadon az Isten is megsegít. Ez készteti az első kerületnek, németvölgyi, sasadi, sashegyi, Mártonhegyi, Orbánhegyi, farkasvölgyi telek és házbirtokosokat arra, hogy érdekeik megóvása, emelése és fejlesztése szempontjából egyesületet alakítsanak. A szervező bizottság már megkezdette az elő munkálatot.

— Kinevezés. Mint értesülünk, a főv. tanácsa a III. kér. polg. leányiskolánál újonnan szervezett felsőbb ipari tanfolyam vezetésével Gorzaleczky Ilona urhölgyet bízza meg, ki ezelőtt hasonló minőségben működött a VIII. kér. női ipariskolában, múlt évben pedig az I. kér., Krisztinavárosi polg. leány iskolában. Örülünk, hogy budai erőt alkalmaztak az uj intézmény létrehozásánál; örülünk azért is, mert a kisasszony oly kiváló szakerő a női ipar és kézimunka terén, a ki valósággal ritkítja párját ; s meg vagyunk győződve, hogy az ő működése képes lesz az uj intézményt hatalmasan fellendíteni, felvirágoztatni. Ezért őszintén gratulálunk a III. kér. polg. leányiskolának, az uj tanerőhöz.

— A budai vigadó. A belügyminiszter a budai vigadó költségeit nem engedélyezi az építési kölcsönből. Jó lenne, ha a küldöttség, mely e tárgyban lépéseket tesz, a belügyminiszter urat informálná arról, hogy mik is azok a bizonyos budai érdekek ?

— Nemzeti ünnepély. A bőkezűségéről és nemesszivüségéről előnyösen ismert törökbálinti plébános, Zimándy Ignácz, egyházmegyei szentszéki ülnök, volt országyülési képviselői ur a közelmúltban önzetlen hazzafiasságá- nak fényes tanujelét adta. — Ugyanis ő volt az, a kinek eszébe jutott Törökbálinton, a Kossuth- és Baross utczák torkolatánál levő nagy köztéren az első és legkeresztényebb magyar király emlékére szobrott állítani, mely szobor e hó 20-ik napján ünnepélyesen beszenteltetett. A ünnepi szentpeszédet Taninger Nándor segédlelkész mondotta el s ez annál hatékonyabb volt, mert Szent István királyunk uralkodása hű történetének előadásával volt fűszerezve. —• Megható volt nézni, miként hallgatta a község német ajkú népe a magyar nemzetnek a kereszténység fölvételéről szóló történetét. A kitűnő egyházi szónok a szentbeszédeket jellemző közvetlenséggel taglalta, hogy a magyarok alkotmánya és az ősi törvények annak előtte a vallási dogmákkal soha sem ellenkeztek. Azután áttérve a Szent István napi ünnepre, szintén ékes szavakkal méltatta annak jelentőségét, kérte a hiveket, hogy polgári életükben is kövesség a legelső magyar király példáját, a ki szerette hazáját és imádta istenét!

— Ünnep Ürömben. A Budapesttől 2 órányira fekvő Üröm falucska orosz kápolnájában, melynek sírboltja József Nádor első nejének, az 1801-ben elhunyt Alexandra Paw- lowna nagyherczegnő hamvait tartalmazza, mint minden évben, úgy az idén is, királyunk születési napját fényes istentisztelettel ünnepelték meg, mely Kardasiewits Teofil orosz főpap által, Ko-