Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-19 / 33. szám
Budapest 1804.. 3 Ott az Erzsébettéren az Egeryáry kioszk mellett áll még az egyik fa, mit ő az ő jó polgári érzékével megjelel. Zarándokoljon ide minden magyar, bogy a múltba merüljön s ébredjen kegyelete. Ennek lombjai néha-néha meg- zörennek Földváry Gáborért és susognak valami requiem félét a nagy szellemért: a ki a nemzet napszámosainak hajlékot épitett, Legyen áldott emléke. Erdélyi Gyula. Törökbálintról. A törökbálinti magyar kaszinó-egyesület Szabó Xavér Ferencz magyar királyi országos zeneakadémiai tanár úr szives közreműködése mellett, folyó hó 18-ik napján Scheirich Ger- gely-féle vendéglő helyiségeiben (fő-ucza 4. szám alatt) jótékonyszélu hangversenyt rendez, mely a mondott napon, este 8 órakor kezdődik. A műsor felette érdekes. Chován K„ Goldmark, Gyene G., Hubay J., Mascagni. Mayerbeer, Rossini, Szabó X. F., Turnovszky G, Umlauf, Wieuxtemps és Wagner legszebb piéce-ei kerülnek előadásra. Az előadók között ott fogjuk találni Lend- vayné-Fáncsy Ilka úrnőt, a nemzeti színház tagját; Móschné-Henszler Helén úrnőt, Chován Margit és Schreiber Betty kisasszonyokat; továbbá Chován Kálmán urat, a magyar királyi országos zeneakadémia tanárát; Berkovits Lajos hegedű, és Turnovszky Géza zongoraművész urakat, valamint Trautmann Jenő urat, ki a cziterát művészileg tudja kezelni. Hanverseny után következik a táncz, s a talpalá valót a császár és királyi 68. számú gyalogezred kitűnő zenekara fogja szolgáltatni : Stern Hugó jeles karnagy ur személyes vezénylete mellett. Belépő-dij: egy személyre 1 frt, család' jegy 3 személyre 2 frt, 6 személyre 4 frt; felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A jó sikernek elébe néző jótékonyczélu vigalmat követő napon, vagyis f. hó 19-ik napján d. u. 4 órakor tartja a törökbálinti magyar kaszinóegyesület a f. évi julius hó 22-éről elnapolt rendes évi közgyűlését, mely alkalommal Munkácsy Mihály, hírneves festő művész, hazánk nagy fia, mint Törökbálint községnek egykori lakosa, az egyesület tiszteletbeli tagjává fog megválasztatni. Ez tehát a közeli jövő, s illetőleg e lapok megjelenésekor a jelen kor históriája. És most lássuk csak a múltat; mert bevallva az igazat, sokról nem referáltam a múlt hónap eseményeiről. Julius hó 21-én ugyanis a törökbálinti építő és szépítő bizottság egy kitünően sikerült hangversenyt rendezett Fink József nagyvendég- lősnek vártéri helyiségeiben, mely alkalommal előadásra került: 1. a) Apel: .... vadász-zene, b) Wagner: Kar, a Tannhäuser ez. operából; előadta a m. kir. opera kürtnégyese, Drescher, Scharf Károly, Scharf Róbert és Seifert Róbert tanárok. 2. Lechner: Waldvögelein, Mezzo-Sop- ranra; kürtőn és zongorán előadták Wiemsthal és Drescher tanár urak. 3. a) Wieniensky; Legenda, b) Sarasaié: Spanyol tánezok; hegedűn és zongorán előadták Faludi ur és neje a m. kir. opera tagjai. 4. Richter: Gavotte, előadta a m. kir. opera kürtnégyese. 5. Wagner: Románcz, cziterán előadta Schreiber Betty kisasszony. 6. Yariácziók a velenczei farsangi thémá- ról, bugó-sipón előadta Vieschendorf ur, a m. kir. opera tagja. 7. Scharf Róbert: Népdal viszhanggal, előadta a m. kir. opera kürtnégyese. 8. Vogel: Ének keringő, előadta a m kir. opera kürtnégycse. Az összes hegedű és ének-számok zongora- kíséretét Drescher ur volt szives elvállalni. Hangverseny után tánczkövetkezet s ő fensége József főherczeg alcsuthi udvari czi- gány zene-kara kitünően adta a talp-alá-valót! Ott voltak, asszonyok: Báró Ábele Al- fonzné, Chován Kálmánná, Dr. Danis Lajosné, Ebersz Károlyné, Hölle J. M.-né, Illyés Károlyné, BUDA és VIDÉKE Kriván Antalné, Mayer Benedekné, Mósch Bé- láné, Navarra Józsefné, Trautmann Rezsőné, Wall Józsefné, Wetzl Alajosné, Wiederspan Nándor stb ; leányok: Chován nővérek, Dickens Tilla, Dózsa Janka, Eckstein Rózsika, Grósz Guszti, Héring nővérek, Hölle nővérek, Illyés Erzsiké, Komor Kamilla, Löwyth Ada, Metzger Nina Polláczky Viktória, Rotter Ilka, Schimmel Irén, Schreiber Betty, Vörös Mimiké, Walla Józsa, Wetzl nővérek stb. A fenti hangversenynyel kapcsolatban e helyütt megemlitendőnek találom, hogy Mayer Benedek, a községi képviselő testület egyik kiváló tagja, a község közönsége nevében válogatott, rövid de lelkes szavakban fejezte ki hálás köszönetét Drescher tanár és társainak azért az élvezetért, melyben a m, kir. opera kürtnégyese részesité a mulatságon jelen volt közönséget. Augusztus hó 4-ik napjára a Bokor-féle nagysörcsarnokban terveztetett egy jótékony czélu nyári tánczvigalom; de ezt elmosta az eső ! Helyette azonban f. hó 7-én tartatott meg az elnapolt mulatság. Jauiusz Henrik, közkedveltségnek örvendő tánezmesterünk nem szokott rosszat rendezni. Szóval a muri sikerült; a mi különben abból is következtethető, hogy csak reggel gondoltunk a hazamenésre . . . Ott voltak: Asszonyok: Barna Jánosné, Bay Gerolámóné, Deutsch Károlyné, Fischman Antalné, Fischer Mórné, Kindtner Jónásné, Mán- doky Józsefné, Mayer Benedekné, Navarra Jó- zsefué, Szepessy Istvánná, Violin Kálmánná stb ; leányok: Barna nővérek, Bay Mariska, Deutsch nővérek, Fischman Margit, Fischer nővérek, Jauiusz Dóra, Kindtner Gizella, Mayer Babetta, Violin Kamilla stb. A törökbálinti nyaraló-ifjúság pedig f. hó 11-én tartott ugyancsak a Bokor-féle vendéglő nagytermében egy sikerült nyári tánczmulatsá- got a helybeli szépitő-alap javára, mely tombolával volt egybekötve. De ez alkalommal annyian voltak, hogy azokat összeírni meg se kíséreltük. A f. hó 18-iki hangversenyről legközelebb referálunk. N.— Iskolai hirdetmények. i. A t. ez. szülők és gyámok ezennel érte- sittetnek, hogy a krisztinatéri, Attila-utcza, istenhegyi, lipótmezei és zugligeti községi elemi népiskoláknál az 1894/95-iki tanévi beiratások, az illető iskolai épületekben f. é. szeptember hó öt első napján mindenkor reggel 8-tól déli 11 óráig eszközölhetők. Az Attila-utczai iskolába csakis azon tanulók nyerhetnek felvételt, akik a Retek-utszá- ban, Dékán-utczában, Széna-téren, Vérmező-ut- czában, Ostrom-utczában, a Batthyány-utczának az Ostrom-utczától nyugatra eső részében, a Várfok-utczában, a Krisztina-köruton, Városma- jor-utezában, Kékgolyó-utczában, az Alkotás-ut- czának a Márvány-utczáig terjedő részében és az Attila-utczának és Lógodi-utczának a Mikó- utczáig terjedő részében laknak. Az itt fel nem sorolt és a Krisztinaváros területén levő utczák lakóinak elemi iskolás gyermekei a krisztinatéri iskolába fognak felvétetni. A törvény értelmében minden 6 —12 éves korban álló gyermek tanköteles leven, — felhivatnak az iskolaszék területén lakó t. ez. szülők és gyámok, hogy ezen tanköteles korban álló gyermekeiket vagy gyámoltjaikat, a fent- kitett napok egyikén okvetlenül Írassák be, — megjegyeztetvén, hogy az I. osztályba csak azon gyermekek fognak felvétetni, kik 6-ik életévüket már betöltötték s ezen körülményt hiteles okmánynyal igazolják. Beiratáskor beiratási dij czimén minden gyermek után 40 krajezár fizetendő. Ezen dij fizetése alól csakis a fő- és székv. alkalmazottjainak gyermekei vannak felmentve. Tandíj czimén egy évre, fél évi előzetes részletekben 3 frt 50 krajezár fizetendő, mely összeg esetleg havi részletekben is lefizethető. Tandíjmentességre csak az tarthat igényt, ki a beiratásokAugusztus 19. nál jelenlevő iskolaszéki tag előtt kijjlenti, hogy a 35 krajezárnyi havi tandijatat nagyobb megterheltetese nélkül nem képes megfizetni. A beiratásnál a gyermek oltási, illetőleg ujraoltási bizonyítványa előmutataudó. A renn 's iskolai oktatás szeptember hó 7-én reggeli 8 órakor kezdődik. Minthogy a magántanulók a közoktatásról szóló törvény 7. §-a szerint évenkint tartoznak nyilvános vizsgálatot tenni, a fő- és székv. tanácsnak 42055/1887. számú határozata folytán felhívja az iskolaszéki a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy magán tanításban részesülő gyermekeiket vagy gyámoltjaikat az iskolaszék kerületéhez tartozó valamelyik közs. elemi népiskolánál annálinkább jelentsék be, mert ellenkező esetben azok csak az elmulasztott bejelentés igazolása után lesznek vizgálatra bocsáthatók. Ismétlő iskola látogatására azon gyermekek kötelezvék, kik 12-ik életévüket már betöltötték, de 15-ik életévüket még nem töltötték be, s más tanintézetbe nem járnak és ipariskolába járni nem tartoznak. Az ismétlő iskolába való beiratások hetenkint kétszer, kedden és pénteken eszközöltetnek, mindenkor d. u. 4—5 óráig, de csakis az Attila-utczai istenhegyi és zugligeti népiskolákban ; a beiratás és tanítás teljesen dijmentes. Felhivatnak tehát a t. ez. szülők, gyámok és munkaadók, hogy ismétlő iskola látogatására kötelezett gyermekeiket, gyámoltjaikat vagy alkalmazottjaikat az ismétlő iskolába annálinkább beíratni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben a kerületi elöljáróság által fognak ebbeli kötelességük teljesítésére szorittatni. Kelt Budapesten, 1894. évi augusztus hó 6-án. A krisztinavárosi iskolaszék. II. Az 1868: XXXVIII. törvényezikk értelmében minden szülő vagy gyám köteles gyermekeit, gyámoltjait — ha nevelésünkről a háznál, magánintézetben nem gondoskodtak — nyilvános iskolába járatni életidejük 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik illetőleg a 15-ik év betöltéséig. Ennek folytán a szülök és gyámok ezennel órtesittetnek: hogy az 1894/95. tanév a budavári községi elemi fiú- és leányiskolában, úgymint a nevezett iskolánál fennálló ismétlő leány-osztályokban f. évi szeptember 5-én veszi kezdetét. A tanköteles gyermekek felvétele folyó évi szeptember 1-töl szeptember 5-ig délelőtt 9—12 ig az iskolaépületben történik Farkas József vezető tanító urnái. Kezdők csak a tanév elején születési bizonyítván felmutatása mellett léphetnek be. A beiratási és tandíj és beiratási dij osz- tályonkint 40 krral, a tandij pedig félévenként 1 frt 85 krral beiratáskor fizetendők. A szegények gyermekei a tandíjfizetés alól fölmentetnek s a szükséges tankönyvekkel ingyen láttatnak el. A himlő-ragály csökkentése czéljából felhivatnak a t. szülők, hogy beíratás alkalmával gyermekeik himlő-oltási igazolványait felmutatni szíveskedjenek. Figyelmeztetetnek továbbá az érdekeltek az 1868-ik évi népoktatási XXXVIII. törvényezikk 4-ik szakaszára. „Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tan- kötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. És ha az e czélra szolgáló erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is visszatartatnék: a kötelességét ekként teljesíteni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első Ízben 50 krra, második Ízben 1 írtra, harmad ízben 2 írtra, negyed Ízben 4 írtra, büntettessék az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem terítené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére : akkor az illető iskolaszék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától vissztartott tanköteles gyermek számára a község hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. Végül tapasztaltatván, hogy a házi magán
