Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-12 / 32. szám
Budapest 1894: (3) BUDA és VIDE HE Augusztus 12. Különösen kültelkei igényelnek szabályozás és szépítés tekintetében az intéző körök részéről szorgosabb figyelmet, jóakaratot és áldozatot. A kültelkek között tényleg a II. kerületi rósz van leginkább elhanyagolva. Ideje volt már, hogy az ott tapasztalható elhanyagolt állapotokra a legközelebbről érdekeltek felhívják a tanács figyelmét. Ama gyülésezéseknek, melyet a II. kér. kültelki ház- és villatulajdonosai a czélból tartottak, egy alaposan megokolt emlékirat lett az eredménye, melyet alább mutatunk be egész terjedelmében, s mely leplezetlenül festi le a II. kér. kültelkének gondozatlan, elhanyagolt állapotát, mielőbbi orvoslását kérvén a bajoknak. Tekintetes fő- és székvárosi Tanács! A fő- és székváros Il-ik kerületének teljes tisztelettel alulírott polgárai úgyis mint ház- és telektulajdonosok, az ezen kerületet övező kültelkek páratlan és mélyen elszomorító elhanyagoltságán segitendők, s annak úgy a dunabalparti, mint a dunajobbparti I-ső kerületi kültelkeihez való arányos helyzetbe hozatalát óhajtva, a legutóbbi időben többször tanácskozásra gyűltek össze. Hogy mennyire égető sebe ez e kerület polgárságának, csakis ezen értekezleteken láttuk. Oly elkeseredetség és felháborodás nyilvánult itt, mit távolról sem gyaníthattunk. A közös értekezés mutatta csak, hogy menynyire fáj ez mindnyájunknak és mennyire együtt érzünk e tárgyban. Valóban meglepődve hallottuk, hogy mit értek el más kerületek a mienkhez képest. E kerület polgárai szemrehányást tesznek egymásnak, valamint megbízottjaiknak, hogy ama óriási fejlődés közepette, melyet fő- és székvá- sunk balparti részeiben, de a jobbparti I-ső kerületben és kültelkein is tapasztalunk, ép e kerület oly annyira elmaradhatott. Valóban rejtély előttünk miért is van ez igy ? A mértéket, a melylyel e tekintetben az egyes kerületeknek mérnek, nem bírjuk megtalálni. Ha a közelgő milleniáris kiállítás alkalmából vendégül látjuk a kontinens nemzetei inteligentiáját és édes hazánk különféle vidékeiről összesereglett honfiainkat, alig hisszük, hogy bárkinek is bátorsága legyen a lánczhid melletti egy pár háznál tovább vezetni vendégeinket a Il-ik kerület felé, mert koczkáztat- nók ama jó benyomást, melyet az előbb említett kerületekben nyertek és melyekben Budapestet világvárosnak ismerték. Kerületünk szűk főutczája, valamint mel- lékutczái a maguk girbe gőrbeségükben és gyarló utczai világításukkal páratlanul állanak e fővárosban. Ezen csak a jövő század és egy uj nemzedék lesz hivatva segíteni. Ezúttal a kültelek bajának orvoslása képezi kérelmünk tárgyát. Erre vonatkozó értekezleteink sorrendjén ama tapasztalatra jutottunk, hogy az illetékes hatóságok részéről tanúsítandó csak némi jóindulat mellett, tekintettel arra, hogy más kerületekben az utak kiépítése megelőzi a telkek beépítését s egyes utak több mint százezer forintnyi költséggel létesittettek, aránylag csekély áldozattal, e kerület kültelke oly állapotba hozható, hogy itt egy a Bécshez csatlakozó elővárosok és környékén fekvő helységekhez hasonló, sőt azokat túlszárnyaló villeagi- tura fejlődhetnék. Kívánságaink két kérésben öszpontosulnak: a) Szíveskednék a tekintetes fő- és székvárosi Tanács érintkezésbe lépni a közmunka tanácscsal oly czélból, — miszerint ez, — esetleg segédmunka-erők igénybe vételével, a Il-ik kerület kültelkéről a lehető legrövidebb idő alatt, a fő- és székváros valamint e hivatal magas színvonalához méltó, a jövőt is kielégítő szabályozási tervet dolgozzon ki. b) Méltóztassék a tekintetes fő- és székvárosi tanácsnok intézkedni, miszerint a Trom- bitás-utnak, továbbá a Nagy-Rókus-utczát a polgár lövölde és Rókus kápolna mellett elhaladó, a (vérhalom) Ferencz-hegygyel összekötő, a Il-ik kerületi kültelek mintegy tengelyét képező útnak, végül a Bimbó-utczát a Rókus kápolnával összekötő útvonalaknak, mint oly utaknak, melyek mentén már ma, a legtöbb ház és villa épült, s a melyek természeti fekvésüknél fogva feltétlenül megmaradnak a szabályozási tervnek pedig, nyilván alapját kell, hogy képezzék, — kiépítésére — már az 1895. évi költségvetés tervezetébe megfelelő nagyobb összeg vétessék tel. Ma nem lévén még szabályozva e vidék, mindenki oda épiti házát, villáját, a hova neki tetszik, mig ha a szabályozás meg lenne, minden egyes építeni szándékozó a szabályozási vonalakhoz alkalmazkodnék. Hogy ebből kifolyólag az építkezési kedv emelkedvén, ama már tűrhetetlenné vált lakviszonyok közegészség szempontjából is mennyire lenne segítve, azt ecsetelnünk fölösleges. De kérjük ezt még azért is, mert daczára a viz, ut, világítás és rendőrségi kirendeltség hiányának csak a legutóbbi 3 év alatt 56 villa épült e kültelken és rövid idő múlva a szabályozás esetleg oly tetemes költségekkel járó kisajátításokat vonna maga után, hogy ezeket kikerülendő a most még lehető conceptiótól eltérő és az egész kültelekre hátrányos szabályozást kellene keresztül vezetni. Azonkívül nemcsak szépészeti és czélsze- rűségi szempontból kérelmezzük ezt, hanem tekintve, hogy még pár évvel ezelőtt e kerület összes kültelke virágzó borvidék volt, a szőllők tönkremenetele által, a tönk szélére jutott szől- lőtulajdonosok e szabályozás folytán bekövetkezendő telekérték emelkedés által nyernének kárpótlást, az e kerületet még mindig igen nagy számban lakó vinczellérek pedig a minden valószinűség szerint létesülő gyümölcsösök és házi kertek ápolásából nyújtandó munka által anyagi tekintetben hatalmas segítséget lelnének. Ezek után e kerület polgárai teljes bizalommal fordulunk a tekintetes fő- és székvárosi tanácshoz, mert hisszük, sőt megvagyunk róla győződve, hogy az a tanács, melynek aegise alatt a fő- és székváros többi részei oly rohamosan fejlődtek, bir avval az érzékkel, hogy egy egész kerület polgárainak, kik jogosan mondhatják, hogy igényeikben mindig a legszerényebbek voltak akkor, ha ily általános és kétségbe vonhatlanul jogos kérelemmel fordulnak e tanácshoz, kérelmüket teljes jóindulattal fogadja és annak teljesítésére minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál. Viszont meggyőződésünk, hogy a fő- és székváros többi kerületének polgárai és képviselői azoknak, kik irigykedés nélkül nézték eddigi rohamos és páratlan fejlődésüket, elég nemeslelküek lesznek ez alkalommal, midőn az uj parlamenttel szemben fekvő, a Margithidtól a Lipótmezőig terjedő és az egész főváros en- sembleját díszítő, kies, dombvidékes kültelküket tiszteséges helyzetbe akarják hozni, támogatásukat megtagadni nem fogják. Kérésünket a tekintetes fő- és székvárosi tanács szives pártfogásába ismételve ajánljuk. Budapesten, 1894. évi augusztus hóban. A szülők figyelmébe. Ma-holnap vége szakad a nagy vakáczió- nak, a vig ugrándozást, a hűvös habokban való lubiczkolást felváltja a szorgalmi időszak. Az iskolák termei megnyílnak, hogy az ifjú nemzedéket a tudás ismeretére, a tudományok sze- retetére beoktassák, hogy egy koron hasznos polgárokká váljanak. A szülök gondjai megkétszereződnek, de örömmel hozzák meg az áldozatot, hisz szerette gyermekeik jövőjének vetik meg alapját az iskoláztatás által. A Il-ik kerületi iskolaszéki elnök dr. Csorba Ferencz és Koncsek Lajos iskolaszéki jegyző, már ki adták a szülők tájékozása végett hirdetményöket, a melyet alább egész terjedelmében közlünk. Iskolai hirdetmény. A t. ez. szülőket és gyámokat ezennel értesítjük, hogy a II. kér. vízivárosi, nevezetesen az alsó fő-utezai, a medve- és iskola-utczai, továbbá a Toldy Ferencz-utczai községi elemi népiskolákban az 1894—95-ik tanévi beiratások f. é. szeptember hó öt első napján, még pedig reggeli 8 órától 11-ig eszközöltetnek ; ugyané napokon d. e. 11—12-ig a javító- és pótvizsgálatok fognak megtartani. Figyelmeztetjük egyúttal a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy gyermekeiket illetve gyá moltjaikat abba az iskolába írassák, a melyik iskolakerületben laknak. Szomszéd- vagy távolabbi iskolakerületből jelentkező gyermekek csak abban az esetben találnak felvételt az 5 napi biratási idő letelte után, ha az illető iskola hely tekintetében azt lehetségessé teszi. Tájékoztatásul ide igtatjuk az egyes iskolák területeit illetve határvonalait. 1. Az alsó fő-utezai iskolában azok gyermekei nyernek csak felvételt, kik az Al- brecht-ut, Apor-utcza, Korvin-tér, Csolnak-utcza, Donáti-u. (Albrecht-utig), Donáti-lépcső, Fazekas-tér, Fő-utcza (Yám-u.-ig), Kapuczinus-utczn, Margit-rakp. (Yám-u.-ig), Pala-utcza, Ponty-u., Szalag-utcza, Szeder-utcza, Székely-utcza, Sző- nyeg-uteza és Vám-utczában laknak. 2. A medve-utezai fiú- és 3. az i s- k o 1 a-u t c z a i leányiskolába azok a gyermekek jelentkezhetnek felvételre, kiknek szülői a Bat- thyány-u. (Irma-térig), Bomba-tér, Csalogány-u, (Fazekas-u.-íg), Csapláros-utcza (Vám-u.-ig), Fa- zekas-uteza, Fő-utcza (Pálffy-térig), Granz-utcza, G-yorskocsi-utcza, Horvát-utcza, Irma-tér (Batthyány- és Málna-utcza között), Iskola-u. (Csalogány-u.-ig), Kacsa-utcza, Kapás-utcza, Király- hegy-uteza, Málna-utcza, Margit-rakp. (Pálffy- térig), Medve-utcza, Ország-ut (Eröd-utczáig), Ország-ut (uszlop-utcza és Tégla-utcza között), Oszlop-utcza, Petrez8elyem-utcza, Plébánia-utcza, Szegényház-u (Erőd-u.-ig), Tégla-utcza és Vitéz- utczában laknak. 4. A Toldy Ferencz-utczai iskola területéhez tartoznak azok a gyermekek, kiknek szülői az Ápolda-utcza, Batthyány-u. (Ostromukig), Csalogány-u. (Széna-térig), Franklin-u., Hattyu-utcza, Hunfalvy-u., Jáczint-uteza, Ilona- utcza, Irma-tér (Toldy F.-u. felé eső házai), Kagyló-utcza, Ország-ut (Erőd-u.-tól Széna-térig), Ország-ut (Kis-Rókus-u.-tól Retek-u.-ig), Kis- és Nagy-Rókus-utcza, Szegényház-utcza (Erőd-u.-tól János-kórházig), Széna-tér (Ostrom- u.-ig), Toldy Ferencz-utcza, Toldy-lépcső és Yándor-utczában laknak. A tőrvény értelmében minden 6—12 éves korban levő gyermek tanköteles lévén, felhívjuk a t. ez. szülőket illetve gyámokat, hogy tanköteles gyermekeiket vagy gyámoltjaikat a fent jelzett napokon okvetlenül Írassák be. Az I. osztályba a székesfőv. tek. tanácsának 14.716/1876. sz. a. kelt rendelete értelmében az idő előtti iskoláztatás meggátlása czéljából csak azok a gyermekek vétetnek fel, kik életük 6- i k évét már betöltötték s ezt a körülményt hiteles okmánynyal igazolják. Felvétel alkalmával beiratási dij czimén minden gyermek után 40 krajezár fizetendő. E dij fizetése alól csakis a székesfőváros alkalmazottjainak gyermekei menthetők fel. Tandíj czimén egy évre 3 frt 50 kr. fizetendő, mely ösz- szeg félévi, esetleg havi részletekben is lefizethető. Tandíjmentességet gyermeke részére csak az nyerhet, ki a beiratás alkalmával a jelenlevő iskolaszéki tag előtt kijelenti, hogy a tandijat anyagi helyzeténél fogva megfizetni nem képes. A beiratásnál a gyermek oltási, illetve ujraoltási bizonyítványa előmutatandó. A rendes iskolai tanítás szeptember hó 7- én reggeli 8 órakor kezdődik, Figyelmeztetjük végül a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy magántanitásban részesülő gyermekeiket illetve gyámoltjaikat kerületünk valamelyik népiskolájánál annál inkább jelentsék be, mert ellenkező esetben csak az elmulasztott bejelentés igazolása urán bocsáttatnak vizsgálatra. Kelt Budapesten, a II. kér. vízivárosi iskolaszéknek 1894. évi junius havában tartott üléséből. Csorba Ferencs dr., Koncsek Lajos, iskolaszéki elnök. iskolaszéki jegyző. Vadházasságok. Hazánkban a vadházasok száma némely vidéken igen magas s még az az enyhébb esetek közé tartozik, midőn házassági kötelékben nem élő egyének között áll fenn, de — fájdalom — előfordul férjes nők, nős férfiak, sógorok, sőt vérrokonok között is. A vadházasságok már e század elején sem lehettek ritkák, a mire abból lehet követhez-
