Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 30. szám

Budapest, 1894. III. évfolyam 30. sz. Vasárnap, julius 29. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄP, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér., Várkert-rakpart 1. Heisler J. nyomdája. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám. 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A székes főváros mint gazda, Gróf Festeti eh Andor, az uj föld- mivelési miniszter előtt fontos teendők állanak. Elődje, gróf Bethlen András sok­hoz fogott, sokra készült s azt az érde­mét kétségbe nem lehet vonni, hogy áthatotta tárczája fontossága. A földmivelésügy minisztériumának nehéz és súlyos a feladata. A reform­eszmék megvalósítását hatalmas ténye­zők sürgetik, míg magát a földmivelós érdekeit elhanyagolják egyéb ügyek elő­nyére. A földmiveléssel mint tudománynyal, mint nemzetgazdasági tényezővel sokan foglalkoznak és el van ismerve, hogy a javitása közszükség. Egy hatalmas társa­dalmi osztály rendezése oly fontos, hogy sok más dolgot megelőzhet. Reméljük, hogy az uj földművelésügyi miniszter nem csak elődje nyomán halad, de kö­rülnéz, kezdeményez és valósit. Reánk nézve igen kívánatos, hogy az uj földmivelési miniszter a székes fő­várost, közelebbről Budát és annak vi­dékét tanulmányozza. Nem vádolhatjuk teljes mértékben a székes fővárost, de azt be kell látni, hogy nem fektetett különösebb snlyt a gazdálkodásra. Igaz, hogy egy dúló vószszel csatá­zott évekig s ez a szőllőfene, mely­nek ádáz rombolása kiszámithatlan ká­rokat okozott és majdnem százezer em­bert tett tönkre Budán és vidékén. Sajátságos valami az, hogy az ár­vizek, tűzvészek pusztításai részvéttel töltik el a társadalmat és államot, mig e kegyetlen rovar által okozott vész nem indította meg sem az emberiséget, sem az államot. A védekezésnél, az irtásnál közre­működött a hatóság, de az elpusztult, vagyontalanná lett embereket magokra hagyta cs ezek csakis Isten segítségével segítettek magokon. Tánczolnak a tüz- károsultak javára, perselyeket tesznek ki más szerencsétlenek érdekében és ezek­ért nem szólalt meg a könyörület. A földmivelésügy uj miniszterének gondjaiba ajánljuk károsodott polgártár­sainkat s a tönkrement borvidéket, mun­káját megkönnyíti a főváros, melynek phyloxera-bizottsága közelebb s z öl 1 6- szeti és gazdasági bizottsággá alakult át, a mi azt jelenti, hogy a fő­város különösen, ha felsőbb helyről is kap impulzust, ezután a gazdaságra h "súlyt fog fektetni. Kár, hogy eddig nem ért erre s a székes főváros nem nyilatkozott hatásos tettekben úgy, mint gazda. Beszéltek is, rendelkeztek is. szóval történt valami, de édes kevés és a tanács bármiként akarta is, sokszor nemes szándékai hajó­törést szenvedtek. Miért nincs még mindeddig szőllő- mivelési szövetkezet Nem lehet min­dent az államtól várni s ha ez mulaszt kétszeres erővel lásson a székes-főváros a mulasztás helyrehozásához. Ismeretes az a tény is, bogy a gyü- mölcsészeti és kertészeti iskola telket kért a fővárostól azzal az ajánlattal, hogy 10 krajezárórt adja a gyümölcsfákat a székes-főváros és vidéke, különösen Buda és vidéke lakosainak. Az elutasításban azt is kifejezték, hogy ez az ajánlat fe­lesleges, mert az a székes-főváros fa­iskoláiba kapható. Hát kérem alássan nem sokat lehet beszélni a faiskolákról és ezzel kapcsolatban a székes-főváros gyümölcstenyésztő igyekezetéről. Ez majd­nem az elhanyagoltság stádiumában van. Szóval itt az ideje, hogy a székes-fővá­ros a gazdálkodásba is beleavatkozzék és adjon alkalmat igyekezetével a minisz­ternek, hogy nem várt eredmények lé­tesülhessenek. Erdélyi Gyula. Bajok az uj temetőben. Becses lapjának f. hő 15-iki számában „Furcsa állapotok az uj temetőben“ czim alatt egy közlemény jelent meg, mely az érintett temetőben levő rendetlenségről, nemkülönben ez temetőnek hátrányos rendezéséről hoz méltó panaszt a nyilvánosság elé s kellőleg megvilá­gítja a sorok közlője azon okokat, melyek, mint helyesen is jelzi, „szomorú“ világot vetnek a [ budai viszonyokra. Minthogy fentidézett czikk szerzője pana- I szainak közlésével mintegy inpulsust adott a I budai temetőü viszonyaival való megismerte­A BUM és VIDÉKÉ“ TÁRCZÁJA. Mulatság a Svábhegyen. (40 év előtt.) Irta." Berecz Károly. III. Legelsőben is egy régi jó pajtásunk sváb­hegyi lakásának fölkutatására indultunk, a ki pár évvel ezelőtt egy budai leányt s ezzel a Svábhegyen egy villát s szőllőt vett el, s a ki­nél egy, már több Ízben prolongált látogatási ígéretünket akartuk beváltani. Egy kis gyerek futott az úton mezítláb s fedetlen fővel, bizonyosan afféle benszülött, a ki itt a tudakozó intézetet pótolja s a kihez utasitva vagyunk. Megállítottuk s G . . . lakása felől tuda­kozódtunk tőle magyarul s németül. Tótul felelt valamit az istenadta. Egyi­künk sem értette. Kérdeztünk ezután többeket a felnőttek közül is, a kaputosok s nem kaputosok osztá­lyából. Ezek azután utasitgattak jobbra balra, föl és le, előre s bátra, de bolyongásunk mind hasztalan volt. Barátom türelmetlenkedni kezdett. A mu­latság e neme, mely szerinte egy északsarki expediczió fáradalmaivá készül elfajulni, sehogy sem tetszett neki. Hiába biztatám, hogy hisz zöldben járunk, mulatunk stb. Fáradságunkat kipihenni ledőltünk egy fa alá s bámultuk a gyönyörű panorámát, mit Budapestnek termé­szetes látóképe nyújtott. Egy telivér nyárspolgár-féle alak tartott felénk, kinek a kuriozitás az orráról is meg­látszott. — Mit néznek az urak oly figyelmesen ? — Hát mi bizony G . . . ur villáját vizs­gáljuk, vájjon nincs-e ott valahol a levegőben ? — Azt bizony jól teszik, mert a földön hiába is keresnék. — Hogy-bogy? kérdeztük meglepetve. — Hát biz úgy, hogy e télen leégett s még azóta nem építtette föl; amott a domb oldalán látszanak a romjai. — De hát hol lakik most G . . . ? — Fóthon . . . Alászolgája ! A nap többi részét apró látogatásokkal töltöttük el. Jókai laka mellett, mi a Svábhegy legszebb pontján van, legalább a kilátást illető­leg, megnéztük azt a helyet, hová már irói szomszédság tekintetéből is Beöthy László al- hambrai stílben fogja építtetni pompás nyári lakát, abból a pénzből mit előfizetőinek egyike a „Nesze semmi fogd meg jól“ féle sorsjegy nyereményéből, részére bálából utalványozni fog. Az ejt szabadban akarván tölteni, helyet néztünk éji szállásnak. A kieszközlött engedély után egy boglya tövében, a zöld gyepen el is foglaltuk azt. S a csillagos ég takarója alatt oly jó izü álomba merültünk, milyennél külön­bet csak a puszták szabad fia élvezhet. Hajnali harangszóra ébredtem föl. A fél­hold sarlója, s a csillagok gyönyörűn ragyog­tak a felhőtlen égen, alant a szürkülő homály még alig engedé láttatni a közelebbi tárgyakat is. Mivel mi városiak a nap felkelését eredeti­ben nem igen láthatjuk, s csak a Prófétabeli dekoráczió után élvezzük azt: barátomat is fel- költém, bogy a természetnek e nagyszerű in­gyen-mutatványát együtt szemléljük. „Hegyen ülök, búsan nézek le róla, Mint a boglya tetejéről a gólya.“ Petőfinek e sorai jutottak eszembe, a mint fél- álmosan egy domb tetején elhelyeztük magun­kat,. — Nem élvén immár pásztori időkben, jót nevettem idilli helyzetünkön. Mig más okos ember javában aluszik puha párnák közt, mi a reggeli bűvös légben dideregve egy domb tete­jén lessük a nap felkelését ! Csak legalább nyu- lat lestünk volna! Nagy bolondság az igaz! De hiába, a szerelmes szív, meg az efféle bolond­ságok már a poetafélék professiojáboz tartoznak. Lassanként szürkülni kezdett alant, a fél­homályból egyes tornyok tünedeznek elő. Mély ünnepélyes csend, mit időnként egy-egy óraütés zavar meg. A felhők mint megannyi ködréte- 1 gek nyúlnak el a láthatár szélén. Mindinkább világosodnak a tárgyak. A Duna tisztán látható, felületén egy kis sötét pont látszik, valaki csol- nakon evez; annak a mozgó, zajos, nyugtalan életnek, mely alattunk ébredez első jelensége. A csillagok halványulnak, eltünedeznek. Kelet felé pirosodnak a felhők, melyek mint megannyi aranyhalak úsznak a levegőben, mig nyugaton sötét csoportozatokban vesztegelnek, mintha az

Next

/
Thumbnails
Contents