Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-15 / 28. szám
Budapest 1894. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Julius l5. A 20 holdas amerikai szőlőtelepen és magánosoknál az amerikai szőllő cultura minden neme s az ojtványok nagyban való előállítása tanulmányozható. 3. Társas-ebéd 3 órakor Székesfehéváron a „Magyar király“ vendéglőben. Indulás Budapestre d. u. 6 óra 8 perczkor; érkezés a déli pályaudvarba este 8 óra 12 perczkor. Agusztus 6. (Hétfő.) 4. Reggel 6 óra 46 perczkor indulás Budapestről a nyugoti pályaudvarból Gyálra. Érkezés Gyálra 7 óra 51 perczkor. 5. Szőllős-Gyálon megtekintése Jálics Géza ur 200 holdas homoki és amerikai szőlőtelepének, nemkülönben ezen teleppel kapcsolatban levő minta gazdaságának. Indulás visza külön vonaton 12 órakor, érkezés Kőbányára 12 óra 30 perczkor. 6. Kőbányán 1 órakor társas-ebéd. 7. Indulás d. u. 2 óra 51 perczkor villamos vonaton Budapest fő- és székváros homoki és amerikai szőlőtelepére. Innen vissza Budapestre a félóránként induló villamos vonaton tetszés szerinti időben. Agusztus 7-én. Kedden 8. Reggel 8 óra 30 perczkor indulás Budapestről a nyugati pályaudvarból : érkezés Kecskemétre 11 óra 37. perczkor. Előre megrendelt kocsikon, kiszállás a 100 holdas m. kir. állami Miklóstelepre s megtekintése ezen nagyszabású állami homoki szőlőtelepnek. Időközben társasebéd. 9. Indulás Budapestre d. u. 5 óra 3 perczkor, érkezés 8 óra 25 perczkor este. A kirándulás költsége. A kirándulás költsége pontosan meg nem határozható, a rendezőség azonban a következőkről fog gondoskodni. 1. Székesfehérváron kocsikról a telepre, vissza s a vasúti állomáshoz. (4 személyt számítva egy kocsira). 2. Székesfehérváron a közös ebéd, italok nélkül. 3. Gyálról vissza külön vonatról. 4. Kőbányán ebedről italok nélkül. 5. Kecskeméten kocsiról (4 személyt számítva egy kocsira) és ebédről italok nélkül. — Mindezek 8 írtba fognak kerülni. A mennyiben valami megtakarítás eszközöltetnék, visszatérittetik. Végül megjegyezzük, hogy Budáról Székesfehérvárra menettérti jegy váltható, mely a rendes vitel díj aál olcsóbb. A kirándulás költsége a felek részéről előzetesen a rendezőséghez beküldött s a jelzett kiadásokra fordítandó 8 írton kívül (a rendezőség által be nem szerzett vasúti jegy, étkezés, Bpesten szálloda) 14 —17 írtra tehető. Kérjük tehát mindazon gazdatársakat, kik e kiránduláson részt óhajtanak venni, hogy idejekorán jelentkezni szíveskedjenek. Jelentkezési határidő jul. hó 30-ika, mely határidőn tiil érkező jelentkezések figyelembe nem vehetők. Jelentkezni lehet Rácz Sándor m. kir. sző- lőszeti és borászati felügyelő urnái (Budapest, Rottenbiller-utcza 31. sz) A jelentkezés alkalmával ugyanide küldendő fent jelzett 8 frt is, mert ezen összeg előzetes beküldése nélkül való jelentkezés a szükséges előzetes intézkedések miatt, figyelembe nem vehető. A női kézimunka. (Még egy tudósítás.) Napjainkban csak egy mottot ismer a világ: „Küzdelem a kenyérért-“ A XIX-ik század a pénz százada. Soha talán annyira nem folyt a kétségbeesett küzdelem a pénzért, mint most. De ennek meg van a maga magyarázata. Az ember szükségleteinek kielégítésére roppant sok dolog szükséges, a melyek akármilyen csekélységek is pénzbe kerülnek. A modern háztartás egyik fő faktora a ruházat. Az élelmen kívül ez kerül a legtöbb pénzbe. Nemcsak azért, mert az anyag maga is drága, hanem mert ennek elkészítéséhez nem mindenki ért és igy természetes, hogy annak megcsináltatása is pénzbe kerül. Evvel erre hivatott egyének, az iparosok foglalkoznak; de minthogy ezeknek ez a foglalkozásuk, ebből élnek, tehát a ruha árának és értékének jó részét az ő munkájuk képviseli. Ezt kikerülni csak úgy lehet, ha azt az ember maga csinálja. Igen ám, csak hogy ez a férfiaknál nem lehetséges, de igen is lehetséges az a nőkoél. Ha tekintetbe vesszük, hogy az oly nő, ki ért a kézi munkához és a ház körül előforduló munkákat el tudja végezni, sokat megtakarít, a mit különben pénzen kellene neki megszerezni, úgy bátran mondhatjuk, hogy minden jó házi asszonynak kell ahhoz érteni; mert manapság a nő már nem az „gyöngébb nem“, mely hajdanában volt. Ma neki is jut része abban a küzdelemben, a mit munkának nevezünk. A női kézimunkák megtanulására állanak fenn a női ipariskolák. Sok szépet és hasznosat tanulhat ott a nő, ki azt látogatja. Bizony jól tenné minden szülő, a ki leányát, a helyett hogy tanitónöi vagy postai stb. pályára készítené elő, inkább ezekbe az iskolákba járatná, a mit elvégezne, — ha szegényebb sorsú biztos kenyérkeresetet nyer és a mi inkább nőhöz illő foglalkozás, mint azzal, hogy a fenti pályákra lép, sok képzettebb férfi kenyerét veszi el. Mert hiszen szép ugyan az az emanczipáczió, de azért nem kell elzárni az elől az utat a kenyérhez, a ki a tulajdonképpeni hivatott család fentartó. De a jobb sorsunkra is hasznos, ha tanulják a kézi munkát, mert ezáltal egy kellemes, de egyúttal hasznos szórakozáshoz jutnak. Nekünk budaiaknak is van ilyen női ipariskolánk. Kitűnő tanerők vezetése alatt számos látogatottságnak örvend. Újabban a vallás- és közokt magy. kir. miniszter ur könnyíteni akar a szegényebbek sorsán, elrendelte, hogy az erre érdemesek tandíjmentességben részesüljenek, a mi remélhetőleg többeket vonz a női kézimunkák megtanulására. Szerkesztőségünk még nőtlen tagjai becsületszavukra fogadták meg, hogyha egyszer belátják az agglegénység keserű voltát és megunják a legénység arany szabadságát, csakis oly lányt vesznek nőül, ki jobban ért a kézimunkához, mint a zongorához. Én részemről még csak azt jegyzem meg, hogy sokkal jobban respektálok egy jó súlyos tűpárnát vagy főzőkanalat, mint bármely fejemre irányított és repülő valamelyik remek iró diszkötéses müvénél. Az évenként tartani szokott női kézimnnka kiállítás az idén is fényesen sikerült, a mivel alábbi tudósításunk bővebben foglalkozik. * A budai női ipariskola kézimunka kiállítása múlt hó 24 én nyilt meg. A beosztás — a munkák faját illetőleg ugyanaz, mint a múlt évben volt. Elfogja az embert a csodálkozás a mint belép a termekbe. Ennyi tömérdek szebbnél- szebb és értékesnél értékesebb munka szinte bámulatba ejt és kételkedni szeretnék abban, hogy e sok remek müvet földi lények és nem angyalok készítették. Közel tiz havi fáradságos munka gyümölcse van itt felhalmozva az intézetet látogató ifjú hölgyek részéről. Közel tiz havi ernyedetlen munkássága büszkévé teheti a hölgyeket az elért sikerekért. A budai intézetet mindeddig csak fiók-intézetnek tekintették és nem részesítették abban a figyelemben, a milyen azt megillette volna. Az idei kiállítás fényesen bebizonyította, hogy nemcsak a pesti, hanem a budai intézet ss tanúsít önállóságot, még' pedig olyant, a mely bármely körülmányek közt képes megállani helyét. Tanúsítja ezt az is, hogy a kiállítás közel 1500 drbot tartalmaz, melynek értéke jóval meghaladja a 30,000 koronát. Nem túlzott az az állításom sem, hogy a budai intézet jóval túlhaladja a pestit, habár a szám és mennyiség tekintetével nem is, de a kivitelben és szépségében minden bizonynyal. Oly remek müvek vannak itt, hogy Vergilius ragyogó ékesszólására és részletező tehetségére volna szükségem, hogy azokat csak megközelítőleg is leírhassam. Az idei kiállítás megszerezte a fölényt a budai intézetnek a pesti fölött úgy a müvek, mint azok készítői tekintetében. Körülbelül úgy érzem magam most, — mikor a jelen tudósításom irom — mint Páris az Istennők előtt az aranyalmával kezében, habár az én kezemben csak egyszerű toll van, de ez a toll talán még veszedelmesebb portéka Páris almájánál. Hogy mi mindent láttam, ezt leírni nehéz, de megkísértem. Az első teremben vannak a fehér varrások kiállítva. Tanítónő Héger Lajosné. Szép sorjában, könnyen áttekinthető halyzetben fekszenek egymás mellett a különféle ruhadarabok. Gyönyörű suprikált uői ingek, háló-könkösök, fésülködő kabátok, ágynemük, férfi ingek, recse ingek és a jó Isten, no meg a hölgyek tudják csak, hogy mi minden van itt. Engem természetesen első sorban a férfi ingek és nyakkendők érdekeltek, a melyek egy kálamista polgártársam számára készültek. (Onnan gyanúsítom hogy kálamista számára, mert jó vastag nyakra voltak az ingek szabva.) A fehérvarrásban leginkább kitűntek : Kocsis Margit, kiuek körülbelül 60 drb kiállított munkája van, férfi ingekkel, ágvnemüekkel, női ingekkel és háló ingekkel, Vörös Matild férfi ingek, ágynemüek, Farkas Mariska recsés női ingek, Re. enwurzel Róza ágynemüek, Dália Etelka zsebkendők és pongyola-öltöny, Reich Adél női ingek, Szu- barits Irén pongyola és König Irén pongyola öltényével stb. No, lám milyen jó egy ilyen kiállítás nekünk férfiaknak. így legalább mi Is bevezettetünk a boudoirok gondosan őrzött misztikus tudományába. A második terem a szabóság terme. Tanítónője Klein Adolfné. Itt ugyancsak vigyázon magára az ide tévedt halandó férfi, hogy optical csalódásba ne essen és véletlenül a bábukra öltött ruhák közt álló hölgyeket inasoknak nézze. Van itt körülbelül 22 drb különféle ruhát. Legszebbeket özv. Horváth Ferenczné (crepp utczai öltöny, Lacroix Ella erem ruha, Bendik Etelka zöld alj világos derékkal, rózsaszín és egy fekete utczai ruha Krausz Erzsiké és Weisz Anna csipkediszes rózsaszín ruhát stb. készítettek. Ilyen körülmények között, hogy az ifjú hölgyek ily szép ruhákat tudnak saját maguk készíteni, nagyon csodálom, hogy Monaszterly még nem ment tönkre. Hanem végén csattan az ostor. Most érünk a vegyesek termébe. Tanítónője Ócska Ignáczné. Egy nagy terjedelmű keleti bazár nem nyújthat szebb és impozánsabb képet, mint a vegyesek terme. Jóval félül van itt a kiállított darabok száma 400-on. Amit csak nők készíteni tudnak, az mint meg van itt. Asztalteritő, zsebkendő, párna, törülköző, hangjegytartó, capischon, kötény, asztalfutó, mühimzés, selyemkendő, karmantyú, köpeny, gallér és ha nem fagyott volna ki a tinta toliamból, elfolytattam volna még Isten tudja meddig. Nagy szorgalommal, kitartó türelemmel van itt minden egyes darab készítve. Mindegyik egyik remeke a női kézimunkának. Vájjon hányszor szúrták meg apró ujjacskáikat, mig egy darabot elkészítettek ? Róth Józsa múlt évi czimbalom térítője még mindig él az emlékezetben és ime, az idén ismét készített egy remek asztalterítőt és hangjegytartót. Swierák Margit is hatalmas szorgalmat fejtett ki. Több darabja valóban remekmű számba megy (arany hímzés). Ozv. Horváth Ferenczné tüllre hímzett legyezője párját ritkítja. Bal ez ár Szidónia és Kertész Ilona gyönyörű munkáival minduntalan találkozunk, a mi nagy szorgalomra mutat. Kitűntek még : D á h a Etelka két oldalú mühimzés, Wolmuth Regina, B r i c h t a Irma párnakeret munka, Kautsch Vilma kivarrott kötény, Milde Paula gallér, főkötő és karmantyú, Karátsonyi Gizella capischon, Schme lheger Mariska fésülködő kabát, Seidl Margit service, Lehmayer Brigitta és még többen, kikről térszüke miatt nem referálhatok. Rajzokat a következők állítottak ki: özv. Horváth Ferenczné, Fodor Gizella, Kron Erzsiké, Weisz Anna, S c h m i t h Hermina és Bendik Etelka. Valóban megérdemelte a kiállítás a megtekintést. Különösen a házasulandó fiatal emberekre nézve volt tanulságos ; legalább tudják, hogy ha nősülnek, hogy milyen leányt vegyenek el. b—ó.
