Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-21 / 3. szám
Budapest, 1894. (3.) Január 21. BUDA és VIDÉKÉ mégis ezekből fejlődtek ki a mai vármegyék, melyek törvényes egyesítés folytán számra nézve apadván, igy keletkeztek nemcsak a Krassó- Szörény és Abauj-Torna nevű vármegyék, hanem a „nemcsak“ a nevét illetőleg „borzasztó ala- kulásu“ Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun-vármegye is. „Borzasztó alakulásuknak tartjuk e vármegyét nemcsak névleg, hanem tényleg is, mert ezen 674,293 lélek által lakott 2.051,459 katas- trális holdat tevő terület közigazgatása annál nehezebb, miuthogy e vármegyének 73878 lélek által lakott 145,497 katasLális holdat tevő budai része feltűnően eltér a pesti oldal minden viszonyaitól és mert ezen budai rész helyi érdekeinek képviselete elenyészőleg csekélynek bizonyulván a túlsó rész hatalmi érdek-közönségével szemben, ezen kisebb pilisi- terület a pesti rész mostoha gyermeke gyanánt pusztulva hanyatlik! Pedig volt idő, midőn vármegyénk budai része fényesebb napokat élt a jelenlegieknél és ha megadatnék neki az alkalom és mód, hogy saját különleges helyi érdekeinek megvédése érdemleges fölkarolása tekintetéből a helytelenül alkalmazott gyámságaiét fölszabadítva, saját erejére utasittatnék és a kívánt törvényhatósági önnállóság részére is megadatnék, akkor tán idővel azt is mondhatnánk, hogy: Buda-vidéke nem volt, hanem lesz !*) (Folyt, köv.) A Farkas-völgy. (Nyári ábránd télen.) Buda környéke gyönyörű, regényes fekvésű helyek egész sorozatával bővelkedik, melyek a fővárosi közönségnek kellemes, élvezetes szórakozást nyújtanak. E helyek közül leglátogatottabbak: a Normafa, Jánoshegy, Istenhegy, Zugliget, Szép juhászné, Lipótmező, Máriaremete, Budakesz és Mária-makk. Tagadhatatlan, hogy az itt felsorolt helyek mindegyikének meg van a maga jellemző szépsége, mely nekik különös vonzó erőt kölcsönöz s a figyelmes szemlélőben a gyönyör, az elragadtatás érzetét ébreszti. Sajnos azonban, hogy Buda környékén vannak olyan helyek is, melyeket a nagy közönség csaknem egészen mellőz, pedig ezek egyike-másika a fentebb említett helyek nagy részével szépség, regényesség tekintetében minden esetben megállja a versenyt. Hogy miért mellőzik ezen helyeket, azt nebéz volna megmondani ; lehet talán azért, mert nem ismerik, vagy a mi valószínűbb, mert nem vezetnek oda elég jó utak. A mellőzött helyek legérd^kesebbike a Farkas-völgy, melyet eddig csak botanikusok, entonnologusok és vadászok kerestek fel. Ez a völgy Buda környékén valódi unikum, hozzá hasonló a közelben nem található. Bármely évszakban tekintsük is meg e vadregényes helyet, mindenkor nagyszerű hatást gyakorol; télen, a maga rideg zordságával, égbe meredő szikláival, fehérlő dolomit falaival és a lombialan fák ágaiban zugó szele által ; nyáron üde friss levegőjével, a fák leveleit gyengén lebegcető szellőjével, harmatos pázsitjával és madárkáinak szerelmes dalával. A Farkas-völgynek legjellemzőbb pontja az úgynevezett Madárhegynek az a lejtője, mely a Farkas-völgy képzéséhez közvetlenül hozzájárul. Ez a lejtő igen meredek s egyes részein a termőföld lecsúszása által keletkezett még meredekebb dolomit-falak vannak, fent különféle alakú sziklacsoportoktól vagy sürü erdőtől koszoruzva. Ezen dolomit-falak hófehérek s minthogy rajtuk semmiféle növény nem élhet meg, nyáron sem változtatják szinüket, miért is távolból nézve azt a benyomást teszik, mintha hómezők volnának. Még szebbé teszik ezen fehér falakat a körülöttük elterülő tölgy-erdők sötétzöld színe. A Farkas-völgy szépségénél, a fővároshoz való közelségénél fogva megérdemelné, hogy reá több figyelem forditassék a jövőben, mint a mennyi fordittatott a múltban, annál is inkább, mert a székesfőváros részéről jelentékeny lépés *) Eleve is konstatálom, hogy Budának Pestől való elkülönítése nem fog proponáltatni e czikksoro- zatban sem. — A szerk. történt annak kényelmes, könnyű közelítéséhez. Ugyanis a farkasréti temetőbe vezető, nemrég készült ut által a Farkas-völgy negyedórányi távolságig könnyen hozzáférhető. Ha már most a Farkas-völgyön keresztül egy járható gyalogút vezetne a Norma-fáig, (mert a Farkas-völgy ehhez közel veszi kezdetét) akkor ez a legérdekesebb, legszebb kirándulások egyike volna egész Buda környékén, mert a Farkas-völgyből kiindulva a Normafa, János-hegy, Szép juhászné, Zugliget vagy esetleg Lipótmező, (vagy megfordítva) volna, egv nap alatt könnyen érinthető. Egy ilyen kirándulás által, mint látjuk, Buda környékének legnevezetesebb pontjainak java része kevés fáradtsággal kereshető fel, minthogy az uj temetőig vasúttal, a Zugligetből ismét vasúttal lehetne a városba menni. Nem kell, nem szabad kicsinyelnünk azokat a szépségeket, melyekkel az örök természet Magyarország szivét, szeretett fővárosunkat oly bőven megáldotta. Fejlesztenünk, ismertté kell tennünk mindazon tényezőket, melyek Budapestnek kedvező fekvésénél fogva fölényt biztosítanak más világvárosok felett. Ezen tényezők egyike s nem is a legutolsója azon természeti szépségek, melyeket mi oly feltűnő számban bírunk. Ha már most ezek mindegyikét a kellő, a megérdemelt figyelemben részesitenők, akkor rövid idő múlva a Farkas-völgy és még más szép helyek ép oly hírnévnek örvendhetnének, mint a Normafa, János-hegy stb. helyek. Stipanics József. A III. kér. önképző-egylet panasza. A következő levelet vettük a fenti egylet titkárától : Tekintetes Szerkesztő úr ! Bízva ama hazafias szellemben, mely becses lapját átlengi, reményiem, hogy e néhány sornak abban tért engedni szíveskedik. A III. kerületi önképző-egylet 12 évi fennállása óta mindenféle telhető módon azon iparkodott, hogy a ferserdült ifjabb nemzedéket, mely e kerületben még egy évtized előtt is kiválóan német jelleggel birt, minden izében megmagyarositsa. — A mit az iskolák dicséretes buzgalommal a gyermekeknél megkezdettek, mintegy alapot teremtvén a magyarosodásnak, azt a III. kér. önképző-egylet nem kevesebb hazafisággal fejlesztette a felnőtteknél, s az elért sikerek eléggé bizonyítják e minden izében hazafias egyesület nemcsak létjogosultságát, hanem szükségét is. De fájdalommal kellett tapasztalnunk, hogy e valóban támogatásra méltó egyesület kerületünk intéző köreiben, az intelligens közönség igen nagy részénél korántsem részesül ama pártolásban, melyet magasztos hivatásánál fogva megérdemelne. Ezen szomorú tapasztalat annál fájdalmasabban érinti körünk vezetőségét, mivel a részvét hiánya, és egyesületünk sokszor tapasztalt, de mivel sem indokolható mellőzése szeretett hazánk édes anyanyelvének fejlesztése körül kifejtett buzgó működésünknek nem egyszer szárnyát szegé, meg-megakasztván szerény törekvézünk sikeres keresztülvitelét. Midőn tehát ezúttal azon kérelemmel fordulunk kérületünk értelmiségéhez, miszerint egyesületünk iránt eddig tanúsított idegenkedő magaviseletét a hazafiság szent nevében jóakaróan megváltoztatni szíveskednék, van szerencsénk egyszersmint a f. é. február hó 10-én a „Korona összes helyiségében általunk rendezendő jótékonyczélu tánczvigalmat becses figyelmébe ajánlani, mely alkalommal tömeges részvét által legjobban áll módjában bennünk azon kedves reményt táplálni, hogy a jövőben működésűnket az eddiginél teljesebb siker fogja koronázni; és mi kétszeres hálával véve e jóindulatot, nemes buzdításul fogjuk ezt felhasználni arra, hogy az elénk kitűzött szép czélért lelkesülve, lankadást nem ismerő odaddással küzdjünk az általános magyarosodás diadalra juttatásáért, melyben társas életünk legfőbb tényezői összpontosulnak. Kaiser Sándor. egyl. titkár. Már több Ízben foglalkoztunk lapunk hasábjain az ifjúsági kör buzgó működésével, sőt a múlt évi 49-ik számunkban irányt is mutattunk, melyben haladva, e kör működése magasztos czéljának megfelelőleg, az eddiginél sokkal sikeresebb lenne. Tudomással bírunk arról is. hogy az intézőség körében lapunk jóakaratu figyelmeztetései mindenkor élénk visszhangot keltettek s ma már hatványozottan szorgalmazzák a kör czéltudatosabb és buzgóbb tevékenykedését. Azért örömmel adunk helyet e panasznak, mely elég bizonysága annak, hogy e kört minden izében hazafias szellem hatja át és hogy a tisztikar teljes tudatában van azon nagyszabású kötelességeknek, melyeket a magyarosítás rótt reájuk a III. kerületben. Az önképző-egyletnek komoly hivatása van Óbudán, s hogy annak teljesítése közben még sok nehézségre fognak akadni: az csak sajnos tapasztalat marad mindaddig, mig szocziális kötelességek létezni fognak. Hiszszük azonban, hogy e derék egyesület a közöny, mint legveszélyesebb jelenség ellenében is sikerrel fog küzdeni, s hogy ha majd általánosságban ismerttebbé lesz, épen az egyesület intenzivebb s szélesebb körű tevékenysége által, annak nemes czélja is: úgy meg fog szűnni az intelligens elem közönye is. Példákból tudjuk, hogy a III. kerület intelli- gencziája hazafias ügyekért tud és akar is lelkesedni nemcsak szavakban, de tettekben is. A kör általánosan ismert hasznos működése legyen az, mely a közönség pártfogását megnyerje. Fel tehát ifjú lelkesedés, fel a hódításra ! A tejfel. Yan-e olyan háztartás, hol az ételek elkészítéséhez tejfelt ne használnának? Ugy-e tisztelt olvasónőink, hogy nincs. S van-e vagy ismerünk-e olyan élelmi vagy tápszert, mely annyi és sokszor oly durva hamisításnak van kitéve, mint a tejfel ? bizony nincs. Itt a fővárosban meghamisítják a tejfelt tejjel, Íróval, liszttel, keményítővel. De készítenek tejfelt Íróból, savóból s aludttejből is tejfel hozzáadása nélkül. S ez a legdurvább hamisítás, vagyis jobban mondva csalás, mert az előbbi, ha vegyített is, mégis van benne egy kis zsirrészlet vagy tejfel, mig az utóbbi csak panes, annak abszolúte egy fillér értéke sincs. Mivel az élelmi czikkek hamisításáról írott czikkeimmel már régen nem kerestem fel e lapokat, pedig az élelmi és tápszerek hamisítása úgy el van terjedve, hogy arról naponként lehetne írni, nem lesz talán érdektelen, ha a tejfel hamisításáról, most ez alkalommal a tejfelről, mint legjobban elterjedt hamisításról akarok úgy egyet-mást elmondani, mint a tejről, tojásról s tán már más egyébbről is elmondtam s a hamisításnak könnyű felismerhe- tését is közlöm. Hogy jobban felismerjük a hamisítást, a tejfel készítési módját röviden elmondom. A jó tejfelt úgy nyerjük, hogy a tehénből kifejt tejet az arra készült edényekbe tisztán elszürik s a tejet tejfelnyerés czéljából nyáron 24—36 óráig, télen 2—3 nap pihenni vagy aludni hagyják, ekkor a tejes köcsögök tetejére felszállt zsirrészecskéket leszedik s edényekbe öntögetik s igy készen van a jó tejfel. A megmaradt aludt vagy savanyu tejet, ott a hol szükség van rá. megmelegitik s ebből készül a túró, ennek van még egy része, a savó, ezt pedig más gazgasági czélokra fordítják. Nyáron részben a friss zöld táplálkozás, de részben a hőfok intenzivebb befolyása miatt js g^ orsaoban képződő tejfel higabb, mig a téli készítésű igen sürü, ugyannyira, hogy a belé tett kanállal alig lehet keverni. Ez volna a természetes jó tejfel. Piaczainkon s egyéb elárusító helyeken nálunk is látunk ugyan ilyent, de mihelyt a termelő kezéből kijött, az többé az eredeti tisztaságban nem kapható, mert ha a termelő azt mint nyári készítést egyszer másszor higabb vagy ritkább állapotban hozza, az ismételadó azzal nincs megelégedve, mert ha ő hozzá megy egy Budapesten nevelt gazdasszony vagy sza- kácsné tejfelért s nem találja azt eléggé sűrűnek, nem veszi meg mint nem jót; tehát ennek az ismét eladó árusnak vagy kofának valamihez hozzá kell nyúlni, hogy áruját a vevő közönség számára tetszetővé s jóvá tegye: itt a liszt vagy
