Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 23. szám

Budapest 1894. (4.)

BUDA és VIDÉKÉ.

Junius 10.

Kirándulásaink esetleg vadászataink alkal- | mával gyakran kezünk ügyébe esik egy-egy ér- i dekesebb ritkább megőrzésre érdemes természeti tárgy, melyei, igen szivesen megtartanánk Íróasztalunk, szobánk díszítésére vagy emlékül is. Minthogy azonban nem tudjuk magunk prae- parálni, kénytelenek vagyunk azokat az enyészetnek átadni, miáltal sokszor tudományos értékű jelemzö adatoktól fosztjuk meg a természeti udumányokat.

Magyarországon eddig a természeti tárgyak gyűjtése és megőrzése iránt oly csekély volt az érdeklődés, hogy az a ki történetesen egyes tárgyak praeparálását kívánta elvégeztetni zavarba jutott hová kihez küldje azokat.

A különféle tanintézetekben elkerü’hetle- nül szükséges természettudományi praeparatu- mok és tanszerek egytől egyik külföldi származásúak, mi szintén csak az érdeklődés hiányát mutatta.

Egy idő óta azonban e téren is örvendetes haladás tapasztalható, a természet tárgyai iránti érdeklődés lassan lassan mindig szélesebb mederbe kezd jutni. Jtüa hogy valahára helyes utón kezd haladni a dolog, az Dr. Lendl Adolf műegyetemi magántanár, praeparatoriuma és tanszerkészitő intézetének létesiilése bizonyítja.

Örömmel üdvözölhetjük ez intézetet elsősorban mert budai, (II. kér. Donáti-u. 7. sz.) másodsorban azért, mert valóban szép és nemes czélt tűzött ki maga elé. Ezért nem is mulaszthatom el ez intézetet közelebről ismertetni.

Az intézet hármas czélt tűzött ki.

Vállalkozik elsősorban mindennemű tanintézetet a szükséges természettudományi prae- paratumok és tanszerekkel ellátni.

Vállalkozik másodsorban arra, hogy a természeti tárgyak gyűjtése iránt az érdeklődést terjessze, általánossá tegye és oly színvonalra emelje mint a milyenen van más nyugati országokban. Ezt mindennemű praeparatori munkák elvégzése, emlősök madarak természetim kitömése, vadászati trophaeák és dekoratiok készítése stb. által kivánja elérni.

Harmadsorban pedig a tndományos kutatások szolgálatába kíván szegődni, a midőn vállalkozik tudományos czélu praeparatumok készítésére. Különösen fejlődés élet és boncztani készítmények, ezekenkiviil tudományos becsű adatok és torzalakok gyűjtése által.

Nagy jelentősége különösen abban áll, hogy tanintézeteinket kivánja ellátni megfelelő praeparatumokkal és tanszerekkel. Véleményem szerint egy iskolának természetrajzi gyűjteményei elsősorban a környékén előforduló jellemző természeti tárgyakat kell felölelnie. Ezen követelménynek pedig egy hazai intézet jobban tökéletesebben képes megfelelni mint egy külföldi intézet, mely nem ismerheti oly alaposan az egyes vidékek viszonyait

A folytonos és kitartó .tudományos kúta- tások le lebbentik lassanként az örök természet titkairól a fátyolt, mindinkább kidomborodik világosodik a természetben uralkodó egység összefüggés egymásból folyóság. Mentői nagyobb haladás történik a tudományos kutatások terén, minél inkább ismerjük meg a természet rejtett titkait, annál nagyobbá általánosabbá válik a természettudományok iránt az érdeklődés, mely annál inkább serkenti a fogékony lelkeket, hogy a természet tárgyainak gyűjtése esetleg tauul- mányozása által maguknak a legnemesebb szellemi élvezeteket szerezzék.

Örömmel kell tehát üdvözölnünk oly intézetet, mely czéljául nemcsak a természetiek iránti érdeklődés közvetlen terjesztését, hanem a tudományos kutatások szolgálatába is szegődvén közvetve is ezen szép czél megvalósításán fáradozik.

Hogy ez intézet a felmerülő követelményeknek mindenben meg fog felelni, aziránt elég biztosítékot nyújt vezetőjének Dr. Lendl Adolf műegyetemi magán tanárnak kiváló szakképzettsége, mely nemcsak a tudományos kutatások, hanem a szakirodalom terén is nyilvánult.

Stipanics József.

A fehér rabszolgák

A tek. székes fővárosi tanács elrendelte, hogy az adószámviteli alkalmazottak, kiknek legnagyobb része szegény Vendelekből áll, reg. 8 órától d. u. 2 óráig és d. u. 4-töl estve 7 óráig tartoznak a hivatalba bejárni. Ezen rendelet csak azért fáj e páriáknak, mert látván azt, hogy a mai korban mindenüt a müveit nép között, ■— még állatok védelméről is van gondoskodva, úgy nemkülömben a rendes napszámos idejét is óráról órára megszabják és az erején tulfeszitő munkától még a törvény is megóvja őket.

De nem úgy áll ez az emberiség azon részénél kik a nemes város kegyéből abban a szerencsében részesültek, hogy az adószámviteli hivatalba osztották be, hogy éhen az utczán el ne potyogjanak, úgy a véglegesek mint az ideiglenesek sanyaruan dijaztatnak, — illő volna már, hogy a törvényhozás a figyelmét arra is kiterjesztené, hogy ezen páriák ne kinoztassa- nak, nem elég, hogy ez a kar sem ünnepet, sem szünetet nem ismerő szabályoknak hódolva, az egész éven át görnyed és nyög az iga alatt, úgy hogy a föld teremtményei között csak ők a legszerencsétlenebbek, mert a penészes levegőjű, szűk, sokszor sötét helyiségekben töltik életük legszebb napjait és óráit, ezek pennával vágják a rendet rend után, nagyobbrészt a „habták“ iskolából kikerült altisztek durvábjai- ból kiválasztott hivatalvezetők és főnökök alatt görnyedve izadnak napi 7—8 órát pihenést nem ismerve, most ezt akarják még 3 órával megtoldani, hogy ezen páriák még attól a szomorúan megkeresett délutáni óráktól is meg- fosztassanak, melyek szűkén kimért fizetésüket pótolták eddig. Nézzük körül magunkat, szomorúan tapasztaljuk, hogy találkozunk a főváros tisztikarában oly egyénekkel kik ez ember- kínzó munkát 8 —10 sőt 15 éve végezik teljes odaadással, hogy a jövőben magukat az éhen- halástól megmentsék, de még mindig csak ideiglenesek, egyesek szeszélyeitől függnek, azért mert befolyásos emberek érdekükben nem korteskednek, ujjal mutathatunk ilyen dijno- kokra, kikre már a tanács is kimondotta, hogy nélkülözhetetlenek, de azért nem választják meg.

Ezek tűrhetetlen állapotok, ezek teremtik meg az anarchiát, igy lesz elfogulttá a nemesért lelkesedő szív és érzéketlenné minden irányban a nemes és szép. — Ezeket óhajtottuk a nagy közönség tudomására hozni, hogy fogalma legyen a fehér rabszolgákról.

Vizsgák a krisztinavárosban.

Junius hó 9-től 15-ig a különböző vallás felekezetek vallás vizsgái. Junius 10-én a Frim- féle hülyék növendékeinek osztály zár vizsgája a kiküldött iskolaszéki tag: Dr. Szénásy Sándor. F. hó 16-tól a következő iskolák osztályainak zárvizsgálatai lesznek:

Junius 16-án 8—10. d. e. Istenhegyi iskola I. vegyes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag. Bertsik József. Junius 16-án 8—11-ig d. e. Istenhegyi iskola IV. és V. egyesitett vegyes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Horn Ede. Junius 16-án 2—4-ig d. u. Istenhegyi iskola II. vegyes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Fill Mihály. Junius 16-án 2—5-ig d. u. Istenhegyi iskola III. vegyes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Horn Ede. Junius 18-án 8—11-ig d. e. Krisztinatéri iskola IV. a. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Zsák Hugó. Junius 18-án 8—11-ig d. e. Krisztinatéri iskola összes leányoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Mezei Sándor. Junius 19-én 8—10-ig d. e. Krisztinatéri iskola I. a. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Kun Alajos. Junius 19-én 8—10-ig d. e. Krisztinatéri iskola

II. a. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Gyertyánffy István. Junius 19-én 8 — 11-ig d. e. Krisztinatéri Iskola III. a. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Kiss Áron. Junius 19-én 8—11-ig d. e. Krisztinatéri iskola

III. b. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Fodor József. Junius 19-én 8—

11-ig Krisztinatéri iskola IY. b. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Újhelyi Sándor.

Junius 19-én 8 —11 d. e. Krisztinatéri iskola Y. és VI. fiuoszt. A vissgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Szénássy Sándor. Junius 19-én 8—10-ig d. e. Krisztinatéri iskola II. b. leány. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Jankovits János. Junius 19-én 8—11-ig d. e, Krisztinatéri iskola III. b. leány. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Szöllőssy István. Junius 20-án 8—10-ig d. e. Krisztinatéri iskola I. b. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Jankovits János. Junius 20-án 8—10-ig d. e. Krisztinatéri iskola II b. fiuoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Mezei Sándor. Junius 20-án 8—10-ig d. e. Krisztinatéri iskola I. a. leányoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Payr Vilmos. Junius 20-án 8—10-ig d. e Krisztinatéri iskola I. b. leányoszt. A vizsgálatra kiküldött ikolaszéki tag Stolcz István. Junius 20 án 8 — 10-ig d. e. Krisztinatéri iskola II. a. leányoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Bányai Fülöp. Junius 20-án 8 — 11-ig d. e. Krisztinatéri iskola III. a. lrányoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Zsák Hugó. Junius 20-án 8—11-ig d. e. Krisztinatéri iskola IV. b. leányoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Terbócz István. Junius 20-án 8—11-ig d. e. Krisztinatéri iskola V. és VI. leányoszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Szénássy Sánor. Junius 20-án 8 —12-ig d. e. Lipótmezei iskola összes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Niedermann Gyula. Junius 23-án 8— 11-ig d. e. Mayer-féle árvaház I. és II. oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Fekete József. Junius 24-én 9—11-ig d. e. Zugligeti iskola I. és II. egyesitett vegyes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Beivinkler Károly. Junius 24-én 9—J 2-ig d. e. Zugligeti iskola III. és IV. egyesitett vegyes oszt. A vizsgálatra kiküldött iskolaszéki tag Dr. Mezei Sándor.

A krisztinatéri iskola leánytanulóinak kézimunkái junius 19-én és 20-ik napján d. e. 8—12-ig a tornateremben közszemlére vannak kitéve. Junius 20-án d. e. 9 órakor ünnepélyes „Te Deum“ ; utána zárünnepély s a bizonyítványok kiosztása.

A galambok pajtása.

Tolnay Lajos pályatársam a „Magyar Szemle“ múlt számában visszaemlékezést közöl id. Kaczvinszky Lajos bányatanácsosról, a kinek koporsóját igaz részvéttel nemrégiben kisérték az örök nyugalom helyére.

Most midőn a természet már-már összes kincseit kitárta a budai hegyek kirándulói — mint pár évvel ezelőtt — nem találkoznak egy fürge öreg úrral, ki szenvedélyesen kutatta a tudomány javára a hegyeket, fát, fűvet és követ, s azoknak nem az emberiség családjához tartozó népességét.

Nagyon jól ismerték a budaiak a tisztes öreg urat, ki ifjúi lelkesedéssel szolgálta a tudományt hevülve azért élete végső pillanatáig.

Ma napság ritkábban találkozunk szép hegyeinkben olyanokkal, kiket ide a tudomány szeretete hoz, kik itt a természet ritkaságait és kincsét kutatják. A mi gyermek és később ifjú korunkban sokkal inkább foglalkoztunk ezzel, mint a jelen kor tanulósága. Nagy kár, hogy a természettel nem barátkoztatják meg ifjúságunkat, azért kedélytelen és korán vénült...

Az elvontabb természettudományoknak vannak művelői, de az igazi természetbúvárok kihaló félben vannak, pedig a természet ismereténél ölelkezik legforóbban a tudomány és költészet

A Kaczvinszky-ház nagy jelentőségű a magyar irodalomra nézve. Egy harcz indul innen a jó Ízlés és a valódi széptani törvények érdekében. Természetes, e harcz katonái nem köthetnek fegyverbarátságot olyan elemekkel, kik lerombolták és folytonosan rombolják a szép, igaz és jó templomait. A „Magyar Szemle“ ép ezért nem szerepel soha bizonyos lapok reklám hírei között, de azért elterjedtebb és intelligensebb közönség olvassa, mint a kidobol- takat. Az irodalom kiválóbb munkásai — régibb és újabb gárdából — keresik fel a szerkesztő- get, a hol csak pár hónap id. Kaczvinszky Lajos e kedves és müveit öreg ur fogadta az ér-