Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-03 / 22. szám

Budapest 1894. (6.) BUDA és VIDÉKÉ. Junius 8. fogják előadni. A kereskedelmi tanfolyam növen­dékei közül Szemler Jolán Mozartnak „Ibolya“ ez. kedves dalát fogja énekelni, Grosz Berta előadja a Gabányi-féle „A kakasülőn“ ez. mu­latságos monológot és Galló Paula szavalja Seress Imre „Kossuth apánk“ ez. költeményét. Az érdekes ünnepély iránt nagy az érdeklődés a budaiak körében és bizonyára siker fogja koronázni a hazafias tanári kar és növendékek fáradozását. Jegyek az iskolai növendékek utján kaphatók. * Budai tornászok diadala. Az or­szágos tornaszövetség f. évi május hó 27-én tartotta Szegeden országos tornaversenyét, mely­ben részt vettek az aradi tornaegylet, buda­pesti (budai) tornaegylet, budapesti tornaklub, III. kerületi tornaegylet hódmezővásárhelyi torna­egyesület, magyar testgyakorlók köre, óbudai torva és vívó egylet, nemzeti tornaegylet, to­vábbá a pozsonyi, soproni, és szegedi torna­egyesületek. Az ünnepet lendületes beszéddel Kollár Lajos, a budapezti (budai) tornaegylet elnöke nyitotta meg, mire kezdetűket vették a szabadgyakorlatok és azután ügyletek szerint a csapattornázás. Legnagyobb érdeklődést kölcsö­nöztek versenyek; először kezdők versenyez­tek távolugrásban és távolba való sulydobásban, majd haladók száltak sikra a magas ugrás és a magasba való sulydobásban, erre feszült figyelem közt megtartatott a képzett tor­nászok versenye, melyre a legszebb dij: Szeged városa által felajánlott ezüst serleg és babérkoszorú volt az első győztes számára ki­tűzve. Legtöbb ügyességet tanúsított e verseny­nél a rúdugrásban, továbbá a lovon és nyújtón való tornázásban Wein Dezső, a budapesti (budai) tornaegylet tagjai, ki úgy a serleget, mint a koszorút nyerte el. Rendkívüli lelkese­dés volt a budai tornászok körében, midőn tag- társunk a dijat átvette. Örömüknek kifejezést adtak nemcsak a diszlakomán, de hazajövetelük után is, és az itthonmarad<ak is siettek a győz­test szívélyesen üdvözölni. Részünkről is a leg­bensőbb örömérzettel veszünk tudomást a bu­daiak ez ujabbi didaláról. A budai tornaegylet, melynek sikeres működését ismételve volt a alkalmak lapunkban méltani, a budai társada­lom egyik fontos tényezőjét képezi és igy az egylet örömében osztozik az egész budai kö­zönség, mely velünk együtt szívből gratulál a győztesnek és a budai tornaegyletnek. A budai dalárda és a budapesti (budai) tornaegylet or­szágos győzelmeire büszkék lehetünk. * A propellerközlekedést a buda­pesti csavargőzös vállalat ismét uj járattal ki­egészítette ; ugyanis a tabáni állomás és a vám- háztér között reggel 7 órától este 8 órárg tartja fenn a közlekedést, mely biznnyára hézagot fog pótolni. A lánczhidfő és az Arpád-utcza közti járatot azonban a társulat beszüntette. Tény az, hogy a propeller igen gyakran üresen járt oda vissza, azonban kívánatos lett volna, hogy a vállalat türelme tovább tartson, mert a közön­ségnek még nem nyílt elég alkalma ez uj köz­lekedési vonalat megismerni. — A magy. kir. államvasutak menetjegyirodáinak főnőké, Schwim­mer Pál megvált ettől az állásától átadván az irodákat a „Wagon Lits“ társaságuak, hogy az üzleti élet más ágaiban annál fokozotabb mértékben értékesíthesse jeles képességeit. — Lukács Béla kereskedelmi miniszter sajnál­kozással vett tudomást Schwimmernek erről az az elhatározásáról és teljes elismeréssel nyilat­kozott az államvasutak menetjegyirodái körül kifejtett sikeres tevékenységéről. Az utazó kö­zönség is, amelynek jelentékeny része sűrűén igénybe vette a menetjegyirodák intézményét, bizonyosan osztozik a kereskedelmi miniszter­nek ebben az érzésében, mert a Schwimmer ál­tal vezetett menetjegyirodák mindig pontosan, megbízhatóan és előzékenyen működtek. Sőt még hazánk határain túl is tettek figyelemre méltó szolgálatokat a magyar közlekedés ügy érdekeinek; a m. kir. államvasutak bécsi me- netjegy irodája a legjobb reputácziót élvezi az osztrák fővárosban, a konstantinápolyban és a Balkán félsziget egyébb központjain Schwimmer által szervezett menetjegyirodák mindegyike egy- egy hasznos lánczszem lön abban a hálózatban amelyet a kereskedelmi kormány olyan sikere­sen, tudott megteremteni az európai keleten, a Magyarország és a balkán félszigeti országok közötti érintkezésnek előmozdítására és bensőbbé tételére. Schwimmer Pál, a ki tulajdonképen megalapitjója volt Magyarországon a városi menetjegyirodák intézményének a tizenegy esz­tendő folyamán, a mig annak élén állott, tár­sas utazások rendezésével a külföld megisme­rését is hathatóan előmozdította; helyesen Ítélve meg Magyarország keleti missióját, eközben különösen súlyt helyezett arra, hogy a balkán félszigeti országok és Törökország meglátoga­tására mennél sűrűbben nyújtson kedvező, el- nevezetes és tanulságos alkalmat. Abdul Hamid szultán méltányolta is Schwimmernek ezen a téren szerzett érdemeit; többször kitüntette rendjelekkel, sőt török császári konzulnak is kinevezte. — Halálozás. Fellner Ferencz pénz­ügyminiszteri tisztviselőt, lapunk munkatársát, a budai dalárda közszeretetben álló jegyzőjét, mint részvéttel értesülünk, súlyos csapás érte. Édes anyja, özv. Fellner Ivánná szül. eszter­gomi Mészáros Anna. szivszélhiidésben 56 éves korában Kolozsvárott elhunyt. A budaiak ál­talánosan ismerték. A 60- és 70-es években a közjótékonyság terén sokat működött az I. és III. kerületben. Áldott lelkű asszony s minta­képe volt az anyáknak. — A kőbányai gőz-téglagyár részvény-társaság május hó 27-én d. e. ll órakor az Andrássy ut 12. sz. alatti városi irodájában tartotta 25-ik évi rendes közgyűlé­sét Ungár Ignácz elnöklete alatt. A lefolyt évben 43 millió téglát gyártottak. A leírások és a tartalékalap dotálása után 122,460 frt 17 kr. áll a közgyűlés rendelkezésére. Ez összeg­ből a jutalékok s a tisztviselők dijainak le­vonása után 150,000 frtot a 2100 réssvény után a 50 frtot fizetnek ki s a fenmnradó 2334 frt 37 krt uj számlára viszik át. A köz­gyűlés az igazgatóságnak, úgy a felügyelő- bizottságnak a felmentvényt megadta, Bálint Sándor vezérigazgatónak, kinek e fényes ered­mény köszönhető, az igazgatóság jelentésében meleg szavakban fejezi ki elismerését. — Lóversenyek Alagon. Az alagi nyári lóverseny-szezon szombaton nyílik meg. Minden napra hat verseny jut. Az első nap nagy dija a dunáninneni hölgyek dija, amelyre nyolez ló van uevezve. A versenyek közül há­rom sikverseny, kettő akadály és egy gátverseny. — Összejövetelek. A „Budapesti I. II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök bor-, és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas­összejövetelüket 1894. junius hó 6-án Hötzel József (I. Lepke-utcza 3.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság május hó 29-én Schüller János jónevü vendéglőjében jött össze a Hűvös völgyben. A társaság a kellemes helyen igen jól érezte magát és szóba kerültek a választá­sok is valamint egyéb fontos ügy. Junius 5-én az asztaltársaság Némethi Mátyás vendéglőjé­ben gyülekezik — a mire különösen lapunk utján is meghívja az elnökség. — Ingatlanok forgalma. Előfize­tőink és olvasóink óhajára kijelentjük, hogy jövő számunktól kezdve az ingatlanok forgal­mát újra közölni fogjuk. Mi semmi áldozattól nem riadunk vissza, a melylyel olvasó közön­ségünk érdekeinek eleget tehetünk, remélve azt, hogy ez az előzékenység méltánylásra talál. Ballangó ára fűzve 1 frt 50 kr. disz- kötésben 3 frt. Kapható a szerzőnél (Dr. Kam- pis János, Budapest I. vár, uri-u. 64.) Annak, ki a pénzt postautalványon beküldeni, a szerző portomentesen szállítja. Kívánatra utánvét mel­lett is küldi. Muzslai Kampis János neve jól ismert a magyar irodalomban, kivált mint mü- birálónak, mely téren igazságosságával és Ízlé­sével tűnt ki. A verses regény, melylyel a budai körök e kedvelt tagja fellép számottevő mü. Az egész sajtó elismerte ezt, a mi annál inkább emeli a mü értékét, mert szerző egy irodalmi körhöz sem tartozik. Olvasóinknak ajánljuk az élvezetes verses regényt. — A Hazai ipar és termény szövetkezeti társulat ez év május 27-én Kápolnai Pauer István elnöklete alatt tartott közgyűlésen a felügyelő bizottság és igazgató­ság jelentését s a mérleget, mely 497.700 írt | alaptőkét mutat ki jóvá hagyolag tudomásul ! vették a mérlegben kitüntetett tiszta haszon a jövő évi számlára átvitetni határoztatott. Meg­választattak igazgatósági tagoknak: Kápolnai Pauer István, Vincze Lehel, Tömösváry István, Felügyelő bizottsági tagokul Magyar Imre urak. — A Kath. Tanonoczokat Védő- Egyesület közgyűlése. A főváros egyik legfiatalahb, de szép reményekre jogosító egye­sülete, a Kath. Tanonczokat Védő-Egyesület, kedden f. hó 29-én, Vezinger Károly apát és gróf Szápáry László orsz. képviselő elnöklete alatt tartotta közgyűlését a Kath. Tanonczok ottbnnában. (Fő-utcza 89. sz. a.) Vezinger Károly egyházi elnök megnyitó beszédében megható szavakban vázolta az iparos ifjúság elhanyagolt állapotát; fölhívta a közgyűlés figyelmét arra, mily sok teendője van még a keresztény szeretetnek ezen a téren s végre köszönetét mondott mindazoknak, akik az ál­dásos műnek létesítésében és fejlesztésében közre­működtek. Pokorny Emánuel titkár s az „Ott­hon“ igazgatója jelentésében fölsorolta az egyesület rövid egy évi működésének főbb mozzanatait. Jelentéséből kiemeljük, hogy az egyesületnek jelénleg 160 alapitó-, 696 rendes-, 105 pártoló-tagja, tehát összesen 961 tagja van, A közgyűlést gróf Szápáry László világi elnök emelkedett szellemű beszéde fejezte be. A jelenlevők élénk tetszésével találkozott, mi­dőn rámutatott a nagy harezra, a juelyet a mostani társadalomban anyag és szellem, val­lás és vallástalanság egymással viv. Mennél inkább terjed a munkás elemek között a val­lástalanság, annál nagyobb szükség van ilyen egyesületekre. A „Kath. Tanonczokat Védő- Egyesület“ hivatva van nagyban hozzájárulni ahhoz, hogy a munkások és munkaadók között fennálló különbség kevésbbé fájdalmas legyen. A közgyűlés lelkes éljenzéssel jutalmazta a szép beszédet. — Elöljáró jelöltek. A kerületek körülbelül mindnyájan megállapodtak már az elöljáró jelöltekben. Ezeket fogja körülbelül a törvényhatóság megválasztani s a polgármester nevezi őket ki, egyes kerületekben : Vasziüevits János dr., Szabó Károly, Hanvai Sándor, Her­mann Béla, Küknél Gyula, Mátray József, Vesz- tróczy István, Pohl Ferencz, Mezey Lajos, He­gedűs Károly, dr. Rónay Károly, dr. ma vissza­vonta elöljárói állásra benyújtott pályázati kér* vényét. — Dr. Vajkay Rudolf honvédelmi miniszteri titkár, kit múlt számunkban is emlí­tettünk, kerületi elöljáróságért pályázik. Ma több tekintélyes polgár jelent meg szerkesztősé­günkben, kik megválasztását óhajtják. A köz- igazgatás csak nyerne az ő megválasztása által. A Borvásár és fináncz vagy m, kir. mindenhatóság. Abban a nevezetes szerencsében részesültünk, hogy nekünk budaiak­nak is jó Mátyás királyunk óta, mikor az a nevezetes .... a vásár elmúlt; most nehány év óta borvásárunk van. Erre a vásárra hoznak ide vidéki bortermelők és kereskedők még most nehány dereglyével egy pár hectoliter bort, az előtt ugyan 15—20 hajót is láttunk a duna- parton, de hát ez is elfogy, mint minden budai speczialitás. Ezeket a boros-hajótulajdonosokat büntette meg most már másodízben a fináncz csak azért, hogy ezek a boros-hajók nem pén­teken, hanem csütörtökön érkeztek a borvásárra. Még mindnyájunk jó emlékezetében lehet, hogy a borvásár áthelyezése végett Budafok közön­sége felirt a kereskedelemügyi minisztériumhoz. Mint halljuk, most meg a vidéki borkereskedők és termelők maguk közt indítanak egy mozgal­mat, melyben arra kérnék a minisztériumot, hogy az úgy is sok zaklatásnak kitett borvásárt helyezzék Budafokra. Nem tudjuk, mennyi alap­pal bir ez a hir, de ha megvalósul, szegény Tabán könnyes szemmel nézhet majd a bor­vásár után, melyet közönyösséggel nem tudott a zaklatásoktól megtartani, nem lesz, ki éhezőid­nek kenyeret adjon s szomjuhozóidnak vizet nyújtson. f Schüller Henrik. A déli vasútnak gyásza van. A gyászban osztoznak az összes vasutak, mert Schüller Henrik a vasúti ügynek oly szakismerője volt, kinek halála a vasúti politikára nézve határozott veszteség. A déli vasút nagy nemzetgazdasági jelentőségű reánk

Next

/
Thumbnails
Contents