Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-27 / 21. szám

Budapest 1804. (5.) BUDA és VIDÉKÉ. Május 27. S ma az a vézna gyermek, a halvány ifjú férfi kora delén az ugyanazon épületben lévő polgári és fetsőbb leányiskola igazgatója. Ez a gyermek, ez az ifjú, ez a férfi: Pora Ferencz, ki a napokban ünnepli tanársága hu­szonötéves jubileumát. * Bizony régen volt, innen onnan tizenkét éve, hogy abban a régi épületben először álltam szemben azokkal a kutató kék szemekkel. Még ma is látom azt a szigorú, bizalmat­lan pillantást a mellyel végigvizsgált s a mely- lyel az emberben a lelket szokták keresni. Megtalálta-e ? Én megtaláltam benne, megösmertem, meg­becsültem, megbecsülöm. De nem is lehetne másként. Igazságos, mindenekfelett tapintatos igaz­gató, tudományos képzettségű tanái*, ma^as mű­veltségű, mély kedélyii ember: ez Pora Ferencz. Nem czélom életrajzát adni, csak egyes apróságokat akarok róla felemlíteni, úgy is mint magán emberről, úgy is mint igazgató és tanárról. Távol a világ zajától, elvonultan a társa­ság és nyilvánosságtól él családja s az iskolá­nak. Szeretetét, gondoskodását, munkálkodását e kettő között osztja meg. Példány képe az egyszerűség és mértékle­tességnek. Csak egyben találtam mértéktelennek s ez a munka. ivatalos ügyein, tanárain kiviil minden szabad idejét a tudománynak szenteli. Szakmája a nyelvészet. Jelenleg is, egyebek között, a magyar nyelv szókincsének összeállításán fára­dozik. Óriási munka, mely első lesz nyelvünkön. Mindezideig hozzávetőleg sem tudjuk számok­kal kifejezni nyelvünk szógazdagságát. Pora müvének czélja számot adni önmagunknak, legdrágább kincsünk, anyanyelvűnkről. De nemcsak Írásban, szóban is buzgó apostola nyelvünknek. Húsz évvel ezelőtt, az akkor még jórészt német Buda magyarosodásá­nak előmozdítása czéljából, megalapította a „Budai népszerű felolvasásokat rendező társu­latot“, melynek azóta elnöki tiszjét viseli. Mint ilyen, huszonöt Ízben tartott felolvasást, melyek­ben a nyelvészeten kiviil különösen a nőkér­déssel foglalkozott. A nők társadalmi állásáról, kívánalmaik s kötelmeikről, a túlságos női fény­űzésről tartott felolvasásai általános feltűnést keltettek s nagy látogatottságnak örvendtek. Ez alkalmakkor, nem különben tanóráin is, előadása nyugodt, egyszerű és világos, egy-egy elmés fordulat vagy élczczel fűszerezve. Saját­ságos adománya, hogy a legszárazabb dolognak is tud valami érdeket kölcsönözni, ami által leköti a halgatóság figyelmét s előadását meg­óvja attól, hogy unalmassá váljék. A magyaron kívül ösmeri a világirodalom remekműveit. Alkalom adtán nem egyszer czi- tálja a latin és görög klaszikusokat a magok eredeti nyelvén. A nyelvészeten kiviil legiukább a termé­szet és a természettudományok érdeklik. Ezek­ben való jártassága messze túlszárnyalja a mii­kedvelés körét s bátran versenyre kelhetne a szakszerűséggel. Ha egészsége és ideje engedi, órákig el­bolyong a szabad természet ölén. Százakra menő lepke és bogár gyűjteményét, e kirándulásain nagyrészt ő maga gyűjtötte és preparálta. Daczára folytonos komoly foglalkozásának, nem hiányzik leikéből a költői vonás. Szereti a dalt. Napsütéses reggelen, csen­des nyári estén, ha járja az erdőt, mezőt, ő maga is elénekli egy-egy kedvencz dalát. A drámai művészettel szemben már tar­tózkodóbb. Évek óta nem volt színházban. Azok kedvéért, akik ezt különczködésnek vennék, el­mondom, hogy saját szavai szerint: ha olvassa Schakespeare-t vagy Gföthet, Schillert, annyira beleéli magát müveik szellemébe, hogy hallani véli az egyes személyek hangját, s ha az ala­kitó színész más, neki idegen hangon szólana, nem tudná élvezni e zenemüveket. Magábavonuló, szemlélődő természetű lé­vén, nem egy könnyen barátkozik. Bizalmát nehezen lehet megnyerni, de akit arra érde­mesnek talál, annak hive marad törhetlen hű­séggel. _ Mindent összevetve olyan ember ő, a kinél szív és ész párhuzamban működik, aki J tetteiben megmarad az arany középuton. Olyan , ember, a kit az élet prózája nem tudott egészen megfosztani ideáljaitól s a ki ha meg ha meg is roskadt vagy egyszer, akinek ha meg is in­gott a jóba vetett hite egy rövid perezre, lelke csakhamar visszanyerte ismét az egyensúlyt. Ujházy Irma. A budai tanítóképzőből. Aszódra rándultak ki e hó 10-én a budai tanítóképző intézet IV. éves növendékei Dr. Kiss Áron és Sztankó Béla tanárok vezetése alatt A kirándulás paedagogiai czélból történt, s az ottani javító intézet megtekintésére irá­nyult. Laczkovszky Lajos, jav. int. igazgató elő­zetes engedélye folytán meg is nézték az utolsó részletekig. Megtekintették a helyiségeket, gaz­daságot, — s meghallgatták a rendes tanítást. Ez alkalommal megemlíthető, hogy ezen intézet 1884-ben épült Dr. Pauler Tivadar igazs. min. működése alatt. 180 növendéke van kik 6 — 20 éves korúak. Bíróság Ítélete, elöljáróság ajánlata vagy pedig a szülők saját kérelme foly­tán vétetnek fel a növendékek. Nevelésök úgy történik, hogy aszerint, a mint vannak jobbak, rosszabbak, öregebbek, fiatalabbak, u. n. csalá­dokba osztják őket. Minden család 24—30 tag­ból áll, élén a családfővel, ki egy intézeti ta­nító. A családok tagjai mindig együtt vannak, de maguk a családok nem érintkeznek. Na] i rendjök úgy van beosztva, hogy a tanulás a munkával, s szabad idővel váltakozzék. Munkájuk igen érdekes, s ők igen ügye­sek, 14 iparágat űznek. Vannak köztük czipé- szek, asztalosok, kosárfonók, szabók, kerekesek, esztergályozók, könyvkötők, stb. — még nyom­dászok is. Minden szükségessel maguk látják el magukat. Munkáikat veszi is a közönség, s ők maguk, midőn az intézetből a társadalom­nak visszaadva, mint felszabadult iparosok az intézetből kikerülnek, mindenfelé nagyon ke­resettek. Igen szép melegházuk van, melyet, mint szintén a méhest, teljesen maguk készí­tettek. A különféle ipart űző növendékek fö­lött egy-egy szakember van alkalmazva, ki mint munkavezető szerepel. Az iskolában a családfők vezetése atatt tanulnak. Tanítási termeik jól vannak felsze­relve, s bennük egyes padok használtatnak na- gyobbrész plus distantiával, tekintve a növen­dékek nagyobb korát s fejlettségét. A családfő iskolán kívül is mindig velők van, s velők is alszik, a hálóterem mellett egy fülkében, melyet csak egy gyenge üvegajtó választ el. Ez talán ki­fogásolható, mert már történt merénylet a nö­vendékek részéről; — daczára, hogy a tanítók birják meglehetős mértékben tanítványaik sze­retetét. Utóbbiak közül a szorgalmasok munká- jok után jutalmakat is nyernek, melyet vagy takarékpénztárba rakosgatnak, vagy elküldhet- nek hozzátartozóknak. Ékképen fejlesztik a jó érzést a növendékekben. A kiránduló társaság az intézetben ebé­delt, miközben Gyertyánffy István igazgató és Dr. Herrmann Antal tanár is kiérkeztek Aszódra. Délután még az előadásokat és a növendékek ügyes ének és zenekarát hallgatták meg, me­lyet Cseh Lajos karmester vezényelt. ^5 óra­kor indultak el Aszódról Budapest felé, miköz­ben 1 órát Gödöllőn is töltöttek, melyet az ottani királyilak és kert megtekintésére for­dítottak. Ilyen kirándulásokat a IV. osztály és vé­gén dr. Kiss Áron kezdeményezése folytán gyak­rabban teszi s ez aszódi is jelen évben a har­madik. * Folyó hó 20-án d. u. 3 órakor volt a budai Päedagogiumban a polgári és elemi isk. tan. jelöltek végző osztályainak elméleti vizsgá­lata a tűzoltó tiszti tanfolyamról. 27-en vizs­gáztak a legjobb eredménynyel, a mennyiben a 27 vizsgázó /közül 21 lett jeles s 6 jó. Jelen voltak a yizsgálaton dr. Kiss Áron igazgatón kiviil Bárány Ernő önk. tűzoltó fő- parancsnok, Tomka Kálmán h. osztályparancs­nok s Bulyovszky Aladár belügyminiszteri biz­tos. A vizsgálaton Szidanits Ferencz előadó- tanár, önk. tűzoltó osztályparancsnok kérdezett a végzett anyagból a következő sorrendben: 1. Szervezés ; 2. Tűzrendészet; 3. Felszerelés ; 4. Tűzoltói szerek; 5. Vizszerzés; 6. Tűzjelzés; 7. Tűzoltás és védelem; 8. Első segély. A vizsgálat végeztével, 5 óra után a bi­zottság megállapítván az osztályzatokat, Bárány Ernő főparancsnok hirdette ki az eredményt, „most már bajtársai“-nak nevezvén egyúttal a jelölteket. Hátra van még kiegészitésképen a gya­korlati vizsgálat, mely 27-én fog megtartatni. A mi a tanfolyamot illeti, megjegyezhet­jük, hogy az két évre terjed s csak tavaly óta áll fenn. Czélja az, hogy a jelölteket tiszteknek képesítvén, azok egykor az illető községben szervezhessenek hivatottan tűzoltó-testületet. Az elemi tanítóképző III. és IV., a polg. isk. tan­képzőnek II. és III. éves növendékei hallgatják, előbbiből a IV., utóbbiból a III. osztály tesz mindig vizsgálatot. Két részre osztva a tan­folyam, heti 1 — 1 óra (télen elméleti, nyáron gyakorlati) tartatott Szidanits Ferencz tanár, önk. t. osztályparancsnok által, kinek fáradha­tatlan tevékenységének tulajdonítható a vizsgá­lat ezen szép sikere. Jankó László. A III. kér. kiskorona-utezai alsó- foku iparos-tanon ez isk, munka- és szakrajz-kiállitása. Pünkösd ünnepein a III. kér. kiskorona- utezai iparos-tanoncz iskola tantestülete a nö­vendékek munkái- és rajzaiból sikerült kiállítást rendezett az intézet tornatermében. Az érdekes kiállítást Folkl János ipar­hatósági albizottsági elnök nyitotta meg rövid beszéddel, mely után Gyulányi Adolf igazgató ismertette azt. A kiállítás figyelemre méltó szép sikere méltán dicséri az intézet vezetőjének Gyulányi Adolf igazgatónak és a tantestületnek fáradha­tatlan buzgalmát. Hogy a kiállításban részt- vettek között további buzdításul oly sok jutalom volt kiosztható, az egyedül Gyulányi Adolf igazgató és Bauer Mátyás iparhatósági tag rendkívüli fáradozásainak köszönhető. A kiállításon, melynek az ünnepek alatt igen sok szemlélője akadt, 113 kiállító vett részt s a különböző iparágak között túlsúlyban volt képviselve a vasipar. Meglepő volt a kiállított szakrajzok cso­portja, fa-, kő- és vasipar szerint fokozatos tan­menetet feltüntető csoportosításban. Az egész kiállítás legszebb részét a szakrajzok képezték, Méltó dicséret illeti ezért Hauzer Ferencz, Rákos István. Te 11 ér Gyula és Kovács Rezső szaktanárokat, kik az intézet buzgó és tapintatos vezetőjével karöltve mindent elkövet­tek, hogy a szakrvjzoktatásnak már ez első próba éve is ily szép eredményt tüntet föl. Röviden megemlékezve az egyes osztályak kiállítóiról, a következőképen oszlik meg: Az előkészítő A) osztályból Schinabe ck Engelbert osztályfőnök vezetése alatt: 13—, az elök. B) osztályból Szende Antal osztály főnök vezetése alatt: 14—, az I. Á) osztályból Hauzer Ferencz osztályfőnöd vezetése alatt: 15—, az I. B) osztályból Muschál Imre osz­tály főnök vezetése alatt: 23—, az I. C) osztály­ból Marks Henrich osztályfőnök vezetése alatt: 8—, a II. a) osztályból Rákos István osztály főnök vezetése alatt: 14—, a II. B) osztályból Kovács Rezső osztályfőnök veze­tése alatt: 12— és a III. osztályból Georg i Sándor osztályfőnök vezetése alatt 14 tanuló állított ki tárgyakat. Buzdításul szolgáljon jövőre azon tanulók- e kiállítás, kik ez alkalommal részt nem vehet­tek, s iparkodjanak, hogy az intézetbe járó 459 tanuló közül minél számosabban igyekezzenek a legközelebbi évben rendezendő kiálhtáson részt venni. Éltesse Isten a derék fáradhatatlan igaz­gatót tantestületével igen-igen sokáig, hogy még több ily sikerült kiállítást rendezhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents